Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-15 / 52. szám

2 BEKESHKGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 15 Közel kétmilliárd korona kényszerkölcsönt fizettek be Békéscsabán 2309 adózó fiaette be eddig a kényszerkölcsönét Péntektől kezdve már takarékkoronában kell fizetni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai adózó polgárok példás rendben igyekeztek eleget tenni az állam iránti kötelességeiknek és noha sokan zúgolódva hangoskodtak a reájuk rótt aránytalan, teherbiróképességüket alaposan próbára tevő kivetés ellen, mégis mindenki engedelmesen adta oda garasát a bajba és válságba jutott állam megsegítésére. Az emberek nem húztak ujjat a hatóságokkal, hanem lefizették a reájuk kivetett részt és legfeljebb abban voltak némi nézeteltérések, hogy sokan a legvégső határig halogatták a befizetést. De aztán ezek is fizettek becsülettel, vagy még fognak fizetni. A kényszerkölcsön befizetésének lebonyolítása és a pénz átvétele leírhatatlanul óriási munkát rótt a békéscsabai postahivatalra. Mint mór megírtuk, 3—4 asztalnál dolgoztak nap-nap után a postán a csekkosztály tisztviselői es öszszesen 12 hivatalnoknak adott állandóan munkát a kölcsönre befizetett összegek átvétele és kezelése. Az első napok tumultusa után aztán alábbhagyott a közönség rohamozása. a lizetők megapadtak, majd teljesen elfogytak. Mig például 7-én 415, 8-an 566 és lü-én 599 adózó fizetett a a postán, 13-án már csak 85 fel jelentkezett, 14-én pedig már alig négyen-öten fizettek. A mai napig egyébként a következő befizetések történtek : 3 án 4-én 5-én 6-én 7-én 8-án lü-én 11-én 12-én 13-én 4 42 107 274 415 566 599 83 134 85 drb 261.800 7,407.600 52,991.990 215,469.990 195,915.177 300,309.734 843,277.193 11,182.968 54,511.940 78,903.636 összesen 2309 Vagyis : 2309 adózó tiz nap alatt összesen 1760 millió korona könyszerkölcsönt fizetett be a békéscsabai postahivatalban. Mivel az egész összeg, amit kiróttak a város adózóira és amit április 30 ig kell befizetni, összesen négy es léi milliárd, világosan látható, hogy a békéscsabai adózók derekasan és dicséretesen feleltek meg kötelezettségüknek. Csak takarékkoronában l Március 13. volt egyébként az a határidő, ameddig a befizetések összegét, amelyeket papirkoronaban teljesítettek, takarékkoronának tudták be. Március 14-től kezdve ez a kedvezmény megszűnt é& 17-éig bezáróan most már takarékkoronában lehet csak fizetni. Ezt ugy kell érteni, hogy az adózók altal a csekklapra jegyzett összeget nem abban az összegben kell lefizetni, hanem az annak megfelelő takarékkorona öszszegben. A hivatalosan 110 papirkoronában állapították meg 100 takar ék korona érteket, lehát, aki — mondjuk — 100 ezer koronát irt a csekklapra, az nem 100 ezer papirkoronát fizet, hanem 110 ezret, mert a csekkre irt 100 ezer korona mar takarekkoronát jelent. A postahivatalnak ez a módszer újra nagy munkatöbbletet jelent. A hivatalnokoknak ugyanis a csekk átvételekor nyomban ki kell számitaniok papirkoronára a csekken levő takarékkorona-öszszeget, ezenkívül a kéttéle pénzről kétféle beveteli naplót is kell vezetniök A posta azonban derekasan megbirkózik a nem kis feladattal és pontosan és gyorsan szolgálja ki a közönséget. Egyenlőséget, szabadságot és a testvéri munkás békét hirdeti a 1.760,232 028 Békésmegyei Közlöny. fi borona romlása a nemzetgyűlés előtt Budapest, márc. 14. A nemzetgyűlés mai ülésén a valorizációs törvényjavaslatot tárgyalták. Görgey István : A korona romlásának okai közül a pénzügyi kormányzatnak voltak hibái, de kizárólag a kormány pénzügyi politkájának tulajdonítani e helyzetet nem lehet. A korona zuhanásának egyik főoka, hogy a termelésben a háború és forradalom következtében valóságos anarchia következett be. Egyes termelési ágakban majdnem teljesen megakadt a termelés, Lélektani okok is közreműködtek a korona romlásánál. Mindenki elvesztette hitét a korona iránt. Mindenki menekülni akart a koronától. A kormány nagy erőfeszítéseket tett a korona zuhanásénak megakadályozására és ez több ízben sikerült is neki. (Az ülés (olyik.) TI részvénytársaságok és a kényszerkölcsön Budapest, márc, 14. Beavatott íorrésból megcáfolják azt a hirt, hogy a kényszerkölcsön kapcsán a részvénytársaságokra a december 31-iki tőzsde árfolyamok alapján felbecsült vagyonnak 3%-a erejéig kölcsönterhet akarnak kiróni, Kívánság formájában is csak az merült fel, hogy a részvénytársaságok a tőzsdei árfolyam alapjan felbecsült vagyonból egy százalékkal járulnak hozzá a kölcsönhöz. Nagyon valószínű, hogy még ezt az egy százalékot is csökkenteni fogják. Ti kisantant TUagyarország szanálásáért Genf, március 14. (Svájci Táviroda) A kisantant képviselői Csehország neveben dr. Benes, Románia nevében Titulescu, Jugoszlávia nevében Ivanovics ma a Népszövetség palotájában aláírták a Magyarország pénzügyi szcnálásáról szóló jegyzőkönyveket, amelyeket nemrég Londonban a nagyhatalmak képviselői már szignáltak. Ssás évvel ezelőtt (Folytatás) A régi lutheránus toronyban óra is van; itt lakik az „éjjeli vigyázó, a' ki ejjel-nappal a' fertály és óra szómát trombita riadassal adja tudtára a népnek, s szüntelen felvigyáz, a' kigyuladásokból támadható szerencsétlenségeknek mindjárt az első szikrában leendő elfojtására." A közbátorságra ügyelnek a folyton cirkáló uccakapitányok és a velők járó őrök. Területe az 1814. évi felmérés szerint 1100 négyszögöles holdjával számítva : a belterületen 824 hold 477 öl; a külterületen 85149 ho'd 421 öl. Ez a terület a következőkép oszlik meg: „Csabának intravillanuma : Az Urasag épületjei foglalnak 2 hold 917 ölet A' Vármegye épületjei, az epres telkek 15 J1 809 Az Ekklesiak fundusai 11 213 A' Község luncusai 10 » 612 A' Colonusok lundusai 336 1009 Az lnqvilinusok lundusai 162 y> 1047 A' gyümölcsös kertek 26 318 Temető 17 472 Az utszák 198 352 A' Curiális lundusok 42 » 228 Összesen 824 hold 477 ölet Extravillanuma ; A' kilentzed alá tartozó szőlek elfoglalnak 1158 hold 688 ölet A'jobbágyok kecdei-földjei 471 „ 278 „ Allodialis ktnder löldek 23 , 942 „ Bányászsztrájk a borsodi bányákban Miskolc, március 14. A korona leromlása folytén a miskolci bányavidék munkásai iis tetemes béremelést kértek, de a bányatulajdonosok mindössze 20—25 százalékos fizetésemelést ajánlottak fel, mellyel a munkások nem elégszenek meg. Megkísérelték az ellentétek összeegyeztetését, de sikertelenül, mert a borsodi bányákban egymásután hagyják abba a munkát. Legújabban a Baross akna és ujaknai bányákben szüntették be a munkát. Tiészül az uj ál le mi költségvetés Budapest, március 14. A pénzügyminisztériumban a kialakult szempontok szerint már dolgoznak az államháztartás helyrehozásáról szóló javaslaton. Az uj költségvetést 5 félévre tervezik és pedig 1924 január elsejétől 1926 julius végéig állítják össze az állam bevételeit és kiadásait. A külömböző tételeket aranykoronában állapítják meg. A pénzügyi kormányzat körébe vágó hivataloknál nagy változások lesznek. Az állampénztárak első fokú pénzügyi hatóságokká fejlesztetnek ki; elveszik tőlük a pénz kezelését. Az állöm kiadósait és bevételeit a jegyintézet fogja végezni. A befizetés a postatakarékpénztár munkája lesz. A közigazgatási, birói, ügyészi személyek számát az 5 félév leforgása alatt 2000-el fogják csökkenteni. Az elbocsátottaknak más pályákon való elhelyezéséről a kormány gondoskodik. 77 vasmunkáskizárás vége Budapest, márc. 14. A vasgyárosok es vasmunkások között fennálló ellentétek dacára a vasmunkások bérmozgalma alkalmasint a legközelebbi órákban végetér és a munkások hétfőn, vagy kedden ismét munkába állanak. A munkaadók és a munkások megbízottai ma délben békéltető tárgyalásra ültek össze és mint értesülünk, mindkét részről felmerül az a törekvés, hogy a vasiparban a béke haladéktalanul helyre jöjjön. Allodialis erdő 16 hold 825 ölet Allodialis puszták 8096 „ 966 „ A jobbágyé* szántóföldjei s hozzátartozói 34757 „ 557 „ Magistratualis, Parochiális Hcctoralis és Notarialis földek 1130 „ 453 „ A szántóföldek közt levő utak 487 - „ 142, „ A' mindig használható belső pascum 10910 „ 471 „ A' kiöntesek alatt levő belső pascum >3829 „ 1092 , A' bokros és zsombékos helyek 3Q1 „ 362 „ Szikes földek 1472 „ 583 , A' lüzes 19 „ 1050 „ A' falu alatl folydogáló Canáiis 30 „ 416 „ A' nagy rét 1094 „ 110 „ Sárral benőtt posványok 2144 „ 207 „ A' belső legelőn keresztül menő utak 145 , 1002 , A' külső legelő 18374 „ 187 „ Az általmenő utak 284 , 1084 „ Összesen 35149 hold 421 ölet A fentemiitett 34757 hold és 557 ölet kitevő szántóból úrbéres telkek szerint 620 &/s sessio alakíttatott. Az ezeken elterülő tanyaföldeken vannak házak, istállók, félszeitk a szarvasmarhák és lovak számára, aklok a juhok teleltetésére, szénáskertek és kutak. A föld gazdagon termő. A legkisebb urbén föld a legnagyobb 2 egész sessio. „A szántást közönséges magyar ekével végzik, s éppen nem ritkaság, a' kik több ekékkel is szántanak egyszerre, melylyeket ts&k ökrökkel vonatnak." Célszeiübb müvelés mellett kétannyi hasznot is hajtana. Az 1825-iki népszámlálás („idei nép felszámlálas") szerint a lakosok száma 20.164. Ezek közül 2719 róm. kath.; 5 gör. kath.; 596 gör. keleti; 16692 evangélikus; 146 református ; 6 zsidó. A lakosság főfoglalkozása a földmivelés és állattenyésztés. A céhbeli iparosok száma 103. Előszeretettel foglalkoznak kertészkedéssel és gyümölcs termeléssel, nemesítéssel. Az asszonyok és gyermekek a szövés-fonást olyan intenziven űzik, hogy évente mintegy 10.000 rliewes forintot keresnek vele az eladott ponyvákért és zsákokért. Heti vásárai vannak. A gabonát, vajat és sajtot a gyulai, aradi és pesti piacon, marháit a békési, gyulai, turi és aradi vásárokon adja el. A gyapjút, ponyvát, zsákot a heiybeli zsidók veszik meg. A község élén a tanács áll, mely három tanult jegyzővel egyetertve intézi a község ügyes-bajos dolgait. A katolikusoknál 2, az evangélikusoknál 5 tanító fáradozik a fiatalság oktatásán. Az íráson, olvasáson, számoláson és valláson kivül egyebet nem tanítanak. • „A Csabai férfiú középtermetűnél szálasabb, erős tömött testalkatással, piros, pozsgás, szembetűnő tót artzvonásokkal; komor,, a magyarból s tótból vegyült charakterrel. A fehér nein silány, épen nem kellemetes képvonásokkal, tzifrálkodó, piperéskedő, s' majd igen is teíszeni vágyó, tisztaságot szerető; a ház körül határoztatnak foglalatosságai. A' magukat biró férfiak magyar szijas nadrágot s tsizmát hordanak, bő ujju inget viselnek, mellyet kék, vagy fehér posztóból készült réklivel szorítanak a testhez. Fejeket kis kerek kalap fedezi. A' nép altaljában szólva fel van ruházva szép religiozus érzésekkel, erköltsös, vallását szereti, elöljárói iránt engedelmességgel viseltetik. Az aljas nép ugyan kitsapongó, káromkodó, (mert a tanyákon elvadul), de a nagyobb rész emberséges, nyájas, vendégszerető. Gyakran vendégeskedik, és pedig rendes gazdag ebédeknél és vatsoráknál, a' mi különösen a keresztelés, névnap, halotti tor, de kiváltképen a lakodalmak alkalmatosságával szembetűnő." Ezeket böngésztem össze a cikkből. Sok kommentárt lehetne fűzni hozzá, de nem az volt a célom. Közlésénél csak az az egy vezetett. hogy Csaba historikusainak a. figyelmét erre is felhívjam. Banner János