Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-06 / 37. szám

ÍJ BÉKtSMEGYEI KÖZIÖPTT Békéscsaba 1V20 május 6. 5. aki oly közszükségleti cikket, amelynek forgalmát a minisztérium rendelkezései korlá tozzák, e korlátozások megszegésével vagy ki­játszásával nyerészkedés végett beszerez, vagy a minisztérium tilalma ellenére külföldre vagy az ország megszállott területére kivisz (árucsem pészet) ; 6 aki az 1 — 5 pontokban felsorolt cselek mények valamelyikének elkövetésére felhiv, ajánlkozik vagy másokkal összebeszél vagy egyesül E vétség egy évig terjedhető fogházzal és százezer koronái* terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá hivatalvesztéssel s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és azoknak a cikkeknek elkobzásával büntetendő, amelyekre nézve a cselekményt elkövették Ezenfelül a bíróság az elitéltet iparigazol ványának vagy iparengedélyének vngy ezt pótló hatósági engedélyének elvesztésére Ítélheti s egy évtől öt évig teijedhető időre eltilthatja őt az Ítéletben megjelölendő vagy általában köz szükségleti cikkekkel való kereskedéstől; a kül földit az országból kiutasíthatja s a visszatérés tél örökre is eltilthatja; a belföldit öt évig ter jedhető időre kitilthatja a községből, amely nem illetőségi helye ; elrendelheti az ítéletnek vagy rendelkező részének az elitélt költségén falragasz vagy hírlap utján vagy üzlethelyiségében vagy egyébb módon közhírré tételét. A kísérlet büntetendő. 2 §. Az 1 §. 2 pontjában említett igazolt ár alatt azt az árt kell érteni, amely a termelési (előállítási) vagy beszerzési és egyébb szükség­leti költségeken felül az összes körülmények számbavételével megállapítandó gazdaságilag igazolt méltányos hasznot juttat az eladónak Amennyiben az előbbi bekezdésben meg­határozott igazolt árt aránytalanul meg nem ha ladja nem esik a büntető rendelkezés alá oly ár követelése, kikötése vagy elfogadása amely : a mezőgazdaság és az erdészet, az állatte­uyésztés. a halászat a kerti és a szöllőgazdaság, valamint a méhészet terményeinek és termékei nek a termelő részéről történő eladásánál meg­felel az illető termények vagy termékek átlagos helyi forgalmi (piaci) árának: a bányászat és az ipar termékeinek az elő állító részéről történő eladásánál megfelel az illető cikk olyan átlagos árának, amely a for­galombahozatal idejére nézve irányadó előálli tási kfttségekből a vállalat általános összkölt ségeinek az illető cikkre eső részéből és a vál­lalat helyzetében gazdaságilag igzzolt haszonból alakul ; kereskedő részéről történő eladásokná' an aak az árnak, amely a forgalombahozatal idejére nézve irányadó beszerzési árból, a vállalat álta lános összköltségeinek az illető cikkre eső ré­széből és a vállalat helyzetében gazdaságilag igazolt haszonból alaxul. 3 § Árdrágító visszaélés büntette miatt öt évig terjedhető börtönnel és ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az 1. §. alá eső valamely cselekményt a közel látás érdekét súlyosan veszélyeztető mértékben vagy üzletszerűen követte el, vagy aki árdrágító visszaélés bflatette vagy vétsége miatt £a jelen törvény alapján vagy korábban szabadságvesztés büntetéssel már büntetve volt. Ezenfelül a biróság az elitéltet a? állam kincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű s az elitélt vagyoni viszonyaihoz és a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezheti A vagyoni elégtétel, a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség többszörösében is állhat és ax elitéli tgésx vagyonértékének elkob­Másáig terjedhet. A pénzbüntetésnek, az elkebzott értékeknek és a vagyoni elégtételnek hovaforditása felől a minisztérium rendelkezik. 6 § A jelen törvény 1—4 § ainak vala melyikébe ütköző bűncselekmény esetében a vevő az ár leszállítását követelheti, a kifizetett ártőbbletet pedig visszakövetelheti. E követelés kat hónap alatt elévül. 7 § A jelen tőrvény rendelkezései, valamint a legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki áruknak kiviteli engedély alapján külföldre szállítása céljából történő el adásokra és vásárlásokra. I § A minisztérium a külföldről behozott közszükségleti cikkekre nézve a legmagasabb árak, valamint az igazolt ár s a közvetítői dija zás tekintetében kivételeket engedhet. 9, A jelen térvény alá eső vétségek és bün* tettek esetében az eljárás íz erre a célra szer­vezendő uzsorabiróság hatáskörébe tartozik. Az uzsorabirósfgof itélőbirákból, továbbá az őster me'.és az ipar vagy a kereskedelem képviselői köréből kell megalakítani. A jelen törvény büntető rendelkezéseit ka tonai büntető biráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell. Az eljárásra a katonai büntető eljárás sza­bályai szerint a katonai büntető bíróságok hi­vatottak 11. § Ez a törvény kihirdetésének napján azonnal életbelép. Hatálya két év elteltével meg­szűnik. A munkásbiztositás reformja A munkásbiztositás a magyar kir.; kormány által addig is mig törvényhozási uton végleges módosítás alá kerül, 1919 november hóban ide­iglenesen módosítva lett A napilapok ismertették azokat a közismert okokat, amelyek szükségessé tették a pénztár belső szervezetének a megváltoztatását is A belső szervezet átmenetileg állami keze lésbe vétele által nyer biztosítást, azon elemek távoltartása céljából, amelyek eddig ezt az ál lami fontos egészségügyi feladatot teljesítő első rangú szociális intézményt a saját szervezetük szolgálatába állították A komoly munkások a betegség és baleset biztosítás megerősítését, a becsületes ésszorgal mas beteg munkás ellátásának a megszílárditá sát, a részrehaj latlan igazsígos adminisztrálást megnyugvással fogadják A reform a munkásbiztositás kötelezettséget az ipari és gyári munkásokon kivül a kereskedő­segédzk művezetők irodai alkalmazottak és ma gántisztviselőkre is 12C00 korona évi, illetve 40 korona napi kereset határáig kiterjesztette Ki van terjesztve a biztosítási kötelezettség a magdnhdztartási összes ereléd alkalmazót takra is A betegségi biztosítás mellett a baleset biz tositás is kötelező A közalkalmazottak biztosításira nézve a je len rendelet nem intézkedett, de beigér fe, hogy ezek biztosítása is intézményesen a közel jövő­ben meg fog történni. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár 1920 évi május hó 1 étől léptette életbe az uj rendszert Hirdetményben felhívta az összes érdekelt munkaadókat hogy 8 nap alatt összes már be jelentve lévő alkalmazottaikat a május 1-iki munkaviszonynak és bérnek megfelelően újra jelentsék be. Az újra bejelentés mindenkire néivekitelező, akikre a biztosítás kiterjed. A magántisztviselők stb 12,000 korona évi fizetésig szintén bejelentendők, mert erek csak 4800 korona bérhatárig voltak eddig a biztosi tásba levonva. Bejelenteni tartozik minden hixtartás fejt a cselédeit A bejelentés elmulasztása kihágást képez A segélyezés mérve fel van emelve Egy évig terjed a segély igény. Különös tekintettel van a törvény az anya és gyermekvédelemre. A bíráskodásban is változás történt. A pénztári határozatok ellen a kir. járás* bírósághoz lehet felebbezni. Fe hívjuk a munkaadók és biztositattak fi­gyelmé a pénztár hirdetményére és arra, hogy a bejelentést pontosan megtegyék, mert a tör­vény szerint a be nem jelentés miatt nemcsak elsárást és pénzbüntetést, hanem terhes anyagi károkat is szenvednek. Hirdetmény. Nyilvántartásba vétel végett felhivom Békét­csaba r. t város lakosságát, akiknél hadifoglyok még alkalmazásban állanak, valamint azon hadi­foglyokat. kik önálló keresetet folytatnak, hogy hadifogoly alkalmazottaikat, az önállók maguk személyesen a m. kir. államrendőrség békés csabai kapitányságánál f évi május hó 10 11, 12 ik napjain délelőtt 9 órától (a városházán, 25 sz. ajtó) jelentsék be, illetve jelentkezzenek. Azok, kik már jelentették, vagy kik már jelentkeztek és igazolványi lapokat nyertek, igazolványi lapjukat magukkal hozni kötelesek. A jelentkezés elmulasztása büntetést von maga után Békéscsaba, 1920. április 30. Galli, m. kit. ikapitin)', A bukaresti főrabbi kudarca. A kolozsvári zsidók nem tesznek hűségnyi­latkozatot. — KiközOsltett nagykereskedő. Még az oláh megszállás idején olvashattuk a nagyváradi lapokban, hogy a bukaresti fő­rabbi meglátogatta a váradi hitközséget állító lag azért, hogy a hitközség ügyeit reformá­landó szervezetét megtárgyalja Azt is hírül ad­ták hogy a főrabbi kőrútjában Erdély összes nagyobb városait érintette. A királyhágón tuf ról érkéz* hirek most aztán világot vetnek a románzsidó főpap küldetésének igazi céljára A főrabbi feladata az volt, hogy a magyarokkal tat tó erdélyi zsidóságot nyilt állásfoglalásra birja és megbízójának, a bukaresti kormány elnökének az erdélyi zsidóság hűségnyilatkoza­tát megszerezze. Első állomásul Kolozsvárt vá­lasztotta ki, azt a várost ahol a legnegyobb erővel küzdött a lakosság magyarságáért és ahol a román politikusok a renitenskedő m* gyarság fófészkét látták. A bukaresti főrabbi Kolozsvárott jelentke zett a városi prefektusnál és támogatását kérte megbízatása elvégzéséhez A volt kormányzó­tanács tagjai is Kolozsvárra utaztak erre az űri nepélyes alkalomra, amikor az erdélyi zsidóság vezetői nyíltan is román alattvalóknak vallják magukat és ezzel épugy Romániához csatlakoz nak, mint ahogy ezt a szászok is tették. A kolozsvári hitközség egyik vezető em bere: Dick Jakab nagykereskedő a főrabbi meg érkezésekor azonnal referált az ottani állapotok ról és kijelentette hogy az egyházközség veze­tői között már migállapodás jött létre és en nek eredményeképpen a hűségnyilatkozatot le fogják tenni. Az ünnepi beszéd megtartása előtti napon a városi prefektus hivatalában ahol jelen volt a bukaresti román katonai parancsnok és több volt miniszter is, megjelent dr Eisler Mátyás kolozsvári főrabbi és kijelentette hogy nem en­gedi meg a hazaárulást hirdető beszéd megtar­tását A templomot nem nyittatja ki és oda a bukaresti főrabbi csak katonai erőszak utján léphet be, de akkor a szentírás átka fogja ki sérni minden cselekedetét Az erdélyi zsidóság — mondotta űr. Eisler — eddig is hü magyar alattvalóként szolgálta hazáját és bármi történjék ezután is az marad. Rendeletre, parancsszóra nem lehet az embe­rek lelkét átformálni és aki enged a külső kény­szernek, zz a legnagyobb bünt követi el, mert elárulja hazáját. Dr. Eisler Mátyás szavai a legnagyobb konsternációt keltették és a katonai parancsnok, mikoi lefordították neki a főrabbi kijelentéseit, letartéztatással fenyegette meg dr Eislert A fő' rabbi azonban mégis elérte att hogy bukaresti paptársa elállott a beszéd megtartásától és azt mondotta, hogy ezckután Kolozsvárolt meg sem kíséreli a zsidóság megtérítését — Nem tetszett dr. Eisler magatartása Dick Jakabnak, aki ezzel veszélyeztetve látta üzleti jövedelmét és azt hitte, hogy azonnal megvon­ják tőle az egész Románia területére szóló zászló szállítási megbízást Helytelenítő véleményét éles hangon mondotta el az összehívott hitköz ségi gyűlésen, de senkisem akadt, aki pártját fogta volna, sőt felszólalásának eredménye az lett, hogy a hitközségből kitiltották és mint a hitközség megszégyenítője, tőrölték nevét a hí vők sorából. Pályázati hirdetmény. Békésosaba rt. városnál üresedésben levő IV. kerület Vaudhát, Nsgyrét, Sikkony is g«>­rendási C) kerületi városi ker. szü'észnői ál­lásra pályázatot hirdetek. Felhivom a pályá­zókat, hogy szabályszerű képesítésüket és mű­ködésűket igezoló okmányokkal telsierelt pá­lyái*'i kérvényeiket hozzám 1920. évi mája* hó 9. ig annyival is ickább nyújtsák be, meri sz elkésetten beérkező folyamodványokat nem veszem figyelembe, A kerületi szülésznő java­dalmazása évi 480 korona készpénz éi a szer* vezési szabályrendeletben megállapított műkö­dési dijak (első szülésnél 80 K, másnál 20 Szegénysorsu SEÜlőnőknél a városi szegényalap téritést ad. A megválasztott szülésznő tartozik kerületében lakni s az ügyv. orvos utasításaik követni. Békésosaba, 1920. április 34. Dr. Berthóty István, polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents