Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-08-05 / 63. szám

iifh fsVÍVYU KOI IÖNÍ Békéscsaba 1920 augusztus 5 Akció az árak leszoritásara. j Két gyilkosság. A Gyáriparosok Országos Szövetségének néhány héttel ezelőtt megtartott rendes évi közgyülésén Podor István indítványt tetjesztett elő, amelyben az ipari és mezőgazdasági érdekelt ségek közös tanácskozását javasolta abból a célból hogy miként lehetne együttes állásfog lalássai a közszükségleti cikkek olcsóbbodását elősegíteni Fodor inditváuya élénk visszhangra talált nemcsak a szorongatott közép és mun kásosztálynál, hanem szimpátiával fogadták a merkantilista és a mezőgazdasági körökben is Ebben az ügyben julius 31-én ültek össze először a Gyosz, az Omge és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének vezető emberei, amelyen megtárgyalták, hogy mily módon és milyen észközökkel lehetne az első rendű szükségletek kielégítésére szolgáló ipari és mezőgazdasági cikkek árának fokozatos le szállítását keresztülvinni Fodor István beszédé ben ? bból a teoretikus feltevésből indult ki_ hogyha közös elhatározással bizonyos elsőrendű cikkek árát például a felére szállítanák le, en nek folyományaként egyéb cikkekben is olcsób bodás következnék be és mindenesetre meg oldódnék a középosztály és a munkásság oiy égető problémája, helyreállván az egyensúly a szükségletek fedezése és az osztályok keresete között. A pénteki találkozáson a' Gyosz t Chorin Ferenc elnök, Hegedűs Lóránd alelnök és Fenyő Miksa igazgató képviselték az Omge és a Gaz dasági Egyesületek Országos Szövetsége meg bízásából ezek vezetőférfiai jelentek meg A ta nácskozáson gróf Somssici László az Oinge elnöke elnökölt A Magyar Tőzsde munkatársa ebben az országos érdekű ügyben felkereste Fenyő Miksa igazgatót aki a Gyosz álláspont ját a következőkben szögezte le : — Gyosz-nál ebben a kérdésben egységes vélemény még nem alakult ki Kétségtelennek tartjuk azonban, hogy ha lehetséges volna egy határozattal vagy központi intézkedéssel az élelmiszerek árát felére csökkenteni akkor ennek bizonyos kihatása volna az iparcikkek árára is. Ez azonban túlságosan teoretikus megállapítás, mert a gyakorlatban a dolgok így alakulnak : eiőször is kétséges, hogy valamely gazdasági érdekeltségnek az árleszállításra vonatkozó ha tározata érvényesíthető e az egész országban ? Én azt hiszem, hogy hiába határozná el a gaz dák egy része — akár a legelőkelőbb és vezető pozíciójú gazdák — hogy az árakat leszállítják, ennek nem fognak érvényt szerezni mert az árak mindenütt, ugy a mezőgazdaságban, mint az iparban, a világ paritás felé törekszenek Ármegállapítás csakis államilag lehetséges és hogy ez is milyen nehéz, azt az utolsó hat esz tendó alatt elégszer volt alkalmunk tapasztalni Hogy ha azonban mint mondom : nem hiszem érvényesíthető is volna az élelmiszerek egy je lentős részénél mégis az iparcikkeknél nem föitétlenül és szükségszerüleg következnék be az áraknak ily mértékben való csökkenése, mert az élelmiszerárak a munkabérekben nyíl vánulnak meg és ez a termelési költségeknek csak egyik tényezője A másik tényezője : a nyersanyagok és ezekben főleg a külföldi árak a döntők. Ma, amikor a mi iparunk nyersanya gokban túlnyomó részt a külföldre van utalva, igy például vasban, fában, textilanyagokban vegyészeti szerekben az a körülmény, hogy egy kis területen az élelmiszerek árai csökkennek, ezek a nyersanyagok áraira nem lesznek kiha tással és ennélfogva a nyersanyagok továbbra is a világ paritás révén lesznek kalkulálandók és függetlenek maradnak a magyar területen megállapított élelmiszerek áraitól. Az iparcik kekre ennek a tetemes leszállításnak a hatása csak akkor következik be hogyha mi elegendő mennyiségű és jóval a mai árnál olcsóbban kapnánk ipari nyersanyagokat és segédanyago kat a külföldről, erre azonban mindaddig, amig Svájcban a mi valutánk 3—3 5 centimet ér, nem sok kilátásunk van. Ujságmak ulatura minden mennyiségben jutányos áron kapható Odzé-cégnel Andrássy-ut 1* Két szenzációs a maga kegyetlen és rideg vadállatiasságában megdöbbentő gyilkosságot tárgyal most a budapesti katonai törvényszék. Az egyik gróf Tisza István megölése, a másik az az előre kidolgozott, 'valósággal haditervsze rüen felépített véres színjáték mely a Lipótkőr uti Klub kávéházban folyt le Vegyük előbb az elsőt szemügyre A történelem a politikai gyilkosságoknak óriási tömegét tudja felmutatni Erőszak minden kor erőszakot szült és a történelem erkölcstana is már rég arra az álláspontra helyezkedett, hogy vannak csomók amelyet csak egy erélyes és el szánt suhintással lehet kettévágni Brutust aki apjának a rómaiak Szabadságát elnyomó tiran nusznak meggyilkolásában részívett, később mint szabadsághőst ünneplik Corday Saroltát a nőt, aki leterítette hazája zsarnokát, a francia törté nelem mint a honleány leggyönyörűbb példa képét állította az utókor elé Véres tetteknek és vérnek halmaza a történelem de majdnem mind egyikben ott lappang, mint rugó, valami szen vedély, végzetes de nemes emberi indulat, va lami kirobbanó kitörése a béklyóba szorított és kitörő léleknek. Még a közönséges gyilkosságoknál is leg többször rendkivüli szenvedélyek tragikus össze ütközését érezzük De ahogy eddig a két pert a tárgyalás meg világításában ismerjük, itten hiába keressük ha talmas személyi, vagy tömegindulatok fellobba nását. Ezek az emberek, akkor, amikor gyilkol tak nem a nép vagy tömegindulat végrehajtói voltak, nem véletlen a Sors által belehajszolt eszközei egy borzalmas cselekedetnek, hanem egészen közönséges alávaló, vagy megfizetett vagy a hirhedtség dicsőségét hajhászó sőt azt hisszük, még közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a gyilkosságban a rombo ásban örömük, t lelő nyomorult, beteg idegzetű emberekről Mert mi történt itten ? Mi történt a Tisza fele gyilkosságban ? Tisza Istvánnak mint erős és amellett erő szakos egyéniségnek megvoltak a maga ha kvalitásban jóval lejebb álló ellenfelei és mint hogy az akció reakciót provokál elítélhető vagy nern de egészen természetszerű volt, ha az ellenkező pólus néha szintén erőszakos megtorlást keresett. Emlékezzünk csak a Kovács Gyula íevolveriövésére A közvélemény egy rés/e felháborodott egy része a végzetben való megnyugvással vett tudomást róla Az esküdt szék a merénylőt felmentette De ez a felmentő ítélet — egészen világos — nem azt jelentette, hogy gróf Tisza István az az ember, akit le szabad lőni, hanem hogy Tisza gróf az, akit tra gikus hősként — ki hivta maga ellen a Sorsot és ennek a Sorsnak az exaltált képviselő csu pán egy eszköze volt. A tragikus hősnek buk nia kell és mindegyikünk többé kevésbé érezte, hogy a grófot utóiéri végzete. Az olyan fajtájú emberek, mint amilyen Tisza volt, rendesen nem múlnak ki természetes halállal. De ilyen halálra senkisem gondolt Hogy akkor tegyék el láb alól, amikor már önmagában összeomlott, ahhoz nem emberi szenvedé lyek, de a fenevadak ösztöne, a gyilkolás kéje, beteg agy szükséges. Ezek az emberek nem azért tüntették el Tiszát, mert utjokban állt, hanem gyilkoltak mert a gyilkolás természetük, és mert egy romantikus megtorlási hóborttól indíttatva a megölésre legalkalmasabbnak az ő személyét tartották. Hiszen ezek a háború és embermészárlás betegjel napok hosszat tárgyaltak ugy Tisza, mint Lukachich és egyebek meggyilkolása felett, pénzt Ígérgettek és pénzt fogadtak el, terveket dolgoztak ki akkor már jórészt indifferens személyek ellen Es az ember megborzad és kétségbeesik, amikor olvassa, micsoda nagy szerepet játszó nevek fordulnak eló ebben a beteg idegzetű, gyilkos maffiában. Vájjon megérthetnők ezt az előző négy év borzalmai nélkül. És ott van a Klub kávéházi gyilkosság Ha azt olvastuk vojna hogy valami nyomorgó, éhező tömeg felbőszültén, a szenvedélytől elvakultan megtámadta a ragyogóan kivilá gitott, jóléttől és jókedviől hangos helyiséget, ugy lélektanilag nem volna mit csodálkozni és megdöbbenni felette Ha proccoló, jóléttől duz zadó zsidók hivalkodó viselkedése antiszemita bot rányt váltott volna ki, ezt lehetne elitéini vagy helyeselni de érteni meg kelleneérteni Ellenben, hogy ifjaknak s idősebbeknek egész tevékenysége, élete célja, minden gondolata csak arra irányul jon hogy hogyan, mint és mikor gyilkoljanak le embereket, hogy ezt nyiltan, nem is titkolva heteken keresztül megtárgyalják, hogy a tett kivitelére kiképezzék magokat a céilövésben, hogy még most is, ott a tárgyaláson szinte kacagó gyönyörrel beszéljék el mint sikoltoztak és kö nyörögtek a nők mint rohantak hanyathomiok a vendégek, mint gyomrozták őket, mint állították fel őrszemeiket az utcán akiknek parancsot adtak, hogy minden menekülőt leszúrjanak, mint ittak áldomást jól teritett asztal mellett ók aki ket az indulat a megtorló igazság bajnokaiként szeretett voina odaállítani, kétségbeejtő rémitő, elbódító »Ne ölj! — mondja a tízparancsolat Es ezeknek az embereknek az ölés természetükké vált. Talán nem is mások, csak betegek retíe netesen betegek, akiket a társadalomnak ha nem akarja megfertőzni magát, ki kell irtania testéből. Tisza gyilkosok Lenin fiuk, Cscrnyk és Ri> góczkyk, halálos, végzetes elhanyagolt fekélyes egy lázas, beteg, agyongyötört testen Fsni fog a zsir ára. Csak februárban kezdődik a rendszeres hizlalás. A közszükségleti cikkek közül a liszten é» a tüzelőn kivül bizonyára legjobban érdekel mindannyiunkat a zsirellátás A sertéshizlalás ideje egyre közeledik ami hosszú idő után szakkörök véleménye szerint jelentősen közelebb visz majd bennünket a normális zsirárakhoz Az idei hizlalás kilátásai felől Krammer Vilmos, a nagytétényi sertéshizlaló vezérigazgatója a fő városi Magyar Tőzsde munkatársa előtt igy nyilatkozott: — Az ország minden részében túlnyomó részt úgynevezett szedett sertések vagyis köznyelven szólva, paraszt disznók hiznak. Urasági falkák ez idén alig jöhetnek számításba. Ennek a kedvezőtlen kihatásai rögtön szembeötlenek, hiszen a szedett sertések súlya 230 kilogramm páronkint, addig az urasági falkákbói és az ipari hizlalókból kikerült sertések 320 - 350 kilogrammos súlyban vannak forgalomba Ami azt jelenti, hogy a 230 kilogrammos sertésekből nyert zsíranyag 30-40 százalék, addig az urasági és'az ipari hizlalók sertéseinek zsirtar talma 50—60 százalékra megy — Hogy most oly szembeötlően kevés az ipari hizlalókban beállított sertések száma az onnan van, hogy tavaly a románok áltál a megszállott területekről, főleg a Wenckheim ura dalmakból, a mezőhegyesi uradalomból az Almássy és a Károlyi féle uradalomból Nagyté téuybe szállították a sertéseket Miután ezek félérett állapotban voltak, kihelyeztük őket pest megyei és fehérmegyei birtokosokhoz ahol azután felhizlalták Ennek az akciónak az eredményét az ellátásnál csak most fogjuk érezni. — Az országban jelenleg sertésvész és kö römfájás dul, azért a bő kukorica és árpatermés ellenére nem hiszem, hogy az ipari hizla lók a jövő év februárja előtt rendszeresen hizlalhassanak. De azért a szedett disznókból elegendő készlet áll az ország lakosságának kielégítése céljából rendelkezésére. Ilyenformám