Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-05-20 / 41. szám
Békéscsaba, 1920 május 20 Ara 1-50 K Csütörtök m /* XLVII. évfolyam, 41. szám p F Mm 1 | %}* Sím á&H w c§ Egész évre Félévre — Negyedévre Egy hónapra — 120-— korona — CO— korona — 30.— korona — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal : D. kerület, Ferenc Jóisef-tér (Bnzapiac) 20. sí Megyei telefoD : 7 szám. A hirdetési dijak helyben, készpénzzel fizetendők. — A rovatban egy sor közlési dija Kéziratok nem adatnak mindenkor „Nyih-tér" 20 — IC vissza. Zárt ajtók mögött folyt a tárgyalás a napokban a képviselőházban, minthogy egynéhány jobbérzésü honatya már annyira restelte a mindinkább eldurvuló, szenvedelmes és főleg kicsinyes, üres, személyeskedő, fogvicsoritó vitát,' hogy zárt ülést kértek az elnöktől. Így legalább nem hallhattuk a mázsás goromba Ságokat, amit még egymás fejéhez vágtak. Ha minden embernek magának is nem volna annyi rengeteg baja, ha nem nehezedne ránk ólomsulyával a nyomorúság, ha nem sajogna állandóan a szivünk ezért a szerencsétlen, meggyötört és megnyomorított hazáért, bizony Isten azt mondanók : •Teremtőm, de felséges, jó sorsot juttattál a magyarnak" ! Vonaglik az egész világ, elnyomók és elnyomottak, győzők és legyőzöttek vinak elkeseredett, dühös harcot, a nyomorúság, az éhség, a betegség, a harc sorvasztja és pusztítja az embereket az Uraitól egész az Atlanti óceánig, de lám itt, a Kárpátok sziklabástyái között az álmodozó magyar nép heiyke, bajvívó legényei kiállanak a porondra és mert ütni kell, ha dühös az ember és mert más senki nincsen, akit üssenek, hát egymást verik. Sajnos, nem olyan napokat élünk, nem olyan a kedvünk, hogy még ilyen keserű jókedvre is tudnánk fakadni. Ha manapság az ember egy kissé óvatos félénkségget a nemzetgyűlés felé tekint, a következő pillanatban már öklelődzik a torka, ijedt rándu'ással a tarkójához kap, aztán ugy sóhajt fel nagy szomorúan: ,TeremtőAtyám, de megátdottál bennünket. . .! " Hiszen édes Istenem, nem is vártuk mi tőlük, hogy a haza bölcse legyen mindegyik. De azt igenis elváltuk, nem, megköveteltük, hogy mindegyikük jó fia legyen ennek a hazának. Már pedig mit látunk ? Akkor, amikor elénk tették a halálos Ítéletet és már csak órák választanak el bennünket a végzetes okmány aláírásától, akkor, amikor kétségbeesetten fordul felénk elssakitott véreink segélytkérő tekintete s amikor ránk figyel az egész ellenséges világ, hogy mit felelünk, mit teszünk erre a megszégyenítő gonosz tettre, amikor telve vagyunk menekültekkel, akikről gondoskodni kell és gyilkoló nyomorral, amin enyhiteni kell, a magyar parlamentben a kurucnál-kurucabb legények »Csak azért is 1" meg „Inkább az életünket!" kiáltással rontanak egymásra — a csonka kerületekért. Edes jó magyar testvérem, te szegény, megkinzott és meghasonlott ember, értsd meg jól! Nem a szétszaggatott Magyarországért, nem a csonka hazáért, de a esonka kerületért 1 Hiszen ők képviselők s a képviselőnek minálunk — ősi szokás szerint — a kerület mindenelőtt. Elvégre a kerület választja őt, nem a haza. Fontos bel- és külpolitikai kérdéseknél sose kötötték ilyen elkeseredetten az ebet a karóhoz. De most mandátumról van szó. I I Hát nincs igazuk, amikor azt zúgják : „Inkább az életünket! Hiszen ezeknek a zsiborita vázaknak csak a mandátum ad életei. A Tiszántúlon nemsokára megkezdődnek a választások. Hazafiúi kötelessége mindenkinek résztvenni benne ezekben a súlyos időkben. De hát lehet sok kedvünk fgyéb rettenetes szomorúságunk mellett egy ilyen parlamentet kiegészíteni ? A múltkor már becsukatták az ajtókat, mert maguk is szégyelték, micsoda zenebonát esaplak. Ezt azt egyet okosan tették. Legalább ne kelljen hallani őket. Mert ugyan mit érdekel bennünket a csonka kerület meg a képviselő ur csonka mandátuma, amig az a sztgény, csonka hazán seqimitse változtat ? Csak junius végén lesznek a választások. Szaporodnak jelöltek. Az országos párt és a ..saba; kisgazdák. A nemzetgyűlési képviselő választások ide jét a Tiszántúlra egy izben már junius hó 13. és 14-ben állapította meg a belügyminiszter Ez az időpont most már egészen biztosan változást szenved A parlamentben jelenleg folyó szenve delmes vita a csonka kerületekről már is azzal az eredménnyel járt, hogy — ha egyébért nem, technikai okokból — a választások ideje öt hat nappal eltolódott. De majdnem bizonyosnak vehető, hogy a választások csupán junius végén történhetnek meg, ami tekintettel az idei termés szokatlanul előrehaladott voltára, már beleesne az aratásba Igy aztán a lakosság nagy része vagy politikai kötelességét lesz kénytelen elmulasztani, vagy pedig a mezei munkálatok szén* vednek zökkenést. Mindakettő súlyos hiba volna ezekben az időkben. Ugy a választópolgárok ^egy része, mint a jelöltségre áhitozók és a politikai szereplés visz ketegében szenvedők nagy tömege nem hagyja magát ilyen .'aggodalmaktól zavartatni A politikai szintér elsötétülésétől függetlenül folyton szaporodik azok száma, akik magukat a mostan nagyérdemű és nagybecsű választópolgártársak figyelmébe ajánljuk. Az Országos Kisgazdapárt központi vezetősége dr. Balla Aladárt küldötte ide a párt hivatalos jelöltjeként. Ezzel szemben a csabai kis> gazdák, amely nem politikai mint inkább egy társadalmi és jóléti szervezet helyi vonatkozású, általánosan is. Jelöltet akar, akinek nem a politikai múltja és a meggyőződése, de a személye és a népszerűsége nyújtana reményt a győzelemre s^ Kntg arra, nojjy xTvulTicnnycr i szállni a, váratlanul felbukkant uj Sternschuss János volt főtörzsowrossal szemben. Jóllehet Sternschuss egyénisége az értelmiség egy részénél nem a legrokonszenvesebb, tckini»ttil ajjknlegLvihiitótiirvény t«je*é»ji*0'fellépése olyan tényező, amelyet nőiden pártnak és minden jelöltnek a lehető legkomolyabban, k*ll mérlegelni. Amellett * fő • | té rzsmv os é» emb wei -w hidwhuiv rfe m közörr| séges szervező képestét tettek tanúságot. Ellenőrizhetetlen húirtr szerint ez a mintaszerű szervezkedés fényesen fog dokumentálódni akkor, amiker a Sternschuss párt jelöltjének progranutffíeszédjére hatalmas kocsitáborral fog betoculiü A főtörzsorvos etlentábas*ií»ak Balla Aladár nem nyújt eléggé bjjtorfSffTpontot ahhoz, hogy sikeresen tu^íaerffbeszállni Sternschussnak sok helyüfct^rtflg'mmdig- mg g . kerestek helyi jelöltet. Bohus M, György és Botyánszki János emlegetése után egy részük végre Ipolyi Keller Iván személyében állapodott meg. Ezt a helyzetet, hogy a csabai kisgazdák szembehelyezkedtek az országos vezetőséggel, nem csupán szemé yi okok, de főleg az a nagy ellentét okozta, mely a Kisgazdák és a Nép egylet között régóta fennáll. Balla jelölése a a Népegyletből indult ki s a Kisgazdák Egylete most csak azért is ellene szegül. Igy hát már volna egy pár jelöltünk De számuk még korántsem fogyott ki Már előre is jelezhetjük, hogy a csabai gazdatársadalom egyik jómódú, egyébként politikailag jelentéktelen tagját szintén igyekeznek (vagy ő igyek szik ?) kapacsitálni a fellépésre. Szóval mire a választás napja eljön s a nemzetgyűlésen folyó torzsalkodás nyújt rá elég időt, lesz bőven kikben válogatni. Mit jelentene a iuthén Fe'v.tték Magprorargnsfc ? Volna bőven sónk meg fánk A békeszerződés tudvalevőleg ugy intézkedik hogy a ruthén népnek a Cseh-Szlovákiád val kötött szerződés alapján bármikor joga lesz akaratát nyilvánítani Ez kissé homályos fogalmazás ugyan de egyáltalán nem teszi lehetet lenné azt, hogy a ruthén nép a magyar állam keretében keresse jövő boldogulását Egyik fővárosi szaklap munkatársa kérdést intézett Kut r:a/alvy Miklós dr. államtitkárhoz a ruthén főosztály vezetőjéhez: mi volna a ruthén Felföld gazdasági jelentősége Magyaror szágra nézve visszacsatolás esetén ? Kutkafalvy államtitkár igy nyilatkozott: — A ruthén Felvidék óriási természeti kincsekben bővelkedik Főleg olyan cikkekben, amelyek Magyarországra uézve most teljesen lehetetlenné vannak téve. A visszacsatolás esetén ezek a gazdasági erőforrások újra megnyílnának és Magyarország sok gondtól szabadulna meg örökre A békeszerződés olyan határokat jelölt meg Magyarország részére, amelyeken belül az ország úgyszólván teljesen erdőségek nélkül rraraena Ezt a hiányt bőségesen pótolná a rutén Felvidék Óriási erdőségek borítják a mi népünk vidékeit s okszerű gazdálkodás mellett évszázadokra jutna elegendő faanyag Magyarországnak. — A csehek most valósággal vandalizmust visznek végbe a ruthén erdőségekben. Annyi eszük van természetesen, hogy a kincstári er* dőket kímélik, de a magánbirtokokon levő er» dőket annál inkább pusztítják Rettenetes gazdálkodás folyik például Schönbotn gróf véderdeiben. Felsorolhatnék még vagy száz hasonló erdőséget, ahol szinte szántszándékkal pusztítják a fát és teszik tönkre az erdőkulturát. Lesújtó adatokat sorolhatnék fel arra nézve is, hogy az
