Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-11-25 / 95. szám

Békéscsaba, 1920 november 25 Csütörtök XLVII, évfolyam, 95. szám 6vm — •- — 120-— korona Megjelenik hetenként Z ZZ SfcSS kétszer i Csütörtökön POLITIKAI LAP igy hónapra — — — 10-— korona é$ VSSámap ifigge! S»rke*«t5ség és kiadóhivatal : D. kerület, Ferenc Jóssef-tér (Bwapiac) 20. sí Megyei telefon: 7. aiám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyílt-tér'

! rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. Nyugatmagyarország. Az a kis reménység, mely még élt bennünk, hogy az osztrákoknak ígért nyugati vármegyéket népszavazás utján megtarthatjuk, már is kialvófélben van. Nem csak nem kételkedünk, de meg vagyunk győződve, hogy a velünk érzésben, közös sorsban és gondolkodásban összeforrt németség 80% a mellettünk lenne, de erre sehogyse akar sor kerüini. mig mi re ménységekkel eltelten álltunk, addig az osztrák kormány, mely e kérdéshez eddig nyuini sem ir.e.t, törvényjavaslatot terjesztett az osztrák nemzetgyűlés elé, mely szerint az eltépett nyugati részekből önálló tartományt alakit Sopron székhelylyel. A gyürü, mely elzarja a nyugattal való összekapcsolódásunkat. ezzel teljes. Uj tüzet már nem igen gyujthatunk uj reménységeknek, eljött az idő, hogy kivánszorogjunk a céltalanságokból. Ez már valóban teteje az amantmunkának, hogy még az osztráknak is akar juttatni a Szent-István palástjából. Keserű ás szomorú magyar sors, minden órában ejthetnénk egy-egy könnyei a magyar főid göröngyeire. Csakhogy itt már nem segit a köny, a hajdani nagylétünkön való elboróngás, ide ma egész ember akarateshatározása és elszántsága kell. Nem sírunk, de kiáltanunk kell az ősmagyar erőbe Vetett hit ihlettségével, hogy egy uj Közép Európa sohasem fog kisarjadni a ból a magból, amit magyar földön idegen kezek elvetettek. Ha kisarjadnának, a csirájában tapossuk le. Az osztrák kormánynak ez az intézkedése csak olaj a íüzre s eggyei több ok, hogy hogyan és mennyire értékelhetjük a trianoni békét, Csakhogy azt a hitet, bizodalmat, erőt értékelni kell tudni mindenkinek, aki ezen a termő magyar földön kenyeret és boldog hajlékot taláit. Balsorsban is egyesíteni kell azt az erőt, mely lángbetükkel fogja lelkébe irni egy uj nemzedéknek feladatát, hogy ezentúl több magyarságot, és igazabb hazafiasságot kell tanulni mindenkinek. Meg kell tölteni a magyarság lelkivilágát a faj, a család, a haza szent fogalmával s ez a fogalom kell, hogy legyen ellenségeink előtt mindenkor a megvillanó pallos. Pallos, melynek szürke fénye hideg mint a halál és a pengése olyan mint a halálharang. Az osztrák bekebelezést, vagy akarást, mint utolsó tőrszurást vesszük, nem több már, mint egy vonaglás, de amely ujabb és elevenebb tettre serkent a minden rajtunk esett gyalázatért, akik ilyen festékkel akarják megrajzolni Közép-Európa uj térképét, akkor minket egy olyan ujabb áldozatra hívtak fel, amely elől mi ki nem térünk, de amely elől nem térhetnek ki azok a hősök sem, akik itt fegyveres hatalmuk tudatában fegyvertelen polgárokat megbotoztak és arculköpdöstek. Nyugatmagyarország birtokbavétele az osztrákok részéről az utolsó tőrdöfés, ami ennek a magyar földnek integritását illeti, de mert utolsó, közelebb is van ahhoz a magyar jövendőhöz, ami igazabb és emberibb. Emberibb és igazabb lesz akkor is, ha a pártoskodó és széthúzó magyarból kitör az elfojtod indulat és áldozatokat követel a meggyalázott nemzeti önérzet. Uj helyzet előtt. A sok sok megjelenő lap között talán a mi lapunk volt az első, mely már hónapokkal ez előtt is nyíltan kifejezést adott ama nézetének, hogy a jelenlegi politikai összetétel kiélte ma gát és uj alakulásra van szükség. A helyzet annyira érett ma már, hogy általános lett a vé lemény, hogy egy olyan uj időnek kell jönni, ahol ez a megalázott nemzet nem áll meg a tra gikus jeleneteknél, hanem végigküzdi azt a har cot eszmeileg is, mig nem jön a ránk mért nagy sorsok jobbrafordulása. Mi már a békét ratifi káituk, a kormányzat tényezőinek ma már nem is az a fontos kérdése hanem inkább az hogy birja e mai helyzetében és meddig birja a po • , litikai feladatokat. Nem mondhatjuk még hogy teljesen uj politikai közvélemény alakult ki. de minden gondolkozó ember telítve van azzal a gondolattal, hogy kell jenu" egy olyan változásnak mely kivezet a mostani sülyedt közvi> szonyok útvesztőjéből Az uj helyzet nem lehet más mint uj mun> kaprogramm, mely nem vonatkozik másra, minthogy a magyarság a mainál másabb életcélt | akar kitűzni maga elé, mely a közélet minden jelenésében megnyilvánul Változott viszonyok uj helyzet elé állította magát a nemzetgyűlést is, a mai nap feladata más szint vett. Az eltelt idők feladata nem volt más, minthogy élőké szitse a jelent és áthidalja azokat az ellentéteket, melyek a béke ratifikálásához elvezettek. Ma már uj feladatok előtt állunk, határozni kell olyan fontos alkotmányjogi kérdésekről, ame lyek megállapításaiban komoly kihatással bir nak és alapját képezik a jövendő uj Magyaror szágnak. Uj helyzet előtt állunk annyiban is, mert komolyan előtérbe jött az alkotmányforma meghatározása és maga a legfontosabb kérdés: a királykérdés. A szabad királyválasztási jog és a független magyar alkotmány kiépítése mindenesetre uj feladat. Vannak kérdések, amelyeknek megoldása még a mai kormányzatra vár, de ezeknek megoldása után uj nemzeti célok előtt állunk. Azok a feladatok, melyek még a mai kor mányra hárulnak, a mostani szünet alatt lefolytatott tanácskozásokon pontozatokba lettek foglalva, melyek között első helyen szerepei a jog rend megszilárdítása, és ami még ennél is fon tosabb, a munkássággal való megegyezés, Tiszta képet a jövő alakulásáról még nem alkothatunk, de már is bizonyos, hogy az uj célok megöl' dása már el nem odázható. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazába*, Hiszek egy isteni őrök.Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amea. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. Külföldi magyar kereskedők. A külföldi magyarok minden foglalkozási ágban és mindpn társadalmi osztályban egy aránt kiveszik a részüket a haza iránt tartozó kötelességek teljesítéséből Meg kell állapítani, hogy a külföldön letelepedett magyar kereskedők is szinte kivétel nélkül sokat tettek és tesznek a magyarságért. Az európai magyarok küU földi egyesületeit például legnagyobbrészt külföldi magyar kereskedők alapították és tartják fenn. A külföldön letelepedett magyar kereske dőkre a jövőben még fokozottabb nemzetiéi' vatás vár. Ők. akik szinte állandóan a nagy gazdasági forgalom sodrában élnek, a külföl diekkel való sokirányú érintkezésük során mind untalan alkalmat kapnak arra hogy Magyarország iránt az érdeklődést, a bizalmat felkeltsék és a külföld gazdasági tényezőinek a fi* gyeimét Magyarország felé tereljék. A szabad kereskedelem korlátozása, a külkereskedelem megkötöttsége akadályozza a kül földi magyar kereskedőknek hazájukkal való ösz» szeköttetését is És az a hangulat, amely ide haza a kereskedőkkel szemben általában megnyilvánul, szintén megnehezíti a külföldi magyar kereskedők nemzeti tanuságtételének gyakorlati megnyilvánulásait. Vannak, akik most csak azért mutatnak tartózkodást, mert azt hiszik, hogy leghazafiasabb cselekedeteik jelenleg félreértetnének és céltalanoknak bizonyulnának és ezért tisztultabb, higgadtabb időkre hagyják fokozottabb nemzeti szolgálataik lerovását. A tegnapi, a mai vagy a holnapi Magyarország lehet itt-ott nem mindenkit egyformán megragadó, azonban éppen most: a próba alatt kell a hűségnek felérvényesülni és a szenvedés, a vértanúság árán is magyarként kell cselekedni mindenkinek. Műveltségüknél, ötletességüknél és vérmérsékletüknél fogva éppen a kereskedők —a külföldi magyar kereskedők — hivatása, hogy mindezt hirdessék és a mával előhozakodók előtt az örök és mindenkori Magyarországra utaljanak! A véres tegnapelőtt, a vörös tegnap is elmúlt, az elkeseredve viaskodó magyar ma is előbb utóbb a minden magyarok illatozó holnapjává virágzik, ha újból együvé kerül, amit a természet is együvé rendelt. Igy szorozzatok és igy osszatok és meglássátok, hogy jó számadástok lészen. Felemelték a villany árát. A villanytelepi felügyelő bizottság 1920. december 1 tői a villamosáram alapegységárat 120 fillérről 150 fillérre emelte fel. A vendéglők, kávéházak, korcsmák, színházak mozik és egyéb mulató helyeknél 200 fillérben állapítja meg az egységárakat. Kis motoroknál 80 fillér, nagy motoroknál pedig 60 fillérben állapította meg az egységárat. Az államvasutak és Békés községnek 1920 julius 1 tői engedélyezett 42 százalékos áramdijkedvezményt továbbra is megadja akként, hogy ezen kedvezmény a felemelt 150 százalékos egységárból lesz levonva.