Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-08 / 3. szám

Centurat: C. Turicu seful cenz

. | vasárnap !•— K Egyes szám ára { ..., __ .... | csütörtök 80 fill. Békéscsaba, 1920 január 8 Csütörtök XLV1I. évfolyam, 3 szám Égése in* — — — korona Megjelenik hetenként Félén. 32- koron. kétsze

f. Csütörtökön POLITIKAI LAP Negyedévre — — — 18.— korona Egy hónapra — — — ••— korona és vasárnap reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal: kerület, Ferenc József-tér (Bnzapiac) 20. sí Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-táí* rovatban egy sor közlési dija : 3'— K, Kéziratok nem adatnak vissza. Kivonat a 21, és 25. száma kibővített rendeletekből. Bűnösöknek tekintendők: 1. Mindazok, kik Dyiivános helyekei?, .pályaudvarokon, vcnttfokban, u cákon etb. ha nem :s ro sz akarattal valódi, vagy képzelt bireket hirdetnek, terjísztnek, megvitat. ;nak, mely hírek hfedmöveletetre, cespatok elhelyezésére és arok mordnlataira, valaaint katonai hatésápoh irté?k< dóéira és általában véve a romén hadsereg ügyeivel ktpcáolaíoan levő eeeménjekre von»tko7nak. 2 E en btincseiebmények e'ső és ntolfió fórumon a hadbirósíg által egy évig terjedő (ogbözzal és 2CC0 leiig terjedő pámbirsíggal ieaznek büntetve. Midőn fenti cselekmények avégből kö< vettetnek el, bogy ezáltal a kémkedést, vagy árnlást e'ösegi'sék, a hfdiálbpot büntető törvényei, — melyek érvényben vannak, lesznek alkalmazva. Hóiban, tábornok. Hadbírósági ítéletek. Békéscsaba, január 3 A 16 divízió had bírósága elitélte szept. 1. október 15 ig terjedő időközben az alább megnevezett egyéneket kü lönféle bűncselekményekért és pedig : Sztadalnok László Mármarossziget 1 havi fogház ts 1000 K pénzbüntetés az állam biztonsága elleni vétség miatt Kovács József Nagykamarás, 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be a fegyverét. Kovács Bernát u. o 2000 K hasonló bűncselekményért Dobai Károly Hajdúszoboszló 6 havi elzárás és 10000 K büntetés megvesztege tésért Klein Sándor u. o. 2 évi elzárás és 10 000 K hasonló bűncselekményért, Dommer József Arad 2800 K pénzbüntetés, rr-rt nem szolgáltatta be fegyverét. Kis Mihály Makó 15 napi elzárás és 4000 K pénzbünteiés ugyan fazéu. Biró Sándor Makó, 15 nap és 40C9 kor. (ugyanazért. Fischer Emánuel Debrecen 6 havi telzárás és 4000 K, egy tiszt ellen elkövetett testisértésért. Molnár Péter Donterházr 2000 K mert nem szolgáltatta be fegyverét. Braun Jí* MOS u. o. 2000 K ugyanazért. Nanus István Debrecen, 2 évi elzárásra, szándékos emberölés vétsége miatt Kádas András debreceni lakts, halálra szándékolt emberölésért Németh János Debrecen, 8 hsvi elzárásra lopásért. Zakar András Debrecen, 2 havi elzárásra ugyanezért. Bakos Mihály Békéscsaba, 4000 K, mert nem szolgáltatta be fegyverét. Keresztény Elek Tata, két évi elzárásra ham s hirek terjesztéséért. Blum József Kisvárda, ő havi elzárá? és 100 000 K pénzbüntetés megvesztegetéséit. Kovács József, Kocsis Kálmán, Sivák József Prugy, fejenként évi elzárásra hamis hirek terjesztéséétt. Linai „nác Mikoler, 2000 K ugyanezért. Nagy kő esett le a szivünkről, mikor megkaptuk a hir!, hogy a magyar békedeleg.'ció Appcnyi Albert gróf vezetése alalt hétfőn — január 5-én — délelőtt tizenegy órakor végre, valahára utnnk indultak Neuillybe, átvenni a legyőzött Magyarországgal kötendő békeszerződést. Egy ezeréves netnzel sóhaja, egy sokat szenvedett nép imádsága kisérte nagy és nehéz útjára azt sr különvonatot, mely a nemzet legnagyobb fiát vitte. Nyugtalan remegéssel lessük, megfeszített idegekkel, a sötétbe meredt szemmel találgatjuk — milyen lesz a béke? Az eddig érkezett hirek szerint nem sok jót hihetünk és a legrosszabbra is el ke

?l készülnünk — jnondta Huszár Ká

r"»!y miniszterelnök. Szétakarják darabolni az ezeréves Magyaro. szagot, mely ezer esztendeig jó volt. Ezer évig védte a Nyugatot és most ugyani? z Nyugat hi-deti, hogy nincsen reánk több£ szüksége Európának. Most akarnak leiugr.i a megsemmisülésbe, mikor már felemelkedni kezdtünk. Eddig csak háborúskodtunk, hadban állottunk a fatárral, a töi'kkel, minden tizesitendőben volt egy-egy ellenség, amelyik végig puszíitotta hazánkat. A férfiaink lovon. az asszonyaink pedig örökös készenlétben a menekvésre. Mig védtük a más országok -nás nemzeteit, addig mink elma. rajtunk ugy kulturában, mint civilizáció« ban. A magyar ember lángesze csak a verekedőben élhette ki magát, mig a Nyugat nyugodtan alkothatott. Es most alig pár évtized óta a béke áldott ideje termékenyítette dússá, gyönyörűen virágzó fává a magyar kulturát, most a fejlődésünk legelején, most kellett ennek az irtózatos világzivatarnak töviből kicsavarni és dühödt, veszett erővel a földhöz csapni. Gddig csak a harcokban mutattuk ki erejűnket, eddig csak veszekedni tudtunk, de ezután megszázszorosodott erővel, szent esküvel fogadott akarattal: dolgoznunk kell. Dolgozni, alkotni, teremteni és termelni kell büszkén, bizakodó fiatalsággal tárni a világ elé, lássa mindenki, hogy ismerje el, még az ellenségünk is: a magyarra igenis szükség van, mert az embe

ri egyetemes kulturának egy jelentős oszlopát képezi. Elment s ma már ott is van Neuillyben a magyar békedelegáció, talán már át is vette a békeszerződés szövegét és mink tudjuk, hogy ha az a béke akármilyen lesz is — alá kell nekik irni, mert a nemzet akarata az, hogy legyen vége már a háborús szenvedéseinknek és kezdődjék meg a termelő munka és mert miuk tudjuk, hogy Magyarország erősségére és egészére az emberiségnek van szüksége. Maniu nyilatkozata. Lazar Aurél Magyarázata. — Elutezfak a magyar bsHkövetek — Horthy Miklós a mag;ar hadsereg terveirél. — Az evangtlikusok Raffay püspöknél Napok óta élénk kombinációk tárgya a lapoknak egy hosszabb bukaresti jelentés, amely szerint Maniu Oyula a bukaresti kamarában elégedetlen hangon nyilatkozott a békekonferenciának Romániával szemben tanúsított magatartásáról. Közelebbről megjelölve az elége ^edetlenség okát kijelentette Maniu hogy Ronánia határát Magyarország felé több szaka' szon nem ugy jelölte ki a főtanács, amint azt az 1016. évi szerződésben az antant Romániának megígérte A „Szabadság" tudósítója felkereste Lázár Aurél dr. országgyűlési képviselőt, ki kérdésére a következőet válaszolta: Az ismeretes 1916. évi szerződésben az antant egész Biharmegyét, valamint Mármaros és Rékés nagyobb részét odaígérte Romániá • nak A határ tehát, — hogy csak a Biharmegyére vonatkozó részletről szóljak — Püspökladánynál lenne. A Jőtaudcs azonban nem vette figyelembe az 1916 os szerződést és a határt — tzen szakozón például — Berettyóújfalunál állapította meg Mindössze tíz husz kilóméteres zónáról van tehát szó, ugy itten, mint Mármarosban, valamint Békésben is Ez a tényállás. A sok és értelmetlen hazugságot, melyeket a magyar nemzeti hadseregről ír az „Aradi Hírlap" által közölt alábbi hir, alaposan megcáfolja : Horthy Miklós a magyar kadsereg fővezére a Neues Wiener Tagblatt karácsonyi számában hosszasabban nyilatkozik a hadsereg állapotáról és helyzetről — A magyar hadsereg szervezésének célja, mondotta a fővezér, a belső rend és a közbiz tonság fentartása A szervezés mindenben az entente hozzájárulásával történik éppen ezért teljesen érthetetlen az a főleg cseh részről terjesztett híresztelés mintha Magyarország támadó szándékkal fegyverkeznék, vagy pláne mozgósítana A fővezér kijelentette még, hogy a Tótföld ügyébe sem akarnak semmi szín alatt beleavatkozni, mert súlyt helyeznek arra, hogy a jö vendŐ egészséges kialakulás belülről induljon meg és a nép akaratából történjen Egy érdekes hírrel is szolgálhatunk az olvasóinknak amely különösen az evangélikusokat fogja közelebbről érdekelni: A budapesti testvéregyházak, az óbudai egyház és az evangelikus szövetség küldöttségileg tisztelegtek az uj év alkalmából Raffay Sán» dor dr. püspöknél. A küldöttség nevében Oyőry Lóránt nyug. földmivelésügyi miniszter üdvözötte Raffayt, kinek nagy érdeme, hogy kapcsolatot keresett a külföld nágy protestáns egy házaival és mint hajdan Ruyter admirális, megint jönnek a hollandok a magyarság megmenté, sére, segítik a magyar nemzedéket. Raffay püspök érdekesen nyilatkozott a magyarországi keresztény egyesülésről. Ez — igy szólt — csak akkor lesz egységes, ha nemcsak a szavak, ha« nem a szivek is egybehangzanak. Őszintén akarja a testvériséget, azért nem siet vele. A léleknek és a sziveknek kisugárzásától várja és ez az evangélikusokon nem fog múlni. De ha kell. meg tudnak állni szegénységükben, elhagyatottságukban, ahogy négyszáz évig megálltak, azonban Magyarország kultúrájának, nemzeti műveltségének vezetésében elől akarnak járni.