Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-11-25 / 95. szám

2 8ÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 november 25 A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület közgyűlése. Nemcsak a vármegye, de vidékünknek is egyik legagilisebb pénzintézete a Békés Csabai takarékpénztár egyesület. Ez az intézet megala kulása óta sokat tett a vármegye gazdasági fellendítésén s a vasárnapi rendkívüli közgyü íése és tárgysorozata is azt mutatja, hogy ezután még fokozottabb erővel és képességgel kapcsolódik be a mi pénzügyi és közgazdasági életünkbe. A vasárnap délelőtti rendkívüli közgyűlésnek egyik messze kihatású pontja volt az alaptőkének 5 millió 630 ezer koronáról 11 miliió 200 ezer koronára va'ó felemelése, amely célból az intézet 28.000 darab 200 K névértékű részvényt bocsátott ki. A neves intézet uj akcióját megyaszerte nagy érdeklődés kisérte és ez az érdeklődés meglátszott a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen is, ahol az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, valamint & részvényesek szép számmal jelentek meg A rendkívüli közgyűlést Varsigh Béla el nök nyitotta meg szívélyes szavakkal, a bemu tátott részvények és a megjelent részvényesek határozatképességét konstatálva a rendkívüli közgyűlést határozatképesnek jelentette ki. Viszszapilantást vet a műit közgyűlés óta lefolyt eseményekre, megemlékezik azokról a gazda sági okokról, amelynek folytan az igazgatóság \ újból a részvénytőke emelésére tér, melyre az igazgatói jelentés megadja a tájékoztató fevi lágositást A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Vas Sándor igazgatót, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr Révész Fülöp és lV*g*er ]ózsef részvényeseket kéri fel Ezután Rolh József vezérigazgató indo koija az alapszabályok módosításának és az alaptőke felemelésének szükségességét Ezt nem csak a megnövekedett hiteligények követelik és a pénzintézetnek 15 más vállalattal való kap cso'ata amelyen kivül az intézet még számtalan hiteligényt elégít ki hanem az a kedvező gaz dasági helyzet, mely a Békés Csabai takarék pénztár egyesületre olykép alakult hogy vezér szerepet visz az egész megye pénzügyi és köz gazdasági életében és az intézet ezt a szerepet rneg is kivánja tartani Beszámol arról, hogy a megváltozott viszonyok szükségessé tették az alapszabályok bizonyos módosítását és hogy megelőzőleg már a pénzintézeti központ az in tézet tervezeteit felülvizsgálta és jóváhagyta A felolvasott alapszabály módosítását a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Rotk József vezérigazgató ezután az abptőke felemelésére vonatkozólag tette me' jelen tásét E szerint az intézet jelenlegi 28 000 drb 200 K névértékű részvényből álló 5 600 003 K részvénytőkéját 28.000 drb. 200 K névértékű részvény kibocsátásával 11 200 000 koronára' emeli fel A közgyűlés az előterjesztett javaslatot egy hingulag elfogadta és meghatalmazta az ? í izgatásáé ot

f hogy a kibocsátandó 28 000 darab 200 kor névértékű rés vényből 20 000 darabot 625 kor árfolyamon, 25 kor. bélyegilíeú'k hozzá számításával a részvényeseknek felajánlja, tehát minden hét régi rő-zvény tu'ajdoiu 5 uj ríszvény átvételére jogo-iií Az elővételi jog f évi' november 22—decetr.b:-r 22 ig gyakorolható * régi részvények bemutatása mellett A vételár befizetése ugyancsak ezen idő alatt és bezárólag egy összegben fizetendő. Az uj részvények 1921 január hó 1 tői kezdődőleg az üzlek-red ményben és a részvényeseket megillető összes jogokban a ré^i részvényekkel egyenlően ré szesedirek; Az intézet részvénytőkéjének állása áz alaptőke felemelése folv tán 31451 396 kor. lesz, szemben a mai 13 951 396 állapottal Á közgyűlés a vezérigazgató eloíeijesííéáét élénk helyesléssel egyhangúlag vette tudomásai. Vanúgh Béla éi.tök örömmel jelenti ki a határozatot Miután e: zel a közgyűlés tárgya ki is volt merítve, megható szavakkal fejezte ki a magyarság jövendőjébe vetett bizodalmát ame'y jövendőnek ez a pénzintézet is egyik tényezője kiván lenni Az ősz elnököt lelkesen megéijj nézték. Csütörtöki levél. Körséta a csabai piacon. Sok szó esett már a lapok hasábjain a csa bai piac lelketlen uzsorásairól, olyan sokszor ostorozták a Kata és Mari néniket, hogy térje nek jobb útra, hogy bánjanak emberi módon azokkal, akik rá vannak utalva arra, hogy a csabai piacról szerezzék be élelmi cikkeiket. Szorosan a köz érdekében történ' eme fel kiáltás nem vezetett eredményre, mert a csabai piac lelketlen hiénáit annyira megszállotta a pénz ördöge, olyan hatalmas mértékben vett erőt rajtuk a kapzsiság hogy hiába való a szép szó és a hatóság erélyes intézkedése, Tudtommal van egy hatósági rendelet, mely szerint 0 öra.előtt tilos az idegeneknek a piacon vásárolni. Ez a rendelet — ugy látszik — csak a szárnyas piacra ívonatkozik mert ellenkező esetben nem történne az meg. hogy a pestiek elözönlik a szó szoros értelmében a tejpiacot és literenként 8 koronájával összevásárolják a tejet ' Lehet azonban az is, hogy ez a fentemiitett rendelkezés a tejpiacra is vonatkozik, azonban — a hiányos ellenőrzés folytán — senkinek sem jut eszébe, hogy ezt be is kellene tartani. Természetes tehát hogy a Kata és Mari nénik inkább odaadják a tejet a pesti 8 koro náért. mint a csabai 5 koronáért így a Kata és Mari nén<k is jobban járnak és a szegény pesti is olció (?) tejet visz haza. Hogy azután nekünk még szegényebb csabaiaknak jut-e minden reggel egy kis tejecske, az nem fontos. Elvégre nem azért vagyunk az Alföld szivében, -hogy ígyermekeinknek, a jövő Magyarország nemzedékének meg tejet is adjunk naponta Az utóbbi időben szállóigévé váltak a különféle nemzetmentési akciók ; hírneves orvosok éjt nappallá téve fáradoznak azon, hogy a gyermekhalandóság fo'yton növekvő, hatalmas megdöbbentően szomorú nagy számát leapisz- i szák Milyen gyönyörű ideális gondolat ez ! A sir széléről megmenteni azokat az pró csene vész virágokat akiknek egyedüli bünük az, hogy megszülettek De amilyen szép, nemes és hu mánus cselekedet ez az egyik oldalról ép olyan szomorú az a jelenség, hogy mindez az ember, feletti munka eltörpül azoknak az akaratán, nem törődömségén akiknek teljesen ki vagyunk szolgáltatva Naggyá erőssé kell nevelni a jövő Migyar országot! — hangzik ma mindenoldalról Naggyá, hogy újra a régi fényében ragyogjon. Erőssé, hogy az elmúlt szomorú történelmi események" ne ismétlődhessenek meg rajtunk. Azonban eh hez nem elegendők az üres frázisokkal telt jel szavak ehhez szükséges még az is hogy a /ovo Magyarország apró "csenevész virágait kellőképen t ípiálhassuk. Talán nem tenne céltalan egy kis-é foko zottabb ellenőrzés a csabai tejpiacon Talán el lehetne érni hogy a Kata és Mari nénik bel lé nák embertelen gondolkozásukat és jobb útra térnének már csak azért is ho :iy ha már a mii dennapi kenyerünket nem adhatjík meg legaUbb hozzájuttatnának a mindennapi tejünkhöz Szemléié. Magyarország kötelezettsége. Havmuzc évig tartozunk fizetni a Jóvátííeli Bizottságnak. A békeszerződés Magyarországot is felelőssé teszi mindazokért a veszteségekért és ká rokért, amelyeket a „szövetséges és társult hatalmak", valamint polgáraik a-háború követkéz lében elszenvednie. Ez a békeszerződés elismeri uj n, lio ;y Magyarország jövedelemforrásai nem efe cndőíc a veszteségek és károk teljes jóvátételére, mégis megkövetelik és Magyaror szág k-öielezte is mag .t arra, hogy „jóváteszi" mindazokat-a károkat amiket a „szövetséges és társult hatalmak" polgári lakosságában cs javai ban szárazföldi tengeri és légi támadása oko zott volna azalatt az idő alatt, amig az ellenes hatalmsk bármelyike Magyarországgal háborút viselt Ami kárnak minősíthető., azt külön listán soroiják fel. Azoknak a kánoknak az összegét, amelyek nek „jóvátételére" Magyarország köteles, szö vetségközi bizottság állapítja meg amelynek „Jóvátételi Bizottság" a neve Ez a bizottság fizetési terveket készít, amely megállapítja, hogy Magyarország 1921 május 1 tői kezdődő harminc éven át mely határidőkben és milyen módozatokkal köteles a jóvátételi tartozásnak azt a részét törleszteni, amelyet reá ki fognak vetni. Magyarország annyival kevesebbet tartó zik fizetni, amennyivel többet fizettetnek az egész „kártétel" törlesztésére Németországgal. Ha Magyarország valamely okból tartozásának törlesztésével hátralékban maradna, a fizetést a bizottság későbbi évekre halaszthatja A Jóvátételi Bizottság 1921. május 1-től kezdve időnként meg fogja vizsgálni Magyar ország jövedelmi forrásait és teljesítőképességét, meghallgatja ebben a tekintetben az ország képviselőit a határidőket kitolhatja a megálla< pitott fizetési feltételeket megváltoztathatja, de a tartozásból semmit el nem engedhet Magyarország 1920 ban és az 1921 első négy hónapjában — aranyban, árukban, hajókban, értékpapírokban vagy más módon — rész fizetést teljesít, aminek összegét a Jóvátételi Bizottság állapítja meg Magyarország gazdasági erőforrásai közvetlenül és állandóan felhasznál* hatók a jóvátételre Magyarországnak végül vissza kell szolgáltatnia mindent amit bármely formáö3ii vagy bármely értékben a háború alatt ellenséges területről elvitt Mindezek szerint a békeszerződés nem ál lapítja meg összegben a hadisarcot, hanem más néven harminc, esetleg több évig nyert jogot a jóvátétel elmén minden értékünk és munkánk szerinte való feleslegének formális elvételére És mindezt —a Wilson'féie elvek alapján !.. Rendelet a fegyvertartásról. Kik tarthatnak fegyvert? A kormány legújabb rendeletével intézkedett a lőfegyverek lőszerek tartásáról és vásár iási föltételeiről A rendelet szerint lőfegyvert legyen az vadász céllövő vagy bármi egyébb fegyver, pisztoly valamint a szükséges lőszert és robbantó anyagot csak az tarthat akinek erre rendőrhatósági engedélye van Ac engedély sze> mélyre cégre szói és át nem ruházható A katonai csendőri, rendőri pénzügyőri személyzet, szolgálati fölszerelésén kívüli tehát nem okvet lenül szükséges lőfegyvert is csak rendőrségi engedély alapján brthat A lőf :gy verviselési engedély bármikor visszavonható Lőfegyver tartásába viselésére és vásárlására külön engedély keil s ilyent csak az kaphat, akt Iegalíbb tiz év óta magyar állampolgár tel> jeskoru (kiskorúért a gyámapa vá lalja a fele lősséget) feddhetetlen előéletű hazaíiasság szetnpontjából kifogasialan s n

:ncs akadályozó testi vagy szellemi fogyatkozása. Küifoidi csak belügyminiszteri előzetes hozzájárulás melleit i ap hat engedélyt Lőfegyvertartási vagy vásárlási engedély nélküí vadászjegy vagy vadászterület bérlete sem adható A lőfegyver adatait pontosan körül keli írni Valóüan adatok bemondása elkobzást és külön büntetést von maga után A diktatúra alatt szerzett fegyverek nem jogszerű tulajdonok. Minden lőfe yverviselési vagy vásárlási engedély hivatalból közlendő az illetékes katonai körletparancsnoksággal, amely katonai S: .alpontból az engedély megadása ellen nyilatkozhatik. Intézkedik a rendelet az áru > sitás vásárlás tartás engedélyezésének különös feltételeiről, nevezetesen a vásárló s az eladó kötelességeiről. Az árusítók raktárkészlete, az eladott fegyverek száma mennyisége pontosan kell, hogy egyezzék A régi engedélyek megújítás végett bemu' íatandók, minden eddigi engedély hatályát veszti. A rendelet ellen vétők hat hónapig terjedő el zárással és kétezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtatnak.