Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-12-12 / 100. szám

Békéscsaba, 1920 december 12 Vasárnap XLVII. évfolyam, 100. szám SféM Svt* — Félén. — — Kssiyedávre — Ifjr bonspr* — 120*— koron* 60-— kcront 30.— korona 10-— koron* Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Sís*ke«*tőség és kiadóhiva­tal : U. kerület, Ferenc Jó­*xef-tér (Baxapiac) 20. sí Magyei telefon : 7, szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. A bomba. A bomba veszedelmes jószág, akkor ís, ha mint harci eszköz szerepel, de ve­szedelmes akkor is, mikor mint közigaz­gatási faktor lép fel. Az antant által nagyra kedveit és becsült Bukarestben felrobbant az első, mely bizonyára borzalmas lehe­tett, de minden borzalmasságánál borzalma­sabb lesz az a hatás, amit keií, hogy kiváltson az antant közvéleményéből. Még jó sze­rencse, ha nem minket magyarokat fog­nak meggyanúsítani, mert amilyen hajsza van most ellenünk, könnyen megkoszo­rúzhatnak ezzel a babérral is. A bukaresti bombavetés részletei nem tartoznak reánk, csak a tény, hogy meg­történt. És megállapítása annak a ténynek, hogy valamikor az a szarajevói merénylet is igy történt s a robbanó bomba és re­volver füstje a müveit nyugateurópát be­vonta abba az ostoba homályba, amelyben vagyunk. Magyar ember erkölcsi érzéke tiltakozik az ilyen merényletek ellen, ezer éve lakunk üt, de az ezeresztendős ma­gyar történelem nem ismer ilyet, tehát előre is tiltakozunk, ha a szokott oláh re­cept szerint ezt ellenünk akarnák kihasz­nálni. Viszont valljuk azt a hitünket, hogy itt az ideje, mikor az antantnak százszor is meg kell gondolnia, hogy hol van hát, hol kezdődik a Balkán ? Ezen a Magyar­országon-e, ahol európai hirü és művelt­ségű tudósok és politikusok nevelkedtek, vagy ahol tudatlanságból eredő elszántság ilyen vakmerő lépésekre képes? Mikor a megértés, a konszolidáció út­jára akarunk lépni teljes erőnkkel, bizo­nyos, hogy megdöbbenéssel tölt el benün­ket a bukaresti esemény, mint elvakult emberek cselekménye, de akkor talán az itt élő antant missziónak is kellene már egyszer olyan jelentést küldeni haza, hogy szereljék le az őrjöngő emberi szenvedé­lyeket. Azokat a szenvedéseket, melyeket az antant saját aranyain növesztett nagyra. Itt van a béke, a régi jólét, a megél­hetés, az ipar, a kereskedelem és millió és milló ember létkérdésének kérdése, mikor a trianoni békével felbontották azt a Ma­gyarországot, mely nem balkáni mó­don, hanem versenyképes európai tudással állott a müvek nyugat határán. Ez nem kellett. De a bukaresti ese­mény előrevetett árnyéka a jövendőnek, mely ugy illenék, hogy a példaadás erejével has­son, ha másutt nem, hát az antant előtt, hogy ez nem a béke, amit mi várunk, ez a felcsigázott Ígéretek idegzetének jelenése, amely Ígéretekkel francia koszton tartották azt a szegény oláh népet. Bizonyos, hogy a hatás nem maradt el. Romulusz és Rémusz törvénytelen nemzetsége durva szenve­délyekre ragadtatja magát, teljes dicsősé­gére annak az antantnak, aki a trianoni bé­kével összeomlástól, anarchiától és isten tudja mitől akarta megóvni ezt a világot. Szegény magyarok utja vergődések kö­zött vezet, jogtalanságok és megalázások szegélyezik a mi utunkat, amit számunkra az antant kijelölt, de az öröklött becsüle­tességgel igyekszünk át rajta a megpróbál­tatások között is, mindig azzal a gondo­lattal, hogy igy nem maradhat semmi ahogy van. Talán most, a megdöbbentő valósá­gok előtt gondolkozóba esik az antant, hogy ez a játék olyan kockajáték, mikor nem lehet tudni, hogy az az eldobott kocka hol áll meg. Most már megtanulhatja az antant, hogy Európa csendjének és béké­jének csak egy határa van, mely a nyu­godt további emberi fejlődést biztosithatja: ezek a magyar Kárpátok. Adják vissza régi területeinket és határainkat, az az istenadta nép nyugodtabb lesz a maga kis földjén, mint igy, mikor lelkiismeretlen valakik, kon­junktúra lovagok szolgálatában áll. A bu­karesti eseményekért senki sem lehet fele­lős, csak az, aki sokat akart, de keveset bir . . . Távirafok. ff politikai fjelyzel. Budapest, dec 11. A politikai helyzet te­kintetében döntés még nem történt. A Iemon* dott kormány tagjai tegnap este minisztertaná csot tartottak s tanácskozás után gróf Teleky és nagyatádi Szabó István bizalmas értekezletet tartottak, amelynek eredménye lett, hogy nagy­atádi Szabd István szombaton délután ujabb értekezleten jelenik meg a kormányzónál Szó van nagyatádi Szabó István dezignálásáról, aki azonban nem akar vállalkozni és Rubineket ajánlja, mig gróf Teleki kijelentést szerint olyan politikus megbizatásáról lehet csa zó, aki a mai politikai viszonyokban nem exponálta magát s ez esetben gróf Bethlen Istvánról le hetne szó. Véres fjarcok Prágában. Prága, dec. 11 Prága utcáin még mai na­pig is véres harcok folynak. A kommunisták valósággal megostromolták a postaépületet, hogy hatalmukba kerítsék, az ütközetnek mindkét rész ről számos sebesültje és sok halottja volt. A kereskedelem a zavargások folytán teljesen meg bénult. Brünnből hasonló jelentések érkeznek. Ezzel kapcsolatosan jelentik, hogy a bécsi állami tisztviselők sztrájkja a mai napon megszűnt, amennyiben teljesítették a tisztviselők követe, léseiket. 77 személyforgalom szünetelése. Budapest, dec. 11. Tekintettel a folyton nö. vekvő szénhiányra, az államvasutak igazgatósága elhatározta, hogy a karácsonyi szünetek alatt a személyforgalmat korlátozni fogja A forgalom szünetelése éppen ugy lesz, mint a mostani szom bat és vasárnapi E rendelkezés szerint nem lesz személyforgalom dec. hó 23—27 ig és dec. hó 31 tői jan. hó 4 ig. Tehát a személyforgalom ban 5—5 napos szünetek állnak be. Háziipari tanfolyamok Békéscsabán. A külfölddel való nehéz összeköttetésünk, kevés gyáriparunk szünetelése arra az elhatáro­zásra késztette a földmüvelésügyi kormányt, hogy háziipari akcióját most már intenzivebben vezesse be. A gondolat nagyon üdvös és bizo • nyára eredményes is lesz. A magyar háziipar­nak valamikor messze földön híre volt, külö nősen házi szőtteseinknek s a külföldi gyárak milliókat áldoztak arra a célra, hogy házi szö­vött kötött darabjainkat leutánozzák, ami nagy részben sikerült is, mert a kézipar az olcsóbb és gyáriparral nem versenyezhetett. A leron­gyolódás közelsége, sőt jelenvalósága a varrótűt, a szövőszéket újra a kezébe adja magyar asz szonyainknak, akik mí'ris nagy igyekezettel és megértéssel igyekeznek segíteni szomorú hely­zetünkön. Igazán nem kell más hozzá, hogy a háziipari akció eredményes legyen, minthogy a földmüvelésügyi kormány kellő támogatásban is részesítse az egyesek vállalkozásait. Akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy nem szoru­lunk a külföld gyáriparára és ha nehéz idők nehéz helyzetet teremtettek, az igények egysze­rűsítésével megfogunk tudni birkózni a helyzettel. A háziipar uj életre keltése céljából a föld­müvelésügyi miniszter különböző helyeken kü­lönböző tanfolyamokat létesített, olyanokat ahol a nyersanyag könnyen beszerezhető, vsgy éppen helyben van. Igy Békéscsabán két ilyen tan­folyam is van, mind a kettő hivatva van arra, hogy ne csak ; tisztességes megélhetést bizto* sitson, hanem közszükségleteket is kielégítsen s helyet foglaljon a helyi, esetleg külföldi keres­kedelmi piacon. Egyik a seprükötési tanfolyam csabai fiatal munkások számára. Erre a tanfo • lyamra Békéscsabán máris sokan jelentkeztek, különösen a menekült családok. A tanfolyam végeztével, ha folytatják, munkájukat a háziipari akció szindikátusa nevében az Iparosok Orsz, Szövetkezete fogja átvenni. A várostól mind­össze annyit kér a szindikátus, hogy megfelelő helyiséget és világítást adjon. Erről a munkás otthon vezetősége már is gondoskodott és e, hónap második felében a seprükötési tanfolyam, mely 6 hétben van megállapítva, már meg is nyilik, A felügyelői teendőkkel Christián'jQyöxgy van megbízva és ismerve a közérdek iránti fo­gékonyságát, bizonyos, hogy eredményes mun­kát fog végezni. Ugyancsak Békéscsabán nyilik meg mége hónapban egy 8 hetes szövő-fonó háziipari tanfolyam, melynek felügyeletével Bogdán La­jos békési főmérnök lett megbízva. A szövő­székekről maga a minisztérium gondoskodik. Ez az akció minden dicséretet és minden elismerést megérdemel, de megérdemli azt is, hogy olyan érdeklődés kisérje, mely előre is biztosítja azt a kitűzött célt, mely'éppúgy gaz­dasági, mint nemzeti érdek. Ez a munka az igazi nemzeti munka, mely visszavezet a gaz­dasági megerősödéshez, politikai jelentőségében kiszámíthatatlan, mert ha megállítjuk a cseh textilgyárakat, mert nincs árura szükségünk, könnyű szerrel teremtünk itthon kedvezőbb gaz­dasági helyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents