Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-26 / 78. szám

ö£kí:s*fíOztOfiv Békéscsaba 1920 szeptember 26 Egyszerűbb adópolitikát Az adót tízszeresére emelték, de nem gondoskodott a minisztérium arró!, hogy ezzel kap csolatosan az eljárást is egyszerűsítette volna. Az egymást nyomon követő uj intézkedések nem csak a tisztviselők erejét merítik ki de a zava ros. egymásnak sokszor ellentmondó rendeletek nehézkes végrehajtása egyenes veszteség az ál lamnak A sok fórum amelyen a legkisebb adótétel kiszámítása keresztül megy, a rendesen hosszú terminusra szabott behajtás eredménye aztán az, hogy egy év leforgása alatt nagyon sokan kibújnak az adóztatás kötelezettsége alól Oka pedig mindennek a rettenetes bürök ratizmus. Ez az időlopás, a sok sallang, amivel az adókivetés behajtása jár, még az abszolút korszakból maradt örökül. De a kisgazdapárt már programmjába vette az adótörvények egy szerüsitését, sarkalatos programmpontja volt, hogy olyan adótörvényeket kérünk, amelyet mindenki megért. A pénzügyminiszter álllan dóan foglalkoztatja pénzügyi kérdésekkel a Há zat, egyszer már ki lehetne térni az adózás egyszerűsítésére is. Adótörvényeinket mindennap toldozzák és foldozzák, de csak a tisztviselőnek adnak mun kát, mert mire a végrehajtásra kerülne a sor. uj viszonyok állanak elő, amelyek ismét uj in tézkedések^t kívánnak A sok személyi hajsza abbahagyása után első kötelessége volna a nem zetgyúlésnek, hogy megcsinálja az egységes és jó adózási rendszert Mert a rendszer rossz ée hiába addig min den panasza a pénzügyminiszternek, mig a rend szer meg nem változik. Temérdek tisztviselőt kell foglalkoztatni, sok időbe és pénzbe kerül egy adóalap megállapítása, amelyről rendesen kisül a végén, hogy a bevallás rossz és az adó alap hamis A hibák korrigálása a pénzügyigaz gatás minden erejét igénybe veszi s egy köz igazgatási közeg nem tesz egyebet, minthogy ismét ír egyik lajstromból ki, a másikból be. Az adó és egyszerűsítése tekintetében például szolgálhatna a szerb kormány intézkedése. Igazságtalanul sújtják a Bácskát és Bánátot, mert bácskai pénzen akarják és fogják is rekonstru álni Szerbiát, de az adórendszer egyszerű és gyors. Minden jövedelem után az adókulcs progresszive percentuális s az adót három hó nap alatt be is hajtják. Mert hiszen az állam bírhat fedezettel fizetési kötelezettségeinek telje sitésére, az adófizető polgárok teljesítőképessége cimén, de ha fizetni ma kell, akkor nem lehet az adóbefolyásra évekig várni. Ma már Ausztriában is egyszerűsítették az adózás kérdését Mindennemű jövedelem bizo» nyos skála szerint igazodok, az adóhivatal érte siti az adófizetőt hogy annyi az adója és az ®lr járás be is van fejezve. Tény, hogy a fél be^ vallására alapított adózási rendszeméi is fordulnak elő hibák és visszaélés»k, de ott van az ál lam a maga büntető hatalmával s adóekitkslá sokért ugy büntethet ahogy akar. Nem is ez a fő, hanem a bürokratizmus, nem kell pénzügy igazgatósági jóváhagyás, megindítás és az állam nak az a célja, hogy mielőbb pénzt kapjon. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a héten benyújtott 1920—21. évi állami költség vetésben 20 milliárdos kiadási előirányzat mellett 10 milliárdnyi deficitet mutat fel Kifejezést adott a miniszter ama nézetének, hogy Magyar ország még ebben a helyzetben is el fog érkezni az európai értelemben vett normális helyzethez. Hogy ez a normális pénzügyi helyzet mielőbb helyreálljon, ahhoz szükséges volna még az is, hogy kibontakozzunk a mai adózási rend' szer labyrintusából. A nagy szivaros. Híres-neves ember volt Kárász uram a kis szénási határban Ott ugyan nevezetes ember volt mindenki vagy a lováról, vagy az asszonyáról, ellenben Kárász uram arról hogy a csizmás ma> gyarok közt ő volt az egyetlen a faluban, aki szivarozott. De nem csak hogy szivarozott hanem olyan érzékkel és talentummal szipákolta a bőr szivart, hogy ezt a stílust megirigyelhette volna maga a vicispán is Kezdődött pedig az a dolog akkor, mikor Kárász uram az úgynevezett magyar betegségbe esett és a doktorok tanácsára Kárlszbádba ment kireperálni a gyomorbajt Meg is vizsgálta az ottani cseh doktor igen alaposan s ahogy előírta az étrendet meg a glambersó használatát, még azt is hozzátette : -- Naponként pedig csak öt darab szivart és ne többet Mondjuk délelőtt hármat délután kettőt. . . Aztán néhány nap múlva ismét feljön, majd meglátjuk milyen lesz az eredmény. Ahogy megindult Kárász uram a sikátoros kerteken át, első dolga volt hogy trafikot keresett és megtömte a zsebét szivarral. Leült egy árnyas fa alá és lefaricskálta egynek a végit, illően rágyújtott és gyors egymásutánban ere gette a szálló füstkarikákat Eleinte gyönyörkö dött a szálló füstfelhőben, viszont nem tudott eléggé csodálkozni hogy ugyan mi ize bűze van az egész szivarozásnak, hogy ugy majd meg halnak érte az emberek. . . Egyszer csak azon vette észre, hogy nagyon köhöghetnék Mikor a köhögés alábbhagyott, akkor meg rájött rettenetesen a csuklás, any< nyira hogy már mar komoly veszedelem fenye gette a sovány kárlszbádi reggelit, annyira hogy nagy sietséggel akart lódulni a bokor mögé, de ahogy fel akart kelni, hát csak első tétült szeme eiótt a világ, kerengve forogva kapaszkodtak előtte egymásba a fák. a bokrok és ő erőtlenül hullott vissza a padra, mint egy ólomdarab ... A fejét tapogatta. Majd fogta a szivarvéget és tehetetlen haraggal csapta a ho mokos útra . Es még ezen a napon négyet kellett elszívni Soha az életében nem volt Kárász uramnak annyi kinja, mint akkor a három négy nap alatt. Aiig várta hogy istnét beállít hasson ahhoz a doktorhoz. Rettentően össze volt törve, hogy maga az orvos is meghökkent: — Mi az ? Ennyire rosszabbodott az álla pota? Kárász uram csak a fejét lógatta: — Minden megjárna tekintetes uram . . csak a szivar . . az a szivar, szédülök .. . kö högök . csuklók . . — Hát maga nem dohányos'? — Nem vót az én számba soha ilyesmi... — Szerencsétlen ember... hát én nem tudtam persze hogy akkor nem kell szivarozni.. Az öreg Kárász keserű daccal legyintett: — De fene egye meg, ha ennyire megkínzott, most már nem hagyom abba csak azir se Es ugy állított haza Kisszénásra szivarral a szájában és azontúl nagyon-nagyon betegnek kellett lenni Kárász uramnaK, ha nem szivaro zott ... —ó Meghívó. Békéscsaba r t. város képviselőtestülete a városi szervezési szabályrendelet 10 § a értelmé ben 1920. évi október hó 4 ik napján d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart, melyre a képviselőtestület tagjait tisztelettel meghivja dr Berthóty István polgármester. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1 Polgármesteri jelentés. 2. A városi adóhivatal újraszervezése folytán egyes alkalmazottaknak a szervezve levő il> lásokra való beosztása, illetve az adónyilvántar. tói adótiszti, végrehajtói és írnoki állásoknak helyettesítés utján való betöltése. 3 Szülésznői állások betöltése. 4. A községi kötelékbe való felvételért fizetendő dijakról szóló szabályrendelet. 5 Jelentés a városi alkalmazottak gabona és beszerzési segélye ügyében 6 Belügyminiszteri rendelet az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghirdetése tárgyában 7. Községi közmunka mérvének 1921. évre való megállapítása. 8 'Községi közmunkapénztár előirányzata 1921. évre. \ 9 Békéscsaba város tkvi betéteinek a köz» forgalomba való átadásáról szóló hirdetmény. 10. Községi adók pótelőirása. 11. A békéscsabai Altalános Népegylet ké relme a Nagyszikes terület eladása iránt 12 A községi szeszfőző használati dijának megállapítása. 13. Jelentés a városi függőkölcsön ered ményéről és felhasználásáról. 14 A gyámpénztár 1918 évi számadása. 15 A városi pénztárak és alapok 1919 évi számadása. 16. özv. Fejér Béláné kegydij iránti ké relme. 17. özv. Galli Miháiyné kérelme kegydijának felemelése iránt 18 Gyöngyösi Gusztáv kérelme a Városi Zenede segélyének megállapítása iránt 19 Németh Mihály városi végrehajtó kérelme gyógykezelési és temetési segély iránt 20 Szabadság idő iránti kérvények 21. Klein Izidor kérelme a községi köte» lékbe való felvétel iránt 22 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. ~ KRÓNIKA Ez a város már nagy város, Sok széppel telisteli, Csak olyan még mint a kislány. Ki báját nem ismeri. R korzója ékes, népes, Délelőtt éj délután S kis csemeték nagy labdával Hátulról rúgnak kupán. Van nagy tükrös kávéháza És előtte rrűliget, Kurta farkú tarka Fojd, flhol vigan átüget. Van neki van . . . fürdőháza, flz az pardon, hogy csak volt . Nem illik arról beszélni, Rki nem él, aki holt . . . Van itt viz is, szép zöld tükrü, Ugy hívják, hogy Holtmeder, Szép zöld tükör sima lapján Száz kis macska otthever. Van valahol kotrógép is, — óh, attól fél » Körős, Hátha netán megkotorják S aggodalma örökös. Van itt ezer nyirfaseprü, Sepernek is eleget, De csak a Városház' előtt Tolyik sz a művelet. Elvégre »z nem oly nagy baj, Nem is olyan nagy csapás, Rhol seperni való van. Seperni csak ott szokás. ' Seprés után locsol is egy Nagy négyszögű valami, fiz az érzés, az az illat. Rz aztán a Valami Itt már minden nagyvárosi S nagy az élet kelleme, Óh itt Csabán sok minden van. Csak az nincs, mi kellene! Külföldi czipő érkezett nagyobb mennyiségben a Péterfi cipöáruházba Békéscsaba, Szent István-tér 12. sz. (Kossuth-szoborral szemben.) Nagymennyiségű fekete és sárga tehénbőr munkásbakkancs állandóan raktáron Nagybani áraknál árengedmény I