Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-26 / 78. szám

vmtjMjuó Békéscsaba, 1920 szeptember ura »'ou a Vasárnap Cfí»i évre — félévre — — Negyedévre — így hónapra — Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel Ü H POLITIKAI LAP SMlkesitóaég és kladóhiva- A hirdetési dijak helyben, mindenkor U1: II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér* jseí-tér (Búzapiac) 20. sí rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Megyei telefon : 7. teám. Kéziratok nem adatnak vissza. — 120-— korona — — 60 - korona — — 30.— korona _ — 10-— korona Megy a gőzös lefele... Rozsdás vasúti sineinken tehát nemsokára megindul az élet. Hozza ezt magával a parancsoló szükségesség, a lét kérdése, körülkaroló ellenségeinknek ama belátása, hogy folyóvizeink folyását, vasúti sineink irányát meg nem változtathatja, már pedig ezen utak nélkül egyik sem tudja kielégíteni a népesség reális szükségleteit. Ez volna az első lépés a jövendő felé, de mert első lépés, bizonytalan és ingadozó. És ilyen az a hangulat, amit kiváltott a magyar közvéleményből. Jelentheti ez a lépés azt, hogy ezután csakugyan megindul a gazdasági élet vérkeringése, az ipari munka számára rendelkezésre állanak a feldolgozásra szánt nyersanyagok. Jelentheti azt, hogy ezután hirt hallhatunk elszakított véreinkről s talán enyhülnek a szenvedések, ha tudják, hogy ív közvetlenebbül hat el hozzánk a siró paj nasz s érzik velünk a politikai és kulturj közösséget. De jelentheti ez a lépés azt if, hogy a négywaggonos gyorsvonatokon csak .keresztül szaladgál ezen a kis magyar földön mindenféle náció. Mert igy Prágától Bukarestig közelebb az ut Amúgy elég nagy kerülőt kellett tenni. Ha igy lenne, akkor ez mireánk nemcsak nagy önmérsékletet jelentene, hanem jelentené azt is, hogy ezen a kis területen is elvesztettük a szuverénitást. A realizálások eredménye fogja megmutatni, mennyi jót várhatunk a franciáktói. Ennek az eredménynek elérésében, amenynyiben fájdalmas önmegtagadással ennek lenne nevezhető, — közreműködött a francia protektorság. De akit megmart a kígyó, fél a gyiktól is, A nagy lengyel nemzeti fellángolás idején 1820-ban, a nagy nemzeti hős, Chlopicky tábornok vezette az utolsó csatát Varsó előtt. Varsó külvárosának egy kis házában meglátta Napoleon szobrát s az öreg generális könybeborult szemmel beszéit a szoborhoz: — Császár! Te csak Vilnára és Orodnóra mutáltál és a langyel nemzet már melletted áliott. A lengyel nemzet ebben a percben vivja jövendő élete harcát, segítséget kértünk s Franciaország küldött nekünk — egy lelkesítő dalt! A meginduló vonatok kerekeinek kattogása ma még nekünk is csak — dal. De a kattogó vonatkerekek minden dal ütemére szólnak, higyjük, hogy ezáltal gondozhatjuk elszakított testvéreinkkel az együttérzésnek, az egy örök magyar gondolatnak ugyanazonosságát, hogy igy egy a jövőbe vetett biztos nyugalom tudata szállja meg a lelkeket, ahol eddig csak a hit élt. Es higyjük, hogy az első lépés után jön egy második, amikor eltűnnek a demarkációs vonalra húzott mesterséges kis dombok és fehér cölöpök s belátja a népek sorsát intéző felületes antant, hogy itt se néprajzi, se vasúti, se földrajzi területi határokat megvonni nem lehet. Ezeket a kiáltó igazságtalanságokat reparálsi kell é.s itt nemcsak magyarról van szó, mert az itt lakó nemzetiségek kulturális és po litikai sajátosságokban forrottak velünk öszsze, ennek meglátása és felismerése nélküli ifé et alatt összeroskad a Magyarország területén élő minden nemzetiség. Mig ezzel a ténnyel nem számol a sorsunkat intéző felsőbb hatalom, addig nekünk a meginduló vonatok kerekeinek zakatolása csak dal, mert nem teremti meg "nemcsak a politikai, de a gazdasági egységet sem, amelyre nemcsak nekünk, de Európának is szüksége van. Mig a magyar gazdasági egyensúly helyre nem áll, addig hiába megy a gőzös, mert Bukarest felé mindig csak lefele megy. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. A helyzet, A nemzetgyűlés munkarendjéről, a közeljövő feladatairól és az általános politikai helyzetről a következő információkat hallottuk : — A nemzetgyűlésre három korszakos al kotás létrehozása vár: a főldbirtokreformé az uj választójogi törvényé és elhatározása a kor mányformának Mindhárom oly nagy horderejű kérdés mely arra hivatott, hogy a jövendő Ma gyarország gazdasági és politikai struktúráját megalapozza Mielőtt a nemzetgyűlés áttérne ezekre a kér= désekre, még néhány más gazdasági és nemzetvédelmi kérdést kell elintézni A numerus clau sus vitáját már befejezte, sorát ejti még számos pénzügyi javaslat elintézésének, melyekről most napról napra intenzív tanácskozások folynak és amelyeknek felelniök ke!l végső eredményében arra a fogas kérdésre is, hogy hogyan és mi bői fogjuk fedezni a tízmilliárdos deficitet Törvény készül az 1914 óta bevándorolt al kalmatlan idegenek eltávolításáról, mert ezeknek az idegeneknek a számát még ma is százezer nél többre becsülik. Lényeges külpolitikai kérdések is előtérbe nyomultak Megnyugtatásul hangsúlyoznunk kell, hogy külpolitikai helyzetünk eléggé kedvezően | plakul és bizonyos az, hogy Magyarország nem fog társtalanul maradni. A kormány, a házelnökség és a kormánypárt között élénk tárgyalások folynak arról, hogy a Ház megkezdi e már most a szünetét és hogy 0z mennyi időre terjedjen A hosszú szünet gondolata heves ellenzéssel találkozik, mert különösen a volt kisgazdapárt felfogása szerint a foldbirtokreform nem tür már halasztást. Bizo nyos az, hogy a következő parlamenti időszakot ez a nemzet életében oly mélyen bevágó kér dés fogja uralni és nincs kizárva, hogy politi kailag Is érdekes események fognak belőle ki sarjadni A választójog megalkotására csak körülbelül február hónapban kerül sor, miután előbb elkészül a népszámlálás, a községi és törvény hatósági választásokról szóló törvény. Sorrend ben megelőzi azonban a választójogot az a nagy szabású alkotmányjogi elhatározás, mely Magyarország kormány formáját fogja megállapítani. Kertész, m ki a konyhakertészetben jártas fizetési igényei' nek megjelölésével október 1. re felvétetik Ajánlatok a gyulai gyufagyárba küldendők. Távirafok. (Saját tudósítónktól.) Tíz angol bányászok sztrájkja. Bécs, szept. 25. Azok a tárgyalások, melyeket Lloyd George vezetett az at.gol bányamunkások vezéreivel, eredményre nem vezettek s ugy alakult a helyzet, hogy az angol bányamunkások hétfőtől kezdve sztrájkba lépnek. Most a Newyork-Herald tudósítója jelenti, hogy az angol bányamunkások a hétfőre tervezett sztrájkot egy héttel elhalasztották, hogy ez által alkalmat és módot adjanak a bányavállalatoknak a további tárgyalásokra. Blokád Oroszország ellen. Bécs, szept. 25. A nagykövetek tanácsa elhatározta, hogy Szovjetoroszországot blokád alá helyezi, ha október hó 15-ig nem irja alá a lengyel békét. felelőségre vonják a népbiztosok szöktetőit. Budapest, szept. 25. A proletárdiktatúra bukása után a hősködő népbiztosok legfőbb gondja volt, hogy magukat biztonságba helyezzék. A m. kir. ügyészség most eljárást indit mindazok ellen, akik lehetővé tették vagy elősegítették a népbiztosok szökését. Közvetlenül a diktatúra bukása után Peidl, öarbai, Weltner, Bőhm és Ágoston voltak a tényleges hatalom birtokosai és igy ez ügyben Andrássy-ut 4. szám alatt minisztertanácsot tartottak, ahol a szökés módozatait .negbeszéiték. Az ügyészség a népbiztosok szökletői ellen most készíti a terjedelmes és minden körülményre kiterjedő vádiratot, azonban a terheltek közül az ügyészség csupán Ágoston ellen indíthatja meg az eljárást, miután a többiek szökésben vannak. 7f dunai t)ajózás. Páris, szept. 24. A Közép-Európa gazdasági továbbfejlődését oly lényegesen érintő dunai hajózás kérdése ugylátszik holtpontra jutott. A bizottságok még mindig csak a hajózás elvi kérdéseiről tanácskoznak, de egyértelmű megállapodásra jutni nem tudnak. Ugy a szövetséges, mint a semleges államok között is annyira ellentétes felfogások alakultak ki, melyek a fontos dunai hajózás kérdését jelentékeny ideig elodázhatják.