Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-08 / 29. szám

Békéscsaba 1920 április 8 3ÉKÉRMEGYEI KÖZLÖNY 3 rázva megszabaditóink nyakába borulha­tunk Most itt az idő ! Es kiáltsuk , egy szívvel lélekkel: éljen a bennünket meg­váltó szőröstalpu havasi mócok kultur nem* zetsége 1 (Középeurópai zónaidő: 1919. Kr. u.) V. A bukaresti Strada Nyustyu sarkán egy ,ősszekuporodott alak üldögél Kezében ka lapját tartja, amibe néha néha hull egy­egy garas Egy tábla van mellé állítva, amin a következő sorok olvashatók: Kérem a rumuny testvéreket, hogy adakozzanak a békésme­<gyei pánszláv érdekbizotíság 20 szavazattal és egyhangú lelkese­déssel megválasztott hazátlan képviselőjének. A koldus egy verklin Beethoven gyász ándulóját pengeti Farkas. Tiltako?is 8 bomu békéje ellen. Tédűbesztidek a «agyar ügy mellett az angol felsőházban. Neuilly, április 3. (Szikratávirat) A lordok háza keddi ülésén lord Newton fölvetette a kérdést, vájjon a magyar bé­keszerződéssel kapcsolatos tanácskozások anég folyamatban vannak-e és ha igen, ugy kérdi, vájjon véglegesen elejtették azt a tervet, hogy a békeszerződés feltételeit megváltoztatják Ugy látszik. Angliában nem akarnak tudatára ébredni annak hogy milyen szigorú és kemény az a békeszer ződés - amelyet Magyarországnak ajánlanak. Hiszen a német békeszerződés föltételei is szigorúak és a németeket is arra kénysze­Titették, hogy területi engedményeket te­gyenek Francijországnak, Lengyelország" nak és más országoknak, mindazonáltal az a terület, amelyet a németek epesztettek, -a maga egészében Rem túlságosan nagy. Magyarország a háború előtt virágzó or­szág volt, mely saját magát ellátta, holott lakossága több mint 18 millióra rúgott. Ezt a 18 millió főnyi lakosságot ma kö rülbeiül 7 millióra akarják csökkenteni és a magyar területből nem kev^sebbát. mint annak kétharmadrészét akarják elvenni és elosztani uj államok között. Az elvesztett területek lakossága az ó magasabb civili zációj'-t egy alacsonyabbért cserélné fel. Magyarország óriási gazdasági hátrányokat szenvedne Nyilvánvaló hogy az uj Ma gyarország képtelen lenne rá hogy életét a békeszerződés alapján tovább élje A szerződésnek legrosszabb intézkedése azon ban az, hogy körülbelül 3 és félmilliónyi magyart állatok módiéáa más országokba akar terelni Hova jutott vájjon az önren­delkezési jog elve? Magyarnrszág soha* sem folytatott háborút Anglia ellen és á háborút Angliával legkevésbé a magyar nép kívánta. Magyarország mindig erősen angol­barát volt. Ha Magyarországnak módot ad­nánk arra, hogy a maga igazát az angol közvélemény elé terjeszthesse, akkor bizo­nyára olyan béke jönne létre, amelynek föltételeit szivesebben és tiltakozás nélkül fogadná el a magyar nemzet. A következő szónok, Viscounl Sryee a kővetkezőket mondotta : — Mi teljesen átérezzük az olyan bé kének káros következményeit, melyet a bosszú szelleme diktál és amelyet egy or­szágra ugy kényszerítenek rá, hogy gaz. dasági körülményeire egyáltalán nincse­nek tekintettel. Intő például szolgálhat ne­künk Ausztria, hogy ezt megtenni nem szabad. Minden eszközt meg kell kísérelni, hogy a magyar békét a minimális inkon venienciák előidézésivei oldjuk meg és külö­nösen fontos, hogy a szövetségesek a ma­gyar nép igazi fölfogásáról tájékozódjanak. Az a békeszerződés, amelyet Magyarot siágra fognak kényszeríteni, a magyar nemzet gazdasági jövőjét komolyan veszé­lyeztetné. Lord Curzon már közölte lord New­tonnal, hogy a külügyminisztérium jelen "eg nincs abban a helyzetben, hogy erről a kérdésről-részletesebben nyilatkozhessék, mert a tanácskozások még nem értek véget s valamennyi szövetséges hatalom bele egyezése nélkül minden nyilatkozat lehe tellen. Mindazáltal nyíltan ki akarom jelen teni a kormány részéről, hogy a főlszóla lásokban foglalt aggoadalmak eg>része nél külözi a kellő alapot Ha a magyar béke­szerződés létrejöttének történetét a fölszó­lalók ismernék, akkor más eredményre ju tottak volna A magyar békeszerződés ab ban különbözik a többi szerződéstől hogy befejezését több hónapon át késleltette az a kör»lmény, hogy Magyarország nem volt képes szilárd kormányt állítani, rriellyel a szövetségesek tárgyalhattak?volna. A legfel sőbb tanács szakéi tő albizottságai utján több hónapon át foglalkozott a békeföltéte lek gazdasági részleteivel és az albizottsá gok jeNitését azután a lepfelsőbb tanács elfogadta A bizottságok mindaáltal abban a véleményben voltak, hogy a magyar sta­tisztikai adatok nem megbízhatók, különö sen a nemzetségi adatok, amelyekkel a magyarok saját többségüket óhajtották bi zonyitaní. biztosítja a Ha'zat arról.^hogy a magyar szempontot jnem hanyagolták el. Sajnálja, hogy a Házat nem tájékoztathatja a legfelsőbb tanács munkájának végső ered ményeirö! A kormány azonban nem tehet nyilatkozatotszővetségeseinek megkérdezése nélkül Ez az oka annak hogy nem felel­het ariü a kérdésre, vájjon véglegesen el­vették e a beTceszerződés revideálását. Riport az ócskapiacról. Szombat délelőtt kimentem az ócska piacra Az utakat zsúfolisig megtöltő tö­meg közölt ténferengtem egy darabig Szerettem volna valami hatalmas mögkapó riportot írni az emberi nyomorúság, a lerongyoliság vérfagyasztóin keserű tükré ről, az óc?kapiacról Aztán révetegen ma gam elé néztem .. Mit keresek én itt?. . » Az alkudozó asszonyok sikitós hangja és j piaci árusok yeszekeiése, furcsa, de a;on~ f nal felismerhető piaci zsongássá keveredett Az asszonyok lábainál tarka összevisszaság ban á legkülönbözőbb dolgok — nagyot}­bára használ,latatian lomok — hevertek. A mult század embere, ha véletlen ideve tődne, nevet/e kérdezné: — Hát megszűnt már a szemétdomb intézménye, hogy ezek a rongyok még napvijágot látnak I És mink lehajtott fővel volnánk kény­telenek válaszolni, hogy most sokkal na­gyobb áldozatok árán juthatunk ezekhez a rongyokhoz mint az c idejében a fényes^ ruházati cikkekhez (Milyen siralmas hely­zetnek ecsetelője ez a piaci kép A teljes lerongyoitságig vezető útnak minden könnyesen tragikus kis állomását juttatja eszünkbe . . A sarkon egy tizennégy tizenöt éves leány tartott a kezében foltozott, kopott szoknyákat. Lábánál egy kendőbe terítve egy pár elnyűtt sáros csizma s egy moly. ette bekecs volt Megkérdeztem a leányt — Mennyibe kerül a csizma? A leány tótul felelt: — Ötszáz korona — s már a ke­zembe is 2dta, hogy nézzem meg A hosszú viselés sziga csak ugy öm­lött a csizmából ugy, hogy kénytelen voltam azonaal tovább menni Egy percre elment minden kedvem a tov/bbi kérdezöskdöéstől. Távolabb egy direkt ócska ruhákkal kereskedő asszony ült egy zsámolyon. Előtie egy már régen nem hivatását szol gáló bölcsőn voltak elhelyezve az eladandó ruhák. Egy kopott tavaszi kabát árát kér deztem. Az asszony — valaha kofa lehetett — először nagy hangon dicsérni kezdi a kabátot, majd a gazdasági helyzetről tart egy negyedórás előadást s. csak aztán mondja meg. hogy — kétezer korona. Elszörnyülködtem Próbáltam megér tetni vele. hogy ez még a legképtelenebb árakat is túllépi. Az asszony szemembe nevetett — Mit gondol — rikácso'ta — lesz ez még négyezer is, csak várjon. En várok, a kabát nem kér kenyeret. Otthagytam. Mit mondjak neki ? Lehet, hogy igaza van. Hat év alatt sók, nagyon sok, látszólag lehetetlen dolgot láttunk valóra válni To­vább mentem Az előbb nem akartam, most nem mertem kérdezősködni. Ugy vagyunk vele hogy félünk a kimondott szótól. Az már a való, azon már nem le­het változtatni. Pár lépésnyire, egy össze­töpörödött vén asszony állt egy kis motyot tartva ? kezében Oda mentem hozzá. Nem az árujára voltam kíváncsi, hanem arra hogy mi késztette az árulásra. Utolsó darab rongyait adja el, hogy tovább ten­gesse életét, vagy a kapzsiság, a magas ársk csalták a piacra. Megnéztem a mo­tyoját- Egy pár zsebkendő néhány szent kép és egy aranykapcsos imakönyv volt nála. A sablonos árkérdezősködés után meg­kérdeztem. hány éves? — Nyolcvan már bizony — felelte rossz magy?rsággal — Nincsennek gyermekei, hogy egye­dül jön ki, — kérdeztem Bizalmatlanul nézett rám — Van nekem kérem szépen fiam kettő is de oda ment a háborúba s nem jött vissza — Messze lakik? — Bizony elég messe, kint a tanyán. Onnan jöttem gyalog — Állandóan a tanyán lakik? — Á, van nekem idehaza két házam de az ki van adva Elhűlt bennem a vér Egy asszony, akinek két háza v?n, sőt földje is (hiszen tanyán lakik) gyalog bejönni a tanyáról egynehány garasért! Hát nem siratni val<í állapot mikor a pénz ez a nyomorult, mindent felforgató pénz, az imakönyvének eladásira bír egy nyolcvan éves gazdag öre£3 cszonyt ? I... " Eljöttem a piacról, azzal a meggyőző­déssel hogy már a szegénységnek is és a bűnös kapzsiságnak is a non plus ult­rájánál tartunk és igy már csak jobb jöhet ezután. ­— Hajnal — áSSIJl MA 2£. Sírga csikó. R?gi régi népszínművet „a sárga csikóst elevenítették fel hétfőn este Csákyék A zsúfolásig megtelfnézőtér sokat tapsolt a szereplő színészeknek aki\r közül egyik másik túlzásba vitte a karzat nak való játékot. Az öreg gazda szerepében kifogástalan volt Prfsöcy László Ugyancsak jónak bizonyult Marosi is. Énekét és tán­cát ismételnie kellett Rövid |is szerepében jó alakítást nyújtott Lónvav. Korda Sándor — a drámai hős, a népszínműben is meg­állotta helyét és sok megérdemelt tapsot kapott. DiízelSadás. Kedden este ismét diszes, ünneplő közönség gyűlt egybe a csabai színházban, hogy ünnepelje a magyar had­sereget Az ünnepi előadás müscVa egy számmal bővült. Nydry Gézáné szavalta el saját szerzeményű, „Isten hozott" c. alkalmi költeményét. — A díszelőadással kapcso­latban újból szóvá kell tennünk azt az eléggé el nem ítélhető helytelen magavi. seletet, amely egyesek részéről nap nap után megismétlődik- A keddi díszelőadás kezdete 7 órára volt hirdetve és mégis volt olyan, aki fél nyolc órakor jött a színházba és a helyre menetelével zavarta ugy a né­zőt, mint a szereplőt. Ha már a szinügyi bizottság nem akar ezen a téren semmit tenni, akkor a közönséghez fordulunk az* zal a kéréssel, hogyha valaki késő jön és helye a széksor közepén van, ne menjen addig a helyére, amig a felvonás be nem fejeződött. Legyen ez a büntetése a pon­tatlanságáért. LÁPKIHORDÓ az I. és VI. kerületben való lapkihordá*— felvétetik lapunt «­s -

Next

/
Thumbnails
Contents