Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-08 / 29. szám

Béfcéscsrlja, 1920 április 8 Csütörtök üLViii evvtftívuiu = Megjelenik hetenként kétszer; Csütörtökön vasárnap reggel. Előfizetési árak: Egész évre — 64 K Félévre 32 K Negyedévre — 16 K Egy hónapra— 6 K Mindennemű kízirstok Ferencz József-tér ÍO. szám alá küldendők. POL!T!í(ftl LAP Szerkesztőség s kúdóhivatal: II. kerület, » Ferencz J.-lér (Búzapiac) 20. szíin alatt. M'egyei teleíon7.szá:íi A^urdetési dijak Jiely^ven, mindenkor készpénzzel fizetendők.— Jt-tjír rovatban egy í'orWozlési dija : 3 K Kéziratqt a szerkesite'íség nem ad vissza, Kétség és remény közepett várjuk nap-náp után az uj híreket, amelyek a békekonferencia határozataiból kiszivárognak és amelyek dönthii fognak a magyar nemzet sorsa fölött. Nem táplálunk tulvérmes reményeket, non tudunk erősen bizakodni a bekövetkezhető eseményekkel szen'ben, azonban szivünk sugallatára hallgatva : Magyarország sorsa még nincs megpecsételve. Bármit határozzon is számunkra a békekonferencia, nem szabad elcsüggednünk. Egy évezredek óta fennálló Magyarországban lenni kell annyi energiának, hogy ujbói talpra álljon ,és erős akarattal, megfeszített munkával újból hatalmassá, erőssé tegyék ezt a sokat szenvedett országot. Tagadhatatlan tény, hogy a magyar ner. et csak akkor lesz boldog, csak iákkor fog sikeresen haladhatni a ki' ti célja f Jé, ha mindenekelőtt megtalálja önijiagát .és lerázza magáról á gyűlölség, a viszálykodás rabláncait, wogy azufi I- szabau, • kezekkel hozzáláthasson a ;nunkához. Amíg a belső villongások bűnös fertőjébe halmozzuk minded ténykedésünket,; addig nincs jogbiztonság és amig nincs jogbiztonság, addig nincs rend és nincs munka. Kétségtelen, hogy ma még nem lehet munkáról beszélni, olyan munkáról, , amely ugy kifelé, mint befelé megteremtené a boldogulás útját. Mert a hosszantartó háború, a mindent felforg íó, szélsőséges és vak kommunizmus, a román invázió teljesen meddővé tették a termslés lehetőségeit és a munkára kész erős kezeket a legnagyobb tétlenségre kárhoztatták. Ez a tétlenség, amely szülőanyja a pusztulásnak, a rettenetes megsemmisülésnek, még ma is fennáll és ijesztő rémképével állandóan kisért bennünket. A munka, a termelés megindulásának lehetősége az egyetlen mentő eszköz a magyar haza megmentésére. Dolgoznia kell mindenkinek, kivétel nélkül. Magyarország sorsa minden egyes állampolgár kezébe van letéve, de a felelősség természetesen azokra nehezedik, akik akár állásuknál, akár befolyásuknál fogva vezető szerepet visznek. Es akik bűnös könnyelműséggel még ma is az önérdeket hajhászszák és nem térnek a megértés útjára, azok többet ártanak a hazának, mint a hatesztendős háború. Pár nap múlva ismerni fogjuk a béke feltételeit, megfogjuk tudni, hogy az antant mennyire becsül bennünket. Ezt a pár napot is csak arra kellene felhasználni, hogy elleneinknek megbocsájtva,egymásnak békejobbot nyújtva a megértés útjára lépjünk, hogy a közeljövő nehéz, göröngyös uijaira szilárd iéptekkel indulhassunk el. Erős a reményünk, hogy vezető férfiaink helyzetük magaslatán állva, a tizenkettedik órában megfogják érteni a kor intő szavát és arra az álláspontra helyezkednek, amely megfogja teremteni ennek a sokat szenvedett országnak a boldogulását. Tízezer magyar hadifogoly hazaszállítása Kelet-Szibériából. Nemsokára hazaszállítják franciaországi foglyainkat A magyar békekűldöttség azzal a ké. réssel fordult a svájci hátóságokhoz, hogy a Franciaországban tartózkodó magyar hadifoglyok hazaszállítására svájci vasúti ko csikat engedjenek át. -erűből huszonnégy óra alatt megérkezett a válasz : hivatalosan értesítették ífychner alezredest, hogy a svájci hatóságok teljesítették a békedele. gáció kérését A nemzetközi V5 Sskere^t Egyesület is teljesiteíte a magyar békeküldőiíségnek azt a kérését, hogy a beteg hadifoglyokat kőrházvonáton szállítsák vissza hazájukba. . A'magysr . békeküldöttség képviseleté ben Kirchner alezredes és Walter minisz teri tanácsos Henry ezredes társaságában megjelent a francia külügyminisztérium ban, hogy felvilágosítást kérjen a szibéria hadifoglyok ügyében. A magyar megbízót* takat Jamet Őrnagy, a szibériai, hadifoglyok ügyének előadója fogadta. Jamet őrnagy előadta, hogy á Kelet Szibériában levő hadifoglyok száma, akiknek hazaszál* litását nyomban meg lehetne kezdeni, körülbelül 10000 A Nyugat Szibériában és Turkesztán ban tartózkodó hadifoglyok hazaszállitásá • nak ügyével a? entente még nem foglal kozott. Az Európai Oroszországban lévő hadifoglyok hazaszállítása ügyében épp az elmúlt napokban tartottak értekezletet a francia külügyminiszlériumban ; ez az ér tekezlet elhatározta, hogy ha sor kerül a hadifoglyok hazaszállítására, a magyarok egyenlő elbánásban fognak részesülni a többi nemzetiségi hadifoglyokkal. Jamet őrnagy végül kijelentette, hogy véleménye szerint ezeknek a hadifoglyoknak a haza szállítása a nemzetközi Vöröskereszt Egyesületnek lesz a feladata. A Vöröskereszt nemzetközi bizottságának közbenjárására a nagykövetek konferenciája Millerand miniszterelnök aláírásával'ellátott, március 23>ról keltezett köz leményében jelenti, hogy a Szibériában levő hadifoglyok hazaszállítását kifejezetten nemzetiségre való különbség nélkül enge dik meg. Az er aszok helyzete Amióta á szász pép régi hegyomá

1 • nyait félretéve kellő körűt tekintés nélkül a medgyesi népgyűlésen meggondolatlanul és tulhamsr, „fttszáz esztendős politikai múltját megtagadva a románsághoz csatlakozptt, az etrdélyi szászokra igen szomorú napok virradtak. A román hatóságok, és hadsereg erő * szakos fellépése, főleg a birtokreform, va lamint a szász egyház tulajdonát képező erdőségek állami kezelésbe vétele, egyé neken és testületeken elköve'.ett erőszakosságok, tűrhetetlen cenzúra, ostromállapot s minden szabadabb vélpmény teljes elnyomása, oly elkeseredést okoztak az erdélyi szászok körében, hogy amit a ma gyarok hétszáz év óta nem tudtak elérni, azt a románok hét« hónap alatt elintézték : a szászók megszerették a magyarokat. Tényleg ma Erdélyben a szászság körében soha nem észlelt magyarbarát hangulat uralkodik, a szász ifjúság, a szász tisztek magyarul beszélnek, szívesen hordanak magyar nemzeti színeket, magyar nótát huzatnak a cigánnyal és tüntetően* barátkoznak a politikailag intranzigens magyarsággal. Oly fokra emelkedett a szász népben és intelligenciában a magyarbarátság hogy azok a hírhedt alakjai a szász politikának, akik a nted&yéöi íinteéíiáíiik', Zc'uo* sem mernek szász társaságba mutatkozni mert inzultus érhetné őket Talán Brandsch Rudolftól és néhány személyes hívétől eltekintve, akik a román kormányzótanács' ban jól dotált állásokat töltenek fce ntnes senki a szász nép vezetői közül, aki ma is azonosítaná magát a medgyesi határozattal. Midőn a román parlament Bukarestien a görögkeleti román egyházak unífíkalását tárgyalta, egy szász származású szenátor felemelte tiltakozó szavát és előre állást foglalt azzal szemben, hogy az állam egyházi kérdesekben döntő befolyást gyakoroljon, mert ezáltal veszélyeztetve látja az erdélyi ág. hitv egyház jövőjét Brandsch maga saját, személyén (a • pasztaihatta, hogy mennyit ér a gyulafehérvári gyűlésnek az a határozata, mely az egyes nemzetiségeknek, nemzeteknek egyenlő jogoka/biztosit, midőn a román parlamentben ifómetül szólalván fel az egész képviselőház pártkülönbség nélkül, beléje fojtotla a német szót Végkép elmérgesedett a helyzet s most folyó katonai dislokációk következtében, melynek eredményeképen a szász tisztek és legénység, kik jórészt a tüzérségnél szolgálnak, a régi románság területére és részben a besszarábiai frontra vi • tetjek. A szászság azt mondja, bogy ők a medgyest határozathoz azzal a fentartással járultak, hogy Erdély területén kivül katonáskodni nem fognak, amit egyébként az erdélyi románság is nyíltan hangoztat. Ebben alighanem igazuk is van, mért mindezideig Erdélyből és Magyarország területéről újoncozott katonaságot a régi királyság területére nem vittek ki s most is csupán a szászokat, de a románokat nem. Emiatt oly fokú elkeserenés keletkezett a szász lakosságnál, hogy a községekben a tanítóság helyzete is tarthatatlanná kezdett válni, ez okból a tanítóság elhatá* rozta, hogy szakítanak eddigi magatartá' snkkal és a papság és a nép közt fqlyó küzdelemben a nép mellé állanak s hógy ezt dokumentálják, kultursztrájkba lépnek., E pillanatig nem tudjuk megállapítani,