Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-15 / 52. szám

EGYES SZÁM ARA 500 KOllOW Békéscsaba, 1924 március 15 Szombat 51-ik évfolyam, 52-ik szám BEKESMEGYEI I0ZL0RT Politikai napilap Előfizetési dlias: : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Szerkesztőség és József-tér Telefonszám: 7 kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. JTlárcius Idusa — fagyos hidegben bár — ránkköszöntött és Március Tizenötödikének hagyományos magyar ünnepe — örömmel látjuk — a mai lelki dermedtségben sem hagyott alább. A negyvennyolcadiki magyar március tulajdonképen egy távolabbi s amellett különálló kicsendülése a nagy francia forradalomnak. A feudális igazságtalanságokból sanyargatott francia nép borzalmas megmozdulással adta akkor tanújelét félelmetes erejének és több mint félszáz esztendő kellett hozzá, mig a demokráciának kipattant gondolata : a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje, annyi vér és borzalom után, az egész világon diadalmaskodhatott. Vér és borzalom jelölik az európai demokrácia indulásának első lépéseit, mégis ez az ut vezetett ahhoz az uj állami és gazdasági berendezkedéshez, amelyre egy kiélt és embertelenségekbe kényszerült világnézet után egyedül lehetett épiteni. De a magyar Március mentes a vértől. A magyar Márciusnak Európa már megérlelte az átalakulást s az ifjúság rajongása mosolygó mámorban hozta az érett gyümölcsöt. Ami pár hónappal utána következett, az vérbe boríthatta az országot, letarolhatta ezt a rajongó fiatalságot, de az idők fakasztotta és megérlelt gondolatot elnyomni többé nem tudta. A többi nemzetek akkori nagy forradalmai valóban forrongások voltak, fellázadás az elnyomó osztályok ellen s azért kellett szabadságharcban folytalódniok. A mi márciusunkban a nemzeti eszme és a demokratikus gondolat szervesen forrnak egybe. Aki az egyiket vallotta, akár gróf volt, akár jobbágy, küzdött a másikért is s aki a társadalmi fejlődést megtagadta, megtagadta ezt a nemzetet is. Bécsi lakáj maradt az ilyen a magyar ember előtt, pedig csak a kiváltságait féltette. Talán ekkor vált végletesen és elválaszthatatlanul elemévé a magyar jellemnek a demokrácia- És Március Idusának magyar ünneplésében ezt a demokratikus gondolatot nem is szabad, de nem is lehet elhallgatni. Tovább fog esni a frank. Budapest, március 14. Londonból jelentik: A frank emelkedéséről jövő hirek angol körökben hideg talajra találtak. Egyes hirek szerint csak szünet állott be a frank ellen folyó akcióban, kijelenti, hogy a franciák az angol és amerikai támogatást csak bizonyos ellenszolgáltatások megigérésével kapták meg. Ezek egyike az, hogy Franciaország megyáltoztatja eddigi Ruhr-politikáját. Angliában még számolnak a frank lecsúszásával. A békéscsabai iparosok és kereskedők és a kényszerkölcsön Az iparosok memorandumot küldenek a pénzügyminiszterhez, a kereskedők pedig a nemzetgyűléshez és a pénzügyminiszterhez (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy Békéscsaba város iparostársadalma vasárnap délután nagyszabású gyűlést tartott az Ipartestület helyiségében. A gyűlésen, amely mindvégig izgatott hangulatban folyt le, végül elfogadtak egy határozati javaslatot, amelyben kimondották, hogy tiltakozó memorandumot intéznek a pénzügyminisztériumhoz a kényszerkölcsön miatt, mivel azt az iparosokkal szemben a legtöbb esetben nagyon aránytalanul és méltánytalanul állapították meg, illetve rótták ki. A naggyülés a memorandum elkészítésével az Ipartestület elöljáróságát bizta meg, amely kijelentette, hogy a feliratot egy csütörtök délután tartandó előljárósági ülésen fogja bemutatni. Az előljárósági ülést szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartották meg csütörtökön délután Timár Endre elnök vezetésével. Horváth jegyző mindenekelőtt a folyó ügyekről számolt be. Felolvasta az Ipartestület mult évi működését tartalmazó jelentéseket, amelyek a pénzügyek állaootát is részletesen ismertették. Ezeknek elfogavása után az ülés az ipartestületi szolgának a bál körüli fáradozásaiért 50 ezer koronát, a szegény iskolás gyermekek felruházására pedig 100 ezer koronát szavaztak meg. Timár Endre elnök meleg szavakkal mondott ezután köszönetet a bál rendezőinek a bál várakozáson felüli sikere miatt. Horváth jegyző ezután felolvasta azt a memorandumot, amelv az elöljáróság a kényszerkölcsön ügyében a pénzügyminiszterhez való benyújtás céljából megszerkesztett. A memorandum kiemeli, hogy más társadalmi rétegekkel szemben a kényszerkölcsön az iparosságot aránytalanul sújtja és ezért a békéscsabai iparosság azt kivánja, hogy az iparosokra alkalmazott kényszerkölcsön szorzószámát lejebb szállítsák, a befizetési határidőt jelentékenyen hoszszabbitsák meg. Hosszabb vita után a memorandum szövegét változtatás nélkül fogadta el az ülés. Nagy vitát idézett fel ezután annak kérdése, hogy a memorandumot küldöttség vigye-e fel Budapestre — mint ahogy a március 7-ikei naggyülés tervezte — vagy pedig postán kütdjék be a pénzügyminisztériumba. Megállapították, hogy 13—14 főnyi küldöttség verbulálódott össze és mivel ezeknek útiköltsége és egyéb kiadásai számos milliókat is meghaladtak volna, az ülés ugy döntött, hogy takarékossági szempontból eláll a küldöttségezéstől és a memorandumot postán küldi fel Budapestre. A jegyző ezután bejelentette, hogy a 15-ik budapesti árumintavásárt május 31. és julius 10-ike között tartják meg. A vásáron kiállítani szándékozók mielőbb, a vásárolni óhajtók pedig idejében jelentkezzenek majd a vásárigaz gatóságnál, ahol minden részletet küzölnek velük. Elhatározták, hogy a tanoncvizsgákon befolyt 25 ezer koronát két hadiözvegy között osztják ki és pedig Biuko Istvánné és Varga Pálné között. Ezután elhatározták, hogy az Ipartestület évi rendes közgyűlését március 25-én délután 3 órakor tartják meg, határozatképtelenség esetén pedig 30-án. Majd megkezdték a tárgysorozat előkészítését, amelyből érdekességénél fogva megemlítjük, hogy az egész költségvetést buzaalapon állították össze, Több apró tárgy lepergése után az elnök az ülést berekesztette. * A Kereskedelmi Csarnok tegnap este tartott ülést Csillag Ignác, majd dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. Az értekezlet foglalkozott a kényszerkölcsön ügyével. Sebestyén Lajos hosszabb beseédben foglalkozott azzal a súlyos, főleg a kiskereskedőkre pedig egyenesen katasztrofális helyzettel, melyet a kényszerkölcsön kivetése és behajtása teremtett. Anélkül, hogy érinteni akarná a mai társadalmi osztályok helyzetét, kénytelen megállapítani, hogy ha a kényszerLölcsön tervezett módja és mérve érvénvben marad, a kisebb kereskedők, ha egyáltalán eleget tudnak tenni, kénytelenek lesznek áruraktárukon túladni. Sebestyén felszólalása nyomán többen szólottak még a tárgyhoz, mindegyik hangoztatva, hogy a kereskedők nem akarják magukat az ország érdekében szükséges terhek alól kivonni, de tiltakoznak az olyan aránytalan és súlyos kivetés ellen, amely biztos anyagi tönkremenésüket jelentené. Ilyen értelemben határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint tiltakozásukat kérelem alakjában a nemzetgyűléshez és a pénzügyminiszterhez eljuttatják. 100 takarékkorona mai árfolyama 114 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 84-al jegyezték. AB 1923-ban megnövekedett jövedelemnek utólag emelik fel as adóját Az 1923. évre kivetett vágyonés jövedelemadó ellen igen sok felebbezés érkezett a pénzügyigazgatósághoz, mert a kivetést igen sokan tulmagasnak tartják. A sok felebbezést természetesen az tette indokolttá, hogy az 1923. évi jövedelem- és vagyonadót nem az 1923. évben elért vagy elérhető jövedelem után vetették ki, hanem az 1921. évi jövedelmet vették alapul és ennek a 20 szorosát követelték az adófizetőktől, már pedig igen sokan vannak, akiknek jövedelme 1921 óta lényegesen lecsökkent. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint az adófelszólamlási bizottság minden felebbezést a leggondosabb vizsgálat alá vesz és minden jogos igényt honorálni fog. Az adófelszólamlási bizottságok azonban nem csupán azért ülnek össze, hogy az adófizetők jogos igényeit figyelembe vegyék, de gondosan meg fogják vizsgálni azt is, hogy az állam érdekei nem szenvednek-e valahol csorbát. A mint lehetséges az, hogy egyesek jövedelme 1923-ban aránylag kisebb volt, mint 1921-ben, épen ugy lehetséges az is, hogy sokaknak nem kevesbedett a jövedelmük, hanem szaporodott. A pénzügyigazgatóság ilyen esetben az 1922. évre kivetett jövedelem- és vagyonadót lényegesen fel fogja emelni. Egyes vállalatokat fel is szólított a pénzügyigazgatóság, hogy az 1923. évi jövedelmükről adjanak pontos bevallást. A bevallások be is érkeztek és ezekből megállapítható, hogy egyik-másik vállalat jövedelemvagyonadója az 1921. évi adó húszszorosában történt megállapításával messze elmarad a vállalat 1923. évi jövedelmétől. Lesz olyan vállalat is, amelynek az 1923. évi jövedelem- és vagyonadóját az 1921. évi adó ötvenszeresére fogják felemelni. A pénzügyigazgatóság egyébként már régen tudomására adta az adózóknak, hogy akiknek az 1923. évi jövedelmük aránytalanul megnövekedett, adjanak be pótbevallást. Azok ellen pedig, akik felszólítás dacára sem adták be ezt a pótbevallást, adóeltitko lás címén fognak eljárást indítani.