Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-08 / 3. szám

6 BÉKÜSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1919 január 4 ^ Újévi szavak a magyar politikában. Régi szokás, hogy a politikai élet vezéreit felkeresik az újesztendő első reggelén hiveik hogy kitartást kívánjanak nekik az elkövetkező harcokban. A pártvezérek ilyenkor hosszú beszé deket mondanak, fontos politikai kijelentéseket is tesznek, irányt mutatnak és programmot adnak. Az idén is megtörténtek ezek az újévi üdvözlések de ez a szomorú évforduló, melyen a forradalmak, a pusztulás, a végromlás eszten­dejének múlását és a bizonytalanság, a nemzet jogait tipró erőszak évének születését hirdetik a harangok, nem alkalmas obligát újévi köszön tésekre. Az ország fölött sötét borulat van, soha soha ilyen boldogtalan, ilyen szegény, ilyen eltiprott még nem volt Magyarország. Ez a baj nem a hiu tömjénezésé, nem is a banális szónok­latoké Megérezték ezt! azok is akik üdvözöltek, azok is akik az üdvözlésekre válaszoltak. Komoly, ünnepélyes szavak nagyjelentőségű beszédek hangzottak el, melyek túlnőnek az újévi óvációk keretein és jelentőségén Az újév napján csak nem minden politikus megérezte a kimondott szónak azt a nagy felelősségét és súlyát, melyet az ország népe a vezéreitől várt. Ezeicben a szavakbán egy élő és életre mindenkinél érdemesebb nemzet szólalt meg. Európának meg kell értenie a magyar nemzet szavát: Békét akarunk, békésen munkálkodunk, de ezt a békét akarnia kell Európa győzedelmes népeinek is / Ha pedig szétdarabolják az ezer éves Magyarországot, mely az európai békének garanciája és védelmezője Volt kelet kapujában annyi évszázadon át, akkor az európai békét gyilkolják meg. Az újévi üdvözlésekről az alábbiakban számo­lunk be: A miniszterelnökség tisztviselői délelőtt há romnegyed tizenegy órakor tisztelegtek Huszár Károly miniszterelnöknél, akit a tisztviselők ne vében Karaffiáth fenő dr államtitkár üdvözölt az újév alkalmából. A miniszterelnök válaszában arra buzdította a magyar tisztviselői tábort, hogy fokozott munkával lásson hozzá az uj Magyarország megteremtéséhez Negyedórával később a keresztény blok küldöttsége jelen! meg a miniszterelnöknél Szilassy Zoltán üdvözlő szavaira a miniszterei nök az összes időszerű kérdéseket felölelő, nagy szabású beszédet mondott. A többi között ezeket fejtegette: — Oonosztevők.beteglelkü emberektönkre tettek egy ezeréves királyságot, kiprovokálták az ország megszállását, amely 45 milliárdnyi ujabb terheket okozott az országnak Rettenetes birkózás volt az, amely itt a magyar földön folyt Nemcsak a magyar népnek a küzdelmé ről volt szó : az európai keresztény civilizáció küzdött azzal az ázsiai anarkiával. amely egy izgékeny fajnak minden temperamentumával itt próbálta megalapozni az egész Európára kitér jedő szociális forradalmat Ez a bolsevizmus, amely édes gyermeke a szociáldemokráciának. Megcsúfolta mindazokat az ideálokat amelyeket addig hirdetett, mig hatalmon nem voltak Nem hihetem el, hogy a müveit Nyugat, orgyilkosok pátrónusává csapjon tel Hangosan kiáltom innen világgá, hogy a ryugati civilizált népeknek semmiféle jog­címük nem lehet arra, hogy beavatkozza­nak a magyar jogszolgáltatásba, a magyar igazságszolgáltatásba. — Egyéni akciókat nem fogunk tűrni, nem törvényes alapon nyugvó jusztifikációhoz nem járulunk hoazá soha, de törvényes birói elől elvonni senkit nem engedünk, akár Csicserni táviratozzék az érdekében, akár bármiféle más európai hatalom lépjen közbe. — Ebben a pillanatban két fix front van : az egyik a magyar nemzeti kormány, a másik ennek őre : a magyar nemzeti hadsereg. E két erő-tényező között teljes harmónia és Összhang van. Senki tehát tévedésbe ne essék abból, amit •zután mondani akai ok : — Lássák be, hogy a baloldali szélsősé geknek a hatása alatt oly nehézségek mutatkoz nak az országban teljesen felelőtlen kisemberek részéről, kik azt hiszik hogy nekik egy külön receptjük ven az ország megmentésére, akik mindegyike egy egy uj honalapitónak képzeli magát és az egyik diktatúra helyébe másik diktatúrát akarnak proponálni. — Én a nemzet iránt érzett nagy felelőssé gemben kénytelen vagyok itt rámutatni arra, hogy sem a magyar nemzeti kormány, sem a tővezérlet és a nemzeti hadsereg mint intézmény nem járulhatnak hozzá semmiféle ilyen kísér­lethez Mindenki tehát aki bármiféle ilyen elő munkálatokban résztvesz tulajdonképpen helyre­hozhatatlan erkölcsi kárt okoz a magyar nem zetnek. Hiszen egy béke amelyet egy katonai diktatúra kérne a W föld ín, rrJg keményebb volna mint az, amelyet a magyar nemzetgyűlés által szánk cionált magyar kormány kaphat. — Egy gardasági h-iyzet, amelyet egy ka­tonai diktatúra teremtene a magyír nemzet ré szf e, szörnyű kilátásokkal teli p:rsp'k ivát mu taína nekünk mert teljesen megrontaná hite­lünk- - a külföldön és g^-dasági éle ank felépi­té ét és rendezését teljesen lehetetlenné tenné. Mindazok, akik kötelességük 1 idaiában vannak, teljesen távol állnak euől a gondolái-ól, mert a? esetleg ep / évvel elodáz i a konszo lidációt és a stabilizálódást a nemzet ^oli'ü.-n életében Semmi körülmények közölt senki ál M meg vem hagyjuk te^adtatni magunkat an= nak a mar? ui:nak teljesítésében hogy január 2 ; én dönteni kell a nemzetnek Január 25-ike után sem én, sem más senki ebben az erszágban sem diklííori minőségben, sem mint egyéni akaratot kénviselő ember többé a közhatalmat nem gyakorolhatja hanem 25 ike után csak egy alkotmányosan megnyilaikozoít nép akaratából kialakult tör senye« ma^yer i or mány gyakorolhatja itt a halaimat. •— El kell mennünk a béketdreyalásra. Az előjelekből seitjiik, h nem sok jut várhat íjle a nemzet Bár mint iegyen is, úgy kell viselkednünk, ahogy c< • c erévcs, dicsőséges nem/éthez mJtó. Mink már elszenvedtük Mouit, elszenvedtük Mohácsot, elszenvedtük Világosi, el fogjuk tudni szenvedni Nemllyt is ! Azok ?kik azt hiszik hogy Párisban az örök békéf csinálják^ hogy ha itt ezen a földön nép Flszászt cs-.iiáln*k és Macedóniát telepítik a Duna Tisza közére, nem örök békét, hanem örök nyugtalanságot fognak csinálni. Egész Európa öngyilkosságát jelenti az., ha a világháború lik­vidálása után ujabb gyujtóany \got hagynak üt Európa közepén. — A nemzetnek legkiválóbb fiát küldjük el a béketárgyalásra,(közbekiáltások : tlljeh Ap­ponyi!) aki nemcsak testben, hanem lélekben is minden magyarnál egyjfejjel magasabb Eg/ egész nemzet kiséri öt azon a nehéz uion, amelynél nehezebb kálvária még alig volt áll m« férfiú előtt. — Megmondom őszintén és nyíltan, fáj nekem látnom, hogy táncolni mú'atni tudnak Budapesten. Ebben as országban olyan gyász nak kellene lenni mintha minden házban egy egy kitcrüelt halóit volna. Gondoljunk csak azokra, akik a messze Szibé riában szenvednek. A parlament nivója fogja meghatározni a magyar nemzti jövendő sorsát Arra szólította Magyarország vu.usztó közönségét, hogy csak azokat i uldje a nemzetgyűlésbe akik ennek a nagy hivatásnak megfelelnek. — Igazságos és méltóságos békére van jogunk, na ennek ellenére mégis erőszakot kö vetnek ér a magyar nemzeten, akkor már most kiáltjuk világgá, hogy ez csak ideiglenes állapot lehet, amit a történelem logikája jog ihelyredlli tani. 1 Az újév alkalmából a ^miniszterelnöknél a magvar munkások országos pártja is tisztelgett. A küldöttséget Kaczóh Gyula elnök vezette, aki a magyar munkások bizalmáról és szeretetéről biztosította a miniszterelnököt. Az üdvözlésre Huszár Károly meleg szavakban mondott köszö netet. A nemzeti középpárt tagjai az újév napján nagy számmal gyülekeztek össze a pártklub helyiségében, ahol a párt tinókét, Kürtky Lajos bárót, Halászy László üdvözölte, igen szép beszéddel, melyre többek között a következőket válaszolta Kürthy: — Az ország helyzete napról napra bizony­talanabb Előttünk van a béke megkötése itt vannak az élelmezés nehézségei. E komoly hely­zetben nyugalomra van szükségünk és mink még mindig forradalmi helyzetben vagyunk és nem tudjuk, milyen meglepetést hozhat a holnap A belső békét és rendet kell követelni. Erre kell törekedni mindenkinek és ezt kell Ieg főbb célnak tekinteni, a most meginduló válasz­tási küzdelemben is Ezután heinrich Ferenc kereskedelmi mi nisztert üdvözölte a párttagjai nevében Almássy László. Beszédének különösen az a része kel­tett órási hatást, melyben kijelentette, hogy a Nemzeti Tanács minden határozata ér­vénytelen, az a november lő iki határozat is, mely a magyar államot köztársaságnak jelen­tette ki A magyar állam ma is királyság Az éljenzés elcsöndesülése után Heinrich Ferenc hosszabb beszédben válaszolt, melyben a köyetkezőket mondotta: — A magyatslg szeme Páris felé fordul. Hétfőn indul el a delegáció és közölhetem hogy iiyen felkészültséggel még egyetlen békeküldött­ség sem indult el útjára. —jla megcsonkított országot hoz a béke, az nem lesz végleges, az ország abba nem nyugszik bele. Mink magyarok sohasem mon* dunkJe & Felvidékről, a Kárpátokról meg Er­délyről 5 -- Ma első kötelességünk a normális par* lamenti élet megindítása A bolsevizmust gyöke­resen kell megfojtani A valláserkölcsi jogokat kell vele szemben alkalmazni Ezért kell nekünk egységes keresztény Magyarországot teremte nünk Egyik első kötelességünk a munkások és munkaadók közötti benső viszony megteremtése. Ma, amikor össze kell fogni a munkára, nincs helye a frivol mulatozásnak és költekezésnek. Ma a munka javarészét a fiatalságnak kellene vállalnia és a fiatalságot különböző jelszavak elvonják a munkától. A keresztény egyesülés pártja szintén dél­előtt üdvözölte elnökét, Friedrich István had* ügyminisziert A párt nevéqen Anka János párt« igazgató mondott beszédet A hadügyminiszter megköszönve az üdvözlést, a többi között a ki­vetkezőket mondotta : — Magyarország teljesen magára van ha• gyatva súlyos helyzetében. De bizom benne, senkinek sem lesz oka a kétségbeesésre a jövőt illetőleg, ha igazán érvényre jutnak azok az erők. amelyek a keresztény társadalomban oly impozánsan megnyilvánultak. Magyarország csak keresztény politikát csinálhat A keresztény sze retet nevében dolgozunk, de tüzes kardokkal kell járnia ennek a szeretetnek, hogy lesújtson minden nemzetbontó törekvésre. Az országos kisgazda és földmivespárt ré­széről Meskó Pál üdvözölte Rubinek Gyula föld­mivelésügyi minisztert, aki mostanában egyedül tartózkodik a párt vezérei közül a fővárosban. Rubinek Gyula hosszabb beszédben válaszolt: — A legnagyobb kérlelhetetlenséggel — mondotta — kell szembe néznünk a még min* dig fenyegető veszéllyel Én nem ismerek kü­lönbséget abban, ha valaki szociáldemokrata, mert biztos vagyok benne, hogy holnap bolse* vista ksz Ntm lehet barátom az, aki forradalmi alapon áll, a hazát nem ismeri, a magán tulaj' dont semmibe sem veszi. Tisztelem a sajtó­szabadságot, de csak addig, amig hazafias ala­pon áll. — Arról beszélni, hogy a pártunkban el­lentétek vannak, nevetséget hazugság. Sürün hangoztatják azt a mesterségesen keltett aggo. dalmat, hogy mink paraszt diktatúrát akarunk létesíteni. Megnyugtathatok mindenkit, hogy a magyar népnek sokkal több politikai érettsége van, mint azoknak, akik ezeket a hí­reket terjesztik. Ha a hatalom a mi kezünkbe kerül, biztos lehet abban mindenki, hogy ren­delkezni fogunk a szükséges szellemi és er­kölcsi erőkkel Ha parlamenti többségként kerül­tünk ki, természetesen kezünkbe vesszük a ha talmat, de már most kijelentem, hogy testvéri szeretetben akarunk élni a blokban égyesült keresztény nemzeti egyesülés pártjával.

Next

/
Thumbnails
Contents