Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-01-25 / 8. szám
Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. Békéscsaba, 1920 január 25 Vasárnap { vasárnap I*— K csütörtök 80 fül. XLVII. évfolyam, 8 szám yi Egész évre — Félévre — — Negyedévre — Egy hónapre — — 64-— korona — 32- korona — 18.— korona — 6-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : n. kerület, Fetenc József-tér (Búzapiac) 20. si Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyitt-téí" rovatban egy sor közlési dija : 3'— K. Kéziratok nem adatnak vissza. Kivonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1. Mindazok, kik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, a cákon síb. na neui is ro-sz aBaraitil valódi, vagy k^p zflt hireket hirdetnek, terj tz nfk, megví^inak, mely hir* k hadműveleted, cssputok elhelyezésére és a/.ok n o dohtairw, val»n int katonai hatóságok iiitézfeedéeeire és általában véve a romén htdsereg ügyeivel ktpcáoat« ban levő eseményekre ?onatko7nak. 2 E en bűncselekmények e'sö és n'olsó fórumon a hadbíróság áüal egy évig terjedő fogházzal és 2000 leiig terjedő pénzbirsfg(?al lesznek büntetve. Midőn fenti cselekmények avégből kö< vettetnek e), hogy ezáltal a kémkedést, vagy áru'ást e ösegi'aék, a hadiállapot büntető törveryei. — melyek érvényben vannak, lesznek albalmaiva. Hóiban, tábornok. 35. sz. rendelet. Mi, az erdélyi csapatok parancsnoksága a katonai törvénykönyv 32. és 57. szakasza értelmében elrendeljük : 1. A bélyegezetlen koronáknak a Tiszán való csempészet áthozatala tilos. J| 2. A bélyegezetlen koronák átvitele cselrazoknak engedtetik meg, akiknek erre a katonai zóna parancsnokságtól engedélye van, amely engedélyben felsorolandó az összeg, aa.i csupán Biidnp"=tnek tigidc'vezí'.t gabona és élelmiszerek megfizetésére lehet fordítani. Az engedély az átkelési ponton láttamozandó és csak egy átkelésre érvényes. 3. Az ellenszegülőktől, akik lebélyegezetlen koronát csempésznek a katonai zóna területér;, az összegeket elkobozzák cs az illetők 1 hótól 1 évig terjedő elzárással büntettetnek. A vétkesek feletti Ítélkezés az illetékes hadbíró elé tartozik. 4. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a retkesek azonkívül, hogy a katonai zóna területére bélyegeíetlen koronákkal utaztak, még abban a tényben is vétkesek, kogy e pénzeket propaganda céljaira, vaey más céllal hozták át, arra törekedve, hogy az állam biztonságát veszélyezlessék : az összeg elkobzása mellett hadbíróság elé állíttatnak. Ez a rendelet a közlés után három nappal lép életbe. 1920 január 2. Az erdélyi csapatok parancsnoka: Mardarescu tábornok. — Hadbírósági íteletek. A 16 divizió hadbírósága elitélte szept. 1. október 15 ig terjedő időközben az alább megnevezett egyéneket kü lönféle bűncselekményekért és pedig : Sztadalnok László Mármarossziget 1 havi fogház és 1000 K pénzbüntetés az állam biztonsága elleni vétség miatt Kovács József Nagykamarás, 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be a fegyverét Kovács Bernát u o 2000 K hasonló bün cselekményért Dobai Károly Hajdúszoboszló 6 havi elzárás és 10000 K büntetés megvesztege tésért Klein Sándor u. o. 2 évi elzárás és 10 000 K hasonló bűncselekményért. Dommer József Arad 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be fegyverét. Kis Mihály Makó 15 napi elzárás és 4000 K pénzbüntetés ugyan azért. Biró Sándor Makó, 15 nap és 4000 kor. ugyanazért. Fischer Emánuel Debrecen 6 havi elzárás és 4000 K, egy tiszt ellen elkövetett testisértésért. Molnár Péter Donterháza, 2000 K mert nem szolgáltatta be fegyverét. Braun János u. o. 2000 K ugyanazért Nanus István Deb» recen, 2 évi elzárásra, szándékos emberölés vétsége miatt Kádas András debreceni lakos, halálra szándékolt emberölésért Németh János Debrecen, 8 havi elzárásra lopásért. Zakar An drás Debrecen, 2 havi elzárásra ugyanezért Bakos Mihály Békéscsaba. 4000 K, mert nem szolgáltatta be fegyverét. Keresztény Elek Tata, két evi elzárásra ham s hirek terjesztéséért. Blum lózsef Kisvárda, 6 havi elzárás és 100 000 K pénzbüntetés megvesztegetésért. Kovács József, Kocsir Kálmán, Sivák lózsef Prugy, fejenként 4 évi elzárásra hamis hirek terjesztéséért. Linai ' Ignác Mikoler, 2000 K ugyanezért. Ma kezdődnek Magyarországon a választások és mink még soha nem érzett izgalommal lessük a választás eredményét. Már sok és viharos választáson estünk keresztül, de még ilyen fontos egy sem volt s ilyen körülmények között még egy sem folyt le. Apponyi már megtartotta a beszámolóját s Budapesten háromnapos gyászt rendeltek el. Mindenre el volt készülve a magyar nép, de erre nem. Százszor inkább elhitték volna volna a legbadarabb csodát is, mint azt, hogy Magyarországot ennyire fel fogják darabolni. Sejtette mindenki, hogy el fognak tőlünk valamit venni, de azt még álmodni sem mertük volna, hogy ne legyünk több mint 87,000 négyzetkilométer és 8 millió lakós. Azonban ma nem függ tőlünk semmi és nem kíváncsi senki sem arra, hogy aláirjuk-e a békét, vagy sem. Ha aláírjuk jó, ha nem ugy is ió. Nei muszáj aláirni — de akkor égésién ti* Cinek bennünket Európa térképéről. Tehát nekünk mielőbb békét kell kötnünk, mert addig nem indulhat meg a munka, a termelés és éppen ezért a belső rendje sem állhat helyre Magyarországnak. Nincsen ennél fontosabb, sürgősebb feladatunk mint dolgozni 1 Ha megindul a munka, magáíóí, egy csapásra fog megoldódni a mai zavart s állapotok által előidézett termelési anarchia. Nekünk dolgozni kell. Dolgozni az ősi erőnk, nagyszerű acélos izmával, az ősi magyar lángész tüzével. Minden magyar, tiz helyett dolgozzék s ugy szeresse egyik magyar a másikat, mint édes testvérét szereti. A most megindult választások eredménye nem lehet kétséges, bár nyolc különböző párt állított jelölteket. Olyan parlamentnek kell jönni, amelyik megköti a békét s amelyik a termelő munkát megindítja. Minden más politika kalandor politika, amelynek végzetes következményei lehetnek. Ma, testben, lélekben összetörve, kimondhatatlan várakozással lessük a választás eredményét. Gyászruhát kellene, hogy öltsön ma minden magyar, mert még soha nem volt nemzet, amelyiknek szomorúbb, megrendítőbb temetése lett volna. Es e nagy temetésen vájjon szabad-e nehünlr is gyászolni, vájjon a cenzúra megengedi-e? Vájjon szabad-e sírnunk, szabad-e a mi zokogásunk jajszavával a győzök ünnepi mámorát megzavarni ? . . . Nem, ezt nem is kérdezzük, mert ennek a fájdalomnak a szentsége, még a győzteseket is kell, hogy meghassa. Akiben szív van, aki szereti hazáját, Tegyen az akármilyen hazájabéli, annak lehetetlen könytelen szemekkel látni egy ezeréves dicsőséges nemzet pusztulását. Tisztelje ezt a fájdalmunkat mindenki, mert ez szent, mert ez tiszta, mert ez végtelen fájdalom. A magyar béké ügye. Appooylt Meghallgatták. — Nem lesznek szóbeli tanácskozások. — 1 béke alapelvei. — Appooyl Pestre Jrkezett — Három napos gyász Pesten. A magyar politikai világot ma két dolog foglalkoztatja legjobban : egyik a folyó hó 25 én kezdődő választások, a másik a békedelegáció munkája. A magyar békeszerződés tárgyalásának második napján, amint már jelentettük, a békekon. ferencia meghallgatta Apponyi Albert grófnak, a magyar delegáció vezetőjének szóbeli előterjesztését, amelyben a magyar békeküldöttség álláspontját kellett kifejtenie és Magyarország mai helyzetét ismertetnie. Apponyi expozéja után a magyar delegáció vezető tagjaival nyomban visszautazott Budapestre. Apponyit megérkezésekor óriási tömeg várta amely némán, minden szó nélkül fogadta a delegáció tagjait. A fogadtatásnál olyan jelene'ek játszódtak le, amelyekről irnunk úgysem szabad Gyászban volt egész Budapest. A kormány hivatalosan Is elrendelte a három napig tartó gy 'szt. Minden házon fekete gyászlobogó leng Az összes színházak, mozik és mulató helyek három napij; z* r v* tartottak A lapok gyászkerettel jelentek meg. Mérhetetlen az a gyász, az a szomorúság, ami ma Budapesten uralkO' dik. Apponyi már tárgyalt is a válaszjegyzék megszövegezésének kérdésében a Huszár kormány tagjaival s már e héten visszatért Párisba. • legújabb eseményekről a kővetkező hirek scámolnak be. Apponyi expozéja. A három szövetséges nagyhatalom vezetői pénteken délután meghallgattak a magyar béke delegáció szóbeli nyilatkozatát Előterjesztésük megtétele után Clemenceau Loyd George és Nitti folytatták tanácskozásaikat. Nem szivárgott ki a nyilvánosságra, hogy ezek a tanácskozások milyen tárgy körül forogtak Valószínűnek tartják, hogy az orosz kérdés foglalkoztatta őket. Nem lesznek szóbeli tárgyalások. Huszár magyar miniszterelnök nyilatkozata szerint nem valószínű. hogy a magyar békebizottság a főtanácscsal hivatalosan szóbeli tárgya• lásokat folytathasson. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a magyar delegáció vezetői az an tant intéző tényezőit személyesen ne informálhassák a magyarországi viszonyokról. A koncentrációban résztvevő összes magyar pártokat felkérték, hogy a békedelegációba egy-egy poli. tikai tanácsadót delegáljanak Ez a rendelkezés dokumentálja azt, hogy a magyar békét az egész népesség köti meg és hogy ez a béke az őszszes figyelembe jöhető pártokat egyaránt kö> telezi. A magyar béke alapelvei. A magyar békeszerződés a saint germaini osztrák békeszerződés alapelvei szerint va» megszerkesztve. A Népek Ligájára, Magyarország Európán kivüli érdekeire, a hadifoglyok, biztosítékokra, a kisebbségek jogaira szóló részek azonosak vele A határok csak nagyjából vannak megállapítva Pontos kijelölésüket különleges bizottságok fogják végezni, amelyek a szö« vetkezett hatalmak által kijelölt öt tagból, továbbá az érdekelt országok egy egy tagjából fog állani. Magyarország államadósságának felosztását azon államok között, akik területéből valamilyen részt elnyernek, külén pénzügyi záradékok állapítják meg.
