Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-20 / 41. szám

nt w KtvHfcU V fcl KUZLU& í acsc3css5D« ívzu maj us zo. agiomeklamirozott földosztás révén rettenetei cnarch a ütött ki a mezőgazdáságban í~. — Schiányunkon órán alatf 'ehetne segíteni, hogyha a ruthén Felföhi a Szent István Magyar országhoz kerülve ujból viss?a Rónaszék, Akna suhatag, Aknaszlaíina mér a békeidőkben is teljesen ellátták sóval az egész Magyarországot Ez a há*"om sóbánya valamint a megbeCiüllie tet'.en énékü egész máramarosi sóvidék a rutén területen van Visszacsatolás eseten újra a m-i gyar állam erőforrásait növelhetnék Annyi sónk volna hogy exportra is jutna bőségesen A béke éveiben a Kunigunda néven ismén sótelep kizárólagosan exportra dolgozott Az ebből a sóbányából kitermelhető mennyiséget mi is mind külföldre vihtínők — Ériékts és bőséges barnaszéritelepek is vannak a tatén Ft vidékén. Kellő tőkebefekte téssei nágyarányuvá lehetne fejles ieni a szén­termeléit Ugyanc-.ik és iék-s magnézium bányák kai is rendelkezik a mi vidékünk és egyéb ásványokban is, amelyek a megyar ipar fellen ditése szempontjából nagy jelentőségűek —r Mit tzóljak ezután a rátéri vidék állat állományáról ? Szorgalmas népünk v^lusá'ggal csodát, müveit az állattenyésztés terén Cyönyö rüséges gulyakkal van tele az úgynevezett ver hovina vagyis Mármaros Be feg, Ung- és Zernpiétímcgyék havas világa A iiavasi legelők bőséges takarmányt szolga' f' iak mindenkor s innen van liogy a rutén juhiiyajjk a világver senyben is elsoranguak, Egykeuöre lehetne se giteni az ?g " sá I la th Havon, a h« ismiz^-ia is c-ök kenne : de ami a legfontosabb olyan óriási gvcpjukésűet k állnának rendé'kezésünire* hogy íextiüpai ynk máról-ho'napra fel íudm lendülni. — Sebtib -n csík ebeket az adatokat em!i tem. A jövő feiadata hogy a iutén vidék ter mészeti kincsei kifejlesztessenek és a világver senybe ^'iilt'^sanik Most e^y a fontos: adjon alkalmat az emeníe hogy a rutén nép tényleg nyilváníthassa akarata, Lizonvos vagyok benne mint rutén ember liog/ minden idegen befő lyástól ment népsz-vazáson rutén honfitársaim egy szálig a M: oyarorszíghoz v»!ó visszícsnto lás mellett foglalnának állást l egsürgősebb feladatunk hogy ennek a népsziv^snak az elrendelését elérjük az enientenál Hódit a cseh tőke. losonci Általános Bank alaptőkéje félmillió koro náról 10 millió koronára emelkedett. Legna gyobb szlovák pénzintézet ma a rózsahegyi Hi telbank vagy ahogy most nevezik a Slovenská Banki melynek 40 millió korona alaptőkéje és 20 millió tartaléktőkéje van. Amig a magyar pénzintézetekkel szemben egységes fronton .vállvetve nyomulnak előie a cseh és a szlovák bankok, addig a cseh és a szlovák ipar és kereskedelem egymásközti vi szonya korántsem mondható ilyen testvériesnek A szlovák gyáriparosok szövetsége mely tudva levőleg pár hónapj i alakult meg Pöstyénben kemény harcokat viv a csehekkel különösen a kivitel terén a csehek javára mutatkozó de más téren is tapasztalható egyenlőtlen elbánás miatt Általában mindéi gyár szénhiinnyal kü'd A texti.'gyárak 35 -40% ig vannak üzemben a vasgyárak közül melyek a cseh állam kezébe mentek át szünete! a korumpai gyár 4 papir gyárak közül szünetd a he rmaneci papírgyár, mert üzeme salgótarjáni szénre volt berendezve a morva szi'éziai területre! pedig még mindig nem kapott szenet. Nagy nehézséggel küzd az üvegipar, mert hiányzik különféle nyersanyaga, melyet most nem tud beszerezni. A papíripar nehezen jut enyvhez és festékanyaghoz. Cement egyáltalá­ban nem kapható pár héttel ezelőtt 50 cseh koronát fizettek'mázsájáért A közlekedési viszo nyok rosszak mert a forgalmat sokszor kényte lenek beszüntetni szénhiány miatt Csütörtöki leve). A tótokat se szívelik. Szénhílny míati zavarok zi jparbair. A csehek akik az egész háború alatt arról voltak ismeretesek hogy óvatosan kerülték a csatateret mostan hogy az antant anyaei és erkölcsi segítsége erőhöz juttatta őket hódító hadjáratot indítottak — a pénzükkel A Felvidéken jelenleg olyan a helyzet hogy a magv?rsíggal szembehelye-kedik a tótság, (kivéve azokat akik keservesen kiábrándultak a cseh „test/érekb.jl") mig u^/ a magyarok mint a tótok ellen akár nyilt, akár alaí omos eszkö zökkel a legkíméletlenebbül lép fel hatalmi hó bortjában a cseh nacionalizmus Pén^ag/i téren tz a törekvés abban nyíl vánul msg, hogy ugy a t ihek, mint a tótok teljes eg/etéúéssel dolge nak ?.íon hogy a Fel föld magyar pénzintézeteit vjpv t ír u eníomorit« sák s igy kénytelenek leg/ünk megá urini vagy pedig kezükbe kaparitsék (. . ugy a vezetőséget, mint a hivaHnoki kavi csehekkel tömjék meg A magyar pénzintézetek egeden st*gnálásra vannak kárhoztatva msrí nem kapnak hitelt igy például a Magyar Általános Hitelbank és a Le­számitolóbank kassai fiókjai állandó fizetési za­varokkal küldenek A Pénzügyminisztérium bankja ug/anis (ig/ neve ik az Osztrák-Magyar Bank cseh fiókjaiból ?!akitoít cseii állambankot) nem nyújt hitelt magvar pénimtézeteknek. Az intézetek íiacionalizdtását pedig a leg.adikálisab ban hajtják kerer iül Nem elégszenek meg az zal, hogy csehsrlovák alattvalók állanak az in tézetek élén, hanem politikailag megbízható em bereket választatnak be A liptószentmiklósi ta karékpénzt^r 10 millióra emelte alaptőkéjét. A kormány azonban a tőkeemeléshez csak ugv adta meg hozzájárnlását, hogy a csehszlovák alattvaló, de magyar igazgatósági tagok mellé beválasztották a kormány jelöltjeit is Pozsonyban minden nagyobb cseh bank nak van fiókja és ezek lassanként kiépítik háló zatukat egész Szlovákiában. De a szlovák pénz intézetek is erős fejlődésnek indultak A zólyomi Népbank, melynek ezelőtt kétmillió volt az alap tőkéje, ma 25 millió alaptőkével rendelkezik, a Nehéz történelmi napokat élünk Jókai Mór, a magyar iróvilág egyik kimagasló alakja tudná kellően megörökíteni az utókor számára azt a küzdelmet amelyen ma a hivatalnokosztálynak át kell vergődnie A béke aranysugaras napjaiban amikor még a hivatalnoki karra ugy tekintettek, mint valami megfoghatatlan, felsőbb lényre, amikor még a tisztviselőket a felsőbb tízezerhez számitolták, amikor még a legnagyobb versengés folyt egy­egy hivatalnoki állás elnyeréseárt, sőt ezen a téren valósággal dühöngött a piotekció, a tiszt­viselők — különösen a családos tisztviselők — már ekkor is csak szük keretek között, minden fölösleges kiadástól tartózkodva, élték le nap­jaikat. Vége lett a békének. Jött a minden embe rit felforgató világháború Azon „szerencsés" halandók közzé tariozom akikre itthon kimond­ták a nélkülözhetetlent és én nap nap után szo­morúan látíam emelkedni az élelmi és ruházati cikkek árait de ugyanakkor — dacára a nélkü­lözhetetlenségemnek — a havi fizetésem az élelmi és ruházati cikkek áraihoz képest — csak csiga­lassúsággal emelkedett | Hazafias, néma megadással; az áldozatoktól vissza nem rettenve viseltem nehéz keresztemet, mely nap-nap után ólomsulyként nehezedett vállamra De viseltem türelmesen a jobb, a szebb jövő reményében, melynek eljövetelében biztosan hittem . . . rendületlenül . . . Vége lett a háborúnak. A magyarság újra született Öntudatra ébredésének most éli át csecsemőkorát. Minden arcon az örcm, a büsz­keség halvány pirja dereng De ezt az [öröm mámort, ezt a ragyogást teljesen eltompítja a hivatalnoki kar nehéz, szomorú élete, amelyen — sajnos — nem segít senki és amelyet titkolni ma már — lehetetlen. Csakhogy némileg is bevilágítsak abba a fénytelen életbe, melyet ma egyik-másik tisztvi­selő átél, álljanak itt a következő mefdöntetlen tények: Négy gyermekes hivatalnok vagyok, akinek összkeresete havi 1500 korona, vagyis napi ke­resetem pontosan 50 korona Napi, elmaradha> tatlan kiadásom 2 ltr tej 8 K, 2 kg. kenyér 24 K, vagyis összesen 32 K, marad még naponta 18 K, amelyből fedetni kell a gyermekek és magam ruházatát a házbért, fűtést ét világítást. Nem sSátnitva arra, hogy nap-nap után a tejen * A r r^v'í 1) f, és kenyéren kívül mást is eszik az ember, még akkor is — ha hivatalnok A fennmaradt 18 K bői mindezt beszerezni teljesen lehetetlen Ed­dig ugy segítettünk magunkon hogy fájó sziv vei megváituuk azoktól a kevés értékesebb tár­gyaktól, amit a béke napjaiban beszereztünk. De ma már az is elfogyott Soraimmal nem akarok feltűnést kelteni, sem a részvét kegyes megnyilvánulását elérni, | de legfőbb ideje volna, ha a kormány a tiszt viselőket természetben látná el — mindennel, | mert elleneseiben megtörténhetik hogy rövide­i sen egyik-másik hivatalnok mezitláb fog bejárni { a hivata'ba Tudom hogy a nemzetgyűlés tagjainak sok j nehéz az ország zökkenés nélküli fenntartásához j fontos dolgokkal k^ll foglalkoznia de viszont | azt is tudom, hogy a hivatalnoki kar az á;lami gépezet egyik igen fontos szervét képezi amely gépezet sikeresen csak akkor működhetik ha annak minden része pontosan teljesítheti szol gálatát Egy hivatalnok. Á csehek üldözik a tótokat is. Abból a bódulatból melyet a cseheknek a cseh sziovák egyesülésről hirdetett maszlagja keltett a felvidéki tótság egyrészénél, keserű szájízzel ébredeznek a tótok A »felszabadító" cseh testvérek a legkíméletlenebb erőszakkal járnak el nemcsak a nyelvét és nemzeti függet tenségét kétségbeesetten féltő magyarság ellen, de a tótok elien is akik nem ismerik el magu­kat cseheknek és akik Tóíország önkormányza­tát követelik Igy Besztercebányáról Csehor­szágba internálták mindazokat, akik a tót auto< nomia érdekében mozgalmat indítottak. Az el­keseredést növeli még az, hogy a csehek csak régi államuk embereit tekintik megbízhatóknak és a vezetőállásokból, főbb hivatalokból válla* latok, cégek éléről elmozdítják a tótokat Csehországból nemcsak a hivatalnoki osz tály, de a munkásság is nagy tömegben özön­- lőtt a Felvidékre ahol busás és könnyű meg élhetést remélt Ennek a bevándorlásnak az lett a következménye, hogy az élelmiszerhiány és a drágaság fokozódott mig a munkabérek a nagy kinálkozás révén estek. Innen magyarázható az a hatalmas tüntetés, melyst a napokban a po zsonyi munkásság rendezett s amelyen a be­vándorolt cseh munkásság kiutasítását követelték. A legkegyetlenebbül az iskolákkal bántak a csehek. Besztercebányán például az összes régi tanerőket elbocsátották és még a tót ér­zelmű tanítóknak is újra kellett folyamodniok alkalmaztatásukért Az ottani cseh tanárok »a kanászok nyelvének" nevezték a magyar nyelvet Rendkívüli elkeseredést szültek a szigorúan és észszerütlenül végrehajtott rekvirálások. Kü lönösen vágómarhát és gabonát szedtek el kö nyörtelenül Ezekben a rekvirálásokban annyira kevés volt a bel tás. hogy a Csallóközön, mely a vidék éléskamrája volt vetőmaghiány állott be Természetesen a nép ellenséges hangulata sok helyen abban nyilvánul, hogy agyonverik a rekvirálókat. A csehek által nagy garral hirdetett föld osztáshoz most fognak hozzá. Pozsonymegyében már meg is kezdték. Természetesen csak a ma­gyar birtokok kerülnek sorra, melyeket cseh légionáriusoknak juttatnak Ilyen a csehvilág Felsőmagyarországon De vájjon meddig tart ez igy ? Guttmann Dávid békéscsabai bőr nagykereskedő cég ezuíon tudatja a f. vevőközönségévet, bogy részére Párisbót minden­féle finom fetsőbőr, úgymint: fekete és szines ctjevraux, szí­nes boa, bagaria és antitopok érkeztek í—3 ~ | ' __ iránt érdeklődő tisztelt W 6 O Mehlke t értesítjük, hogy ^^ ÍJ a kiszolgálás a mai nap­pal megkezdődött. Békéscsabai Jégmüvek Screyer József és Társai.

Next

/
Thumbnails
Contents