Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-15 / 31. szám

jén annyi kárt szenvedtek, hogy e legitim finanszírozás nélkül nem indíthatják .meg üzemüket. A már kiutalt összegeken kívül tnég mintegy ezerháromszázmillió volna esedékes Korányi pénzügyminiszter azzal > érvvel, hogy a monarchia területén alakult uj államok megállapodásszerüen külön kü­lön kifizetik ezeket az előlegeket saját ál­lampolgáraiknak s igy Magyarország is köt. !es ezt a terhet vállalni. A pénzügy­miniszter nagy gazdasági érdekek védelme szempontjából ragaszkodik javaslata elfő gadásához. Tisztogatás a Kisgazdák Egyletében. V -4"»­' Hrabovszkyt és Szákot kizárták. Vizsgálatot kérnek. Vasárnap délután tartotta a békéscsa bai Kisgazdák Egylete rendkívüli fontos­ságú közgyűlését amelynek jelentősége messzire túlhaladja városunk határait, te kintve, hogy az a tót és oláhbarát mozga­lom, mely kebeléből indult ki, széltében hosszában foglalkoztatta nemcsak a magyar sajtót és a bennünket körülzáró ellenséges gyűrű magyarfaló lapjait, de a külföld te * A tisztviselők foglalkoztatása. t A román államférfiak panaszkodnak, hogy a megnövekedett Romániát nem tud­ják ellátni hivatalnokokkal, pedagógusok­kal, orvosokkal, ipari munkásokkal. Ezt mi már régebben konstatáltuk s levontuk be= lőle a konzekvenciát: Nagy Románia ment­hetetlenül el van veszve. Mi a megkisebbedett Magyarországon azon panaszkodunk, hogy sok nekünk a hivatalnokunk, pedagógusunk, lateinerünk; a megievők nézzenek más életpálya után a következő generációt pedig numerus clau­sussal akadályozzuk meg abban, hogy a ki­haló intelligens pályák ismét tul megtel­jenek Kétoldalt tehát megtörténik a kultur nivó kiegyenlítése :. a románok megjavita nák, mert ez nekik életkérdés, mi pedig leszáilitanók, mert felülkerekedett a fólfo> gás, hogy nekünk ez az életkérdésünk Annyira uralkodó ez a felfogás , hogy az érdekelt osztályok mind ebből a tételből indulnak ki és csak a lesorvasztásuk mi kéntjéről elmélkednek de hogy valóban hasznos szükséges-e ez a lesorvasztás, er ről ellenkező vélemény nincs is. Merjük e mi akkora homogén közfel kíntélyís újságjait is. Nemcsak itthon, de 1 fogás ellenében állítani, hogy nincs tulter az egész Nyugaton is az elszakadási törek melésünk sem tisztviselőben, sem lateiner vés és a hazafiallanság bélyegét sütötték pályákon ? A cáfolat bekiált az ablakunkon. Békéscsaba tót nyelvű polgárságára, amely pedig mindeddig menten állott minden ilyen vádtól De nemcsak ezért, hanem a körünk­ben felburjánzott, lappangó és kósza hire* kért, alaptalan meggyanusitás ^kért is öröm rnel hallgatták az elnöklő dr. Saller Vil mos részletes előadását, aki igyekezett be világítani a fájdalmasan kinos, nyomorult ügy titokzatos kulisszáiba Szavaiban telje sen tisztázódott dr. Szeberényi Lajos lel­kész szerepe, akit, mint a csabai tótság fejét, kényszerű eszközökkel vezetőként akart felhasználni az oláh elnyomás arra, hogy városunkat egy aljas, hazafiatlan mozgalomba belehajszolja, de az ő törhe­tetlen, magyar államhüségén minden igye­kezet, minden erőszak csorbát szenvedett. Hasonlóképen cselekedtek dr. Linder és dr. Zahoran is, akik minden közösséget megtagadtak egy a csatlakozás érdekében tartandó népgyüléstől. Minden szégyennek és aljasságnak ér­telmi szerzői és kivivői a két notórius akarnok, lelketlen kufár Hrabpvszhy György és írj. Szák Mihály volt, akik üzletet esi náltak a hazából, akik a pillanatnyilag ked vező konjunktúrát keresték s akiknek alá­való bzereplése ismeretes mindenki előtt. A közgyűlés dr. Sailer indítványára nagy többséggel el is határozta, hogy ugy Ura bovszkit mirit Szákot kizárja soraiból, a bíróság figyelmét felhívja az ügyre, iga zolja az elnököt, aki tehetetlen volt az erő szakkal szemben és kijelenti, hogy nem tekintheti bűnösöknek azokat, akik vagy fe nyegetésből, vagy tudatlanságból aláírták ,a képviselő jelölő ivet. Ez a határozat a közgyűlés egy részénél nem váltott ki va lami nagy megelégedést Különösen azok a tagok, tartalékos tisztek, adtak hangosan kifejezést zugolódásuknak akik hosszú hó­napokig Romániában, sínylődtek oláh rab ságban, mig itthon a Judások gyűjtögették az aláírásokat. De' Kovács Mihály he vesen védelmébe vette az Egyletet és az ő indítványára végül elhatározta a közgyü' lés, hogy táviratilag üdvözli Horthy Mik. lós kormányzót és a kormányt, ebben is tanújelét adva tántoríthatatlan hazafisá gának. I M* rr» • i Dj női Kalapek érkeztek meglepő olcsó árban SZÉLL kalaposhoz, Baross-u. 14. X23 Ma^TXOxoaxöxojxox-^^ Háromharmidnak beállott apparátusok sok egyharmad-országnak, egyharmad-állam nem birja el hárómharmad államnak tisziviselő fizetését. Az egyharmadát sem képes kellő képpen megfizetni, még kevésbbé foglal koztatni. Ha ezt mind igaznak ismerjük "is el, akkor is meggyőződésünk: Magyarország' nak szüksége van fölös tisztviselőire, fölös lateinerjeire Mert végzetes ellenmondás és végzetes következményekkel járó egyrészt esküdni hazánk területi integritására, más részt a mai állapotra mint véglegesre be­rendezkedni. Hinnünk kell és törekednünk kell rá hogy néhány esztendő multán a j régi Magyarország támad föl s akkor a mai románok helyzetében nem szabad len nünk: hogy nem tudjuk ellátni közigazga tással, kulturával, magyar kereskedelemmel és magyar jogszolgáltatással a felszabadult részeket. Nemcssk tényleg nem szabad ebbe a helyzetbe kerülnünk, hanem poli tikailag sem szabad a gyakorlati akceptá­lással azt a hatást kelteni a külföldben, hogy a mi integritásos mozgalmunk, ami irredentáink nem komoly akarások, nem valóságos tényezők. ( ' Elismerve tehát, Hogy a mai ország­nak nincs szüksége ekkora intelligenciára, a mai országnak tartozó kötelessége, fönn­tartani iz intelligencia tartalékát az eljö vendő fölszabadulás napjára Költséges ? Elviselhetetlen ? El kell viselni. Még költ ságesebb, még elviselhetetlenebb ha kép teienek leszünk megfelelni a históriai fel adatnak : egész Magyarország átvételére. Nincs terünk részletesen megvilágítani az alaptétel téves voltát: a mai Magyar­országnak 'is szüksége van mai szellemi munkásaira. Ugyanaz az eset, mint mikor a bolsevizmus letörése után a bankok és üzletek tömegesen elbocsátották alkalma zottaikat, mert tönkre voltak téve s azt hitték tönkretéve maradnak S néhány hét és hónap mult'n bankoknak, üzleteknek sokkal több munkájuk akaclt, mint annak előtte. •Nem tudná az állam foglalkoztatni tisztviselőit? Bürokratikusán csakugyan nem. Okszerűen, intenzive azonban: túlontúl Ha megmaradunk amellett, hogy a falu dolgát a jegyz® végzi, akkor sokkal kevesebb jegyző kell, mint eddig Ha azt nézzük, hogy a falu jegyzője mint végezte a dol­gát, mert öt embernek és huszonöt ható ság dolga szakadt rá. ha nem találjuk ter­mészetesnek, hogy a hivatalokban a közön­ségnek hegyén hátán ácsorognia kell s öt perces ügyére napokat feláldoznia, várván, mig rákerül v sor, ha ebben a munka után kiáltó korban reális értéknek tekintjük a munkaidő megmentését a felek számára, szóval: ha jobban akarjuk elvégezni a köz igazgatást s teljesebben kiszolgálni azokat, akik számára van, akkor nemcsak elhelyezni lehet a tisztviselőket, de szükség is van reájuk s nem terhe lesz az államnak, ha­nem befektetés,; mely rrfeghozza nyomban a maga gyümölcseit Az orvosoknál már rámutattunk, hogy a gazdagabb falu most megszerezheti ma­gának a jobb egészséget. Minden egyebet is a közigazgatás a tanügy fejlesztésével. Nevetséges lenne a gazdag falut életbeli szegénységben tartani Pazarlás az embe­reket tisztviselői fizetések megtakarítása miatt továbbra is időpazarlásra kényszerí­teni Hadd irányitsu^ tisztviselő és latéi­ner-társadaífflunk figyelmét erre a szem­pontra Társadalmilag, gazdaságilag és nem zetileg egyaránt fontos Kell e és szabad-e ezt a nagy kulturáju országot szellemileg leszerelnünk ? á nemzeti hitelintézet alakulása. ' Az ország gazdasági újjáépítése váro­sunkban is megindul és csatlakozik a már hónapok óta folyó építő munkához Az or szág gazda, iparos, kereskedő, tisztviselő és minden más polgára megértő örömmel és gyönyörű lelkesedéssel vesz részt a ke­resztény és nemzeti alapon állá „Nemzeti Hitelintézet r. t. u részvényeinek jegyzésében és József főherceg. Horthy Miklós kor­mányzó, Huszár Károly. Friedrieh István, nagyatádi és sokorópátkai Szabó István miniszterek nagyösszegü jegyzéseit követte az egész ország társadalma s az alaptőke legnagyobb tészét már lejegyezték. A kormány támogatásával létesülő Hi­telintézet főtisztviselői Morandini Mihály oki gépészmérnök és neje és Morandini Lajos városunkban tartózkodnak s a hatósá­gok legmesszebb menő támogatásával mű­ködnek. Jegyzési hely a Polgárt kör helyi­sége (Széchenyi a 2) naponkint délelőtt 10 -12-ig hol a jegyzett összeg beküldé sére postai csekklapok is kaphatók Oros­házán. Csorváson, Kondoroson és környé­kén Zalán Gyula és Sevente József száza dosok, Gyulán Tanay Ferenc hadnagy mü­ködnek # Egy Részvény ára 200 K és 10 K. ala­pítási díj. Minden részvény névre szóló iesz s a jegyzett összeget máihs 1 éig kell beküldeni a csekklapokon Bővebb felvi­lágosítással a fenti jegyzési helyen készség' gel szolgálnak. Minden ember e hazában érezze át százszorosan a mai helyzetben az ország ujjáteremtésének nagy gondolatát és teljes odaadásával, minden anyagi erejével járul­jon hozzá az épülő, hatalmas országos al­kotáshoz, mert akinek kezében van a gazda • sági erő, azé az ország. ( — l ­flIKony. Btoorba fulladt az arany korong . . . Távoli erdők zúgtak a .szélbeh. Kergetett a holt vágyak serege. Kell e meghalni, remegni . . . félni ? . . . Vörös vért csavar az alkony a napból, S korongja huütán huil az Eletem. Jaj mennyit vártam, jaj mennyit féltem. Holt istenséghez esengtem lágyan, Keseregtem a holt magány felett, S a nappal együtt megfagyott a vágyam. < Siváran néztem önszivetnen át, Mert letűnt a nap és rámborult veszetten A vágytalanság kínzó üressége, S én vágytalanul is vágyni szerettem. Aztán halomba hulltak a hullók. Ujak születtek s pusztultak el . . . Jaj, ha már nincsen semmise hátra, Ha már nékem is pusztulni kell. Szürkén szűrődött az esti sötét Hült napnak immár árnyéka sincs. Távoli harang kongott kevélyen . . S bennem a napból semmi se nincs, . . Törött sziveken trónol a Sötét . . . — Hajnal — i

Next

/
Thumbnails
Contents