Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-15 / 31. szám

Békéscsaba, 192U április 10 biuioriuR i mm m w . Megjelenik hetenként kétsrjer: Csütörtökön és vasárnap reggel. ElőflzetéBi árak: Egész évre — 64 K Félévre 32 K Negyedévre — 16 K Egy hónapra— 6 K Mindennemű kéziratok Ferencz Józsel-tér 20.' szám alá küldendők. POLITIKAI LAP Szerkesztőségi kiadóhivatal : II. kerület,. Ferencz J.-tér, (Búzapiac) 20. száfti alatt. Megyei teleíon7.szájn> A hirdetési dij&k helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők.— Nyilt-tér rovatban egy sor közlési dija : 3 5C Kéziratot a szerkesztőség nem ad vissza. Deresre velők, ezt kiáltja, harsogja, zúgja érthető elkeseredett feSháborodássaí az egész közvélemény, sajtó, nemzetgyűlés; deresre velők, a láncosókkal, az árdrágítókkal, uzsorásokkal, árurejtegetőkkel, ezzel az undorító, telhetetlen vámpir-fajzattaf, akik kiszívják a csecsemő vérét, elványasztják az anyát, megőrlik a dolgozó férfi izmait s megakasztják az egész állami gépezetet. Kicsinyei, a szürke élősdiek, a testünkön hizlalják' magokat, mint a tetvek és i

fincs az a vakaródzás, nincs az a kenőcs, nincs az az irtószer, ami elkergesse őket ; -rig a n2gyok, mint valami rettenetes óriás kígyó, mint a félelmetes boa constrictor, ölelnek át bennünket, szorítanak, benyálaznak és halálra' roppantva gyömöszölnek határtalanul táguló bendőjükbe. ' A Végsőkig gyötört nemzet mqst már kétségbeesetten, utolsó, sziki ázó

1 lendülettel a doronghoz kap: a parlamenti pártok arról tárgyalnak, hogy botbünteléssel sújtsák a lelkiismeretlen nemzetrabló és nemzetgyilkoló bandát. Egyéb sok keserűség után még azt a megalázást is el kell tűrnünk, hogy a magyar törvénykönyvbe, ebbe a világhírű, modern, ragyogóan fenköít épületbe talán be kel! állítani a derest. Európából a Balkánra, oláhok, szerbek közzé sülyesztenek bennünket. Ha egyébért nem, már csak ezért is nemcsak megvetéssel és undorral, de gyűlölettel kell tekintenünk rájuk. A földmivelésügyi minisztériumban legújabban tartott ankét ugyan arra enged következtetni, hogy az utolsó pillanatban elállanak ettől a kényszerű, középkori eszköztől. De valljuk be, ez nem is fontos. Akiknek olyan szemérmetlenül Vastag ber van az ábrázatukon, azokról miért kellene feltételeznünk, hogy testük egyéb része finyásabb lenne ? Nem, ne oda üssön az a bot. Aranytól duzzadó szügyükbe kell belehasitani s kivenni onnét mindazt, amit oda halmoznak, gyűjtenek, harácsolnak. Ezeknek az emberi formájukból kivetkezett undok, halálos, fekélyes lehelletü szörnyetegeknek csak egy hitük, egy szentségük, egy istenük van: a Pénz. A pénzt kell elvenni tőlük, lelketlen béka-szivüknek egyetlen, elvakult vágyát, a pénzt, minél többet, sokat, az egészet 1 Korai válsághírek. A béke csak niájusra várható. Apponyi nyilatkozata. - Marad a kormány. Az utóbbi időbei a fővárosi sajtó egy részének nyomán az a hir kapott lábra, hogy a jeleijlegi kormány távozik és he t lyét egy uj, vagy a keresztény egyesülés pártjából, vagy a kisgazda pártból alakult kabinet foglalja el. Ez a kombináció meg dőlt már az illető pártok vezetőinek nyi latkozataiban is akik kijelentették, hogy egyik frakció sem hajlandó ilyen súlyos viszonyok mellett a felelőssíg teljes súlyát magára vállalni Most azután a legilletékesebb körökből azt halljuk, hogy Simo r.yi^Semadam kormánya helyén marad egész a béke ratifikációjáig, amelyet fel adatául tűzött ki s ameddig az államügyek vezetését vállalta. Az osztrák és az olasz kormányelnök tárgyalásai. Luganó, április 10. Azon az értekez leten, amelyet Renrier Nittivel folytatott, Renner szóbahozta azokat a legfontosabb pontokat., amelyekben Olaszország és Ausztria megegyezést kiván létrehozni. Szó esett Magyarország határairól és a galíciai határ megállapításáról (M. T. I) Csak április végén vagy május elején lesz döntés. Budapest, április 14 Bécsi magánér tesülések szerint, melyek Neuillyből erednek, a nagykövetek konferenciáján a ma gyar béke ügyében valószínűleg csak ápr. legvégén, vagy május elején történik döntés. Mit mond Apponyij? Budapest, április 14 A Franciaország ból hazatért Apponyi Albert gróffal egyik budapesti lap munkatársa beszélgetést foly tátott Enrtek a beszélgetésnek a lényege a következekben összegezhető : A hangulat, amely még nemrégiben is az ellenségeink által megfizeteteti-sajtó hadjárat következtében olyan türelmetlen és gyűlöletes volt velünk szemben, a magyar békekövetség tájékoztató munkája után lényegesen megváltozott, sőt határo zottan javunkra dőlt Hogy ennek lesz e valami látható eredménye is, nem tudhatni, de meg van rá az okunk, hogy bizonyos reményeket tápláljunk. Különösen az angol rokonszenv és Nittinek, az olasz miniszter elnöknek erélyes fellépése esik a latba döntő fontossággal. Nem szabad elcsüg gednünk Végül Apponyi kijelentette, hogy minden jöVendő sikerünknek első alapfel tétele a teljes harmónia, a belső rend és a. gyors konszolidáció. Svájci újság Magyarországról. ' Budapest, április 14. Ripayot, a Jour nal de Oeneve-ben hosszabb cikksorozatot közölt, amely az uj keresztény Magyarországgal foglalkozik s amelynek most jelént meg a befejező közleménye. Ebben a fe« jezetben a cikkíró azokkal a mérhetetlen károkkal foglalkozik, melyeket a román megszállás Magyarországon okozott és rá mutat a gazdasági összeomlásra mely az országra a lehetetlen békeföltételek követ' keztében várakozik, Végül ezt írjgt: A kettős monarchia felbomlása után remélni lehetett, hogy Magyarország egy erős, egészséges magvat fog alkotni, amely, könül a környező többi dunai államok gaz dasági szerződések utján csoportosulhatnak. Mindenki, aki csak ezekben az országokban utazott, meggyőződhetett róla, hogy jólétük kérdése közös s hogy magára ha gyatva egyik sem képes lábra állni. Központi fekvése, lakosságának egységes volta és talajának gazdagsága egyébként Magyarországot jelölte volna ki mint alapot a kettős monarchia gazdasági újjáépítésére. Sajnos kétséges, hogy az egymásrautaltság érzése az uj nemzeti államoknak elég gyorsan utat tör-e Dacára Italia közbenjárásának, dacára azoknak a nyilatkozatoknak, melyek az angol parlamentben elhangzottak, attól kel! tartani, hogy a békeszerződés igazságtalan és képtelen feltételeket fog Magyarországra ráerőszakolni. Sem a több mint két millió magyart, akiket elszakítanak tőlük, nem fogják visszaadni sem arra nem fognak gondolni, hogy Európának ezen a részén egy uj és biztos rendnek az alapjait kell elhelyezni ahhoz, hogy a most már független de elpusztított államok együtt dolgozhassanak a közös megujhódáson. Nem kell a deres A termelő nem < árdrágító. A földmivelésügyi minisztériumban Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter elnöklésével ankét volt, amelyen a gazdasági érdekképviseletek megbízottai az árdrágításról készült törvényjavaslatot tárgyalták Az ankét a botbüntetés behozása ellen foglalt állí.st és feltűnést kélt még az as állásfoglalása, hogy a termelő bizonyos esetekben[nem tekinthető árdrágítónak, bármilyen mértékben túllépi is a megszabott árakat. Erről a két kérdésről Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter igy nyilatkozott : i -—r Az ankét a botbüntetés ellen foglalt állást, a botbüntetés különben a javaslatban sincs bent. A derest a minisztertanács kikapcsolta, mert amennyiben a nem» zetgyülés azt kívánná, erről a büntetésnem* ről uj törvényben kellene intézkedni. A tegnapi értekezlet azonban elvileg kimondotta, hogy főképpen külpolitikai szempontból nem tartja kívánatosnak abotbün« tetés beiktatását. — Az ankét amellett is állást foglalt hogy a termelő, ha nem közvetlenül a fogyasztónak ad el, nem tekinthető árdrági< tónak. Ez az eset tehát, akkor áll fent, ha a gazdát a saját községében keresik fel a kereskedők. A védelem a gazda számára azonban megszűnik akkor, amikor íogyasz« tónak ad'el, amikor piacra hozza az áruját, tehát amikor maga is mint kereskedő szerepel. Igy kellett dönteni azélrt, mert híszen a főbb élelmezési cikkeket, a gabonát, a burgonyát az állam' úgyis elrekyi" ráitatja termelőtől vagyis elveszi tőle maximális áron azt amire az államnak szüksége .van. Vannak még egyéb fontos, szempontok is, amelyek állami és nemzetgazdasági tekintetben indokolják a tegnapi értekezlet állásfoglalását, amelyeket azonban fontos érdekek sérelme nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni. Hadimilliomosok az indemnitásban. A pénzügyi bizóttság elvetette az indemnitási javaslatnak a 10. pontját, amelyben Korát yi Frigyes báró pénzügyminisz* ter azt javasolja, hogy a magyarhohos hadiszállítók követeléseire előlegek adassanak. Egyúttal java'solja, hogy a már folyó* sitoit előlegeket szankcionálja a nemzetgyűlés Ezek a folyósított előlegek mintegy félmilliárdot tesznek ki. A pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy fczék a hádiszállitó üzemek rászorulnak a segítségre, meri a Károlyi-éta és a kommunizmus ide-