Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-06 / 37. szám

Békéscsaba, 1920 május 6 Csütörtök XLVII. évfolyam, 37 szám átért* — — — 126— koron. Megjelenik hetenként S»erke«»tí«ég é* ld«lóhlv«- A hirdetési dijak helyben, mindenkor Félévre — - — — eo - koron. Wtszer I Csütörtökön POLITIKAI LAP U1: n. kerület, Ferenc Jó- ké.zpén««el fizetődök. — A „Nyilt-tér*" Uegyedém — — — 30.—koron. "iszer i ^Utorionon rwwiuuu (Buz.pUc) 20. u rov.tb.a egy sor kösléti díj. ' 20'— K Egy hón»pr» — — — 10— korona és vasárnap reggel Megyei telefon: 7. szám. Kézii.tok nem .detnik vast*. Ezerkoronás búzaárakról beszél a kisgazdák egyik lapja és nekünk fogyasztóknak, akik ma már valóban csak a mindennapi falat kenyérért imádkozunk az Egek Urához. Kinosan borsódzik tőle a hátunk. A gazdák organuma azt állítja, hogy csakis ez az ár lenne arányban az ipancikkek áremelkedésével és hogy azárarágitási törvény, meg a maximálás egyedül az őstermelőket sújtja. Teljes beismeréssel és megértéssel vagyunk a nemzet minden egyes rétegének bajai és panaszai iránt. Azt is átlátjuk, hogy a magyarság termelő munkájában és a nemzeti újjáépítésben legfontosabb, sőt döntő szerepe éppen mezőgazdaságunknak van. De ugyanakkor, amikor kissé túlérzékenynek tartjuk a gazdák feljajdulásá', fnert hiszen olyan bajról, termelési nehézségekről és jövedelem pangásról van szó, melyei egyaránt érez az iparos, a gyá.os és — jól értsük meg — a becsületes kereskedő is, ugyanakkor annyira ön*.ő, csak a maga érdekeit szem előtt tartó orvoslást ajánl, amely ellen a többi rétegnek, elsősorban a fogyasztó közönségnek nevében fel kell emelnünk szavunkat. Ne az legyen a törekvés, hogy a mezőgazdasági termékek árát az iparcikkek magas árához emeljük, hanem ép megfordítva : az ipari produktumok árát kell a mezőgazdasági termékek árának aránylag alacsony nívójára szorítani. Az iparcikkekármaximálása legtöbb esetben gyakorlatilag keresztülvihetetlen. Ellenben igenis meglehet akadályozni, hogy akár az előállító, iparos vagy gyáros, akár a forgalomba hozó, a kereskedő, indokolatlanul nagy haszonhoz jusson. Ezt célozza az uj árdrágitási törvény és ha kellő szigorúsággal érvényt szerzünk neki, bizonyára nem eredmény nélkül. Persze emellett még álmodnunk sem szabad arról, hogy az iparcikk, mondjuk a ruhaszövet aránylagosan oly olcsó lesz, mint például a buza. Nem szabad elfelejteni, hogy az iparcikkek vagy egészükben, vagy részeikben a külföld termékei s hogy áralakulásukra a külföldi tényezőkön kívül elsősorban pénzünk sanyarú állása és gazdasági életünk, kivitelünk és behozatalunk pangása bir döntő befolyással. Itt csupán arra lehet és arra kell ügyelni, hogy az ipari termelő vagy kereskedő semmivel se jusson nagvobb haszonhoz, mint az őstermelő. Nemzeti képviseletünk fele gazda és a tiszániuli választásokkal valószínűleg többségbe is kerülnek. Megilleti őket, mert hiszen a nemzeti munkának ők alkotják a fundamentumát. De ezt a vezető szerepüket használják fel a vezetőtől megkövetelhető józan mérlegeléssel. Azt könnyen elérhetik, hogy a gabona ára az emiitett magasságba ugrik. De ugyanakkor fürge libbeHéssel követni fogják az iparcikkek is és minthogy az arány megint a régi marad, fazdáink elölről kezdhetik emelési müveI I létükét. Igy mehetne egészen a végtelen| ségig. Es mig a két derék bajvívó duzzadó akarattal és lendülő karokkal egyemás ellen acsarkodik, nem is gondolják meg, hogy haragosan dobbanó lábuk alatt már-már élettelenül, kiterülten hever a szegény, szerencsétlen s az egészben tökéletesen ártatlan fogyasztó. Pedig a fogyasztóra is szükség van. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület gyűlése. Keveslik a gazdák a dohányárakat — Földbirtokreform — A munkabérek megállapítása szabadegyezkedés tárgya. A román megszállás alól felszabadulva ugy közigazgatási testületeink, mint kulturális és tár sadalmi egyesületeink egymásután kezdik meg működésűket. Vasárnap délelőtt tartotta a Bé késvármegyei Gazdasági Egyesület rendes köz gyűlését az egész megyéből idesereglő tagok élénk érdeklődése mellett A gyűlést Belíaey Géza elnök vezette Meg nyitójában rámutatott az elmúlt tizenhét hó napra, amely idi alatt a Károlyi uralom, majd a kommün, végül pedig az ellenséges meg szállás megbénította az egyesület működését. Mindahárom átkos időszak közül a legkeserve sebbnek az utolsót tartja amely a maga rabló ténykedéseivel nehezen kiheverhető károkat okozott gazdasági életünkben Örömmel emlé kezik meg az alkotmányos élet helyreállásáról és ez alkalommal oem mulaszthatja el, hogy az egész gazdaközönség nevében őszinte hálával ne emlékezzék meg Horthy Miklós kormányzó ról, akinek köszönhetjük, hogy a konszolidáció útjára kerültünk és Apponyiról, aki olyan ön feláldozó odaadással védte idegenben területi épségünket A jövő feladatai közül elsőnek és alapvető fontosságúnak a termelést tartja Földünket és munkánkat — úgymond — oda kell állítani a haza szolgálatába Utána Sólyomi Lipót titkár felolvassa a kilőmbőzé rendeleteket, melyek az egyesülethez érkeztek. A földmivelésügyi miniszter elrendelte hogy azoknak a mezőgazdasági szegődményeseknek. akik katonai szolgálatra bevonul tak, a gazda köteles 8 heti járandóságukat kiadni Ugyancsak a miniszter kívánsága, hogy a munkálatoknál elsősorban helybeli munkásokat alkalmazzanak. Meglehetős elégedetlenséget keb tett. hogy a miniszter csupán 50 százalékkal emeli a dohányárakat Elhatározták, hogy ez irányú panaszuk kifejezésére olvoslás végett felírnak a miniszterhez Ugyancsak a földmivelésügyi minisztérium bői szigorúan bizalmas rendelet érkezett egy földbirtok tervezetre vonatkozólag Az egyesületet felhívták, hogy a május 11 én tartandó országos értekezleten adják elő észrevételeiket A tervezet áttanulmányozására egy bizottságot küldtek ki. amely május 5. ig köteles jelentésé rel elkészülni. Mélté érdeklődést keltett a falusi otthon gondozására alakult „Falu" szövetség körirata, melyben a szövetség ismerteti programmját és az egyesületet, továbbá annak tagjait arra hívja fel, lepjenek be tagjai, sorába Ezt a felhívást lapunk más helyén külön cikkben tárgyaljuk. A földmivelésügyi miniszter rendelete tu , datja. hogy a mezőgazdasági munkabérek megállapítását a szabad egyezkedésre bízza Az al | ispán mégis felszólítja az egyesületet, hogy az j esetleges viták elintézésére egy gazdákból és munkásokból álló bizottságot küldjenek ki. Az egyesület eleget tesz a kívánságnak. Oalgócey indítványára elhatározták, hogy a izén, olaj és zsinegbeszerzésről az egyestlet maga gondoskodik és ezirányü szükségleteiket a tagok már előre jelentsék be Minthogy az egyesületi hivatalos értesítők kinyomása a mai viszonyok között rendkívüli pézáldozatba kerül, ugy határoztak, hogy érint 'fezéibe lépnek az egyik helybeli nyomdavállaattal, hogy az ott megjelenő lapban adjon heyet az egyesület közleményeinek. Megegyezés esetén ez a lap volna a Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Christian György indítványozza, írjanak fel a szénkormánybiztossághoz, hogy az Isasztgen kifejtéire kerülő nagymennyiségű tőzsegből elsősorban mezőgazdasági célokra adjanak. Tu' domása szerint a tőzse? jól használható a csépléshez Az indítványt elfogadják. Berthóty István jelenti, hogy a megyének 2 waggón rézgátic érkezett. Felkéri a gazdákat, hogy az érte járó pénzt az egyes községekben gyűjtsék öisze. Több tárgy hiányában az elnök megköszöni a tagok érdeklődését és az ülést bezárja. Az árdrágitási törvény. Ki az árdrágító? — Egész vagyonát el lehet kobozni A közvélemény parancsoló szavának sietett engedelmeskedni a képviselőház akkor, amikor elfogadta Ferdindndy Gyula igazságügyminiszter törvényjavaslatát mely az árdrágítás letörésére irányul A törvény főérdeme abban áll, hogy amikor erélyes kézzel, szabadságvesztéssel, áru*, sót vagyonelkobzással közbelép, ugyanakkor ügyel arra is, hogy merev, élettelen meghatározásokkal el ne riassza a becsületükre kényes, reális termelőket és kereskedőket Alább közöljük — apróbb kihagyásokkal — a törvény sző* vegét 1. § Árdrágító visszaélés vétségét követi el: 1. aki közszükségleti cikkért a törvény ér telmében erre jogosult hatóság részéről megszabott vagy megengedett legmagasabb árnál magasabb árt követel, köt ki, vagy fogad el, vagy aki közszükségleti cikket nyereséget célzó tovibbeladás végett a legmagasabb árnál ma« gasabb áron vásárol (ártullépés); 2. aki olyan közszükségleti cikkért, amelynek legmagasabb árát a hatóság meg nem szabta, az igazolt árt (2. §) aránytalanul meghaladó ellenszolgáltatást követel, köt ki ivagy fogad el (áruuzsora) ; 3 aki közszükségleti cikkel gazdaságilag igazolatlan nyereség szerzése céljából árdrágításra alkalmas módon üzérkedik; különösen ily célból a közszükségleti cikk árát az árunak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedés) drágitja vagy közszükségleti cikk forgalomba hozatalának nözvetitésénél aránytalan díjazásért jár el vagy közszükségleti cikket az 1895 : XLV1. vagy az 1908 : XLVII t. cikk tilalma ellenére hamisítva hoz forgalomba (árdrágító üzérkedés) t 4. aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikk készletét a cikk árának drágítása vagy magas árának fenntirtása végett el' rejti, iltitkolja, megsemmisíti, vagy használhatatlanná teszi, vagy a minisztérium rendelkezése ellenére a forgalombahozataltól visszatartja, termelését (előállítását, vagy a vele való kereskedést korlátozza, vagy megszüntati, vagy a kész letet a közellátástól árdrágításra alkalmas bár. mely más módon jogosulatlanul elvonja (áruelvonás) ;