Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-28 / 87. szám

Békéscsaba 1920 október 28 Fővárosi levél. — Saját tudósítónktól. — Budppest, október 26 A világnak meg van a maga szenzációja: az angol bányamunkások sztrájkja. Ezzel foglalkoznak hasábokon keresztül a külföldi lapok, emiatt vannak telé az angol újságok ökölbetüs proklamációkkal, melyeket Lloyd George, to vábbá az angol közélelmezési miniszter és egyéb angol hatóságok intéznek a néphez A sztrájk rendkívüli megpróbáltatást jelent a bntt szigetek lakosságára Már az első nap a cukorfej kvótát felére szállították, a gázvilágitást korlátozták, a közúti villamosvasutak üzemét meg szorították s ami talán a kontinensre mely egyelőre csak kíváncsi szemlélő, a leglesuitóbb a sztrájk kezdetétől fogva Angliából i.em lehet egy tonna szenet se kivinni. Ez pédig nagyon is jelentős dolog ha meggondoljuk, hogy ma Franciaország jórészt Olaszország pedig úgyszólván kizárólag onn:t szerzi be szénszükségletét. Franciaország szorult helyzetében valószinüleg még nagyobb vehemenciával fogja hiányzó szénmennyiségét Németországon követelni mely pedig már a spaai konferencián rá kirótt havi 2 millió tonna miatt is egetverő lármát csapott s azzal fenyegetett hogy összeomlik. Hoiott egy német összeomlás könnyen felborithatja az amúgy is nehezen összekovácsolt európai békét Igy idézhet elő nagyon is hamar az angol szénkri zis egy német francia konfliktust Viszont köny nyen kiéleződhetik a viszony Franciaország és Itália között is hiszen a nagy garral hirdetett látni testvériség különben se mintaszerű Az ola szok most, mint már egyébként eddig is tették, szintén részt fognak követelni a német szénből D a németnek — legalább is azt mondja — nincs, a franciának nincs, a taljánnak szegény nek igazán nincs, — mi lesz ebből? Igy hatol az angol bányászsztrájk jelentőségben messze a szigetország határán tul és hogy hol fog meg állni, az igazán csak az angol munkásság jó zanságától, no meg attól függ, meddig birja ezt a politikai erőpróbát a bányászok sztrájkalapja. Mert az az egy bizonyos: nem a 3 shilling (békében 3 korona) napibér emelésért folyik ez az elkeseredett és következményeiben belátha iatlan küzdelem, hanem politikai célokért. A háttérben kétségtelenül ott működik mint leg= hathatósabb mozgató erő: a bányák nacionalizálása Sőt a vasutak nacionalizálása is Ne felejtsük el, hogy a bányászok Angliában csupán a legerősebb szerve az úgynevezett Triple Alii anjenek vagyis a bányászok, transzportmunká sok és vasutasok hármas szövetségének, ennek a legfélelmetesebb hatalomnak az államban. Ma még csak másfélmillió bányász tette le a csákányt, a másik két szervezet dolgozik, a transportmunkások csupán szimpátiájuknak adtak ki fejezést a mozgalom mellett S már is az acélművek beszüntették üzemüket, a gyárak egyik a másik után csuknak be. a forrongó munkanél küliek száma napról napra növekszik. Mi lesz még, ha a transportmunkások is csatlakoznak és nem lesz egy hajó, amely a szigetországból kifusson Ha megállnak a vonatok ? A Triple Alliance kezében tartja egész Angliát. Az egészben ránk nézve van valami vigasz taló öröm Nekünk az angol bányászsztrájktól függetlenül sincs szenünk. Lesz fa — mondják a szénbizottságnál. Ja, a<*zenet fával pótolni nem lehet — mondják a fak&rmánybiztosságnál. Igy hát se szén, se fa A türelmesen várakozók sora a fásboltok előtt egyre növekszik. S az ember csak azon csodálkozik, vájjon a pár marék tüze lőért érdemts órákhosszat álldogálni a hidegben ? Mert a hideg bizon már beköszöntött és veszedelmesen rohanunkia fagypont fele. A vér mesebbje dühöng miatta, az apatikusabb szo mojju megnyugvással veszi tudomásul, csupán a kis diákok, meg a vidéki egyetemi hallgatók örülnek neki Szénszünet! — haza lehet utazni. Addig pajd csak történik egy két „zrí" az egyetemen, az 2 hét, rendcsinálás — másik 2 hét, tárgyalások az ifjúság, az egyetemi tanács és a { kultuszminisztérium között — harmadik 2 hét, • akkorra hál'Istennek itt a tél, szénszünet — kész a szemeszter. Igy végzi el az ember az egyetemet, anélkül, hogy észre is venné De a csudába, hát aki^nár ezen is tul van és el sem utazhat inuét ? Annak csak Petőfivel lehet válaszolni: „ott a körmöd, belefuhatsz !« •» A trianoni béke. A kormány a keddi nemzetgyűlésen a Ház elé terjesztette a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Hiába volt a re ménységünk állandó lángolása, tudományos nagy felkészültségünk, hogy ez a béke nem béke se a történelem se földrajz, se gazdaság, se jog szempontjából, a mi érveinket nem vették figye lembe. A javaslat indokolása ismét kimutatja, hogy ezek a bikefeltételek méltatlanul súlyosak amilyet ez a nemzet nem érdemelt meg. Hogy milyen reményeket füz még a kormány a ki sérő levélhez, mellyel ellenségeink ezt a békejegyzéket átnyújtották talán tudja, vagy csak áltatja önmagát, mert hiszen eddig csakugyan nem tapasztaltunk semmeről semmiféle jóindu latot Ellenben keserű megpróbáltatást, megalá zást azt nagyon is bőven kaptunk a keserű magunkrahagyottságban. A békeszerződésre vonatkozóleg a Ház meg teheti a maga észrevételeit, sajnos ezen nem változtathat És ha éppen november 1 én akarja ezt törvénybe iktatni a nagykegyelmü antant, azt is megteheti. Nekünk úgyis Halottak napja lesz és több okunk a gyászra Ezen a napon nem csak halottaink sírján gyujtjuk meg ezentúl az emlékezés világát, hanem nemzetünknek ezen a most beföldelt sirján is Ha talán most egyszerű, szomorú- lesz is ez a láng, jöhet idő. mikor feltör majd mint a világító fáklyafény, hogy irányt szabjon a növekvő magyar tetterő nek a magyar gondolatnak, mit törvénybe ik tátott holt betűkkel megsemmisíteni nem lehet soha! JTlulafsáqok rendezőinek figyelmébe f 7Jz országos tjirü, teljesen uj, modern rajzokhal ellátott, művészi kivitelű WlEn-TÉLE báli meghívóknak egi/edárusitási jogát Békéscsaba, Békés, Csorvás, Újkígyós és Doboz területére átvettem. — Rendelések gyors és pontos eszközlését biztosítva, tisztelettel H convum"-nijomDJ

:i (dr. SV. j) Békéscsabán, Terenc J.-tér 20. , rAAA/W\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>VV Ünnepi beszéd. Nagy lakodalmat csapott a.z öreg Kóródi, mikor a tia megházasodott. Ott volt a falu apraja-nagyja, sót még a tiszteletes meg a kántor is. Uri szokás szerint a tiszteletes ur szónokolni kezdett, kívánva rövid mátkaság után hosszantartó boldogságot. Nagyon szép és megható volt ez a szónoklat Később a borozgatás alatt még a kántor ur is mondott egy rigmust. Az is nagyen tetszett. Hanem az öreg Kóródiek mégis rettenetes zavarban voltak. Nem tndták, mitévők legyenek, illik-e, kell-e ezekre a beszédekre válaszolni és hogy kinek, a vőlegénynek-e vagy a násznagynak ? Ugy döntöttek, hogy a vőlegény beszéljen. Nagy köhögések közt igazított is magán egyet kettőt a vőlegény, aztán beszélni kezdett : — Nagyon megköszönjük a tiszteletes urnák a hozzánkvaló szivessigit, a sok jó kívánságot. Kivánok én is hasonlókat, szerelmes párommal egyetemben, mind közönségesen . . . Adja a jó Isten, hogy ... és ... és ... és ., . Hát itt hirtelen elakadt a szónok. Egy mondat nem tudott kijönni a torkán, csak töredezett egymásutánban mindig az : és ... és ... és .. . Kínos volt a sokadalom feszült várakozásának a csendje, mig a szónok egy hirtelen merész fordulattal befejezte a beszédét : — és ... és maradtam tisztelettel én Kóródi János . . . -ó. Csütörtöki levél, • Az elmúlt vasárnap örömnapra ébredtek a csabaiak. Az összes helyi lapok közölték azt a nagyszabású tervet, melyet Lipták Galó Pál nyújtott be a képviselőtestülethez egy minden tekintetben elsőrendű fürdő létesítése tárgyában. Leírhatatlan az a hatás, melyet a fürdő létesítésének híradása kiváltott az emberekből. Kaszinóban, kávéházban, vendéglőben, egyesü' letekben komolyan és tréfákkal vegyesen iüsze rezve, mindenütt a fürdő ügyét tárgyalták Az emberi arcokat ellepte az az öröm, mely sejtetni engedte, hogy végre megfürödhetünk — itthon. Még a forradalom előtt, 1918 elején tör tént, hogy Kiss László Békéscsaba nagyközség akkori főszolgabírója egészségi szempontból be záratta a néhai Francsek-féle ártézí „gyógyha tásu" gőzfürdőt Hogy mennyiben volt a Fran esek féle gőzfürdőnek gyógyhatása. azt nehéz lenne megállapítani A maga primitív egyszerűségével, az egyetlen emléktábla diszével be rendezett gőzfürdő az akkori idő szerint igen látogatott volt. Messze környékről (még Jami nából is) jöttek az emberek, hogy gyógyulást találjanak a fürdőben. De ez nem is csoda Mert a Francsek féle fürdőben volt olyan eset, hogy az egészséges ember fürdés után betegen hagyta el a fürdőt De ez nem volt baj, mert a hatás — az érez „ hető volt Máskor meg — különösen az utóbbi •f időben — napirenden volt, hogy mikor kijött az ember a füidőből, akkor ugy nézett ki, mintha a néger fajhoz csatlakozott volna De a hatás itt sem maradt el. Téli időben történt olyan eset is, hogy a gépész szombat éjjeli lumpolása folytán vasárnap reggel egyszerűen nem lehetett fürödni. Ennek is meg volt a maga hatása. De az sem volt utolsó dolog, hogy amikor ) valaki kijött a meleg bazinból, akkor három j jégvermen kellett keresztül mennie, amig a pii. henőbe érkezett. És a rendkívül pontos kiszólI gálás folytán számtalanszor megtörtént, hogy ott kellett állni a jégverem ajtajában teljesen öltözetlenül. Ez csak természetes, hogy ennek is elmaradhatatlan volt a hatása, úgyannyira, hogy ha valaki annakidején arról panaszkodott, hogy meg van hűlve, akkor mindenki tudta, hogy az a bizonyos valaki — fürdeni volt Igy festett annakidején a békéscsabai gyógy fürdő. De hát hagyjuk a multat. Ne keseregjünk azon, ami már elmúlt. Hiszen alapjában véve jó volt a Francsek fürdő, mert — nem volt más. És az akkori időben nem is gondoltak az emberek arra, hogy a keresztülutazott idegenből milyen hatást vált ki a mi „gyógyhatású" fürdőnk De uj időket élünk. Es újjászületésünk haj nalán az emberiség arra a tudatra ébredt hogy nem állhatnak meg a kátyúba rekedt szekérnél, hanem közös eiővel, együttes munkálkodással, megértéssel, kölcsönös jóakarattal a haladás mezejére kell lépnünk. A Lipták féle fürdő tervezete most már bent van a képviselőtestület előtt, En hiszem, hogy a képviselőtestület nem fog szűkmarkúan elzárkózni attól, hogy a város közegészség ügye érdekében meg ne hozná a legmesszebbmenő áldozatot. Természetes azonban, hogy ennek az áldozathozatalnak is van határa és a képviselőtestületnek is számolni kell azzal, hogy meddig ér a takarója ? A legnagyobb bizalommal várom a képvi' selőtestület határozatát és — a ' jövőbe látás szemüvegén keresztül ítélve — merem remélni, hogy ez a határozat olyan lesz, amely mindenkit ki fog elégíteni. Ezt a nagyfokú bizalmat azért is előlegezem a képviselőtestületnek, mert elvégre ők is csak emberek és ennélfogva meg vagyok győződve arróí, hogy ők is szeretnének már a csabai fürdő tiszta vizeben megfürdeni. Szemlélő.