Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-18 / 6. szám

Békéscsaba 1919. január 18 BÉKÉSHEGYEI KÖZLÖNY 5 Kaleidoszkóp. Budapest az epigonok és utánzók városa. Volt egy idő, amikor egymásután nyiltak a fővárosban a kávéházak, azután — emlékeznek e reá — az enyveshát műtermek konkurenciája vált élessé. Majd a csendes utcasarkokon a mozik plakátjai ajánlgatták magukat. Az idei szezonban pedig minden kávéházból, sőt üzlet' helyiségből bárokat csinálnak élelmes és kevés bé élelmes vállalkozók A bár a legegyszerűbb üzleti vállalkozás Bármilyen kávéházból meg lehet csinálni, csak a villanylámpákra sejtelmes szinü, nagy ernyőket kell tenni, a sarokba egy egy örökzöldet kell beállítani, az asztalok alá valamilyen szőnyeget kell teríteni, az egyik sa rokba zongora áll be és - kész a bár Az ame rikaiktól vették át a bárokat Párisban, onnan kerültek Berlinbe és végre Bécsen keresztül Budapestre. Különösen az idei szezon lett ked vező a bárokra: A régi tánchely ségek, a Casino de Paris, a Sörkabaré, a Jardin és a Mascotte átalakultok szolid kabaré, vagy orfeumvállalatokká és a záróra derékon törte ezeknek a „lokál'*-oknak a karrierjét. A komoly szórakozást kereső közönség nem nagyon sajnálta az éjszakai mulatóhelyek elpusztulását, de annál jobban sajnalták azok a hölgyek, akik mint artistanők szerepeltek a tánchelyiségekben, akiknek azonban az artisták igen értékes művészetéhez igazán semmi közük nem volt. Lzek a hölgyecskék a szigorú záróra helyreálltával meg voltak fosztva „exisztenciájuktól". Azok számára tehát, akik a hölgyecskéket keresték, valamint e hölgyek számára, akik szintén keresni ak:rtak, • legjobb megoldás volt a bárok elszaporodása, mert itt a „palik" előadásmentesen jutottak ahhoz a boldogsághoz, hogy nők társaságában vacsorázhattak és ittak. A bárok konkurenciája azokban azt idézte elő, hogy most már nemcsak zongora és pezsgő volt e helyiségekben, hanem utóbbi időben a tánc- és énekelőadásokat is rendeztek és valóságos kis varietékké nőtték ki magukat néhányan. E bárok azonban egészen más tikrenc'észeti szabályok alá estek, mint a varieték, előadások tartásához egyáltalában nincs engedélyük és most a rendőrség — mint értesülünk — meg fogja szüntetni a bároknak az éneklést és a táncot. Valami nagyon súlyos veszedelem nem fenye geti a rendelkezéssel a lőváros életét, de a főkapitány rendele mindenesetre méltó lesz a mai időkhöz. Hogy a bárok igy tönkre fognak menni ? Istenem, ennek az országnak a népe nem is táncolt és nem is énekelt, mégis a tönk szé lén áll. * Sok érdekes hirt közöltek már az erdélyi lapok, hogy a cseh megszállás alatt a magyar ság és a csehek között milyen éles a viszony A napokban olvastuk ezt a hirt és megi'lető dött szivvel siratjuk, hogy ismét vértanuja van a magyarságnak Ivánka István, a honti magyarok ősz vezére önkezével vetett véget életé nek, hogy elkerülje a csehek üldözését : Ivánka István hatvanütéves volt, ua?y tekintély és tisztelet övezte Hontmegye közéletében, legutóbb főispánja is volt vármegyejéuek A cseh megszállás uíán palásti birtokára vonult vissza, később azonban megjelent a vármegye közgyűlésén és a zsu;án jelenlétében kifejtette, hogy a magyarság jojairól sohasem fog lemondani, sohasem fogja elismerni, hogy az ős magyar Hont ;degen állam elnyomott területe .'ehessen. ..Mint sebzett vad vonultam vissza magányomba, — mondotta ekkos Ivánka — most megjelentem kezemben a kereszttel, hogy hirdessem a magyarság lö'.támadását. Ivánka cikkeiben állandóan hirdette, hogy az elnyomott magyarság jogaLói soha le nem mond. A mult hé: en aztán egy cseh járőr jelent meg kastélyában, hogy letartóztassa és a besztercebányai börtönbe kisérje. Ivánk» mielőtt a csehek hozzányúlhattak volna, revolvert ragadott és főbelőtte magát. „Végeztem magammal", ezek voltak utolsó szavai. Szétroncsolt koponyával összeesett és mejhalt. Sírjánál Cseimák Ernő volt képviselő é" Jankovich |5éla volt miniszter mondottak gyá-zbeszédet. • 4' Az „Aradi Közlöny" hozta ezt a Viitorulban megjelent hirt, mint valami furcsaságot a követ* kezö nagybetűs cimmet: ..Szegényen jöttem és szegényen távozom!" Vagy talán mint szokat lant ujjongták világgá ? Perieieanu Sándor, a vasutak lemondott vezérigazgatója eltávozása előtt az összes igazga.óktut és aligazgatóktól elbúcsúzott. A távozó igazgató beszédét e szavakkal fejezte be : — 8zegényen jöttem és szegényen távozom. Békéscsabán, Kazinczy u'ca 24. s . alatt levő ház ' eladó Felvilágosítást nyuj! dr Hoffmann Lajos ügyvéd dőlntáa 1 -2 óra között. A német összeomlás. A német mezőgazdaság. A pártpolitikai szempontok érvényesülése a gazdasági problémákkal szemben nem csupán a márka értékhanyatlását idézte fel: hanem súlyos válságra Tezetett a mezőgazdasági terme lésben is. A háborús árpolititp. a mezőgazdasági termékek árának leszorításával ak sría aház« tartások standardjérek és ugy az összes árak színvonalnak emelkedését megakadályozni. Azonban az iparcikkek árának emelkednie kel lett, hiszen a központi hatalmak blokád alatt voltak, nem jutottak uj nyersanyagokhoz, tehát az egyie nagyobbb áruhiány egyre magasabb árakhoz vezetett. A mezőgazdaság ugy egyenlitette ki hátrányos helyzetét, hogy a m ximált áru, tehát elsőrendűen fontos terményeket alhanyagolta a kevésbbé fontos, de nem maximált termények kedvéért, főleg pedig termékének egyre nagyobb részét adta el kéz alatt, olyan árakon, amelyek kárpótolták az alacsony max mális árakért és kárpótolták a rendeletek megszegésének rezikójáért. Igy azután teljes ár anarchiára vezetett ez a háborús árpolitika és amellett a termelést is csökkentette. Kétségtelen, hogy a szabad versenynek legalább rósz leges visszaá

!litása csökkentené a lánckeraske delmi árakat és végeredményben használna a fogyasztóknak is, de átmenetileg mindenesetre nagy megrázkódtatással járna a városokra nézve Már peoig a német kormány és a német nem zetgyűlés többségi pártjai elsősorban a váró sokra támaszkodnak ; tehát. politikai okokból kénytelenek ragaszkodni ahhoz a szerencsétlen gazdasági rerdszerhez és politikai okokbó' nem emelhetik fel a mezőgazdasági termények árát annyira, hogy kielégítsék, fokozott termelésre birják és visszatartsák a lánckereskedelemtől a földbirtokosokat és parasztgazdákat, Németországra nézve az intenzív mezögaz dasági kultura magas toka miatt kezd végzetessé válni ez a parasztpolitika. A mezőgazdasági többtermelés természetesen költségtöbblettel jár a földbirtokosokra nézve és ezt a költségtöbbletet állításuk sz rint nem téritik meg a jelenleg érvényes árak. Igy például a nitrogén trágya métermázsája februárban kétszáz márkába került és most hatszáz márka. Egy tonna, tehát hatezer márka áru nitrogéntrágya és háromezer márka áru káli felhasználásával lehet husz tonnával fokozni a gabonatermelést. De husz ton»» rozsnak nyolcezer márka a hatósági ára, ugy hogy minden métermázsa műtrágya alkalmazásával termelt rozson öt márkát veszít a földbirtokos. Azonfelül a nitrogéntrágyater melés alig évi százhatvanezer tonnának felel meg, pedig a szükséglet háromszázezer tonna volna; ami annyit jelent, hogy az 1920. évi termés harmincmillió métermázsa gabonával, vagy százötvenmillió métermázsa burgonyával lesz kevesebb, mint amennyi a békében alkalmazott trágyázás mellett lehetne Pedig a nit rogéngyárak teljes üzemben tartása osak a két százalékát foglalná le a jelenlegi német kőszén termelésnek A mezőgazdasági termés visszaesése természetesen fokozott gabonaimportra vezet majd, ami a világpiaci árak és a lerom lott valuta következtében egy ujabb nagy nem zeti szerencsétlenség lesz. Akkord és órabér. Áz indusztriális termelés helyzete sem ked vezőbb, mint a m zőgazdaságé. A szénhiányhoz, továbbá a nyersanyagok beszerzésének financiális és technikai nehézségeihez járul az órabér destruktív hatása A munkateljesítmény helyett a munkaidőhöz igazodik a bér a novemberi forradalom óta és a hatás egyenesen katasztrófális. A gépiparban a négyszeres munka bérek mellett egynegyedére hanyatlott a munkateljesítmény, olyan hetekben, amikor a szénéi látás nem zavarta meg a gyárak üzemét. A porosz államvasutak műhelyeiben kétszerannyi munkás dolgozik a lokomotívok javítását, mint a háború előtt és van olyan hét, amelyen osak egyötödannyi lokomotív javításával készülnek el, mint a békében Pedig a vasúti anyag háborús leromlása és a fegyverszüneti szerződés által követelt ötezer lokomotív átadása köveukeztében a mozdonyok üzembentartása életkér dés Németországra nézve. A szénbányák, külö ncsen Felső Sziléziában többet termelnek, mint amennyit a vasutak megfogyatkozottt mozdony állományukkal szállítani tudnak : és igy & sze mélyforgalom tizenkétnapos szünetelése, vagy a oharlottenburgi villamoslámpák kialvása alig hanem elmaradt volna, ha gyorsabb a tempója a lokomotív javításnak. Az akkord és az órabér régi pőrét természetesen nem dönti el a német gyárak siralmas statisztikája. Normális időkben, normális élei. mezési viszonyok közt kell majd a pert megújítani. Most azonban, a hiányos élelmezés és a fűtetlen szobák mellett, az idegrendszerek leromlása következtében a munkateljesítmény ősökként volna akkord béreknél is és még inkább csökkenie kellett az órabérek bevezetése által. Egyes nehézipari vállalatoknál egyébként az utóbbi hetekben a munkások szavazással és nagy többséggel kimondták a visszatérést az akkordbérekhez, amikor a gyárak az üzem be« szüotetésével fenyegetőztek. Hétszázezer rendőr. A kulik létszinvonalára sülyedt a néimt munkásosztály : panaszolta Londonban Eren« tano, a hires müncheni professzor. És ide sülyedt a német hivatalnokosztály is. A német közigazgatás klasszikus rendje és tisztasága ma már a mu't zen4je. A német szocialista államtitkárságokat vádolják minduntalan a német közigazgatás etikai összeomlásáért, padig a háborút, a háborús nyomort terheli a felelősség. A német vasutak felére csökkent forgalom mellett hatvan százalékkal több szenet fogyasztanak most, miat fogyasztottak a békében. Más szóval: egy tonnakilométer most háromszor* annyi szenet emészt fel, mint hat év előtt, ítészben, de csak kis részben az magyarázza meg a szénfogyaeztás emelkedését, hogy a vasutak gyakran rossz minőségű szenet kénytelenek használni. Az igazi magyarázat pedig az, hogy a vasutak által átvett szén nagyobbik fele nem a mozdonyokat füti. A vasúti alkalmazottak és tisztviselők megoldották a maguk sjámára a szénkérdést : és jórészt a vasút látja el szénnel a — lánckereskedelmet. A kormány pedig szemet huny, mert a vasutasok legalább pontosan és fegyelmezetten végzik munkájukat. Da a széntolvajok és a szénpinamák Németországa nem a zégi Németország többé. Németországnak jelenjeg háromszázezer katonája és hétszázezer rendőre van, mondotta minap Winsten Churchill. Alighanem túlzott az angol hadügyminiszter a rendőrök számának megbecsülésénél, de a túlzás talán nem nagyon jelentékeny. Természetesen nem a széutolvajok kiderítésére gjü't össze ez a hatalmas rendőr, tábor. A német hadsereget a békeszerződés sze« rint kétszázezer emberre kellene leszállítani és részben a hadsereg helyére lépnek a rend fenn* tartására szervezett [karhatalmi alakulatok. A békeszerződés kiköti, hogy a rendőrség, csendőrség, sőt a pénzügyőrök és az erdészeti híva. ta'nokok létszáma nem haladhatja meg az 1913. évi létszámot: és megtiltja, hogy , z egyetemi hallgatók és a turisták egyesületei vagy a sporttársaságok katonai gyakorlatokat végezzenek. Da a békeszerződés még nem lépett életbe, a karhatalmi alakulatok nem nevezik magukat sem rendőrségnek, sem csendőrségnek: és a Spartakusz veszedelem csakugyan szükségessé teszi a védelem kiépítését. Uj árforradalom. A Spartakusz forradalom hullámverése le csöndesedett, de alighanem jönnek még újból viharos napok. A háborús álforradalmat, az áraknak a háború által felidézett emelkedését a béke árforradalma követte, az államszervezet meglazulása, a termelési krízisek, a io.-radalmi láz árforradalma, amely sokkal alaposabb munkát végzett, minr a háború. És most indul meg a harmadik és legnagyobb árforradalom a már. kának a legutóbbi negyedév folyamán lejátszó, dott nagy elértéktelenedése következtében. A Loah ím Westen miatt feltartóztathatat. lan külkereskedelmi anarchia, főleg pedig a va« gyonok kivándorlása és elkótyavetyélése kö vetkeztében a márka értéke a semleges piacokon és az entente államokban osak egy töredéke a márka belföldi vásárlóerejének. Frankokra átszámítva a szén ára Németországban egyheted— egynyoloadrésze az angol és a francia szénáraknak. A némát árak a fegyverszünet óta leját. szódott horribilis áremelkedés ellenére is átlag* ban harmino—harmincöt százalékát sem érik el az entente országok á.-ainak, a márka jelenlegi árfolyama szerint. Ez a diszparitás a külföldi és a belföldi értékelés közt megvan a koronánál is, de Németországra nézve még súlyosabb következménnyel jár a márka irreális leromláaa,