Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-20 / 56. szám

2 BÉKESMEGVEJ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 20 A leánygimnázium beszüntetésének ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Beszámoltunk arról a komoly veszedelemről, amely a békéscsabai állami Lorántffy-Zsuzsánna-leánygimnáziumot fenyegeti. A vallásés közoktatásügyi miniszter ugyanis néhány nappal ezelőtt arról értesítette a várost, hogy a leánygimnáziumot fokozatosan beszünteti, mivel a város az intézet tanárait nem tudja megfelelő lakásokban elhelyezni. A miniszteri leirat érthető megdöbbenést keltett nemcsak a városházán, de a város egész lakossága körében. A hivatalos személyiségek csakúgy, mint a nagyközönség tisztában van azzal, hogy az intézet megszüntetése nemcsak kulturális visszaesést jelentene a városra nézve, hanem töméntelen kárt okoznak a szülőknek is akiknek iskoláztatni való leányaik vannak, hiszen a lányokat más varosokba kellene küldeniök tanulmányaik folytatására. A város vezetősége minden erejével azon van, hogy a fontos tanintézetet fenyegető veszedelmet elhárítsa. A polgármester megbízásából Korniss Géza dr. tanacsnok tárgyalásokat kezdett az éppen Békéscsabán tartózkodó Lippay György dr. tankerületi főigazgatóval, valamint Gajda Béla leánygimnáziumi igazgatóval. Korniss tanácsnok a tanácskozások folyamán kifejezést adott annak az általános véleménynek, hogy az iskola megszüntetése nemcsak gazdasági és kulturális, hanem nemzeti érdekből is óriási kárral járna a városra nézve és megkérte a főigazgatót, hogy a maga részéről is tegyen meg minden lehetőt, hogy a miniszteiiumot mostani elhatarozásának valóra váltásától elterítse. Lippay György dr. kijelentetie, hogy a város aggodalmát és álláspontját teljesen magaevá teszi, mert szükségesnek es fontosnak tartja, hogy az intézetet tovabbra is fenntartsák. Megígérte a közbenjárását arra nézve, hogy a miniszter ezt az elhatározását revízió alá vegye. Viszont kijelentette, hogy szükségesnek tartja, ha a város gondoskodnék ariol, hogy a mai modern igenyeknek egyaltaiában meg nem teleiő iskolaépületet — annak nem higiénikus berendezése miatt — vagy alaposan kibővítenék, vagy pedig kijavíttatnák, A tanácskozások további folyamán a későbbi tendőkre nézve az a nézet alakult ki, hogy a leánygimnázium mai épületét eladas révén értékesíteni Kellene, a befolyó összegen aztan könnyű szeirel megepithetnek a leánygimnázium uj épületet. Erre a célra a város mar évek óta készen tartja a megfelelő és alkalmas üres telket, amely a Deák-uccaban, a retormátus templom közeieben terül el. Ugyanekkor sor kei ülhetne arra is, hogy ez uj, tágas epületben tobb tanár részere lakast is rezerválnának, miáltal az intezet tanárainak mai panasza a lakásbajok miatt egyszerre megszűnnék. A nagyfontosságú kérdéssel a városi tanacs és a képviselőtestület fog legközelebb foglalkozni. Addig pedig a város vezetősége közbenjár a minisztériumban es erdeklödni fog a miniszter tervei iránt az iskolabeszüntetés kivitelét ilietően, Utazás közben . . . Jugoszlávián keresztül, vonattal — Züllés, balkanizálódás minden vonalon — Ahol még mindig igazoltatnak Marhakocsikban utaznak a harmadosztályú utasok lálkozhatní velük valamely mellékvonal üres állomásán... A laikus, ügyetlen, balkáni képzettségű uj személyzet egy kettőre elrongálja és tönkreteszi a pompás gépeket... Piszok, züllés, féreg mindenfelé Csöngetnek Az utasok, akik eddig a váróteremben heringek módjára szorongtak és a saját melegüknél várakoztak, hirtelen kitódulnak a perronra, az ajtó egyik szárnyán keresztül. Ha ezer ember közé vásári sokadalomban aianypényzeket szórnának, sem lehetne nagyobb tülekedés, szorongás, rohanás és nyomakodás, mint a váróterem ajtajában, ahol az emberek a csomagjaikkal izgalmas tolongás után tudják csak keresztül fúrni magukat. De még mindig nem mehetnek a kocsikba. A hideg, huzatos perronon kell leszolgálniok vagy félórát, büntetésképen azért, mert utazni merészkedtek ebben az államban. Közben beérkezik a vonat. Sötét kocsik, amelyek egyik-másikából halvány gyertyafeny szüremlik kifelé. Az ablakokon keresztül látni lehet, hogy ember ember hátán szorong a kupékban. Hova szállnak be majd az uj utasok ? A vonat végén nyoic-tiz marhavagon is gurui; a kocsikban sem fűtés, sem világítás. A hideg, sötét vagonokban heringek módjára szoronganak az utasok ; csupa harmadosztályú utas, akiknek a személykocsikban mar nem jutott hely. Az uj utasok izgatottan várakoznak a besz&llásra. Marconaarcu, revolveres csendőr állja el a kijárat kis vasajtaját és durván káromkodik a szorongók arce.ba Bár a vonat már régóta áll s a külső perron kiürült a kiszálló utasoktól, még mindig nincs beszállás. Hagyják a rengeteg embert életveszélyesen préselődni. Közben a csendőr parancsnoka: a civilruhás biztos (akit mintha pincérként már láttunk volna valahol) kiválasztja a tömegből az ismerőseit és egyéb protekciósokat és ezeknek szabad a beszállás. Irtózatos erőfeszítéssel keresztülfuródnak a tömegen, amely szótlanul, de fogcsikorgatásos dühöngéssel várakozik tovább. Szólni, zúgolódni senki sem mer : ismerik a rendszert és nem akarják az éjszakát valami őrszabában tölteni. Nyelni és tűrni kell. Hátha még magyar vagy 1 . .. Aztán, amikor már vagy öt perc választ el az indulástól, nagy kegyesen kinyíljék a perron kis vasajtaját, egyet a sok közül és a sok száz ember őrült viaskodással küzdi ki magát a sínek közé. (Befejezése holnap) (h. r.) Belgrád márc. 15. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Utazás közben lehet megismerni valamely nép jellemét, modorát és műveltségi fokozatát és az illető ország nívóját, rendjét, rendszerét, konszolidációját és haladottságát. Utazás közben, amikor száz és százféle emberrel, a társadalmi osztályok minden rétegével kerül az idegen közvetlen kapcsolatba és bő ismeretségbe : utazás közben nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy sok olyant tapasztaljunk, amelyet egyébként néha csak esztendők megfigyelései nyújthatnak. Utazás közben minden nép őszintébbnek mutatkozik és a vasúti kocsi szűk világában — az egymásrautaltság érzésénél fogva — az emberek közelebb jutnak egymáshoz, bátrabban tárják ki a levetett kabátjukkal együtt .a mez" telen lelküket is. Ezer és ezer használatlan vasúti kocsi Dülöngélve, döcögve, hatalmas zökkenésekkel halad a jugoszláv vonat Belgrád felé. A cirilibetüs fölírást viselő bácskai állomások mellékvágányain és a pólyának azokon a szakaszain, ehol a magyar állem kettős vágányt építtetett, a csattogó kerekek fületszaggatóan lármáznak. Száz és száz, ezer és ezer üres vasúti kocsi áll ilyen helyeken az üres vágányokon, egy kisebb ország számára unos-untig elegendő nagyszerű kocsipark. Nyitott kocsik, fedett kocsik, lapos vagonok, személykocsik, rozsdás, félig leszerelt mozdonyok, rozsdaette hóekék és viztartányok, töröttüvegü Pulmanok állnak árván és rozsdásan, évek óta a rozsdás sínekre fagyva. Néhol félóráig, órákig fut a vonat az ilyen kipányvázott kocsirengeteg mellett. A mohó, telhetetlen önzés, a betömhetetlen rablási ösztön martalékai ezek a pusztulásnak, biztos romlásnak kitett kocsik, amelyeket nem használnak, de inkább rozsdásodni és rothadni hagynak, minthogy más állam vasútja használhassa. Dáljától Vinkovcéig sok kilométer hosszán állanak és pusztulnak a magyar és osztrák kocsik és mozdonyok. Szabadkától lefelé, Újvidék mellett, a nagyobb sinhólózattal rendelkező bácskai és szerémségi állomásokon sok ezre pihen és pusztul csöndesen a nagyszerű teherkocsiknak és személyszállító vagonoknak. A mohóság rátette a kezét valamennyire, hogy csak a másé ne lehessen, ők pedig már öt év óta nem tudják használni. Se javítóműhely, se- mozdony nincs. Ellenben állandó vagonhiány. De inkább rozsda és korhadás pusztítson el mindent, minthogy más használja a kocsikat . . . A jugoszláv vonalakon ma már aligha láthatni más kocsit, mint amit a németektől „jóvátétel" címén ingyen ragadoznak el, a rengeteg félretolt kocsira tehát nincs mór és nem is lesz szükségük. De azért nem adják oda másnak. Túlnyomó u nagyszerű, elegáns, modern német mozdony is. De — mint a régi vasutasok mondják — ezek csakhamar eltűnnek a forgalomból és megrozsdásodva taMegakadályozott járványos fertőzés Aki Budapestről tífuszt hozott volna Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a Bohn-féle téglagyárak budapesti hatalmas telepén, amely az óbudai határban fekszik, már hetek óta veszedelmes tífuszjárvány pusztít. A járvány miatt, amely a gyár összes munkásait kikezdte, az egész telepet lezárta és szigorúan elkülönítette a hatóság, amely természetesen megtiltotta azt is, hogy a gyár munkásai — amig a szabályszerű megfigyelés ideje el nem múlik — a telepet elhagyhassák. Ez az óvintézkedés majdnem kudarcot vallott egy békéscsabai származású téglagyári munkás renitenskedése miatt, aki kibirhatatlannak találta magára nézve a hosszú vesztegzárat és elillant a szigorúan őrzött telepről. Hogy komoly következményei ennek a meggondolatlan cselekménynek nem lettek, az csak azzal magyarázható meg, hogy a szökevény munkás nem volt tífuszos, a ruháján pedig valószínűen nem hozott el bacillusokat, amelyekkel: másokat megfertőzhetett volna. Ez természetesen csak föltevés, ami nem zárja ki azt, hogy a járványos helyről jött ember másutt — ahol jelenleg tartózkodik — nem okozhat fertőzést. Az óbudai Bohn-telepről megszökött munkás Maczinkó Jánosbékéscsabai kőműves, aki néhány nappal ezelőtt érkezett haza Békéscsabára A kőműves munkáfc keresett idehaza, mert a Bohngyarban elvesztette a keresetét a járvány miatt, azonban nem sikerült fogialkozáshoz jutnia. Közben azonban a hatóságok tudomást szereztek a veszedelmes helyről érkezett ember jelenlétéről és elő akarták allitani, hogy a városi orvossal megvizsgáltassák : veszedeimes-e a városra nezve Maczinkóittartózkodása a tifusz továbbterjesztése miatt, vagy sem. A kőműves azonban — ugylátszik — megsejtette a készülődéseket és egyszerre eltűnt Békéscsabáról. A halóság már nem tudott ráakadni. Eltüut és elpárolgott isméi az ^ esetleges bacillusaival együtt. És ezzel ezt a népes várost a lehető I gveszedelmesebb járvány fertőzésetői kímélte meg...Maczinkó állítólag Békéscsabáról Szolnokra m;nt, ahol valami építkezésnél válldt munkát. Ha azt akarja hogy Ön na* ponta mindent hdjon a megye ügyeiről, ugy fiztssen elő a Békésmegyei Közlöiyre. Ha azt akarja, hogy az eg>sz megye tudjon Önről, ugy hirdtssen a Békésmegyei Közlönyben. GUMMITALPAS KÜLÖNLECESSÉGEK x PETEEFI CIPŐÁRUHÁ/ÁBAN