Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-02 / 41. szám

2 ö£KJ5SMISGf]El KÜZLOHY Békéscsaba, 1924 március 2 Szerdán ós csütörtökön m i a 1 i tai nca | szinmü 7 felvonásban. Mintegy ötvenen nyomban elmentek a bérlőhöz. Behatoltak az udvaréra, kihivatták, de amikor meglátták Becket, az elkeseredett emberek elfelejtkeztek minden kérdezősködési szándékról és nekiestek a bérlőnek, akit agybafőbe vertek. Az ispán az ura segítségére sietett, de vesztére, mert a feldühödött emberek őt is véresre verték. Ezután 16 ember kocsit állitott elő, lovakat fogtak be, felültették Beck Józsefet és öten melléje ülve, a román határ felé indultak. A többi földmives gyalog követte a kocsit. A tömeg a véresre vert bérlőt ót akarta dobni a határon, mielőtt azonban a román csendőrökkel érintkezésbe léphettek volna, a magyar vámőrök észrevették és lefülelték a lurcsa karavánt és kiszabadították a szorongatott bérlőt veszedelmes helyzetéből. Az 50 ember közül Bitó Mihályt és 17 társát a gyulai törvényszék a Beck Józsefen elkövetett erőszakos cselekedetek miatt vád alá helyezte és a most megtartott főtárgyaláson magánosok elleni erőmélyes szabadság megsértése miatt vonta valamennyiüket felelősségre. A vádlottak azzal védekeztek, hogy emikor Beck Józsefet szépen megkérdezték, miért boronáltatja el a parcella kijelölést, ez a tömeget lepiszkolta, legazemberezte és azt mondta, hogy „teszek a törvényeitekre és a bíróitokra". Ök tehát afölötti dühükben, hogy Beck a magyar törvényeket és őket igy megsértette, verték el. És miután eredetileg a románoknál lakott, azt gondolták, jobban tiszteli az ottani törvényeket s ezért akarták áttenni a határon. A biróság a vádlottak naiv védekezését természetesen nem vette figyelembe és a kihallgatott tanuk vallomásai alapján a 18 vádlottat bűnösnek mondotta ki a vádbeli cselekményekben. Ezért valamenynyiüket súlyos pénzbüntetéssel sújtotta — körülbelül egy-egy millió koronás átlagban — ezenkívül az okozott károk megfizetésében is elmarasztalta őket. A királyi ügyész súlyosbításért és a büntetésnek pénzben való kirovása miatt felebbezést jelentett be. szak vétsége, testi sértés és szeAki önhatalmúlag lakoltatta ki a lakóját Egy erőszakos csabai házigazda a biróság előtt — Háromhónapi fogház és háromszázezer koronás pénzbüntetés az önhatalmú kilakoltatásért (A Közlöny eredeti tudósítása) Azoknak a házigazdáknak, akik a mai lehetetlen és idegtépő lakásviszonyok mellett minden emberi érzés és jóindulat mellőzésével akarnak megszabadulni a lakóiktól, intő példa legyen az alábbi eset, amely az egyik békéscsabai háztulajdonossal esett meg' Legyen nekik figyelmeztetés arra, hogy van még törvény és van még biró, aki az embertelenséget és a szivtelenséget megbünteti, csakúgy, mint az erőszakot és hathatós védelmébe veszi a minden oldalról szorongatott, szegény lakót. Az eset, amelynek végső csattanója a járásbirósógon hangzott el, egyébként a következő : Orosz György békéscsabai gazdának Reviczky ucca 32. számú házában évek óta lakott Bodor Mór Máv. bádogos. A házigazda mindig megfért a lakójával és nem is lett volna baj, ha a háztulajdonos fiának : ifj. Orosz Györgynek eszébe nem jut, hogy megházasodjék. A fiatalember azonban nősülni akart, amihez lakásra volt szüksége. Lakás pedig nem volt más. mint az, amiben a Bodor-család lakott. Oro szék tehát fölmondták a lakást Bodor Moréknak és a fölmondást a biróság hatályosnak mondotta is ki, de azzal, hogy Bodor csak akkor köteles átengedni a lakást, ha Oroszék másik, megfelelő lakásról gondoskodnak neki. Oroszék néztek is lakás után, de természetesen nem találtak. Az idősebbik Orosz erre ravasz lépésre határozta magát. Azt mondta Bodornak, hogy egy újonnan épült házban szerzett neki lakást, tehát költözzék ki. Bodor, aki tudta, hogy az uj házak lakásai lölött nem rendelkezhetik a lakáshivatal, nem költözködött ki, aminek vég' zetes következményei lettek. A mult év szeptember 30-án Orosz György, miután hiába követelgette a iakók kiköltözködését, két tiával megtámadta a Bodorcsaládot. A lakás ajtaját kiemelték és magukhoz vitték be, majd a lakó összes bútorait és holmijait kihordták az ucca közepére. Javában dolgoztak még, amikor Bodor felesége a piacról hazaérkezett. Az asszony tiltakozására a három Orosz feldühödött, nekiesett az asszonynak és összevissza verte. Bodorné ekkor a rendőrségre rohant segítséget hozni. Adtak is melléje néhány rendőrt, akik a kicipelt bútorokat visszahordták a lakásba, az erőszakoskodó házigazdát pedig letartóztatták. Oroszt csak egy napi fogvatartás után bocsátotta haza a rendőrség, miután megígérte, hogy most már nem fog többé önbiráskodni. A Bodor-család a támadás után egy ideig még a lakásban maradt, de azután más házba költözködött. A három Orosz ellen a biróság vádat emelt könnyű testi sértés és magánlaksértés vétsége miatt. Az ügyben most tartották meg a tárgyalást Neurohr Gyula dr. büntetőbiró előtt. A biróság először ki akarta egyeztetni a feleket olyan megállapodással, hogy Oroszék fizessék meg Bodorék orvosi költségeit, ebbe azonban nem ment bele egyik fél sem. A biróság ezulán meghozta az iiéletet és Orosz Györgyöt, mint értelmi szerzőt, ifj. Orosz Györgyöt és fiatalkorú öccsét bűnöseknek mondotta ki magánlaksértés vétségében és ezért az apát három hónapi fogházra és háromszázezer korona pénzbüntetésre, ifj. Orosz Györgyöt pedig 14 napi fogházra és százezer korona pénzbüntetésre itélte. Kötelezte ezenkívül a biróság a két vádlottat arra is, hogy a 91.000 korona perköltséget megfizesse. Orosz György az ítéletben megnyugodott, két fia ellenben felebbezést jelentett be ellene. Reméljük, ez a példás Ítélet elegendő intőjel lesz mindazok számára, akik a védtelen lakókkal kényük kedvük szerint, basáskodva szeretnének elbánni. KRÓNIKA Arról tárgyalt mult héten a Vármegye, Hogy legyen-e járásszékhely Békéscsabán vagy nem-e. Bevonultak Csabáról a Legények, Kar a karban, intranzigens S liberális egyének. Előlhaladt polgármester Berthóty, Hátul Bohus Monyis s Misó De genere Kraszkói. Kirukkolni Orosháza Se restell — Csizmadia András bátyánk Felduródott a testtel. Igy indult a szörnyűséges Viadal, Már szilárdan ülve nézte Brandt, kié a diadal. Istvánunk szól: hangja bűvös, Megejtő: „Gyere Csorvás, hadd tudják meg, Nekünk szánt a teremtő." Gyula tüzel s Orosháza Felzudul: „Csorvásunkat elcsábitni Nem engedjük, nemi rutul!" Almády s Reöck feszengenek A széken, Kiss Laci, mint várományos Csak mosolyog szerényen. Foly a vita s vitatkoznak Végtelen, Valamennyi esküdözik: Hogy ő biz' érdektelen. Végül feláll Almády is Szólásra, Csak röviden tér ki — úgymond Csak pár szóval a tárgyra. Egyszerre im az indulat Elhallgat, Az előbb még nagy vitézek Megijednek, sápadtak. Szavazzunk — nyög fel a gyűlés . Szavaznak — És a rövid beszéd elől Csaba, Csorvás, Orosháza Mind, mind, haza szaladnak. Lián. ) ( j G U M M ITALRAS [ ) FÉRFICIPÓ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK ( ) ™ww ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( PÉTER FI CIPŐÁRUHÁZÁBAN A város tanácsülése Tizennégy iparengedélyt és öt házépítési engedélyt adtak ki Békéscsaba város tanácsa pénteken délután a városháza tanácstermében rendes tanácsülést tartott, amelyen számos apróbb ügyet intéztek el. A tanácsülésen több iparigazolvány iránt benyújtott kérelmet is tárgyaltak és valamennyi kérelmezőnek — összesen tizennégynek — megadták az iparengedélyt. Iparigazolványt nyertek a következő csabai lakosok : Zdila Pál, özv. Pribojszky Györgyné, Szász Györgyné és özv. Szikora Mátyásné baromfi- és tojáskereskedésre, Mitykó Andrásné szatócsüzletre, Nuszbavtm Mihály bazárés kötöttárukereskedésre, Goldfinger Henrik rőföskereskedésre, Szlancsik István és Szklenár Nagy Mihály sertéskereskedésre, özv. Valent Pálné zsibárusságra, Rosen baum Gyula kőfaragó és cementtermékeket előállító ipartelepre. Kvasz Mihály bérkocsizásra, Hugyecz János kőmivességre és Geog Károly dézsakereskedésre. Építkezési engedélyt a következők kaptak: Löwinger Márton, Kohár János, Benkó György és Hricsovinyi György lakóházra és Botyánszky János istálló- és szinépitésre. Sj a a s

( e< ni g! ö K S TEVAN REZSŐ oki. építész TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ IRODÁJA Andrássy-ut 31 Telefon: 10 Páris hétfőn és kedden