Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-18 / 6. szám

6 BÉKÜSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1919 január 4 ^ takarékos színtiszta magyar nép kénytelen volt kivándorolni, mert nem tudott egy talpalatnyi földet sem szeresni, igen jótékony hatásni van ez a parcel ázási akció Itt már már megvetette lábát a szélsőségek uralma. Ennek a környék nek a népe választott először szocialista szóla* mokkái korteskedő képviselőt: Mezőfi Vilmost és most a népet meg.iyugiatja, 'mérsékeltebb felfogásra ösztökéli az hogy végre ura lehet a saját határának, amelynek eddig szolgája volt. Angol és magyar érintkezések a múltban. ii. A versaillesi békekötés után a XVIII izá aad második felében az angol befolyás a kontinensen egyre növekszik. Megindul az anglománia áramfata. melynek egy hulláma Bécsen keresztül hazánkba is ér és iíí egyre fokozódlk. II József uralkodása utolsó éveiben rend •térré válik a t.'nulmányut Angliába, Főurai»k Széchényi Ferenc a Telekiek, az Eszétrházyak példájára szívesen keresik fel a sokat csadált Albint, ^nulmányo^-ák nemcsak parlamenti él* tét, melyet nálunk járt angol utazók tanúsága szerint bámulatos pontossággal isméitek, de fi f

»yelemmel ktsérik gazdasági és szellemi életét 8. Széchenyi Ferenc például meglátogatta em lékezetes utján (1787) Smitt Ádámot, a nemzet gazdaságtan klasszikus megalapítóját Edinburr ban, Anglia nemzetgrrda^gi viszonyait t<muimányoz'a Berze"iczy Gergely, első magyar aemzetgazdászati irónk az argó! ipar és keres kedelem fejletlségéről s-'m^'an ismertető ét magasztaló cikket olv.shatunk egykorú hírlapi irodalmunkban. Vnal tehát nálunk is az anglo mánia, melynek legé ..ékesebb, bár későbbi fyümölcse Széchenyi István munkái U alkotá sai. Az ó fellépésétől kezdve (1825) a kőauel lem mindjobban Anglia felé hajlik „fcl'nesan ország Európában" — irja Mrs Gore három vaskos kötege terjedő „Magyar elbeszélései* nek előszavában (1829), ahol az anglománia erősebben hódított volna mint Magyarországon Még a londoni társadalmi élet hóbortjainak is akad itt egy-egy utánzója. Abban az időben, amikor honí'.Hriaink százszámra keresték fel Londont a világváros fővárosát eszmét irányt és az eszme megvalósításához szükséges eszkö zőket is kaptunk Angliától A lóverseny angol mintára honosul ineg minálunk a dunai gőz hajózás angol hajókon angol kapitányokkal in dul meg a harmincas években, a lánchíd min Uját angol függő hidak mintájára a skót Clark épitette. A harmincas és negyvenes évek reformjai, gazdasági újításai ép oly kevéssé különithe tők el „a legnagyobb magyar" nevétől mint ahogy sok tekintetben nem képzelhetők el an Í

oí Befolyás nélkül Nemcsak az angol techni át bárfiulja tekintetünk, utánozza kezünk ha' nem az angol szellemnek is mélyenjáró hatáú engedünk szellemi életünk fejlődésében Az ala kuiö Akadémia Bentham ct külföldi tagjává választja, gondolatainak ott a vi ízhangja politikai iróink elmélkedéseiben, rr angol szépirodalom pedig már a XV11I század vége óta e!even erőként hat költészetünk egyre gazdagodó kincseire. Irodalmunk legértékesebb termékeiben ráismerünk az angol hatásra Virág Benedek óta Vörösmartyn át egészen Arany Jánosig ossiani hangon és modorban keseregnek tői tőink „régi dicsőségünkből", amelyről azt hit ték hogy őrökre letűnt, a legnagyobb magyar drámát Shakespeare, hogy Petőfi egy nagy mondását idézzük. „a teremtésnek egy fele" inspirálta, történelmi regényünknek (Jósika, Ke mény) Scolt Walter kölcsönöz formát és szellemet, Arany balladáiban világosan felismerhető nemcsak a skót ballada, de az emberi indulatok mesteri festőjének, Shakespeare nek hatása is, Byron világfájdalma számtalanszor fakasztott hasonló hangot költőink ajakán szóval költőink époly mohósággal szivták magukba

7 az angol kultura szellemét, mintamilyen érdeklődéssel ta nulmányozía publicisztikánk Anglia politikai és társadalmi berendezkedését És az angolok ? Észrevették e viszonozták e a feléjük fordult rokonszenvet ? Néhány, vázla tosan kiemelt adat itt is megadja a választ A XVIII. század vége óta igen sok angol utazó fordult meg hazánkban Tucat számra idézhet nénk magyarországi útleírásokat angoloktól. Townson és dr. Bright hires munkái után olt van a 30-as és 40 es évek idevonatkozó gazdag irodalma. Még egy kötetnyi magyar költemény is jelent meg angolul (1830) Bowring sokat idézett fordításában Tudunk angol embert, aki megtanult magyarul s Kisfaludyt, Jósikát for ditgatta anyanyelvére Az angol utazók közül mégis leghíresebb Miss Pardre, a Kolozsvárt letelepedett Paget aki a szabadságharcban is vett ré3zt és Simpson a „Dirnai levelek" szer zője Magyarországról irott munkáik csupa meg értés,csupa meleg bensőség a szemlélő tárgyila gosságával és az angol ember igazságérzésével t sokat olvasott könyvek számos barátot sze reztek nekünk Angliában Külön emlékezünk meg Blackvrellről a pozsonyi országgyűlésre kiküldött politikai ügynökről ez időben tán leglelkesebb barátunkról amit -az Akadémia megőrzött és a bécsi angol követhez valamint kormányához iii leveleink bármelyike ékesen bizonyít Sőt egy elfelejtett költőileg kevéssé értékes drámájában a magyaroknak vagy amint ő mondja, „Kelet angoljainak" oly jövőt jósol mint amilyenben nemzeti létünk legnagyobb napjaihan sem hittünk. Egy szóval megértéssel barátsággal talál köztünk legnagyobbrészt ahol és amikor ango* lókkal találkoztunk 1848 előtt A szabadságharc utáni időt, az emigráció korszakát. Kossuth és Pulszky angliai szereplését mindenki ismeri A nemzet vágyát a szabadság után ekkor a távol Angliában épugy megértették, mint ahogy rreg értették a XVIII század végén, amikor a vallási és politikai szabadságén harcoló whig-pártiakat Thököli Imre után „Thökölisták"-nak (tekelites) hitták A szabadságáért harcoló Magyarország Angtiában mindig talált megértőkre . . . F. A zenei élvezésről. Irt* : Pongráox Géza müvési-nörendáic. Bármilyen zenét hallgatok, a szerző intencióját kifejező mű különösmódon hat rám Az inger amelyet pgy zenemű hatása bennem elő idéz, szoros összefüggésben van belső énemmel; egyaránt igénybe veszi kedélyemet hallóérzéke, met, eszemet A zene élvezése homályos sejtelmek alapján is előidézhet lelki mámort, dehogy esztétikai élvezetet nyújtson, 'tanulmányoznunk kell a zeneművészet azon problémáit, melyek nek felisme-ése és megél >ése egyértelmű a zenei gondolkodásmód elsajátításával Zenei élvezésre diszponálva kell lennem ; ennek egyik alapfeltétele a hangérzék, a hallás, amely velem született természeti adomány A hangér/éken alapszik a beszéd, mint a gondob kodás közvetítője. Ahol a beszéd már nem képes a gondolat kifejezésére ott az érzelem jut előtérbe mely a zenében nyilvánul meg. A hangérzék másik jelentősége a kedély képzés te rén emelkedik felszínre Az emberi kebelben megnyilvánuló különféle kedélyhangulat vissn tükrözése, mely az őröm és fáidalom alapér zésre tamaszkodik, számtalan íokozaton megy keresztül. A hangulat eme hullámzását a han ok különböző módon való ő^szetevése, őaszpngositása, időbeosz^.sa utánozz-'. Az élvezet akkor tökéletes, ha á zenemű képes a kitűzött tárgyhoz hasonló esímét feltüntetni s felkölteni. Eszmét kifejezést illetőleg több osztályba soroz hatjuk a zenemüveket Vannak minden komo lyabb eszmei tartilom nélküli zenemüvek, me lyek azután üres hangi'átékokká laposodnak el Idetartoznak a tánczenék, sablónos, triviális operett muzsikák, melyek legjobb esetben fizikai ingert idézhetnek elő Vannak zenemüvek, me lyekben helyenként találjuk a szépet; melyek az érzést egész hiven tolmácsolják s végül me lyek az érzés szenvedély festésével azok szemé* lyesitőit, viszonyait is elénk állítják: ezek a sző veges zenemüvek (oratórium kantáta, opera stb) Amint a költeményben a gondolatok szavakká, mondatokká stb. csoportosulnak, a zenében a zenei gondolatok motívummá, zenei mondattá, periódussá válnak s a motívum ezen utóbbi, magasabbrendü alakulatai már hiven kifejezik azt.-amit a zeneköltő mondani ak?" A zenemű ben visszatükröztetett lelki illetve érzésfolyamat folytonossága logikus fejlődése s e tényezők együttműködése eredményezi a zenemű külső megjelenési formáját, ritmikáját harmónia világát s koncepcióját Az eszméket feltüntető mo tivumok közt viszont organikus egység van, mely a formai síép igényeinek felel meg. A motivum és a kedélyhullámzat közötti viszony befolyásolja az időméretet. Kedélyünk számtalan fokozaton megy keresztül. Az ember külsejével visszatükrözteti belsejét is. Az érzé sek azon fokozatait, melyek a külső magatartásban és hanghordozásban találják kinyomatukat, a zenében az időméret állítja elénk A motívumokkal számtalan lelkitünetet fe jezhetünk ki, melyek írzékileg hatnak reánk Sőt alkalmasak a belső állapotokkal összefüggő külső tünetek ecsetelésére is Az ütőér és a lég zés működése mely közt az érzés nyilvánulása megy időnként végbe, a méretet és a hangsúlyt (akcentus) eredményezi Ami a zenében legjob ban leköti s tetszését nyeri meg a hallgató több ségének az a dallami hullámzat (dallam) Kife zés tekintetében nem egyéb ez lélektani pro cesszusnál mely a költő lélektani intencióját interpretálja A dallami hullánkat is szoros összefüggésben van belsőmmel; ez a benső ér zés hullámvonalait változatos alakban s nagy terjedelemben képletezheti A dallami hullám vonaljmaradhat egy helyben ; fölfelé kapaszkod hat vagy lefelé tarthat az érzelmek erősségei szerint Polifónikus (többszólamú) tételekben « képlet, a motivum lehet különféle, de alkalmas egy eszme vagy jelenség kifejezésére de csak ugy ha az a tárgy vagy eszme jellegével össz hangzásban van Előfordul, hogy a dallami kellem figyelmen kivül hagyja a többi tételek lé lektani kezelését, melyek gyakran kontrasztba kerülnek egymással. A zenészeti deklamáció legfőbb támasza az összhangzat, a hangzatok egymásutánja, mely rendkívül alkalmas situaciók festésére Alkalma zása logikus s ne erőszakolt legyen mert képes az eszmék eltorzitására is Ameddig az alapke délyhullámzat tart, addig legyen köve kezetes a harmónia. A hangnemek alkalmazása bizonya* lelkiállapotok vagy fizikai tünetek visszatükrö zésére is szolgálhat pl kemény hangzat az erő, a vidámság lágy hangzat a szomorúság kifeje zője mely lélektanilag dinamice is indokolható. A különböző hangzatok situaciónális vagy ke délyecsetelési tulajdonsága olyan a zeneköltő ke/ében mint festészetben a szin, az építészet ben a nyersanyag Különféle szenvedélyi kifeie zések a kedélyvilág hullámvonalainak különféle fokozataival állanak szoros összefüggésben s ha ezt hangnyilvánulással akarjuk érzékiteni érezzük, hogy nyugodt kedélyvonalak a közép, heves érzelmek a magas, s a szomorú érzelmek a mély hangfokozatban keresik megfelelő tám pontjaikat Az ember már beszédjével is különféle fokozatait tünteti fel ama érzelmeinek és lelkiáila potainak, melyek behatása alatt kifejezést »d szavaival s melynek nyugodt fölfelé vagy lefelé törő folyama sokféle, változatos hangsúlytól ki sérve észlelhető. Ha az alkotás külső tényezői (alak, ritmus, dallam) tökéletesen fedik a belső tényezőket, (eszme tárgy) zavartalan intellektuális élvezés hez juttatja a hallgatót A müveit zenehallgató intenzív figyelemmel kiséri a hangok illetve témák játékát Lirai természetű müvek élvezésé nél az extázis szerű elragadtatás nem zavarja a mű megértését; epikai jellegű műnél objektív lelkiállapotban kell maradnunk. A zenemüvek figyelmes hallgatásánál a látás annyira lefokozódik, hogy még a tárgyakat, személyeket sem tudja világosan a hallgató meg különböztetni. A dallam, a harmónia egy egységbe tömörülnek s ezeket ugy hallgatjuk, mint komplexumot. Agyunkban hasonló evolúcióját szódik le, mint a zeneszerzőében az alkotó munka folyamán. Természetesen, akik nem bírnak lépést tartani a korral, azok hiába próbálkoznak oly müveket megérteni, melyekre nézve már megszűnik az alap anyagi világban s kezdődik a képzelet birodalma, az eszményi világ sevelációja mely csak , önmagával számol, de mindenkit meggyőz Értem ezalatt az annyi sérelemnek kitett romantikus s még inkább modern zenét, mely nem egyéb, mint pesszimista illusztráció a szó legteljesebb értelmében, holott oly magasrendű zenemegnyilvánulási módok, melyek alkalmasak a legújabb kor gondolat- és érzelemvilágának legtökéletesebb tolmácsolására is. A békéscsabai vasúti élelmezési raktárban kisebb-nagyobb mennyiségben dió kapható 17 korona kgkónti egységáron