Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-10 / 82. szám

Békéscsaba, 1920 október 10 Vasárnap XLVII. évfolyam, 82. szám V i ÍT£» — ?éJévre — — Kagyedévte — Egy hónapra — •'120-— koronn - 60' — korona 30.— korona 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAF Mh fel r*> iá t\| V U H r.. fi M &x«cke«*t6>ég is I tal : II. koiolet, Feren *»e?-tér (Búzapiac) 20. » Megyei telefon : 7. s*ám. Politika és a községek. Utóbbi időben az államkormányzat figyelme fokozott mértékben irányul a községekre, azoknak kulturális, gazdasági, közegészségügyi állapotára. Csak helyeselhetjük azt a célt, mely a községek jövendőbeli rendeltetésének fejlesztésére irányul, mert hiszen az ország talpraállitásának terrénumai a községek s azoknak jóléte az ország vagyonosodását jelentik. Azonban a községek képviselete mai állapotában túlérett és erősen, mihamarabbi felfrissítésre szorul. Ennek a felfrissítésnek pedig olyan mérvűnek és erejűnek kell lenni, mely kizárja a mai klikk-rendszeit és nem a kétes dicsőségű képviselőválasztások magyarjai ülnek bent, hanem akik valóban a körségi önkormányzatnak, az összességnek képviselői. Különösen szükséges, hogy a helyiérdekek megbirálásánál ki legyen zárva a — politika. Mert legfeltűnőbb jelenség és a mai politikai irányzat hibája, hogy a kisembereket is belevitte a politikai éiet sarába, kevés olyan csak kis népszerűséggel biró -falusi ember van ma, aki bornyujában ne hordaná a marsallbotot. Ha miniszter nem, de legalább is nemzetgyűlési képviselő akar lenni. Errciek aztán az a folyománya, hogy a községi önkormányzati ügyek intézésénél mindig közrejátszik a politika, sőt az országos politika. Minden jeli arra vall azonban, hegy a kézségek igazgatása ettől a bajtól mielőbb megszabadul. A belügyminisztériumban ugyanis valahára rájöttek, hogy az egyes faiusi képviseletek minden országos kérdésben állást foglalnak. Erősen divatba jött, hogy a legkülönbözőbb társadalmi egyesületeken, testületeken kívül a községek elöljárósága vagy képviselőtestülete is íiltakozó feliratokkal kedveskedett a miniszferiumnak, ilyen tiltakozó iratokkal pedig egyenesen elárasztják a felettes hatóságokat. Mindenesetre szép, ha egy falusi elöljáróság ilyen sokra becsüli önmagát, csakhogy a községekről szóló 1886. évi XXII. t-c. I. és 111. fejezete, mely a községek jogait és teendőit szabályozza, a községi elöljáróságoknak semmiféle tekintetben politikai hatáskört nem biztosit és jogkörüket kimondottan a saját belügyeikben való határozásra, az állami, valamint a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtására szorítja. Nyilvánvaló, hogy tulnagy ambíció hevíti a falusi bírákat, inely lehet a ma uralkodó politikai irányzat kinövése, de ez a virtuskodás nem csak a törvénnyel nem egyeztethető össze, de alkotmányjogi szempontból is alapos kifogás alá esik. A községi elöljáróságoknak ez a politikai szereplése rendesen félreértésekre ad okot és már is nem egyszer visszás helyzetet teremtett a fölöttes hatóságok és a községek között. A községfejlesztés kérdésével kapcsolatosan most intézkedik a belügyminiszter, hogy a községek ilyen szabálytalan, törvénytelen és helytelen gyakorlata megszűnjék. Helyes és időszerű volt ez az intézkedés, mert hiszen rettenetes zökkenőkőn visz keresztül bennünket a sors, azoknak, kiket a nép bizalma megtisztel é> vezető állásokba jelöl, elég és szép hivatás kínálkozik abban, ha enyhíti a csalódások keserűségét, ha lohasztja az elégületlenséget, ha vigasztaló szavakat tud adni a közvetlen panasznak. Da ne avatkozzanak bele abba, amihez még nincs meg a látókörük és amihez különben sem értenek — ne avatkozzanak bele a politikába. A barátságos Ausztria. Az osztrák keresztény szocialista párt vezére egy választógyülésen azt jelentette ki, hogy Ausztriának a magyar állammal barátságos vi szonyt kell létesíteni, hogy a magyar nemzetet meg kell nyerni arra, hogy az osztrák népet megmentse a pusztulástól Az osztrák szocialista vezér szavai mindenesetre szépen hangzanak, csakhogy a magyar népet ennek az ideának aligha fogják tudni megnyerni ezentúl Mi az ötéves háború alatt nagyon sokat tanultunk a saját kárunkon — Ausztriától. Immá ron majdnem nyiltan beleláttunk a kártyába, hogy Ausztria egész létét a magyar vér, magyar munka és verejtéknek köszönhette, olcsón, jól és gazdagon élt még akkor is, mikor mi már csakugyan nélkülöztünk Az ötesztendős tragé diának legszomorúbb jeleneteit mi velünk játszatta meg s az akkori osztrák hadügyminiszter a parlament szine előtt jelentette ki hogy a magyar elem mini mezőgazdasággal foglalkozó, alkalmasabb a katonai szolgálatra, mint az osz trák, tehát csak természetes hogy a magyar faj vesztesége nagy-óbb kell hogy legyen, mint az osztráké. Miután iparunkat mesterségesen megfőj totta, velünk szemben Ausztria volt az iparállam Az osztrák iparos pedig nem volt a tűzvonalban, mert fea bevonult is, ott is csak iparos maradt. Az életben maradásnak ez a lehetősége hány percenttel eshetett Ausztria javára ? De megcsalt úgyis mint mezőgazdasági államot Ausztria lóállományát évtizedeken ke resztül ugy fejlesztette, hogy azokat a nehéz lovakat a hadvezetőség igénybe nem vehette, ellenben Magyarország agrikulturáját nemcsak bénitotta, de tönkre tette állatállományunk örö kős rekvirálása Azt sem felejtjük el, hogy minden parancs németül Íródott A századtól az Oberkommandóig. Hány ezer osztrák biztosította az életét ilyenformán és micsoda jelentősége van mind* ezeknek a fajszaporodás szempontjából? Mindezek csak nagy vonások, de tények, miket emlékezetünkből még nem moshatott ei az idő, nem csak négyszáz esztendő keserűsége és bá nata, de a jelen politikai idők osztrák megnyilvánulásán kivül is ezer okunk van arra, hogy ezt az osztrák kijelentést ne vegyük komolyan. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen. eté .szptnasd *izetend<5: rovatbán egy Kéziratol Táviratok. (Saját tudósítónktól.) JJz orosz-lengyel béke. Koppenhága, okt. 9. Rigából jelentik, hogy az orosz-lengyel területrendező bizottság a béke megkötése mellett foglalt állást, valószínű, hogy azt a mai nap folyamán alá is írják. A hadmüveietek a harcvonalakon részben teljesen megszűntek, vagy pedig szünőfélben vannak. Hz olátjok Biharban. Nagyvárad, okt, 9. Minden jel arra vall, hogy Biharban az oláhok által megszállt részen közigazgatási bajok vannak. Dr. Popovits eddigi prefektust elmozdították a helyébe dr. Popa Györgyöt választották meg. Constantinescu ezredes helyébe, ki s vármegye élén állott, Jákó József volt szalontai főszolgabírót helyezték. Korányi utazása. München, okt. 9. Báró Korányi pénzügyminiszter a bajor fővárosba érkezett. A pénzügyminiszter utazásának céljáról mit sem tudnak. 71 agy vasúti katasztrófa. Róma, okt. 9. A velencei gyorsvonat összeütközütt a milanói személyvonattal. Az összeütközés következtében 4 kocsi teljesen összetört. A szerencsétlenségnek 23 halott és igen sok sebesült az áldozatai A vonat összeköttetést csak megfeszített munka után lehetett helyreállítani. 7f Club kávétjáz zavargóit elfogták, Budapest, okt. 9. A Club-kávéházi zavargások ügyében a rendőrség befejezte a nyomozást és várja a ^katonai ügyészség intézkedését. Balogh Lászlón kivül letartóztatták Berthy Sándor, Opriss Oszkár 17 éves fiatalembereket, akik annak idején a Club fkávéházzal szemben levő Atlantin kávéház előtt ültek és feladatuk volt figyelni arra, hogy rendőrök nincsenek-e a környéken. Oroszország békét akar. Varsó, okt. 9. Bécsben az a hir van elterjedve, hogy az orosz bolsevista végrehajtó bizottság ajánlatot tett Wrangel tábornoknak a béketárgyalás megkezdésére. Hir szerint a végrehajtó bizottság tagjai már el is utaztak a főhadiszállásra. 7J csel) külügyminiszter nem megy Bukarestbe. Bécs, okt. 9. A Neue Freue Presse jóI értesült fonásból jelenti, hogy a cseh külügyminiszter nem megy Bukarestbe, mert politikai körökben olyan hírek keringenek, mintha a románok nem volnának hajlandók belépni a kis ántántba. '-V