Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-30 / 44. szám

ivó Békéscsaba;1920 május 30 fira B'5Q IC Vasárnap ^ * ^ XLV1I. évfolyam, 44. szám lső Gaz- ! it Rész ságnak mius hó ö. e. 10 éscsabán, rendezett s közgyü­í tartandó ísara, :vényesek jhivatnak. rozat: ^énytársa 'ének át­)lytán az )k 4., 5, ainak mó ;ntézkedés .saság cé yulai kir. nél leendő iránt. jazgatóság s cégjegy­adi és Csa» sült vasú üzemkeze­íés felbon­tkozó át« rdemleges a kapcso­; vonatko :rj esztendő ( ;m átvétele vitele tár kséges in­megtétele itóság ha Aradi és ;yesült Vas* tött üzem­erződésben Dtt részese 1920. évi í hónapjára íegváltozta iban ek a szavazati íatása céljából yok 17. §-ának szerint a tár­áránál, vagy Arad-Csanádi akarékpénztár­fz Arad-Csa­jági Takarék­intézeténél, Bé­Békés-Csabai .r egyesületnél, ii- Ipar és Nép­iéi Flókintéze­•szerü elismer­jen leteendők, izgyülés elnök­ilandó. gi letétben lévő letétele külön idő. i Első Gaz= 'asut igaz jsága. Egész iv:o ?élévre — Mogyedóvre így hónapra — 120 — korona — 60 korona — 30.— korona — 10'— koron?. Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LáJP iierkesztősíg 6a kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­ísef-tér (Bczapiaci 20. s* Megyei ielefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. 5di uton, a mplom kő' levő ház, fűszer-, vas* áruüzlet és volt. A ház obás lakás, >a, italmérési és az összes yiségeken és ágakon kivül •nezőgazda* ,'ktár is van. ielvilágositás Békéscsabán a 7-ik szám Teátrális beállításnak nevezte egy képvise'ő, volt hadügyminisz­ter és miniszterelnök, a nemzetgyűlésnek azt az ülését, amJyen Teleky Pá! és Ap­ponyi Albert beszámoltak a békedelegáció működéséről és azokrói a su'yos okokról, melyek a béke aláírására kényszerítenek bennűnkdt. Ha Friedrieh István teátrumnak, szín­háznak nevezte volna azt a konferenciát, ahol nagymuUu és nagyíudásu államférfiak sokszor elvakultan, soKszor meg kénytelen­kelletlen nagyképű komolysággal másfél év óta izzadnak egy oiyan tákolmány felépí­tésén, mely már az első napokban alapjá­ban : a wilsoni elvekben összeomlott, úgy mindannyian igazat adtunk volna neki. Mert ez valóban szinház, ahol a hírneves sziné:zek jobb ügyhöz mé'tó buzgalommal erőlködnek: a csapnivalóan rossz darab megmentésén. De színházi beállításnak ne­vezni azt a tragikusan fenséges pillanatot, mikor a magyarságnak ma legnagyobb élő fia kif jti, ho^y ha fenn akarjuk tartani nemzetünket, ügy a körülmények mérlege­lése után nem marad más hátra, mint le­gyűrve a felháborodó érzületet, aláírni ezt a meggyalázó békéi — ez a kijelentés mél­tán váltotta ki az általános felzudulást. Mit akar a képviselő ur ? Annyi ha­zárdjáték után oda akarja dobni a játékba még a meglévőt is, ami egyedüli alapjául szolgálhat a megújhodásnak, az újjáépítés­nek ? Elbírná viselni a felelőséget azért, hogy még a mostani csonka országra is rázuduíjon az ellenséges megszállás és még jobban megnyomorítsanak bennünket ? Ép­pen most, amikor drágábbnak keíl lennie minden csepp magyar vérnek, mint valaha, mert hiszen nern sok van belőle, — most akarja a végső magyar erőket az egyelőre kilátástalan harcban a fegyverek elé vinni|? Hiszen ő is nagyon jól tudja, ma nem ve­zethet célhoz. Akkor miért ? Csupán, hogy megmutassuk, hogy a virtus még nem ve­szett ki belőlünk ? Nem, képviselő ur 1 A virtus, az igazi hazafiúi erény, nemcsak a mámoros lelíángolásban áll, de a józan mérlegelésben, a tépelődő, maga-magával vivódó megfontolásban is. Kossuth L-sjos gyújtó szavával nemzeti ellenállásra ajzotta fel a magyarságot és a jövő, sőt talán éppen most a jelenünk, a legragyogóbb igazságot szolgáltatja neki. De egy évre rá Görgey Arthur épp olyan bátorságról és épp olyan honszeretetről tesz tanúságot, amikor Világosnál, inkább ma­gára véve a hazaárulás rettenetes vádját, lerakatja a hasztalanul magyarpusztitó fegy­vereket. A jövő igenis igazat szolgáltatott neki. A gyászos emlékű Világosból fakadt ki hatvanhét s a kiegyezés után gyönyörű fellendülésünk. A tévesen itélő nemzet a napokban rótta le kegyeletteljes háláját a tábornok emléke iránt. Nemcsak a lelkesedés szükséges, de az önfegyelmezés is. A nép vezetőinél talán az utóbbi még inkább. Ha vannak a ma­gyarság történetében szomorú állomások, ugy azokat legtöbbször a mi közismert he­vesvérüségünk idézte eiő. A béke aláírása nem jelenti a lemon­dást, hanem a pillanatnyilag változhatatlanba vaió beletörődést. Ha nem is mondtuk volna meg a napnál világosabban jegyzé­künkben, ellenségeink ugy is tudnák. Videaut conzu!e & 1 — intették óva a ró­maiak vezetőiket. Vigyázzanak a képviselő urak, hogy cselekedeteikből — akaratlanul E bár — kár ne háromoljon erre a balsors­tól tépett nemzetre 1 Józanságot, megfonto­lást, komoly elmélyülést követelünk. A ha­zárdjátékokból elég volt! Tülekednek a jelöltek. I Nagy Lajos is kisgazda már. Békésen két kisgazdajelölt van. A sok csabai jelölt közül az egyik már ér­dekes átalakuláson ment át Nai^y Lajos, »a csabai Friedrieh párt" jelöltje, minthogy az el vekhez nem talált magának pártot, hát a pártjá­hoz fogott magának elveket. A pap jelölt érte­sitette híveit, hogy meggondolta a dolgot és támogatja a kisgazdapárt programmját, melyet a mult héten még alaposan lehordott Hogy ez az értesítés egyúttal azt is jelenti e, hogy belép az Országos Kisgazda Pártba, egyelőre még nem lehet megállapítani. De különben is lényegtelen, tekintettel arra, hogy Nagy Lajosnak nem kell a csabai képviselőségtől tartania. A tulajdonképeni küzdelem a kisgazdák két jelöltje, dr. fíalla Aladár és dr. Pollner Ödön közt fog lefolyni. A jeiöltek eddigi névsorában is ez a két férfiú az egyedüli, aki méltán kép viselhetné városunkat Pollner helyzetét meg könnyíti és elősegíti az a körülmény, hogy Csaba szülötte és hogy igen sok polgárhoz rokoni kö telékek, vagy régi ismeretség fűzi Amellett maga is gazdaember, aki a helyi gazdatársadalommal már az érdekközösség folytán is szoros össze köttetésben állott Széleskörben ismert egyéni sége : puritánsága, nagy jogi és közgazdasági tudása pedig egyenesen hivatottá teszi arra, hogy bejusson a közgazdákban és jogászokban szűkölködő parlamentbe Figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a nő jelöltnek, Rosenberg Augusztának pártja és jól lehet az okosfejü és szépszavu tanárasszonynak nem sok kilátása lehet a mandátumra A nők közéleti szereplése nálunk sokkal rövidebb ke letü, semhogy a férfiválasztók nagy tömege, sőt maguk a nők is, a régi előítélettel mentesíteni tudnák magukat. Az ő politikai kortesutjának és esetleges fellépésének külőmben sem a kép viselőség lehet az igazi célja, mint inkább an» nak a megmutatása, hogy a magyar nők egy része ugy a politikai vezetésre, mint a politikai jogok gyakorlására érettnek bizonyul. Részünkről valószínűnek tartjuk, hogy a Rosenberg Auguszta köré csoportosuló mozga lom nem jut el a jelölésig, vagy ha el is jut, I ugy megfelelő pillanatban Pollnerhez fog csat- ' lakozni, mint akit igen sokan támogatnak olyanok I is, akiknek felfogásuk nem egyezik teljesen a kisgazda programmal. A lapunkban már érintett békési kisgazda káoszból két jelölt jegeccsedett ki Az egyik Faragó László főgimnáziumi tanár, akit egyúttal a központ is támogat, a másik Kolozsi Endre mezőberényi főjegyző Faragónak tekintélyes pártja van Békésen, de egyeseket maga ellen hangolt egyik elkövetett taktikai hibája, ugy hogy ezek egyöntetűen Kolozsit támogatják Hozzávéve ehhez azt, hogy a mezőberéiiyiek valószinüleg mind közkedveltségnek örvendő főjegyzőjüket fogják támogatni, könnyen meg eshetik Kolozsi győzelme a pártokra szakadó békésiekkel szemben. Nincs építkezés. Mibe kerül egy emeletes ház? Békéscsaba városa határozottan szerencsét len csillagzat alatt született Amióta várossá ala­kult, a fejlődés terén a szó szoros értelmében semmit sem mutathat fel. Igaz viszont az is, hogy a várossá tértént alakulása a háború alatt ment végbe, amikor a fejlődési folyamat ugy szólván minden vonalon szünetelt. A háborút követő kommunizmus és a román megszállás meg éppen beláthatatlan időre elvetették az építkezéseket. A béke bo'.dog idejében ha nem is nagy számban, de évről évre töiléntek Békéscsabán építkezések és ilyenkor májusban serényen foly­tak az építkezési munkálatok. Ma azonban még a kisebb nagyobb átalakítás és renoválás is ke­vesebb, mint az épületek erős leromlottsága után várható lett volna. Szomorú dolog ez, azonban az építőipar fellendülését egyelőre alig lehet remélni Két okból lehetetlen ma építkezni Egyrészt legfontosabb építőanyagokban nagy a hiány, vagy a legnagyobb nehézségekbe ütközik ret tenetes áron beszerezni a szükséges árukat. Pi. épületfához egyáltalán nem juthatunk mert ezt kizárólag a megszállók birtokában levő ország részekből exportálják; ára a békeárnak 60-80­szorosa Ugyanígy vagyunk a vassal is. A tég« Iagyárak nem termelhetnek mert nincsen szén. Meszet is emiatt lehet oly nehezen és magas áron vásárolni A másik ok : a financiális, iiletve valutáris kérdés A drága anyag és a — mos> tani nehéz megélhetési viszonyokhoz méít, a múlthoz viszonyítva azonban nagy differenciá­val biró — magas munkabérek, valamint a munkások teljesítőképességének csökkenése mei» lett az építmény ára oly magasra szökik, hogy az abba fektetett tőke nem találja meg a jöve­delmezőségi lehetőséget Az építkezések fellen­dülésének. jobbanmondva megindulásának az építőanyagok behozatalával együtt valutáris helyzetünk alapos megjavulása képezi előfetételét. Egy emeletes ház építése ma 40-szer any­nyiba kerül, mint békében és igy, hogy a be­fektetett tőke megfelelő kamatot hozzon, oly magasak lennének a lakbérek hogy azt lehe­tetlen volna megfizetni Békében egy emeletes bérház iOO ezer koronába került, ma ennek minimum harmincöt negyvenszeresére rúgnának a költségek, tehát köiülbelül 3 millió koronáról lehet szó, — hangsúlyoznom kell azonban: — minimális számítással! Egy nagy 6-os MÁV. gyártmánju cséplőgarnitura zsákon kívül minden felszereléssel eladó. — Érdeklődni lehet Braun Vilmosnál Eleken 1—2

Next

/
Thumbnails
Contents