Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-10-10 / 82. szám
2 Békéscsaba 1920 október 10 Kereskedelmi helyzetünk. Küszöbön a tél és nekünk még csak gon« dőlni se lehet arra hogy elláth ssuk magunkat a télire való szükséges beruházásokkal Az árak ma is megfizethetetlenek s a kormány örökös központosítási terve nem segít a bajokon, sőt egyenes akadálya a tisztességes kereskedelmi versenyben kialakult áraknak. A központi, ha tósági árubeszerzés hosszadalmas és nagy költ séget igénylő. Láttunk ajánlatokat, mely szerint egyes kereskedők olcsóbban tudnák az árut be szerezni és forgalomba hozni, mint • maga a hatóság. * . A körültünk fekvő újonnan al'ákult államok minden erejükkel odahatnak, hogy felvegyék a külkereskedelmi tárgyalásokat ezt mi is folyton halljuk és olvassuk, csak eredményeket nem látunk Mig mi beszélünk és tárgyalunk azalatt Olaszország gazdasági megegyezést köt Orosz országgal. Moszkvában, Révaiban Odesszában olasz kereskedelmi képviseleteket létesít, mely a megindult olasz orosz áruforgalom, l^bonyolitá sát végzi. Az első árucserét Odesszán kérésziül már el is végezték Olaszország gyógyszerek ellenében 4000 tonna búzát és kukoricát kapott Prágában osztrákok és csehek közt állandóan folynak a gazdasági tárgyalások jés az egyezkedések már is eredménnyel végződtek annyiban, hogy Ausztria 250 vaggon cukrot kap Csehországtól Az élelmes cseh ipar nyo mására törvényt hozott a cseh,, nemzetgyűlés a minden államban leendő külkereskedelmi hí vatal felállításárólA hivatal hatáskörébe utalják a be és kiviteli engedélyük kiadását A külke reskedelmi hivatal messzemenő hataskörrel van felruházva, amennyiben fel van..jogositva kompenzációs és száliitási szerződések megkötésére és végrehajtására Szerbia az exportra és importra vonatkozó uj rendelkezéseket adott ki mely a vámtarifát minden vonalon csökkenti. Feltűnő az uj szerb intézkedésnek az a rendelkezése hogy bor pálinka, szilvaiz és gyümölcs kivitele teljesen szabad az osztrák és magyar korona kivételével bármely más valuta ellenében Mi, mint mezőgazdasági állam nem dicse kedhetünk ilyen kereskedelmi összeköttetésekkel. Lemásoljuk mit tesz a másik és megkésve ér kezünk, emellett ellanyhul a vállalkozási kedv, mert szabad mozgás nélkül nem élhet a keres= kedelem A kereskedelmi életnek, a forgalom nak ez a nekilendülése nálunk nagyon is érez hető lesz mindaddig, mig utat nem nyitunk a szabad kereskedelemnek Az árak esése csak etiől várható és semmi mástól. A központosítás csak annyiban látható, hogy nagyon sokan csak pozíciókat töltenek be, ami temérdek pénzbe kerül, ellenben gyakorlati eredménye a folyton növekvő drágaság Ha a kereskedelem szálai egy kézben futnak össze, sohse lehet szó árala kulásról, mig az egyes mindig igyekszik ol csóbb lenni Üe ha már így is van és nincs meg, vagy ha van is, de zavaros a kereskedelmi vezetésünk, legalább a luxuscikkek behozatalával mint a malaga, mandula, stb ne adnának ki pénzt, ezek mind nélkülözhető cikkek és legalább 100 vaggon ilyen árut hoztak be, amiért kifizettek 120 millió koronát. De a luxuscikkekért fizetett összeg is eltörpül a behozott posztóáruk mel lett. Ha igy vagyunk, nem lehet csodálkozni azon ha a tegnapi napon a koronánkat 1*7 fillérben jegyezték. Félre kell tenni a kereskedelemmel szemben tanúsított minden indulatot, szabad forgalmat és szabad kezet kell biztosítani a tisztességes kereskedelemnek. Magyarotszág ezeresztendőn át kereskedelmi útvonal volt, túlhajtott politikai felfogással nem lehet útjába állani annak, ami a drágaság lető résének és minden állam jólétének alapja. 000000000000 1000 000 10000000O «Órák s ékszerek £ • • S WEIMBLUM ADOLF $ « müórás és ékszerésznél Szeghalmon • Simái János utca 345. házszám " 5 Fali, ébresztő és zsebérák, valódi arany o • férfi és női érák, nyak- és óraláncok, • • köves és pecsétgyűrűk, fülbevalók és S • karikagyűrűk óriási választékban. Tö- » 6 rött arany beváltása 100 K-ig g.-ként. » • * O«eMt»M0«*«MmHM»l«M*tt«l»«NO A gabona elosztásának kérdése Csabán. Megemlékeztünk már lapunk egyik utóbbi számában arról hogy az ország ellátatlan lako-s sága gabonaszükségletének kivetés és begyűjtés utján való biztosítása elrendeltetett. E hírünk Vass József közélelmezési miniszter gyulai látó gatásával volt kapcsolatos. A Békéscsaba városra kivetett kontingens összegyűjtési módjá nak megállapítása végett folyó hó 9 én értekez letre hívta Csaba polgármestera a város gazda közönségét amelyen azonban alig 10—15 gazda veit részt holott a közgyűlési teremből általárj nosan ismert gazdák százával állottak a város: háza bejárata előtt. Dr Berthntv István polgármestert láthatólag meglepte a gazdák részvétlensége és sajnálatá n?k adott kifejezést, hogy csak ily kevesen, ér íjeklődnek e fontos kérdés iránt Így ö is, va laníirit a közélelmézési miniszter jelenvolt kikül döttje annak az óhajának ad kifejezést hogy ezt az értekezletet valamely más napra halasz szák^ amikor íiikább lesz módjukban a gazdák nak megjelenni, tekintettel a mostani, szorgos munkaidőre Elkerülni ezt a kérdést nem leljet, ma az egcsz kérdés csak annyi, hogy tegyük -híeg az intézkedéseket, hogy igazságtalanság ne történ jék. Közli á közélelmezési mihisStéttum igényiéséf Békéscsabával szemben. ~E szerint-a^be vétett .területek alapján Békéscsabának 350 vag gon 350 vaggon Csöv^ tengeri a iíön. tingense Énnek a kivetése izületenként, történné, mert a közélelmezési '^minisztérium a gabonaforgalmat addig zár fM helyezi,, mig a szükségelt^ gabonamennyiség 6'éízolgáltatva nem lesz ' • "f * tíohus M György szólott hosszabban a kérdéshez. Szól a gazdák lelkiismeretességéről, hogy beadtak már mindent, de ha mindennap felvetődik egy egy ilyen kérdés, a gazdák nem tudják majd, mihez kezdjenek. Minden csabai gazda minden tőle telhetőt megtes, amíg bírja, de nem hiszi, hogy ezt a kivánt mennyiséget Csaba város gazdái be tudnák szolgáltatni. Tudja hogy ez a kijelentése á polgármester* bizonyára kellemetlenül érinti, de a gazdák aligha tehet nek valamit. _ Dr. benhótv István polgármester további felvilágosítással szolgál, hogy ez nem a városi hatóság hibája, a közélelmezési minisztérium nem csinálta meg annak idején a helyes számi tást és igy nem gyűlhetett össze a kivánt gabona mennyiség. Kijelenti egyben a maga részéről is, hogy felterjesztést intéz a vármegye álispánjá hoz a kivánt kontingens leszállítása érdekében, bár bizonyos benne hogy a kormány a rekla mációkat nem veszi tekintetbe. Boltus M )György : Ismételten kijelenti, hogy ő nem viseltetik rossz indulattal, de nem hiszi, hogy a gazdaközönség ennek a kivána lomnak eleget tehetne, mert a bevetett terület alapján való kivetésnél is figyelembe kell venni a jég és vadvizek által okozott károkat A miniszteri kiküldött előterjesztésére ab ban egyeztek meg a gazdák, hogy alkalmasabb időpontban egy uj értekezletet tartanak, ahol az elemi károk előterjesztését is mindenesetre figyelembe fogják venni. Az uj értekezlet időpontja nem lett még naptárszerüleg megállapítva, de mindenesetre kívánatos, hogy Csaba gazdái figyelemmel ki sérjék és minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ilyen fontos kérdések elbírálásánál nem lehet magára hagyni a város vezetőségét, mely mint nyilvánvaló is, nem a zöld asztal mellett és egyedül, hanem a. gazdatársadalom széles rétegével akarja ezt a kérdést megoldani. A békéscsabai Casinó egylet azonnali, esetleg 1021. évi január 1 iki belépéssel szolgát keres Rokkantak előnyben részesülnek Az álllás iránt érdeklődők dr. Pándy István ügyvédnél jelentkezzenek. Jókarban levő, keveset használt erős stráfkocsi eladó. Békésen V., Szarvasi-ut 15. KRÓNIKA El szállott a fecske, Nem is véftük észre, Hogy íoViláU az idő rajtunk Ködfályolds őszre. í > Máskor olyan' szép volt Fecskék indulása, "f Uj tavasznak, sok reménynek f\ visszavárása. -•,-S most nem várunk "sem&i(... Nézünk csak a mára, Meg se halljuk mit susog a :-;Kukoricaszára. 1 " Pedig zörög folyvást • 5 nem litok a szója, Volna neki nem is kevés Mondanivalója. y ... Novemberben ő is Betét egy nagy tisztel, Hatójáéi jegyre 6 ad : * ". y • Kukferkálisztet. Kukoricamálé, Meg a kerek görhe, . 1 Ez kísér már minket innen El a sírgödörbe Fiatal magyarok Kukoricán nőnek, . >> Ők lennének a szálfái Jöverdő időnek? Etlől az izétől Megtorpad a háta, i Egye meg a fene azt is f\k\ kitalálta. Mindegy . . . Türünk mindent, Mit a sorsunk ránk hoz, De mit szólnak a disznók e Konkurrenciához ? Hirdetmény. Békéscsaba r. t. város adóhivatala közhírré Jesii, hogy az 1920. évi XXIII. t-c. az egyenes adók egyes nemeire nézve lényeges emelést foglal magában s joghatályossága 1920 január 1-ével kezdődik. Az I. o. kereseti adót és a földadót az eddiginek tízszeresére, a III. o kereseti adót a* eddiginek ötszörösére, a földbérlők részéről fizetett 111. oszt. kereseti adót az eddiginek háromszorosára, a II. o. kereseti adót és a házosztályadót pedig az eddiginél lényegesen magasabbra es progreszsziv kulcs szerint emelte fel. Amikor a városi adóhivatal az adófizetéssel eszközlött legfontosabb állampolgári kötelességre rámutat, utal minden egyes adózó polgár józanságára, hazaszeretetére és áldozatkészségére, amely az állam életképességének, erejének és tekintélyének biztosítása érdekében a legsúlyosabb teher viselésére köteles. Felhívja ennélfogva az összes adózókat, hogy adókönyvecskéikkel a fent idézett törvénybe foglalt emelések folytán utólagosan előállott hátralékaik utánfizetése céljából aa adóhivatalnál a hivatalos órák alatt jelentkezzenek. Békéscsaba, 1920 október hó 0.-án. Dr. Kvasz a. h. főnök helyett. A tótkomlóst pánszlávok. Minden igaz magyar ember mélységes megvetését érdemelte ki az a hatalmi tébolytó megtévesztett egypár tótkomlósi pánszláv érzelmű ember, akik az oláh megszállás alatt a szomszédos Tótkomlóson Békésmegyének az oláhokhoz való csatolása ügyében fejtettek ki bűnös agitációt. A három főbünös rég ismert alakjai voltak a vármegyének Hrdlicska Lajos evang lelkész, Matajdesz Márton és Francziszti Mihály tanítók a magyar hadsereg közeledtének hirérelforróvá vált tótkomlósi földet a megszálló bocskorosok hadával együtt elhagyták. Ügyükben a békési egyházmegyei törvény* szék az eljárást megindította. Hrdhcskát, Mataj • deszt és Francisztit hűtlenséggel és felségárulással vádolják. A három főhazaáruló ügyének vádbiztosává a békési egyházmegyei elnökség Jeszenszky Károly főszolgabírót - mint egyházmegyei törvényszéki birót kérte fel. Az egyházmegye elnökségének intézkedésére ez ügyben gondnokká az egyházi alkotmány 437. §-a értelmében Povázsai Gábor tanítót nevezte ki. Ugyancsak külön eljárást indit hivatalból az egyházmegyei törvényszék Lachata Mátyás és Szokolai Pál tanitók ellen, akiket a világi hatóságok már felségárulásért és hűtlenségért felelősségre vontak.