Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-06 / 44. szám

2 BEKÉSMEGYBÍ KÖZLÖKl Békéscsaba, 1924 március 6 késők, akik tulajdonképpen a szerencsi cukorgyár számára termelt répával fognak dolgozni. A békéscsabai munkások iránt azonban állandóan élénk érdeklődés nyilvánul meg, ugy hogy nagyon valószínű, hogy a hivatalos tavasz beálltáig még más szerződések is létrejönnek a népjóléti hivatalban. Sajnos, az ország testéről lekapcsolt hatalmas részek ma nem tudják munkával ellátni a békéscsabai magyarokat, mert az utódállamok idegen munkást — de különösen magyart — nem igen engednek át határaikon. Igy nagyon sok itteni földmunkás nem tud majd nyárára elhelyezkedést találni, amely tény egyes családokra nézve nem kevesebbet jelentenek a katasztrófánál. A népjóléti hivatalban azoknak a munkásoknak számát, akiket esetleg nem tudnak majd elhelyezni, körülbelül nyolcszázra teszik, azonban lehetséges, hogy ez a szám kisebb lesz és időközben mégis sokan találnak majd munkaalkalmat a Dunántul nagybirtokain. Köm ivessstrá/k Békéscsabán Bér differenciák miatt már két napja tart a sztrájk (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedd reggel óta kőmivessztrójk van Békéscsabán. Az építőmunkások a korona értékének fokozatos csökkenésével előállott óriási mértékű drágulás miatt munkabérükből megélni nem tudtak, miért is munkaadóikhoz fordultak, az óra- és napszómbéreknek mintegy tiz százalékos fölemelését kérve. A békéscsabai építőmunkások a bérüket buzaparitásban kapják. Egy-egy órabéres kőmives harmadfél kiló buza napi árának megfelelő pénzt kap óránként. A munkások kívánsága az volt, högy az órabért emeljék föl három kiló búzára, mely kívánságukat az általános és folyton növekvő drágasággal indokoltak meg. E tárgyalások még hétfőn délután megindultak a munkások és munkaadók között, azonban eredményre rem vezettek. A munkaadók ugyanis kijelentették, hogy abban az esetben, ha ők megadják munkásaiknak a béremelést, akkor a régebbi számitások alapjón, régi árakon vállalt munkákra alaposan ráfizetnek. A munkások erre kimondták a munka beszüntetését. Több építkezésnél el se kezdték kedden reggel a munkát, más helyeken pedig, ahol már dolgoztak, egyszerűen letették a szerszámot és eltávoztak. Igy történt az állami polgári iskolánál is, amelyben nagymértékű javítási munkálatok folytak. Ezek a munkálatok most megszakadtak, a sztrájk befejezéséig. Értesüléseink szerint komoly és kemény bérharcra ve i kilátás, mert a munkások mereven ragaszkodnak e bérjavitáshoz. Az egyezkedő tárgyalások azért nem szakadtak meg és a küzdő felek megbízottai álandóan érintkezésben állanak egymással. Egy hónap alatt 60 százalékkal emelkedtek a borárak A korona két hét előtti értékcsökkenése a borpiacon is éreztette hatását s néhány napi ingadozás és bizonytalanság után megszilárdult a borpiac s az árak 60 százalékkal emelkedtek. A termelők tartózkodnak az eladástól s további emelkedést várnak. Az Ausztriába való borkivitel még ma is sok nehézségbe ütközik. A kereskedők különösen amiatt panaszkodnak, hogy a vámkezelés és a minőségi vizsgálat komplikált, költséges és hosszadalmas. Ha ugyanis a kereskedő egy vagon bort Ausztriába akar szállítani és például a vagonban hétféle bort visz ki, a pályaudvaron minden borfajtából öt darab hét deciliteres mintát, összesen tehát 35 mintát vesznek a vám- és borászati szakértők és csupán napok múlva szolgáltatják ki az exporthoz szükséges bizonyítványt. A mult év őszén kezdeményezett mustbesürités nem járt a kívánt eredménnyel. Az Ausztriával kötött megállapodás értelmében ugyanis sűrített mustot nem szabad az exportálandó bor feljavítására használni és éppen ezért szükséges az ampeologiai intézet vizsgálata. Viszont a musthurka, a szőlőjam és a szőlőméz nem mutatkoztak kapós cikkeknek és legalább is nagy propagandára volna szükség, hogy a must besüriíése népszerűvé váljon a szőlősgazdák körében. Egyenlőséget, szabadságot és a testvéri munkás békét hirdet a Békésmegyei Közlöny. A román kormány meg akarja szüntetni a nagyváradi és szatmári püspökségeket A bukaresti Dimineata a román kormánynak olyan tervéről ad hírt, amelyről minden magyar ember megdöbbenéssel vesz tudomást. Az említett forrás szerint a román kormány az erdélyi római katolikus püspökségek számát redukálni akarja, mivel az a felfogása, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségek fölöslegesekké váltak. A román kormánynak az a terve, hogy a nagyváradi püspökséget a temesváriba, a szatmárit pedig a gyulafehérvári püspökségbe olvasztja be. A gyulafehérvári róm. katolikus egyházmegye élén tudvalevően Majláth Gusztáv gróf püspök áll, mig a temesvári püspökség élére Boromissza Tibor szatmári püspököt állítanák, akit ilyen módon vélnek kárpótolni a szaimári egyházmegye megszüntetéséért, bár az erdélyi magyar lapok szerint nem hihető, hogy a bukaresti kormány mást helyezne a temesvári püspökség élére, mint Pacha Ágoston apostoli kormányzót. Az erdélyi püspökségek redukálásának kérdése nem olyan egyszerű probléma, amely fölött puszta regisztrálással napirendre lehetne térni, hiszen ez a kérdés ősi magyar jogokat érint és milliónyi magyarnak, csonka Magyarországon és a demarkációs vonalon tul élő katolikusnak érdekeibe vág. Mivel a kérdés megoldása csak a Szentszékkel kötendő konkordátum révén történhetik, a magyar kormánynak sürgős kötelessége, hogy közbelépjen a Vatikánnál és megakadályozza a román kormány tervét. Asszonyra It ás férfi, mint jövendőmondó Aki már 37 év óta jár női ruhában — Békéscsaba érdekes vendége — A rendőrség hűvösre tette a jóst (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden este érdekes, szinte egzotikus vendége volt a békétcsabai rendőrségnek. Olyan vendég, akit senki se hivott, senki se látott szívesen és a végén mégis barátságosan tessékeltek be néhány nepi tartózkodásra a— dutyiba. Alacsonytermetü, széles alakú, sőt kissé lobusztus testű asszony volt ez a vendég. A nem nagyon nőies alakkal rendelkező, divatosnak és elegánsnak épen nem mondható öltözetű hölgy erősen bokorugró szoknyát viselt, a nyakát megkopott barna boa kigyózta körül, a feje tetején vedlett, kissé humoros diszitésü kalap pihent és a lábán kecses és nőies topánkák helyett elnyűtt és viseltes, keféletlen és kivörösödött bakancsok disztelenkedtek. A kissé nőietlenül öltözött vendég az esti gyulai személyvonattal érkezett Békéscsabára. Járása és furcsasága annyira feltűnő volt, hogy az esti órák ellenére is néhány kései járókelő utánafordult és fejetcsóvólva, alaposan megnézte. A gyulai utas az Andrássy-ut 61. számú házban levő Madarászféle vendéglőbe tért be. A megtelt korcsmahelyiségben meglehetős föltűnést okozott a darabos aszszonyszemély megjelenése, amit enyhített aztán az, hogy „őnagysága" sorra járta az asztalokat és mindenkinek megígérte, hogy jó pénzért megjósolja a jövendőjét. Akadtak is néhányan, akik jósoltattak a kopott hölggyel, de egyszer csak baj támadt. Rendőr tévedett a terembe, aki kissé figyelmesebben kezdte szemügyre venni a jóslót. A rendőrnek ismerősnek tetszett a nőszemély és egy darab ideig tartó megfigyelés után megbizonyosodott róla, hogy régi ismerőssel van dolga. Igazolásra szólította föl a jövendőmondót, aki erre nyíltan és készségesen bevallotta, hogy — nem a ruha teszi az embert : a női külseje alatt férfitest található. Bevallotta, hogy Mócsy Istvánnak hivjók és jövendölésekkel próbált valamelyes jövedelemhez jutni. Mócsy Istvánt ezután előállították a rendőrségre. Mócsy régi, nagyon régi ismerőse a rendőrségnek, sőt ez ország valamennyi rendőrségének is. Az ötven éves ember, aki Balassagyarmatról származik, jóformán soha, semmiféle foglalkozást nem űzött, kivéve a > < j GUMINITALPAS j ) FÉRFICIPÖ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( í PÉTER FI í ) CIPÖÁRUHÁZÁBAN ( ) _ _ ( jövendőmondóst, amellyel 13 éves kora óta, faiuról-falura, városrólvárosra járva foglalkozott. Ugyancsak 13 éves kora óta állandóan női ruhában járt, ami — szerinte — azért volt szükséges, mert a női nemen levő jövendőmondókban az egyszerű paraszti népek sokkal jobban megbíznak, mint a férfiban. A nőiruhás férfijós már máskor is volt Békéscsabán, hogy a jövendőmondással próbálkozzék, de mindannyiszor sikertelenül. A rendőrség ugyanis sohasem engedélyezte a népbolonditó terveket és a népbutitó jóslási körutakat mindenkor eltiltotta. Más városokban vagy községekben nem voltak ennyire kulturát szem eiőtt tartók és megengedték Mócsynak nemcsak a jóslásokat, de a női ruha használatát is. Mócsy Istvánt, aki most boásan, kalaposén és bakancsosan a rendőrségi fogda lakója, meg nem engedett jóslósért meg fogják büntetni, aztán valószínűen hazatoloncolják illetőségi helyére. HlllEM A kutya és a hála Esik az eső. A hideg, apró cseppek koppanva hullanak, pocskolva, zuhognak a járdára és elfolynak, szétterülnek a megkopott téglán. Mintha cérnavékonyságuvá zsugorodott vizszálacskák függnének alá, ugy tűnik az eső folytonosszakadatlan, örököshullása, amelyben nem akad szünet. A vizek halk zenéléssel, muzsikás morajlással ereszkednek lefelé. Ritmusos, bánatos zene ez, mint a messze, elhagyott puszta végtelenségébe kiúszó áldott harangszó és ugyanazt az érzést hivja életre az árválkodva, fázlódva élő szivben : a végtelen elhagyatottságét, az egyedülvalóságét, a könyfakasztós magánosságét, a futni, menekülni, elrejtőzni akaráséi.. Esik, egyre esik. Hidegen, sután és kérlelhetetlenül. A jeges hideget árasztó vízsugarak konokul és fürgén tűznek lefelé és beleisszák vacogtató folyékony testüket a ruha, a bőr alá. És megvacogtatják, összerezzentik, fagyosra zorditják a testünket. Kis kutya szorong egy döngő. öblösmély kapualjban. Apró, fehérEiiiall fáiiea ma utoljára az „Apollódban