Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-12-12 / 100. szám

2 ÍIÍLkésmeüveí KÖZLÖNÍ Békéscsaba 1920 december 12 A politikai válság. A magyar politikai válság, mely olyan ve hemenciával tört ki és amelyről azt hittük, hogy feltétlenül tisztázni fogja a helyzetet, egészen mellékvágányokra terelődött. Ugy látszik, idő szerütlen volt még felvetni a királyság kérdését, vagy ha nem is volt korai, akkor ezzel a kér déssel nem mernek nyiltan és bátran szembe nézni. Mutatja ezt az, hogy ma már illetékes helyről kapunk kijelentéseket, hogy tévedés azt hinni, mintha a kormányzópárt egységét a ki rálykérdés robbantotta volna fel, miután ebben a kérdésben a pártok kőzött meg iehet találni az elvi nyugvópontot. Ha pedig ennek a problémának megoldásától tényleg messze vagyunk, ugy a jövő magyar politikai élet állandóan olyan keretek közt fog és tud csak mozogni, mely örökös válsággal fenyeget. Ha a királykérdésnek személyi vagy tárgyi vonatkozásairól nem lehet szó, akkor meg kell oldódni a válságnak is, mert a mai nehéz idő

1? ben, amikor minden napnak meg van a maga terhe és kötelessége, nem maradhat az ország kormányzás nélkül. Ez az ország érdeke és érdeke az is, hogy eltekintve a pártkeretektől, olyan férfiak kerüljenek az egyes kormányzati ágak élére, akik szakemberek Bizonyára ez a legnehezebb kérdés és a válság Achilles sarka, mert egy kis lemondást, a sok tul tengő am bieió mérséklését jelentené. Ez a lemondás ez az önmegtagadás szükséges azoknak a gyakorlott és szaktudással biró politikusoknak részéről is, akiknek előbb utóbb kötelességük, hogy átvegyék a kormányzást, hogy emelkedjenek felül a mai pártviszonyokon. Hiába beszélünk nemzeti munkáról, ha a vezetés olyan emberek kezében van, akikben csak a jóakarat van meg, de nincs meg a kellő szaktudás. Bizonyos, hogy a megoldás ideigle nes megoldása lesz a válságnak, de az idő ha= lad előre és nekünk is haladnunk kell a gaz dasági megerősödés felé. Gazdaságot, jólétet, rendet akarunk, a hosszura elnyúló válság pe dig nem lehet alapja a rendnek A gazdasági és pénzügyi kérdések egész komplexuma áll előttünk amelyeket tisztázni kell, mégpedig felelős egyéneknek felelős állásban. Egész politikai életünk ma csak kombiná cióból áll, mely napról napra változik, mint az időjárás Különösen a személyekhez való ra gaszkodás az, mely kerékkötője a válság meg oldásának, hogy ki legyen a miniszter A pár' tok bizalmatlansággal viseltetnek azokkal szemben, akik a párton kivül állanak, már pedig tudjuk, hogy azok a szaktekintélyek, akikre ma szüksége volna az országnak, nem tartoznak a mai pártkötelékekbe Ez a válság, mely már is odáig jutott hogy nem az elvek, de személyek körül forgolódik, előre is megállapítható, hogy nem fog a kellő megoldásig elvezetni. A ma gyar közéletben felvetődött és ma már élet szükségletet jelentő kérdések megoldásánál csak a. gyökeres politikai átalakulás jelenthet olyan pozitívumot, amit vár a nemzet és ami kielé githet. Ha már abban a kérdésben, ami a válság alapját alkotta, nincs meg a megértés, akkor a személyi kérdések kikapcsolásával jöjjenek a gyakorlati kérdések, mert a királykérdés elvi kérdés, de az ország szükségleteinek kielégítése, a kenyér, az ipar, a vasi«t, a szén, a fa, az mind, de mind gyakorlati. Messze kiható elvi jelentőségű kérdéseket oldjanak meg, ha meg van hozzá a bátorság és a nyíltság, ha pedig nincs, mint ahogy nincs, akkor fektessenek minden súlyt a gazdasági kérdésekre és a válság meg van oldva Caonka Magyarország nem ország, Egésx Magyarország mennyország. Az ifjúság testi nevelése. Egy nagyon elhanyagolt, de nagyon is fontos nemzeti kérdés került szőnyegre mely az ifjúság testi nevelésével kíván foglalkozni. Az ép test, ép lélek gondolata kell hogy áthassa ma a magyar közvéleményt, amikor erőre és öntudatra van szükség. A magyar ií juság testi nevelése, mely emellett morális elő' haladást is jelent, nem egyszer került már szóba | a nemzetgyűlésen is, mig elérkeztünk ahhoz, hogy most már az ifjúság testi nevelésének kér désével a hivatalos fórumok is komolyan és hivatalos formában foglalkoznak. Az ifjúsági testedző egyesületek megszervezésének messzebb' fekvő céljai is vannak, mert egyesítenünk kell a foglalkozási ágak szerint elkülönült magvar ifiuságot, egyesítenünk kell egy ugyanazon cél ban és közös gondolatban, magyar voltának a tudatában E célból a szervezés munkálatait kiváuta előkészíteni az az értekezlet, melyet felsőbb utasításra dr. Korniss Géza tanácsnok hivott ] össze csütörtökön a városháza nagy tanácstér- { mébe. A negyventagu szervezőbizottság tagjai j közül azonban csak kevesen jelentek meg Kor. } niss Géza ismertette az összejövetel célját. Egy jj ifjúsági testedző egylet megszervezéséről van szó, melynek tagjai lennének 15—20 éves korcsoportba tartozók Az egyesület megalakítása iránti lépések még a nyár folyamán megtörténtek s az akkori eszmecsere következménye az volt, hogy a törvényhozás kötelező rendszabályokat állapítson meg, miután, előrelátható volt, hogy önkénles csoportosulások nem vezetnek eredményre Miután a kérdés újra aktuális lett, összehívta a szervezőbizottságot, sajnálattal állapítja meg azonban azt, hogy az értekezlet nem határozatképes. A szervezőbizottság tagjai valamennyien elismerték a kérdés rendkívüli fontosságát s teljesen átérezték azt a komoly munkát mely a szervezőbizottság tagjaira vár Éppen a cél nagy kihatásait tekintve, tekintettel a megjelentek csekély számára,érdemleges határozatot nem hoztak hanem abban állapodtak meg, hogy f. hó 16 án délután 5 órakor újból összehívják a szervezőbizottság tagjait A bizottság tagjai: Dr Berthóty István, Áchim László, Simon Béla, Timár Endre, Horváth Mihály, Pongrácz Pál, Kovács Mihály, Gálik János Kitka György Pataj András, Nigrinyi János, Varga K János Sztankó Mihály. Szellner Antal. Such Kálmán, dr Donner Lászlóné. dr Szeberényi Lajosné, dr. Remenár Elekné Zsitvay József ezredes, dr Rell Lajos, Saguly József, Schreyer Ferenc százados, Réthy Béla Laubner József. Lehóczky Sámuel Fili pinyi Sámuel, Gajda Béla, Péterffy Lajos. Vár konyi Béla dr. Reznek Mihály, Uhrin Károly, Such János, Tantó József Herkely István Ben czur Lajos. Áchim Károly és a lapok felelős szerkesztői. Ezúton is kérjük a bizottsági tagokat, hogy f. hó 16 án teljes számban jelenjenek meg Az a mozgalom megérdemli a teljes támogatást, mert a magyar nemzeti gondolatban, a nem zeti eszme szolgálatában, akarjuk tömöriteni az ifjúságot A pénzügyminiszterek tanácskozása. Az ország pénzügyi helyzetének talpraállitása céljából napokóta folynak a tanácskozások, melyeknek célja egyúttal az is, hogy a politikai válság megoldása után következő* pénzügymi niszter helyzetét megkönnyítse A tárgyalások súlypontja a valutajavitás kérdésein fekszik s a tárgyaláson részt vesz az utóbbi évtizedek volt, összes pénzügyminisztere, valamint részt vesz nek a közgazdasági élet szaktekintélyei. Igy részt vesznek a tanácskozáson Wekerle Sándor, Lukács László, Téleszky János Gratz Gusztáv Popovits Sándor, Láncy Leó, Hegedűs Lóránt is Pénzünk állásának nagyfokú bizonytalansága túlságos mértékben akadályozza a gazdasági élet vérkerin gésének megindulását, az az eszmecsere, melyet a tanácskozó szakférfiaink folytatnak, bizonyára kihatással lesz pénzügyi állapotunk további ala» kulására. De, hogy javitja e a valutáris hely zetet, az a kérdés, mert kérdés elsősorban az, olyan ember kerül e a pénzügyminisztérium élére akik majd a propoziciókat végre is tudják hajtani Nagy pénzügyi koncepciókat csak az tud hat megvalósítani, aki azokat tervezi és el is gondolja, mindenki más olyan rajzoló, aki ko piroz Mindebből pedig az következik, amit már századszor is hirdetünk, hogy tanácskozások helyett álljon már oda a pénzügyek élére olyan férfi, akinek nagy szaktudása mellett meg van az európai tekintélye Mert világos, hogy ilyen konzíliumot csak az olyan beteg fölött szoktak tartani, ahol már kimerült a kezelő orvos tudo' mánya De ha van pénzügyi bajaink orvoslására megfelelő doktorunk akkor miért nincs ? KRÓNIKA Szeret minket a Teremtő mégis, Bizonyítja a ránkhajló ég is. Tudja, hogy nincs fája sok embernek 5 megköiötte kezét Decembernek. Hogy ahol nincs egyéb csak a stróhzsák, Ri ablakán ne nyíljanak rózsák. jégvirágok nagy leveles szirma, Jó volna most hogyha ki se nyílna Lehet a tél akármilyen kurta, Nem romlik meg úgyse most a hurka. Mert ilyesmi ha mégis akadna : Oit van mind a henteskirakatba. Szegény ember nézi esik mint Vendel, fiiogyha utja éppen arra ment el. No de sebaj, legfőbb az egészség, S erre Csabán megvan minden készség. Doktorbácsik ha adsz nekik búzát, Megnézik a vesét, májat, zúzát. És őket se gyötrik majd a gondok, Búzán élnek, mint szeiid galambok. Betegségek ellen, — ami áll is, fl torna az, ami radikális. Rendelet jött s világosan mondja : Torna legyen most mindenki gondja. Tízévestől bezárólag húszig Ezután csak ugrik, mászik, kúszik. Jó Teremtő, te tudod, hogy hogy lesz, De a tornász az mind éhesebb lesz. Ma sincs elég, se ital, se étel, Pedig ez a legfontosabb tétel. -ó. Fura eset. Olyan eset se igen Tolt még, mint a Rokoja Márton esete. Régen történt, még akkor, mikor vasút se volt, kocsikkal hordták a búzát az aradi meg a szolnoki várba, ott lehetett jobban értékesíteni a terményt, ahol katonaságnak volt a stációja. Egy szép augusztusi hajnalon elindult Rokoja Márton is egy kocsi rakománnyal a döcögős aradi országúton. Elment vele a felesége is, hogy legyen őriző kocsira — lóra — mire, mig ő lebonyolítja az üzletet. Ahogy a város alá értek, takaros kis menyecske kéredzkedett a kocsira. Nehéz balyu volt a hátán és nagyon fáradtnak látszott. Megszánta Rokoja Márton, mert hogy olyan szépen tudott kérni ai a meleg sugáru fényes két szem. Hát felMtte. Ahogy kikötöttek az aradi piacon, a kis menyecske megint kérésre fogta a dolgot, hogy legalább addig kagyhatná a kocsin azt a kis cókmókot, mig 1 dolgát elintézi, ugy i« tart az sokáig, legfeljebb egy félóra. Egy mélységes tekintetet vetett a Rokoja Márton napégett arcára, hát ugyan mibe ne egyezett volna bele ? Tiz perc se telt, hogy elment az asszony, mikor Rokoja Márton is, meg a felesége is majd sóbálványnyá váltak a csodálkozástól. A batyu minden bevezetés nélkül elkezdett mozogni a kocsin, gördült, fordult, mig aztán egyszer nem csak hogy gurult, hanen rettenetesen sivalkodott is . . . Ahogy kibontották a csomagot, Rokoja Márton először csak a fejét csóválta a jóistennek ilynemű áldásán, hogy Kikor ilyen siró-rivó caemetéből neki is van otthon egynehány s most még egyhez ilyen véletlen uton-raódon is hozzájuttatja a kegyelmes sors. Tutujgatta, csitítgatta Rokojáné váltig, de a kis csöppség sehogyse akart elhallgatni, hát vártak, hogy majd visszajön az anyja . . . De bizony az nem mutatkozott. Annyira nem, hogy a toronyba delet is harangoztak már és az asszonynak még mindig se hire, se hamva. A kétségbeesés verejtéke kezdett gyöngyözni a Rokoja Márton homlokán. Mit tegyen ? Már mehetnének is kazafele, ha ez a fura eset útba nen állna. De ott van az a gyerek a kocsiderékba, akivel mégis csak csinálai kellene valamit, haza nem viheli, mert még citra hírek kelnének szárnyra kint a faluban Estére hajlott, de az asszony még most se került elő, hát gondolt egyet, hogy bejalenti az esetet a kapitányságnak. Előadja hogy és mint történt, aztán csináljanak vele amit akarnak. Előbb azonmód ahogy volt, becsomagolta a gyereket a batyuba hogy még gyanúba se vehessék és elhajtott a kapitányság elé. Temérdek ember járt-kelt a forgalmas uton, összevegyülten a népség-katonaság. Rokojáné maradt megint a kocsin írizőnek s öntudatlan bámulással merült a sok uri nép nézésébe. Itt látszik meg, micsoda titkos kezek intézik az emberi sorsot . . . Addig bámult Rokojáné a kocsin, hogy odasomfordált