Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-11 / 48. szám

2 BfiKfiSKEOTEI EÖZLÖÜS ) Békéscsaba, 1924 március 11 elintézése után véglegesen rekonstruálja kormányát és ez alkalommal gondoskodik a külügyminiszter utódjáról is. E tárgyalások befejezéséig a pénzügyi és az igazságügyi tárca betöltése is függőben marad. Előkészítik a vasúti tarifaemelést Budapest, márc. 10. A mult héten az érdekeltségek ankéton tárgyalták a MÁV igazgatóságával együtt a szerves tarifareform kérdését. Értesülésünk szerint az előkészítő munkálatok befejezése után még márciusban felkerül a tervezet a kereskedelmi miniszterhez döntés végett. Az áruosztályo zás tényleges megállapítása körül előreláthatóan lesznek még bizonyos változtatások. A legutóbbi tárgyaláson a gyáripar megjelent képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a hazai szén uj osztályozása mintegy 30 %>kal drágítja meg a szén szállítását. A gazdasági életnek az értekezleten megjelent tényezői elhatározták, hogy különösen a szénszállítás drágítása ellen indítanak akciót. Azt kérik, hogy a szénszállítás 10 százaléknál erősebben semmiesetre sem dráguljon. Erről a kérdésről véglegesen a kereskedelmi miniszter dönt. r Elszásztól — Okigyósig Két német munkanélküli kalandos utazása a franciák megszólta területről a román-magyar határig Gyalogosan fél Európán keresztül tott az eszükbe, ahol még reméltek munkához jutni. És ismét elindultak, megint csak gyalogosan. Mert a két derék német ifjú inkább akart szenvedni és nélkülözni és akár a világ végéig is elgyalogolni, hogy munkát kaphasson, mert a bűnös pénzszerzés soha még halvány gondolatnak sem cikkázott át az agyukon. Eljutottak egész a magyarromán határig. Ókigyós majorja csaknem a határon fekszik. Itt Szombat András számadó juhász két gyalogos, lestrapált, alaposan elnyűtt ruháju-cipőjü legénykét látott, akiL feléje tartottak és németül, sőt kézzel-lábbal a román határ iránya felől kérdezősködtek. Öreg Szombat András gyanút fogott. Addig szóval tartotta a k?t jövevényt, amig valakit elszalajtott a csendőrökért A csendőrjórőr aztán rövid vallatás után — miután a németek bevallották, hogy át akartak szökni a határon — letartóztatta a messzi utasokat. Ottót és Dorschot beszállították a békéscsabai államrendőrséghez. Eddig a történet. A vége már lapos és közönséges. A két bátor germán ifjút a békéscsabai rendőrség a budapesti német főkonzulátushoz kisértette, amely intézkedni fog az ifjak hazaszállításáról. A két német visszatérhet a francia szuronyok, a francia brutalitás és nyers erőszak világába, az elszakított Elzászba, (h. r.) Eltemették Gulyás Józsefet Kitűnt, hogy koponyarepedést szenvedett — Az ügyészség elrendelte a holttest felboncolását Gulyás Józsefnek, a Békésmegyei Közlöny volt felelős szerkesztőjének tragikus elhunyta általános, mély részvétet Keltett, nemcsak a megyében,- ahol mindenki ismerte és szerette, de az egész országban, főleg irói körökben, ahol a bohémlelkü és nagytehetségű iróembert igen nagyra becsülték és még sokat vártak tőle. A helyi sajtó meleg sorokban emlékezett meg az elhunytról. A Körösvidék hosszabb cikket szentelt Gulyás József emlékének, mig a Békésmegye szeretetteljes, tömör sorokban rótta le kegyeletét a vidéki újságíró társadalomnak régi, derék munkása iránt. Az Orosházi (A Közlöny eredeti tudósítása.) És elindult vala Ottó Ottó huszeves lakatossegéd és Dorsch János 21 éves kereskedősegéd a franciák megszállta Elszászból, hogy a nyomor, munkátlanság és katonai hajsza utón némi emberi jólétet teremtsenek maguknak. Saarbrückenből indult el az egyik, Bonnból a másik és valahol összetalálkozott, egybefutott az utjok. A két acélizmu, kékszemű teuton ifjú kezet csapott a kézbe, szótlan hűségi fogadalmat tett, aztán együtt Yágott neki a kelet felé futó, a távol messzeségek kéklő, sápadt homályába fúródó országutszalagnak. A két német már hónapok óta volt kenyér nélkül, foglalkozás hiján. A gőgös francia megszállók hol innen, hol onnan űzték el őket. A sanyargatás fojtó szorításként ölelte körül keménydacu német szivüket. És útnak indultak, hazátlanokka váltak önként, hogy megszabaduljanak a győzők tomboló vakmámora alól. Munkát keresni indultak. Az volt a meggyőződésük, hogy valahol messze keleten találnak majd munkát is, nyugalmat is, emberi életet is. Ottó és Dorsch hol vasúton utazott, hol az apostolok lován kutyagolt a kemeny országutakon. Áztak, fáztak, didereglek a kemény tél évadján, de szívesen tűrtek éhséget is, fáradságot is, mert erős hitük, hogy jobb élet felé közelitenek minden lépésükkel, kohólónggal fűtötte őket. Hamarosan kijutottak Elszászból, át a franciák megszálló vonalán. Bajorországon keresztül Ausztriába mentek és a tiroli hóhegyek lábainál, ordítva zugó hegyi folyók partján baktattak tovább, kelet felé. Elérték a császárvárost, ahol a milliós emberhangyabolyban nem akadt számukra egy falat kenyér, noha csaknem térdig járták le a lábaikat utána. Ekkor Magyarországba szöktek ót. Szöktek, mert egyáltalában nem volt útlevelük. A határt mindenütt éj idején, nagy óvatossággal lépték át és olyan példátlan szerencsével jártak, hogy sehol sem kerültek a határőrkatonák kezei közé. Ottó és Dorsch Magyarországon is hasztalan keresett munkát. Napokig tartó lótás-futás után belátták, hogy hiábavaló minden igyekezésük, a kis legyőzött Magyarország sem tud egy-egy falat kenyeret biztosítani a szamukra. Ekkor Románia és Bulgária juember először a csabai, majd a gyulai közkórházba került. A koponyarepedés onnét származhat, hogy Gulyás a Budai Dalárda tiszteletére rendezett bankét után két izben is megszédült és elvágódott. Csodálatos, hogy a rendkívül erős fizikumu ember másnap reggel még a rendes időben bejött szerkesztőségünkbe, itt dolgozni próbált — megrepedt koponyával, azonban az agyvérzés következtében beszélőképességét elvesztette, a szellemi funkciók hiányosak lettek, minthogy a vér éppen az ezeket szolgáló dúcokat lepte el. Az orvosok elmezavart konstatáltak és igy Csabáról beszállították a gyulai kórház elme" osztályára. Amellett súlyos tüdővérzésen esett át, mig végre szombaton szenvedéseitől megváltotta a halál. Az elrendelt boncolás délután négy órakor ért véget. Utána a holttestet koporsóba helyezték, melyen szerkesztőségünk koszorúja és egyik csabai csalód koszorúja foglalt helyet. A koporsót mindössze néhány odaadó csabai barátja vette körül. A református egyházi szertartás után a halottat a gyulai református temetőben helyezték örök nyugalomra. Mi, barátai és munkatársai, gondolatban fájó kegyelettel álljuk körül a frissen hantolt sirt, A Békésmegyei Közlöny hasábjainak több mint egy évtizeden át ő volt az irányitója s mi követjük azt a szellemi hagyatékot, amelyet az ő példás munkássága képvisel: a szép és nemes iránt való önzetlen lelkesedést, a társadalmi békét, a magyar megértést és ennek a hazának és a magyar gondolatnak zásokat, amellyel a szerencsétlen törhetetlen szeretetét. Béke poraira !. Friss Újság mint a melegszívű embert, az őszinte, jó barátot, a sajtó önzetlen munkását gyászolja. Gulyás József halála a megyén kivül a legnagyobb visszhangot Debrecenben keltette, ahol az elhunyt született s ahol irói pályáján elindult. A halálról Debrecen város polgármestere értesítette Gulyás József szegény, özvegy édesanyját, aki teljesen világtalan és nagy szegénységben él Debrecenben. Fia halálával utolsó reménysége szállt sírba. Oláh Gábor, a kiváló debreceni iró, aki jelenleg maga is betegen fekszik, sürü könnyekre fakadt, mikor régi költőtársa és barátja halóláról értesült s csupán orvosai akadályozták meg benne, hogy a temetésre el ne utazzon. A debreceni sajtó egyhangú fájdalommal parentálja el a város nagyreményű irófiát. Gulyás József temetése hétfőn délelőttre volt megállapítva s a hétfő reggeli vonattal egy kis csabai társaság átutazott Gyulára. A délelőtti temetés azonban halasztást szenvedett, minthogy a holttest megvizsgálásánál dr. Feldmann kórházi főorvos a koponya felső részén repedést állapított meg és erre a jelentésre az ügyészség hivatalból elrendelte a holttest felboncolásót. Kitűnt, hogy a koponyarepedés már 5—6 hetes, tehát Gulyás József váratlan összeroppanásának ez ez agysérülés lehetett közvetlen oka. Magán a koponyát takaró bőrön ütődés nem látszott, csupán a koponya felső része volt megrepedve és az alatta levő agyfelületen vannak véraláfutások. Ez az agyvérömlés ma már érthetővé teszi azokat az elmebeli elváltóRomán határörök félholtra vertek egy magyar embert Egy tiltott határátlépés következményei — Tizenkét napf fogság és megkinoztatás a határátlépésért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megdöbbentő és megrázó brutalitás történt néhány nappal ezelőtt a magyar-román határon, Erőszakos és embertelen cselekedet, amely joggal háboríthat fel minden kulturembert, de amely arra is rávilágít, milyen kegyetlenül, az emberi méltóság kaján megcsúfolásával járnak el szomszédaink egy-egy ártatlan határátlépővel szemben, akinek a végzete nem engedte meg, hogy magát a drága útlevéllel és a vízumokkal elláthassa. Az eset fölötti Ítélet kimondását rábízzuk minden jóérzésű, kifejlett jogi érzékkel biró olvasóra, mi csak a történet elmondására szorítkozunk : Pfiszter Mátyás 21 éves bécsi születésű budapesti lakos, aki foglalkozására nézve péksegéd, még február 17-én azzal indult el Budapestről a rpmán határ felé, hogy Aradon élő feleségét meglátogatja, aztán — ha lehetséges — magával viszi Budapestre. Útlevele nem volt, de ideje sem, hogy a szokásos, hosszadalmas útlevéltorturát kiállhassa, azért csak egyszerűen át akart surranni a határon román területre. A határt Magyarperegnél érte el, ahol sikerült is észrevétlenül tul jutnia a magyar határőrök vonalán. Már romén területen járt, amikor a buzsáki hidnál a román határőrkatonák észrevették és elfogták. A román katonák Kürtösre szállították be Pfiszter Mátyást,, akit legelőször is — néhány ütleg kiosztása, mint bevezetés után — egy piszkos, fűtetlen odúba zártak le éjszakára. Reggel kieresztették a zárkából a hidegtől meggémberedett testű péksegédet, <de csak azért, hogy össze-vissza verjék.Néhány román határőrkatona ugyanis hirtelen nekiesett Pfiszternek és kézzel, botokkal, derékGUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK a PETERFI CIPŐÁRUHÁZÁBAN