Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-08 / 46. szám

JEGYES SZÁM ARA 500 KORONA Békéscsaba, 1924 március 8 Szombat 51-ik évfolyam, 46-ik szám BEKESMEBYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dl] a a : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferenci József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Küldöttségjárás a héntjszerkötcsön ellen Budapest, márc. 7. Ma délelőtt ll óra utón Gyöngyösről 5 tagu küldöttség jelent meg a kereskedelemügyi miniszter előtt. Kérték, hogy a kényszerkölcsön fizetése a|ói mentesittessenek a szőlősgazdák. A kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy lehetőség szerint segiteni fog rajtuk. Ezután a iászladányiak tisztelegtek Nagy Emilnél. Nagy Emil kijelentette, hogy lia ugy látszik, hogy akár a kormánynyal, akár a párttal szemben állnak, ez csak bizonyos kérdésekre vonatkozik, mert felfogása szerint az az irány, amit a kormány követ, megfelel a közérdeknek. Ezután kijelentette : Kállaynak nem ellensége. Csak pénzügyi politikáját hibáztatta éveken át. JTlég mindig nincs pénzügyminiszter Budapest, márc. 7. Bud János ma délelőtt megjelent Bethlen István miniszterelnöknél. Háromnegyed óra hosszat tárgyalt a kormány fejével és a kiszivárgott hirek szerint nem vállalja a pénzügyi tárcát. Ezután Valkó Lajost fogadta Bethlen, aki rövid időre vállalja a pénzügyminisztérium vezetését, Bud János pedig a kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetését venné át. A lakbéremelés a nemzetgyűlés előtt Rakovszky István éles kritikája Budapest, március 7. A nemzetgyűlés mai ülésén Rakovszky István napirend előtt szólal fel és a lakbérügyet teszi szóvá. Tudomása szerint a kormány visszamenőleg akarja a lakbéreket felemelni. A nemzetgyűlésnek van drágasági bizottsága, ahol a drágasággal összefüggő kérdéseket szokták megtárgyalni. A népjóléti miniszternek kötelessége lett volna ezzel a bizottsággal közölni e lépését, de ugy látszik, nem tartotta •szükségesnek. Meglepetésszerűen drágította nemcsak a vasutat, postát, hanem a lakbéreket is. A lakbéremelésből 50 százalék a kincstári haszonrészesedésre esik. Szállítsa le a kormány a kincstári haszonrészesedést, nem lesz szükség ujabb lakbéremelésre. Felvilágosítást kér a népjóléti minisztertől ez ügyekre vonatkozóan. Ezután Vass József szólal fel. A mostani lakbérek a koronának csökkenése következtében sokkal kevesebbet jelentenek a háztulajdonosoknak, mint amennyit a drágasági bizottság kontemplált annak idején. 100 takarékkorona mai árfolyama 108 papírkorona. A belföldi magyar korona bécsi .árfolyama 0.78 zürichi paritásban A kormány megszünteti az Árvizsgáló Bizottságot A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek köréből, különösen legújabban, igen sűrűn felhangzik az a követelés, hogy a kormány szüntesse meg az Árvizsgáló Bizottság működését. Különösen aktuálissá tette ezt a kérdést most a takarékkorona rendszere. A kereskedelmi érdektestületek mult vasárnapi együttes nagygyűlése is markánsan kifejezte ezt az álláspontot és ennek alapján nyomatékkal követelte a Devizaközpont megszüntetése mellett az Árvizsgáló Bizottság haladéktalan feloszlatását is. Egyik korábbi minisztertanácsban, hol a kérdés ismét szóbakerült, a miniszter is telje3 egészében magáévá tette azt a javaslatot, hogy a gazdasági életre csak kártékony és ártalmas Árvizsgáló Bizottságot sürgősen, még jóval a külföldi kölcsön megérkezése előtt meg kell szüntetni. Arról is tudomásunk van, hogy a kormány ezt az elhatározást igen rövid idő múlva, valószínűleg már" két-három héten belül végre fogja haitani. Erre mutat az a körülmény is, hogy a kereskedelemügyi miniszter ujabban ismét jelentékenyen megnyirbálta az Árvizsgáló Bizottság hatáskörét, ugy hogy ez végül már jóformán csak a kiskofák és kispékek ellenőrzésére szorítkozik. A keresk. miniszter épen most készül rendeletet kiadni arról, hogy az •uj iparengedélyek kiadásánál megszünteti az árvizsgáló bizottság eddigi véleményező, sőt döntő hatalmú jogát. Az iparengedélyek ügye visszamegy a városi hatóságok hatáskörébe, ahova a törvény eredetileg rendelte. A háztulajdonosok és a lakók A lakók tömörülése a lakásfelszabaditás ellen — Már »Lakók Szövetsége* is van A háztulajdonosok mozgalma a lakások és üzlethelyiségek felszabadítása ügyében a lakók ellenmozgalmát váltotta ki. A háztulajdonosok után most a lakók tömörültek, hogy közös értekezletükön határozzanak azoknak a teendőknek a dolgában, melyek utján megmenekülhetnének a lakásfölszabaditás katasztrofális veszedelmének következményeitől. Tudvalevően a kormány 1923. április 11-iki rendeletében felállította a junktimot a szabadforgalom és az építkezés között, még pedig ugy, hogy előbb meg kell történni az építkezésnek és ennek következményeként elő kell állítani a kielégítő lakásmennyiséget és csak ezután lehet szó a szabad forgalom visszaállításáról. Hogy a kielégítő lakásmennyiség előálljon, Budapesten magában legalább 10.000 uj lakásra volna szükség, azonban az építkezési törvény nyomán alig épül kétezer lakás. A Lakók Szövetsége által megtartott értekezleten a lakásügyet és a lakásrendeletet vitatták, ahol azt a felfogást juttatták érvényre, hogy az állam ne járjon elől a béremelés kérdésében, hanem várja meg azt az időpontot, amikor a korona stabilizálódik. Ezen a határon belül a korona állásához viszonyított változás megengedhető, de semmi esetre sem oly módon, hogy ez az általános drágulásnak u^abb forrása legyen. Az értekezleten" kifejtették, hogy lakás, üzlet és műhely között különbség nem tehető, mert nemcsak a lakókat, de a kereskedőket és iparosokat is meg kell védelmezni a tönkrejutástól. Indítványba ment, hogy a felszabadítás ellen a legszélesebb körű mozgalom indítandó ^meg. Fel kell hívni a kereskedelmi és ipari érdekképviseleteket a csatlakozásra és fel kell szólítani a nemzetgyűlést, hogy minden lakásügyre vonatkozó rendelet előbb a drágasági bizottságban tűzessék tárgyalásra. A Háztulajdonosok Szövetségének küldöttsége viszont Bethlen miniszterelnöknél tisztelgett. Átadták a háztulajdonosok nagygyűlésének határozatát, melyben kérik a kormányt, hogy állapítsa meg a lakásbérek emelkedésének és a lakások felszabadításának uj rövid programját. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy amint a népszövetségi bizottsággal a rendezés programját megállapította, a kormánnyalegvütt az uj lakásrendelet kidolgozásával fog foglalkozni. Egyébként kijelentette, hogy változatlanul ragasz,kodik a háztulajdonnak minél rövidebb idő alatt. bekövetkező felszabadításához. Általában pedig a mostani lehetetlen állapotoknak minél gyorsabban való megszüntetéséhez. A koronaromlás arányában a lakbérek uj megállapítása pedig még a jövő hó folyamán meg fog történni. Itt emiitjük meg, hogy — legújabb értesülésünk szerint — a lakásforgalom teljes felszabadítását 1926 november l-ig fokozatosan fogják végrehajtani. A gerendási háború" vége Lenin után Trockij Moszkva, március 7. Trockij állapota lényegesen rosszabbodott. Ha a legkisebb komplikáció beáll, Trockij állapota menthetetlen. V Egy falusi tömegverekedés epilógusa (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy riadalmat és még több szóbeszédet okozott mindenfelé a környéken az a háboruszerü, véres és elkeseredett küzdelem, amely Gereneás községben zajlott le. A falu fiatalsága egy táncmulatság után hazatérőben, alaposan beszeszelt állapotban, valami kicsiség miatt belekötött egymásba, aztán annyira elagyabugyálta egymást, hogy némelyek napokig nyomták az ágyat a szenvedett sérülések miatt. Az érdekes esetnek, amellyel pénteken foglalkozott a békéscsabai járásbíróság, a részletei a következők : Az 1924. évi január 21-én Gerendáson táncmulatságot rendeztek az 'egyik korcsmában. A mulatság olyan nagyszerűen sikerült, hogy hajnaltájban, amikor a résztvevő fiatalság hazafelé indult, a közönség csaknem valamennyi tagja alaposan be volt rúgva. A legények és a leányok lassan megindultak hazafelé. Csoportokba verődve sétáltak végig a falu főutcáján és nagy nótázásba kaptak. Takács József, Valler György és Pribránszki Pál hármasban tartottak hazafelé. Egyszerre hozzájuk csatlakozott Szkaliczki Katalin több leánypajtásával, akiknek nyomában néhány fiatalember is szegődött a társasághoz. Az újonnan jöttek csakhamar tréfálózni és kötekedni kezdtek. Takácsék nem sokáig tűrték meg az ő rovásukra való tréfálózást " és leintették az újonnan érkezetteket, ezek azonban nem tágítottak, hanem folytatták a vastag tréfálózást, A fiatalemberek között ekkor szóváltás keletkezett, aminek a vége az lett, hogy az egész társaság összeverekedett. Valler György, amikor egy botütést érzett a testén, hirtelen meglóbálta a kezében cipelt tele borosüveget és a verekedők csoportja felé hajította minden célzás nélkül. Az üveg Szkaliczki Katalint érte, akin kisebb karcolásokat és zuzódásokat ejtett. A tömeg közepéből ugyanekkor egy másik üveg röpült Takács József felé. Az üveg arcon találta el Takácsot és alaposan megsebezte, úgyhogy nyolc napig gyógyuló sebet kapott. A fiatalemberek erre, mint valami megvadult csorda rohantak egymásra és kézzel, üveggel és ököllel estek neki egymásnak. Az uccán járók közül egyre többen és többen elegyedtek a verekedésbe, ugy hogy az ucca rövidesen egy kisebbszerü harctér képét mutatta. Takács József szorongatott helyzetében bicskát rántott és a kést