Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-28 / 87. szám

1XMÁÍ [Mk Békéscsaba, 1920 október"' 28 tflAt > J Csütörtök XLVII. évfolyam, 87. szám JC^éai évr« Péíévre — Síegyedévre Ejcy hónapra 120-— korona 60' — korona 30.— korona 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Ssw*eaztőgég és kiadóhivatal : 1L kerület, Ferenc Jó*a«f-tór (P.uzapiac) 20. ss Megyei teleion: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkoi készpénzzé! fizetendők. — A „Nyilt-tér' rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. Munkások ügye. Komoly, a perifériákon sokszor hangoztatott kérdés került a héten a kereskedelmi minisztériumban megvitatás alá, ugyanis első ülését tartotta a munkaügyi kodifikációs bizottság. Különös jelentőséget'ad a kérdésnek az a körülmény, hogy bármi kép is gondolták a háború befejezését a hatalmasok, egy nagy harc ma is folyik, másutt jobban, mint nálunk és ez a tőke és tnunka harca. Éppen most van az angol bányamunkások elkeseredett küzdelme a kormányzattal, ideje, hogy ebből a harcból leszűrjük a tanulságokat és segítsük meg a munkásságot kétségtelen éa jogos törekvéseiben. Az a tekintélyes bizottság, mely most a munkáskérdéssel foglalkozott, először is azokat a fegyvereket és eszközöket vette beható vizsgálat alá, amellyel a munkásság általában céljai elérésére törekszik, igy elsősorban is a sztrájkot, melyről megállapították, hogy egyáltalán nem biztosíthatja a társadalmi rendet, sőt ellenkezőleg a legnagyobb bizonytalanságot eredményezi. Rubinek kereskedelmi miniszter, az értekezlet elnöke, nagy megértésről tett tanulságom mikor kifejtette, hogy a tőke és munk» harcában a tökének kötelessége engedményeket tenni, nagyobb befolyást kell biztosítani a munkásságnak, ha a békés gazdasági fejlődés útját biztosítani akarjuk és olyan törvényeket kell létesítenünk, melyek megteremtik a tőke és munka közti harmóniát, de törvényes mederbe terelték a munkásság kívánságait. A miniszter feltétlen szükségesnek ismerte el a munkásság szabad szervezkedésének biztosítását és pedig két irányban. Egyik a törvényes érdekképviselet létesítése a munkáskamarákban, másik a társadalmi szervezkedés a szakszervezetek utján. Nagyobb mértékben kiván foglalkozni a miniszter a munkásjóléti intézményekkel, szabályozni kívánja a munkás és munkaadó közötti jogviszonyt, ezzel kapcsolatosan a sztrájkjogot. Az első munkaügyi iánkét mindenben elfogadta a miniszter előterjesztését, igy biztosítva láthatjuk, hogy mindazok a kérdések, melyek számtalanszor vetődtek fel a munkásság körében, nemsokára törvény által lesznek szabályozva azok a jogok és kötelességek, melyek a munkást és munkaadót illetik, kell, hogy inás irányt vegyen a munkáskérdés. Le kell térnie a fejlődésnek arról a sajnálatos útjáról, mikor a szervezettség erejét folyton csak harci eszköznek használták. Bizonyos, hogy vannak a munkáskérdésnek megoldhatatlan részletei, olyanok, amiket sok ezer esztendő máig is megoldatlanul hagyott, de a kérdések jóindulatu szabályozása mégis csak közelebb hozza a megértést. Szociális kérdések tanulmányozása, az azokkal való bővebb és komolyabb foglalkozás alapja lesz mindannak a gyakorlati tevékenységnek, mely hivatva van a harmóniát megteremteni munkás és munkaadó között. Különösen nagy nemzeti érdekünk ez nekünk, ahol a munkaadó nem rendelkezik már ugy a régi termelési eszközökkel és ahol maga a munkásság is csalódott a Sdját maga által felállított aranybárányokban. Nem az elméleti ideák túltengése kell hogy irányítsa a munkásságot, hanem egyedül a gyakorlati eredmények. Azok a javaslatok, melyek a mostani munkaügyi ankéten tervbe vétettek, a gyakorlati élet követelményeit tartják szem előtt, melyek hivatva lesznek egyúttal a termelő munkában elhárítani a káros fennakadásokat. Távirafok. Ti cenzúra. Budapest, okt. 27. A cenzúra eltörlése nov. hó 1 ével kezdődik A minisztérium nagyobbrészt menekült, megbízható tisztviselőkből véle» ményező kirendeltségeket létesít. TI némeí monarchia. Bécs, okt. 27. Németország egyik vezető embere Hellferrich, a német nemzeti párt gyűlésén nagy beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a német nemzeti párt egyik főcélja a né met monarchia visszaállítása. Németország csak igy szabadulhat meg a mai egészségtelen viszo nyoktól s juthat vissza régi nagyságához. HU ép és a kormdnijzópártból. Budapest, okt. 21. Budaváry nemzetgyűlési képviselő, aki eddig is egyike volt az elégedet' len elemeknek, ma kijelentette a kormányzópártból való kilépését. A képviselőház mai ülésén a mentelmi bizottság jelentést tett a Ház nak Ugrón Gábor mentelmi ügyéről. A karzaton megjelent a pápai nuncius, Sciop pa is, aki nagy érdeklődéssel kisérte a tárgyalás menetét Ereky interpellálta a miniszterelnököt, interpeU lációja tulajdonképpen a pén zügyminiszternek szólott, ezzel az eljárásával a pénzügyminiszter iránti bizalmatlanságának kivánt kifejezést adni. ami a Házban élénk visszatetszést keltett. TJ földbirtokreform. Budapest, okt. 27. A földbirtokreform bi zottsági tárgyalása vége felé közeledik, ugy

f hogy a nemzetgyűlés a jövő héten megkezdheti a rendes tárgyalását. A reform előadója Kenéz Béla lesz. A reform tárgyalása alatt a Ház 10 órás üléseket tart. ugy remélik, hogy a földbir tokreform megalkotása november hóban befeje. zést nyer. A földbirtokreform kérdésének kapcsán jelentős politikai változásokr is van kilá tás, mely összefüggésben áll a gróf Apponyi Albert fellépésével, akinek egyéniségétől rend kivül sokat várnak. Mértékadó politikai körökben általában elismerik a régi kiváló politiku sok és a szakértő tekintélyeknek a közéletbe való bekapcsolódásának szükségességét. A keresztény szocialista párt azonban már előre is bírálja a gróf Apponyi szereplését, magatartását különösen az Andrássy Gyula személyével hozza összefüggésbe. A törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek A belügyminiszter által benyújtott három törvényjavaslat célja hogy az önkormányzati képviselet összealkotása olyan legyen, hogy az intézmény megfeleljen a tényleges életviszonyok nak és hü kifejezője legyen a közönség felfo gásának. Ez a kérdés a közigazgatás küszöbön álló nagy reformjának keretébe tartoznék ugyan, de nem tűr halasztást addig sem, amig e reformnak folyamatban levő előkészítése befejezéshez jut, mert a régi törvényes rendelkezések alapján megalakult önkormányzati testületek a megvál tozott életviszonyok között nem tekinthetők többé a közönség valódi képviselőinek A törvényjavaslatok lényeges rendelkezései a következők : 1. A virilizmust a javas'atok nem a mai nyers, hanem a választásos virilizmus alakjában alkalmazzák Ilykép az önkormányzati képviselet összes tagjai a választók bizalmából kapják mandátumukat. A legtöbb adót fizető tagok a lakosság arányában választókerületenként fognak meg. oszlani. Az összes választhatók közül választott ta» gokat háromévenként hat évre, a legtöbb adót fizetők közül választott tagokat pedig háromévenként csak három évre fogják választani. Az összes választhatók közül választott minden két tag után egy póttagot kell választani Virilis póttagok ellenben nem lesznek. 2. Aktiv és passzív választói jog csak a férfiakat illeti meg Az aktiv választójog kellékei törvényhatóságokban és községekben egyaránt : 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás és 24 éves életkor. A választhatóság kellékei törvényhatóságokban és rendezett tanácsú városokban : 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás, 26 éves életkor és írni-olvasni tudás ; kis és nagyközségekben az írni és olvasni tudás nem szükséges. 3. Az önkormányzati testületek tagjainak száma vármegyekben és városokban lényegesen csökken. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok száma 120 nál kevesebb és 300 nál több, a városi törvényhatósági bizottsági és a r. t városi képviselőtestületi tagok száma 36 nál ke vesebb és 120 nál több, nagyközségekben a képviselőtestületi tagok száma 20 nál kevesebb és 36-nál több kisközségekben pedig 12 nél kevesebb és 20 nál több nem lehet. Lényeges újítás továbbá az, hogy a nem« zetgyülési (országgyűlési) képviselők ebben a minőségükben megbízatásuk tartamára tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak, amelynek valamelyik kerületét képviselik. Újszerű és fontos rendelkezése végül a javaslatoknak az. hogy a törvényhatósági bizo^sági, illetve képviselőtestületi tagok, tagsági joguk gyakorlásának megkezdése előtt esküt kő. telesek tenni és hogy a tagoknak igazolatlan elmaradása, illetőleg hanyagsága a tagsági jog elvesztését vonhatja maga után A javaslatok szerint az uj önkormányzati képviseletek megalakulása után záros határidőn belül tisztújítást kell tartani. Itt emiitjük meg, hogy a kisgazda és keresz* tényszociálista párt között ugy a női választójog, mint a főispáni jogkör tekintetében nagyobb nézeteltérések vannak, amit még mindezideig nem sikerült áthidalni.