Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-18 / 6. szám

Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. _ , vasárnap I— K Egyes szám ára -.„ .... __ .... I csütörtök 80 fill. Békéscsaba, 1920 január 18 Vasárnap XLVII. évfolyam, 6 szám aterkesztfiség is kladóhiva- A hirdetési dijak helyben, mindenkor tal: II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-téf" zsef-tér (Búzapiac) 20. sz rovatban egy sor közlési dija: 3'— K. Megyei teleion : 7. szám. Kéziratok nem adatnak vissza. Egész évre — — — Félévre — — — — Negyedévre — — — Egy nőnapra — — — 64— korona Megjelenik hetenként lg korona kétszer: Csütörtökön POLITIKAI LAP 6-— korona és vasárnap reggel Kivonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1. Micdrtzob, kik nviivánoa helyeken, pélyaudv. rokon, vonatokban, u cáteou stb. ba tem is ro BZ aRaruttal vaíodi, vagy k p ztli hirtbet bird-Mnel*, terj>izn<b, mef.vi álnak, meiy hireh hadműveletedre, cá>paiok elhely» z^re és a-ofe no dolutir.

3, vaiau iot katonai ha'^eat'ofe ictézh' dinéire < s általnb-sn véve a romén btdsereg önjeivel bi pcso at» ban levA eseményekre vonmbo?nab. 2 E en böncseiefemíByeb e só és uto-só fórumon a hhdhnÓBí g ftiiai e^y évig terj dő fogházzal ép 2C00 Jeiig terjedő p^mbirs; g^al lesznek bflnieive. Midőn fenti cselekmények avégből köveiuintb ei, hony ezáltal a bémbed >Bt, vat;y áru ást e ősegi síb, a h diall^pot büntető tőivei yei, — melyek ervéDyben varnat

1, ksziieK alkalmazva. Hóiban, tábornok. 35. sz. rendelet. Mi, az erdélyi csapatok parancsnoksága a katonai törvénykönyv 32. és 57. szakasza érteimében elrendeljük : 1. A bélyegezetlen koronáknak a Tiszán való csempészet áthozatala tilos 2 A bélyegezetlen koronák átvitele esek azoknak engedtetik meg, akiknek erre a katonai zóna parancsnokságtól engedélye van, amely engedélyben felsorolandó az összeg, rrri cs'-pán Budapestnek engedélyezett gabona és élelmiszerek megfizetésérc lehet lorditani. Az engedély az átkelési ponton láttamozandó és csak egy átkelésre érvényes. 3. Az ellenszegülőktől, akik lebélyegezetlen koronát csempésznek a katonai zóna területére, az összegeket elkobozzák és az illetők 1 hótól 1 évig terjedő elzárással büntettetnem. A vétkesek feletti Ítélkezés az illetékes hadbíró elé tartozik. 4. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a vétkesek azonkívül, hogy a katonai zóna területére bélyegezetlen koronákkal utaztak, még abban a tényben is vétkesek, hogy e pénzeket propaganda céljaira, vagy más céllal hozták át, arra törekedve, hogy az állam biztonságát veszélyeztessék az összeg elkobzása mellett hadbíróság elé állíttatnak. Ez a rendelet a közlés után három nappal lép életbe. 1920 január 2. Az erdélyi csapatok parancsnoka : Mardareaou tábornok. — Hidbirús gi Íteletek. A ló divízió had bírósága elitélte szept. 1. október 15 ig terjedő időközben az alább megnevezett egyéneket kü lönféle bűncselekményekért és pedig : Sztadal nok László Mármarossziget 1 havi fogház és 1000 K pénzbüntetés az állam biztonsága elleni vétség miatt Kovács József Nagykamarás, 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be a fegyverét Kovács Bernát u o 2000 K hasonló bün cselekményért Dobai Károly Hajdúszoboszló ó havi elzárás és 10000 K büntetés megvesztege tésért Klein Sándor u. o. 2 évi elzárás és 10 000 K hasonló bűncselekményért. Dom mer József Arad 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be fegyverét. Kis Mihály Makó 15 napi elzárás és 4000 K pénzbüntetés ugyan azért. Biró Sándor Makó, 15 nap és 4000 kor. ugyanazért. Fischer Emánuel Debrecen 6 havi elzárás és 4000 K, egy tiszt ellen elkövetett testisértésért Molnár Péter Donterháza, 2000 K mert nem szolgáltatta be fegyverét. Braun János u o. 2000 K ugyanazért Nanus István Deb« recen, 2 évi elzárásra, szándékos emberölés vétsége miatt Kádas András debreceni lakos, halálra szándékolt emberölésért Németh János Debrecen, 8 havi elzárásra lopásért. Zakar András Debrecen 2 havi elzárásra ugyanezért Bakos Mihály Békéscsaba 4000 K, mert nem szolgáltatta be fegyverét. Keresztény Elek Tata, két évi elzárásra ham s hirek terjesztéséért Blum József Kisvárda, ó havi elzárás és 100 000 K pénzbüntetés megvesztegetésért. Kovács József, Kocsis Kálmán, Sivák József Prugy. fejenként 4 évi elzárásra hamis hirek terjesztéséért. Linai Ignác Mikoler, 2000 K ugyanezért. A budapesti tőzsdén olyan események történnek, amelyek felé minden magyarnak aggódó tekintettel kell néznie. Az értékpapírok állandó és makacs emelkedését, amely reális koronaértékben teljesen indokolatlan voha — a bécsi és a külföldi vásárlások idézik elő, Már ezelőtt három hónappal, hogy megírtuk a győzedelmes államokról azt, hogy a koronánkat mesterségesen nyomták alá, majdnem a nulláig s azt is megírtuk, hogy ez kitűnő üzlet lesz a külföld számára. S ime, a békekötés közvetlen küszöbén, sajnos, a mi igazunkat igazolják az események. Ma a tőzsdén tíz dollárért, öt fontért, százötven-kétszáz francért a legkiválóbb részvényeinket is meg lehet szerezni. A világháború előtt ugyanaz a részvény, amely 2350 korona volt, azért 2350 francot fizettek, A 2350 koronás részvény, mondjuk, felszökött 5000 koronára s ezért ma már csak 150 francot fizetnek Igy aztán érthető, Hogy mi 4 van a budapesti tőzsdén az a nagyarányú hausse mozgalom. Hiszen ha csak két franccal adnak egy részvényért többet, az már minálunk hatvan korona emelkedést jelent. A mai vásárlások legnagyobb része a külföld számára történik s ma már ott állunk, hogy a legjobb részvényeink, a legtöbb vállalataink mind a külföld kezére kerü'nek. Es ez ellen tehetetlen a magyar koimány. Sőt még örülnünk kellene, hógy a külföldi tőke „érdeklődik" irántunk, e szegény, rongyos, koldustarisznyás Magyarország iránt. A békekonfe.enciára kiküldött magyar delegáció még nem vette át a békefeltételeket — ha csak tegnap 17-én nem töitént az meg —, de annyit már tudunk. hogy a budapestt sajtó nagyon-nagyon pesszimisztikusan itéli meg a helyzetünket s egyetértelmüen mondják, hogy Magyarország a legkeményebb békét fogja kapni. Magyarország állítólag semmivel sem nagyobb, mint amekkora Németausztria — és ugy-e, ezt tudva, hálásnak is kell lennünk, hogy a külföldi győztes tőke érdeklődik irántunk ? Most, ott a tőzsdén, most vernek csak le igazán bennünket. Amink még megmaradt, azt megvásárolják pénzért, jó pénzéit s ezután már semmink sem lesz. A legszomorúbb azonban ebben a dologban az, hogy a haszonért akadtak emberek, akik az utolsó reménységünket is eladják. Ez más nemzetnél elő nem for-^ dúlhatna, csak minálunk . . . A budapesti tőzsdén töiténő dolgok a végső erőnket teszi próbáfa s mire a békefeltételeket megkapjuk, talán már nem is kell a béke, meit Magyarországot eladták egészen. Üzlet volt a háború s üzlet a béke is. A földbirtokreform első fecskéi Parcellázák a 90 ezer holdas Pallavlclnl uradalmat (Budapest, jan. 3.) A kormánynak az a célja, hogy a földbirtokreformot megvalósítsa, földhöz juttassa Magyarország földtelen népét, azonban nem a Buza Barna féle javaslat alapján, amelyet szélsőségesnek tart és olyannak, mint amely a mezőgazdasági termelés folyamatosságát megakasztja Az a célja a kormánynak, hogy a nagybirtokok egy nagy része szisztematikus parcellázási müvelettk utján a parasztsághoz jusson. Minthogy a földmunkások és kisgazdák ma elegendő pénzzel rendelkeznek, minden különösebb pénzügyi müvelet nélkül megoldható az, hogy megszerezzék a nagybir. tokosok ama fölösleges földterületeit, amelyet azok kellőképpen hasznosítani ugy sem tudnak. A földbirtokreform javaslatát az összeülő nemzetgyűlés elsősorban fogja letárgyalni. A reform elrendeli az összes kötött birtokok, hitbizományok, holtkézi birtokok, továbbá mind ama birtokok kényszerkisajátitását, amelyeket tulajdonosaik a háború alatt vagy azután szereztek. Addig is azonban, amig e javaslat törvénnyé válik, megkezdődött már egyes nagy birtokok parcellázása Elsősorban Somssich László gróf, Széchenyi Aladár gróf, Pallavicini György őrgróf és Hoyos Miksa gróf indítványára Somogymegye nagybirtokosai felajánlották birtokaik harminc százalékát a földmives népnek. A parcellázási munkálatok már a tavasszal megkezdődnek és az aratás után e felajánlott földbirtokkomp exumok a parasztság birtokába kerülnek Ily önkéntes fehjánlások és parcellázási munkálatok már másutt is megkezdődtek., Az első nagyarányú földosztást a csongrádmegyei Pallavicini-wadalom kezdte meg, amely nek tulajdonosa — a PalIavicini=hitbizomány majoreskója : Pallavicini Alfonz gróf felajánlotta azt, hogy birtokából annyit földet enged át a környék földmivesnépének, amennyit az meg akar és meg tud vásárolni C birtok több mint kilencvenezer katasztrális hold. Egytagban Magyarország legnagyobb latifundiuma Tizenhat község népe nem tudott eddig földhöz jutni, mert a községek egész határa a Pallavicini ura« dalom tulajdonában van. A föld eladása az uradalom algyői és tá« péi birtokrészleteinél kezdődött, ahol mindenki annyit jegyez tulajdonul, amennyit vásárolni akar és tud. 3-5—8-10—20-40 holdas parcellákat jegyeztek eddig a környékbeli földmivelők és azokon a területeken, ameiyeken eddig a tanyák és majorságok emelkedtek, 80 — 100 holdas középbirtokok keletkeznek A földárak meglehetősen jutányosak. Első osztályú szántóföldeket holdanként 4000 koronáért, a másodosztályuakat pedig 2500 koronáért árusítják. A felosztást maga az uradalom hajtja végre, bankok és közvetítők kizárásával, de egyben minden altruista intézmény és az állam közbejárása nélkül is. Csongrádmegyének ezen a vidékén, ahonnan a szorgalmas és