Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-13 / 39. szám

/c /'fty /c XLVII. évfolyam, 39 ni m hs ra ÍVi ii Békéscsaba, 1920 május 13 Csütörtök Ű t' í jj r .wvj iitöáj Egész 4vt« — Félévre — — Negyedévre — Egy Hónapra — — 120— korona — 60 korona — 30.— korona 10'— korone Megjelenik hetenként kétszer; Csütörtökön és vasárnap regge! POLITIKAI LAP inírieaztőség es kiadóhlvaitt:: II kerület, Ferenc Jótief-tér (Búzapiac. 20. s» V;egyei telelőn : 7 szám A hirdetési dijak helyben, isindenkoi készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. Öi nappsl megbesszabbitották azt az időt, melyet a halálos Ítéletünket tartalmazó kegyetlen okmány aiáirásara engedtek. Öt rettenetes nappal tovább gondolkozhatunk afölött, vájjon aláirjuk-e azt a békeszerződést, amely csak ujabb háború, küzdelem, nyomorúság csiráját foglalja magáiban, vagy pedig haragos daccal, felhorkanó, keserű feihaborodással elébük vágjuk a tollat: jöjjön aminek jönnie kell, de ehhez a megszégyenítő és megnyomorító okirathoz nem adjuk oda a nevünket soha 1 Nehéz probléma előtt állunk. A keserűség a szégyenteljes harag az átkozódó düh első kitörése után szükségünk van a nyugodt megfontolásra, az okos és bölcs latolgatásra, a józan mérlegelésre, mert hiszen soha sem kellett ennyire fontos, valóban a nemzet életébe vágó kerdésben határoznunk. Ha aláírjuk, tudjuk mi vár ránk. Tudjuk, hogy ezek a dermedt szivvel és bárgyú aggyal megszerkesztett sorok szorító hurok gyanánt csavarodnak körénk s megakarnak fojtani bennünket. Tudjuk, hogy méreg van btnnök, talán lassan, talán gyorsan ható, de mindenesetre olyan, amely öl. De az egészséges szervezet védekezik a mérgek és az elmúlás ellen; ellenmérgeket termel és kiveti a gyilkos anyagokat. Ilyen biztosan és szilárdan szembeszálló ellenszer mibennünk nemzeti öntudatunk és történeti multunk, a földben, amely a mienk volt és a mienk is lesz, a megmásíthatatlan földrajzi egység. Ezekkel az erőkkel szemben minden földi hatalom tehetetlen. Tehetetlen az a zsaroló társaság is, amely most pisztolyt szegezve mellünknek ezt a gyalázatos igent akarja kicsikarni, örültek kezében van az a fegyver. Vigyázni kell 1 Meg kell várni, mig ártalmatlanná váltak s csak azután lehet kikacagni őket. Hiszen ez az őrült társaság a fehérre is rámondatná, hogy fekete. Hiszen a békeszerződésben, ha az egésztől el is tekintünk, olyan gazdasági és pénzügyi követelések vannak, melyekről minden ember azonnal láthatja, hogy teljesíthetetlenek. Es ők mégis azt parancsolják, mondjuk rá, hogy teljesíthetők. Rendben van. De vájjon változtat-e ez valamit azoknak lehetetlenségén ? Hatalmukban vagyunk, leigáztak bennünket. Az a három és fél millió magyar, akiket elszakítanak tőlünk, valójában már hónapok óta nyögi a*, idegen rabságot. El tudják ezek az urak képzelni, hogy lemondjunk róluk ? Hogy a vér vizzé váljék ? Hogy belenyugodjunk a pusztulásba? Ugy-e nem. Mért is volt szükségük erre a megnyomorító békére, hogy elgyengitsenek bennünket, hogy megbénítsanak, mert jól tudják, rnihely erőre kapunk, közéjük vág a haragos ököl. Higgadtságra, megfontolásra, eszességre van szükség. A diplomácia ravasz mesterség, fuifangosságot követel. Mi Wilson ur szédelgései alapján becsülettel azt hittük, hogy ennek az alakoskodó, áinok mesterkedésntk vége szakad. De ellenkezőleg, olyan lelketlenül, olyan aljasan állítottak falhoz bennünket, mint még soha nemzetet. Csalókkal és zsarolókkal szemben, ha nincs fegyver, akkor a fortély segií. Hasonlót a hasonlóval. Ezt tartsák szern előtt diplomatáink. Mert hogy a nemzet erre a békeszerződésre egy hangon kiáita : Nem, nem soha — az mindennél természetesebb. Gróf Teleki Páí u>ilatkozata a békekonferencia jegyzékerői Néma csöndben lélegzetét visszafojtva hall gatta végig a nemzetgyűlés gróf Teleki Pál külügyminiszter előadasát A teljesíthetetlen pon tokkal tultőmött békeszerződés meghallgatása után a nemzetgyűlés tagjainak arcán visszatükröződött a jogos felháborodás, mely csak arra az álláspontra helyezkedhet hogy : Nem, nem, soha I Gróf Teleki Pál nyilatkozatát az alábbiak ban közöljük : A magyar béke az összes békék közül a legrosszabb és a legkegyetlenebb. A levél ud variassága helyenként valósággal mentegetődzéssé válik azokért a hibákért, amelyeket a szerződésben elkövettek Érdekes, hogy nem is a néprajzi határokai állítja szzmbe a békeszerződés és a tevéi a most kijelölt halálokkal, ha< nem Magyarország regi határait s világosan azt mondja hogy a magyar állásponttal szem ben mégis azon az állásponton kell, hogy ma« radjanak amelyre eredetileg helyezkedtek Itt tehát csak a két extrém álláspont áll egymással szemben: a mi álláspontunk és a bennünket körülvevő népek imperialista álláspontja Ez sincs kifejezetten benne, hanem csak a sorok közt. Itt némi magyarázattal szolgálhat Baifour beszéde : hogy mig a fö irunyelv a határok megállapításánál a nemzetiségi vol\ még sem szabad figyelmen kivül hagyni a vasuü össze köttetések, a gazdasági viszonylatok sőt a stra tégia szempontjait sem Itt látjuk azt, hogy egé szen más, efemer tényezők játszottak bele a dologba amelyeket elvégre, ha nem is napok, de évek alatt változtatni lehet. Ezért vált tu lajdonképpen a megszabott határ egy gazdasági hódítási határrá A kísérőlevél közzételt egyik passzusa ugy hangzik, hogy ezer éves birtok lásunk jogtalan volt. (Nagy zaj ) A hiteles szövegben ez igy van : „Az ezeréves birtoklás sem jogcim akkor, amikor már az ilyen birtoklás jogtalanná vált, jogtalannak látszik " Tehát itt bizonyos változat van. De még ebben a formájában is e helyről ezt az indokolást vissza kell utasítanom. (Altalános élénk helyeslés és taps) Egy másik passzus a népszavazást fölöslegesnek mondja és ezt ugy indokolja, hogy 1918 őszén október és november havában az elszakított területeken a nép már nyilatkozott. (Felkiáltások : Igen, de éppen ellenkezőleg !) Igen nyilatkozott, de jobbra is meg balra is. (Felkiáltások : Inkább jobbra I) Gróf Teleki: A gyulafehérvári határozat pedig hogy kik által, minő kiküldöttek vagy ön. megbízottak által (Felkiáltások: Es minő napi dijak mellett!) hozatott, azt mi tudjuk, Ez az indokolás nem áll meg és sokkal több súlyt adott volna a békekonferencia határozatának, ha ehelyett egyszerűen az akaratra hivatkozott volna. Azt kell higyje, hogy a békekonferencián nem mindenki jutott hozzá ahhoz hogy mindent, amit el kellett volna olvasnia, el is olvashasson. Mert máskülönben alig tehette volna Grawford grófja a lordok házában azt a kijelentést, hogy a magyar tisztviselők és az ezeknek segédkező tanitók a magyar statisztikát magyar érdekből megváltoztattak (Felkiáltások : Rágalom !) Me> morandumainkból láthatta volna hogy e sta tisztika ellen a románok minden igyekezetük mellett is csak egy térkép szinhatásait tudták fölvonultatni. Láthatták volna a Felvidéken végzett cseh népszavazás módszerét, elolvashatták volna a vallasi statisztikának nemzetiségi statisztikánkkal való összevetését és ebből láthatták volna annak helyességét és igazolását, hogy! a népszámlálási biztosok jelentékeny része 1900 ban fele, 1910 ben tebb mint fele tanitó volt, ezek legnagyobb része felekezeti tanitó és ezek jelentékeny része is nemzetiségi tanitó A Ion doni cseh megbízott egy intervjujában azt mondta, hogy mi megbízhatatlanok vagyunk, mert az elszakítandó magyarok számát egyszer 3.600 000 re, máskor meg 1 800,000 re tesszük. Ennek a magyarázata igen egyszerű Az egyik szám a tőlünk elszakított összes magyarságot jelzi, a másik pediglen csak az Alfölddel szo ros kontaktusban levő magyarságért; A határkijelölő bizottságra vonatkozó rész csak akkor engedmény a mi részünkre, ha ez a neki í dott hatalommal ugy él, hogy erkölcsi kötelességének fogja tartani s jogát föltétlenül s minden egyes esetben gyakorolni ott, ahol Európának akár anyagi, akár erkölcsi érdeke követeli, hogy ne maradjon Európában jogta lanság, igazságtalanság és kegyetlenség. Ha igy fogják azt interpretálni és igy fog aztán eljárni a népszövetség, akkor mindenesetre jelentőségteljes a levélnek ez a passzusa A szerződés rossz, nagyon rossz, még mos tani fogalmazásában is Mert hiszen udvariasságok jóleshetnek embereknek de nemzetek ud' variassággal nem érhetik be. A magyar nemzet mindig nagy volt a szerencsétlenség óráiban Le gyünk azok most is Egész magatartásunk alapvonása ne az életért való könyörgés, hanem az élniakarás legyen (Altalános élénk helyeslés és taps) A békedelegáció melyet nemzetünknek nagy patriárchája vezetett, az ő nagy méltóságá val ezt a méltóságát a nemzetnek meg tudta tartani. (Felkiáltások : Éljen Apponyi 1 Éljenzés és taps a Haz minden oldalán) Mindig ugy állt ott mint aki nem könyörög az életert, de aki élni akar s tudja, hogy élni fog I Ezek fen tartásával a nemzet ismét oda fog jutni, ahova Mohi és Mohács után jutott. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a rendes menetét hagyja meg a dolgokoak s a kérdéseket arra hivatott speciális fórumában, a külügyi bizottság előtt vitassa meg először. Elnök indítványára a keddi ülésen a miniszterek felelősségre vonásáról szóló javaslatot tárgyalják. Értesitö. A mezőhegyesi m kir állami ménesintézeti kórház betegei, ápoló és egyébbként é e. lem élvezetre jogosult személyzetének vendéglő szerű étkezése 1920 julius hó 1-től 1920. junius hó l.'éig, azaz egy évre a mezőhegyesi m, kir. állami méneskatonai parancsnokságnál 1920. junius hó 10 én délelőtt 10 órakor zárt irás beli versenytárgyalás utján biztosíttatik. A részletes feltételek a mezőhegyesi m. kir. állami ménes katonai parancsnokságánál megtekinthetők, ahol az ajánlathoz szükséges űrlapok is kaphatók. Mezőhegyes, 1920. május hó 5. én A mezőhegyesi m. kir. áilami ménes katonai parancsnoksaga.