Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-31 / 60. szám

4 BÉKÉSlffEGÍYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 julius 17. saját erejéből harmincötödik népiskoláját. Harmincöt népiskola! Nagy szó, ugy-e ? ' Le a kalappal ez egyház előtt, melynek nincsenek milliói, nincsenek támo- 1 gatói, nincsenek íőurai, nincsen különösen vett állami segélye, nincs községi 1 segélye. Ingatlana csekély jövedelmén kivül csak a hivek által fizetett adóból tartja fenn magát, de ez az adófizetés is csaknem ugy megy, mint a politikai községnél s mégis a kultura égő fáklyáját ez az egyház aránytalanul magasabban és elől lobogtatja, mert hisz áldozatot hoz a községünkben levő iskolafenntartóknál. Aktuális ügy az iskola-ügy ily népes községben s joggal kérdezzük, mi lesz most ősszel ? Hol fog tanulni az iskolákból túlzsúfoltság miatt kimaradt sok száz gyermek, bent a városban, hol, az elparcellázott Inkey- ós Apponyi-Gerendáson ? Kár, igen nagy kár volt az, mikor a község képviselőtestülete most két éve megvonta az egyháztól az immár több mint 115 éven át nyújtott segélyt. Nem lehet, nem szabad ily rideg álláspontra helyezkedni — dacára annak, hogy az egyház e tárgybani felebbezését még a belügyminiszter is elutasi- j totta. Tessék csak átgondolni, mennyi horribilis terhet vesz le ez az egyház a község vállairól. Joggal kérdezzük: ugyan mennyi volna a községi pótadó, ha a harmincöt iskolát például a köz- 1 ségnek kellene fentartania? Magunk is érdeklődtünk a juniusban tartott egyházi iskolák vizsgái iránt s nyugodtan elmondhatjuk, az eredmény határozott, célirányos s az általános művelődés szempontjából, de magyarosodás szempontjából is — kifogástalan. De az egyház végső erejét feszitette meg a harmincötödik iskolája felállításával. Ezen tul egy lépést sem tehet. Ezért határozta el a képviselet ugyancsak az emiitett gyülósón, hogy a községhez ismót kéréssel fordul: változtassa meg az egyházi segélyt megtagadó határozatát, nem magáórt, de községi általános érdekért. Mi is felemeljük szavunkat, fogadja a községi képviselet az ev. egyház ez irányban benyújtandó kérvényét szívesen. Gondolja meg, hogy a községi adózók 75 százalékáért áldoz olyat, amit ugyancsak ez a 75 százalék fizet be. A koröstarcsai állomás kibővítése Marharakodója lesz. Az egész vármegyében köztudomású, hogy Köröstarcsa a legfejlődés- j képesebb községek közé tartozik. La- j kossága, ez az értelmes, józan gondolkozású magyar nép, barátja minden hanem az érzések fehér szakái királyát a szerelmet. Tudod mig kicsi voltam, a nagy virágok édes mosolyát nem értettem, nem tudtam, mi ad nekik ragyogó színeket. Nem tudtam selyem ajkukat mi j nyitja bódító mosolyra. Most már tu- ' dom, hozzád jöttem el, neked adom csókom s szerelmem tisztaságát. Ne legyél büszke, igaz, engem a paraszt házak gondoznak, téged pedig az urak vettek kegyeikbe. Kérlek, ne utasíts vissza? A pompás női szirom: Szegény • kis testvér, látszik, hogy az urak között nem forgolódtál, nem ismered a világot. Milyen naiv vagy. Együgyüségeden szeretnék nevetni. A nefelejts: Te sokat tudsz, nem lenne szép, ha kinevetnél. Kérlek édes testvér én a mi társadalmunk proletárja vrgyok, te inkább az arisztokratádhoz tartozol. Hát megvetsz ? Te nem tudod, hogy a pro'elárok szerelme szebb, nagyobb, tisztább, mint a tietek ? Titeket pénzen vesznek, illatotok bóditó és hazug. Rövid ideig tart, ma éltek s már holnap hervadt ajkatok, ós kivetnek az utcára — áttapcdnak. Minket évekig őriznek, ami nevünk ezer meg ezer szívbe van bevésve, mit az egymásra találások éjszakáján suttognak élettől duzzadó leikek. A pompás női szirom : Nem ugy van az testvér. Egy pillanat nagy ereje fel ér száz hosszú élettel. Egy pillanatba beleönteni mindent s azután meghalni, fenséges. Elkábítani, éreztetni egy le- i hellet idejéig, kéj. Oda adni mindent, amink csak van, nem érezni semmit, csak olyan vágyakat, amelyek születésükkel már a halált is hozzák. A szellő megmozdult, nehezen sóhajt fel, lassan morfondíroz magába, tovább rohan és duruzsolja : „Ilyenek a virágkelyhekben lefolyó nagy tragédiák ..." ladásnak és az áldozatoktól sem riad vissza, mihelyt a község fejlődéséről van szó. Megírtuk annak idején, hogy Köröstarcsa milyen nagy örömmel sietett a Kunszentmárton—körösladányi vasút költségeihez a hozzájárulást megszavazni. A vasút ügye tudvalevőleg Szarvas ós Mezőberóny huzódozása miatt kútba esett. Köröstarcsa ennek dacára is fenntartotta határozatát, amenynyiben kimondotta, hogy a már előbb megszavazott összeget kész egy Mezőberóny—küröstarcsai vonalra is fordítani. A köröstarcsaiak ugyanis meglehetősen rosszul vannak ellátva vasúttal. A hatarában megy keresztül a Békéscsababudapesti fővonal, sőt állomása is van, de nem sokát ér vele a lakosság. A kis állomás ugyanis nagyon mess/e van a községtől. Rossz, sáros, poros uton 7 kilométert kell mennie annak a köröstárcsái magyarnak, aki a megállónál akar felszállani. A legtöbben inkább Mezőberónybe mennek, amely messzebb van ugyan valamivel, de mégis műúton lehet megközelíteni. Pedig Köröstarcsának nagy szüksége van már vasútra. Lakosai ujabban nagyon intenzív állattenyésztést űznek, tehát állatkereskedelemmel is foglalkoznak. Yasut nélkül pedig nincsen kereskedelem. Azon már nem lehet egyáltalában változtatni, hogy a fővonal nagyon messzire van a községtől. A vonalat közelebb vinni nem lehet, de azért a köröstarcsaiak szeretnének változtatni a jelenlegi állapotokon, legalább is azzal, hogy a községük nevét viselő állomást kibővitse a MÁV. igazgatósága. Ennyit legalább is megérdemelnének az államtól. Erre való tekintettel a község kórvényt nyújtott be az alispán utján a földmivelósügyi miniszterhez, hogy a Mezőberóny és Gyoma községek között levő „Köröstarcsa" állomáson marharakodót létesítsen. A község kérelmét főképen azzal iudokolja, hogy a község állattenyésztése az utóbbi 8 év alatt rohamosan fejlődik. Ezen idő alatt ugyanis a község lakói 900 darab bonyhádvidóki tenyészszarvasmarhát ós 200 darab tenyészsertós kocát szereztek be. Felhozza továbbá kérvényében a község, hogy a lakosság legnagyobb része a szóban levő állomás közelébenlakik, tehát nagy kerülővel, időveszteséggel ós az állatok leromlásával jár az, hogy a mezőberónyi állomásra kell a marhákat hajtani és végül a község részére engedélyezett vásárok folytán is szükséges a kérelmezett marharakodó létesítése. A meghallgatott szakértő addig, mig a köröstarosai állomáshoz vezető ut kiépítve nem lesz, a jelenlegi állapotnak fenntartását állategészségügyi szempontból kívánatosabbnak tartja. Egyébként a kérelmet döntés végett felterjeszti az alispán a miniszterhez. A csabai polgári fiúiskola Uj tanerők. Bálint Benedek csabai tanár lesz. Csabának határozottan nagy szerencséje van abban, hogy polgári iskolája élére mindig kiváló képességű, nagy ambíciójú és fáradhatatlan tacférfiak kerülnek. Az előző igazgatónak, dr. O s v á t h Jánosnak letagadhatatlanul nagy része van abban, hogy az iskola jelenlegi pompás palotája létesült, a jelenlegi direktor, Pataki János pedig az ujitások egész légióját hozta már be ós elérte már eddig is azt, hogy a csabai polgári iskolát valóságos mintaiskolává tette minden tekintetben, ugy, hogy az iskolalátogató szakfórfiak valóságos elragadtatással nyilatkoznak róla. Tudjuk, hogy nagy része van Pataki Jánosnak abban is, hogy a csabai iskolát szemelte ki elsősorban a kultuszkormány hót osztályú kísérleti iskolának. És mióta ő itt van, a kultuszkormány valósággal dédelgeti ezt az iskolát. Pataki János egyéni szeretetreméltósága tette Csaba barátjává dr. Varjas Istvánt, a polgári isko'ák miniszteri referensét, aki a polgári iskola ügyét igazán szivén viseli, annak a továbbfejlesztését a legnagyobb ambícióval szolgálja, amivel Csabát igazán hálára kötelezi, Az ő Csaba iránt érzett szimpátiájának jótékony hatását lépten-nyomon lehet tapasztalni. Most legutóbb is olyan embert ajándékozott nekünk, akinek a neve nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában ismert és aki Csabát a képzőművészet terén hatalmas léptekkel fogja előre vinni. Szentkatolnai Bálint Benedek ez a kiváló művészember, aki amellett, hogy festő rajzoló művész, fametsző, iparművészeti tervező stb. stb. még világlátott, nagyműveltségű ember is egy személyben. Több ku'turnyelven beszél, hiszen öccse a csak nemrég elhunyt Bálint Gábornak, a világhírű kolozsvári egyetemi tanárnak, aki csekély 36 nyelven tudott társalogni. Angliától Japánig, Európán és Ázsián keresztül mehetett volna anélkül, hogy zavarba kellett volna jönnie a nyelv nem tudás miatt. Ugy hisszük, érdekelni fogja közönségünket, ha Bálint Benedek érdekes pályafutását ha röviden is, de megrajzoljuk : Bálint Benedek 1860 május 20-án született a háromszókmegyei Szentkatolnán régi nemesi családból. Elemi ós középiskoláit Kózdivásárhelyen végezte. Iskolái elvégzése után néhai Keleti Gusztáv, a kiváló festőművész buzdítására a fametsző művészeti pályára lépett, mivel abban az időben Magyarországon nem volt egyetlen hasonló művészünk sem. Kiváló képességeivel már akkor magára vonta a kultuszkormány figyelmét is, úgyhogy állami ösztöndíjjal kiküldötték Stuttgartba. Ott azonban nem tudott sokáig maradni, mert büszke magyar lelkét bántotta az, hogy minduntalan kicsiDy'őleg nyilatkoztak a magyarokról. Ott hagyta a németeket és átment Párisba, ahol már sokkal jobban érezte magát. Párisban először Edward Bailley tanítványa volt, azután D u r a n d e Geodfroy tanácára átment Londonba és ott a „Cassel & Comp" viiághirü könyvkiadó céggel szerződött egy öt kötetből álló nagy mű „Wild's and Garden's Fiower's" illusztrációinak elkészítésére. Több száz illusztrációt készített a mű számára. Ez illusztrációkkal olyan sikert aratott, hogy a cég továbbra is megtartotta. Akkor aztán több diszmüvet illusztrált, amelyek közül az » Of Arte Magaziné" „The Quiver Little Folk's" „New England" és „Evangelin" cimü müvek voltak a legjelentékenyebbek. Londonból ismót visszakerült Párisba, ahol Anton Beltrand ajánlatára a szintén világhírű Hachette könyvkiadócég kötötte le szerződésileg magához. Ott szintén hatalmas diszmüvekhez kó szitett illusztrációkat. Nevezetesebbek ezek közül a „Voyage de Tour du Monde", „Voyage du Syrie", „Traverse le Susien et Pers", „Histoire de Rumaine" c. öt kötetes történelmi munkája voltak. Később a nálunk szintén jól ismert Jules Verne kiadójánál kapott megbízásokat. Ott készítette a „La Transvaale" és a „Mariage de ma fille" c. müvek illusztrációit. Működött Albert Bellangenál is. Ott a „L'lilustration Journal ÍJni versel le" számara készítette a tárcacikkek ós regények illusztrációit. Párisban 6 évet, Londonban 3 évet töltött Báünt Benedek, mint egészen fia'al ember. Mindössze 25 éves volt akkor is, mikor Rudolf trónörökös megbízta — 1885-ben — az „Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben" c, hatalmas 21 kötetes mű illusztrációinak elkészítésével. Munkácsy Mihály ajánlotta, akivel Páiisban a lehető legjobb viszonyban volt. Ezen a hatalmas munkán minden megszakítás nélkül 16 évig dolgozott. Készítette az első színes fametszeteket is gróf Keglevich István kérésére a „Magyar Szalon". Dolgozott aztán a „Vasárnapi üjság"-nak, „Ország-világ"nak is. A „Magyar nép múltja ós jelene", továbbá a Hock János imakönyve szép illusztrációi szintén az ő mesteri kezét dicsérik. Ezenkívül illusztrálta a magyar irodalomtörténetet ós számos tankönyveket. A cinkografia feltalálása után a sokkal művészibb, de drágább fametszést eltörölték és Bálintot érdemei elismeréséül Wlassics Gyula, az akkoji kultuszminiszter gimnáziumi rajztanárrá nevezte ki. De nem érezte jól magát a gimnáziumban. Átment a kézdivásárhelyi áll. polgári iskolához mert a polgári iskolákban intenzivebb a rajztanítás. Ez is jellemző az ő müvészlelkére. A nagyobb jövedelemmel járó állást ott hagyta csak azért, hogy jobban élhessen a művészetnek. Tanári állásában igen nagy gondot fordit a magyar stilus iránti "érzék fejlesztésére. Kézimunkákat, művészi szobadíszeket, mintákat is készit, amikre szabadalma van Az iparművészet terén annyira fejlődött, hogy kelengyetervezéseket és miseruha tervezéseket is készített. A többek között készített ilyen művészi ruhákat Izabella főherc^gaszszony, gróf Mikes Ármin, gróf Batthyány Lajosnó, Benczúr Gyuláné és számos előkelő család részére. Ilyen értékes emberrel gazdagodik Csaba társadalmi élete. Működése bizonyára áldásos lesz Csabára nézve is. Balogh Jenő Gyulán és Csabán volt. E sorok Írójának módjában volt néhány évvel ezelőtt személyes ismeretséget kötni a jelenlegi igazságügyminiszterrel. Elmondhatja ennélfogva, hogy a miniszter Magyarország egyik legpuritánabb gondolkozású embere, aki nem szereti a feltűnést, az ünnepeltetést, mert a zajtalan, csöndes munka embere. Más emberek, ha olyan szédületes karriert futnak be, mint ő, nem győznek eleget sütkérezni a hatalom, a dicsőség fényében, folyton utazgatnak, ünnepeltetik magukat, mint például annakidején Hegedűs Sándor tette. Hegedűs kereskedelmi miniszter korában úgyszólván minden héten ment valahová. És akárhova ment, ugy kellett fogadni, mint egy fejedelmet. Bandérium, zászlóerdő, küldöttjárások, nagy társasebédek elmaradhatatlanok voltak. A gomblyukfájdalomban szenvedő emberek ő alatta könnyen érvényesültek. Balogh Jenő egészen más ember, Mintakép3 a póznélküli, egyszerűséget kedvelő tudósnak Most is például dolga volt Biharban, Békésben, Aradban. Nem csinált belőle nagy hűhót. Egyfzerüen kiment Pesten az állomásra, a nagyváradi vonathoz c atoltatott egy szalonkocsit, minden feltűnés nélkül bement Nagyváradon a városba, elintézte a dolgát, aztán ismét a vonatra ült és robogott Gyula felé. Teljesen inkognióban utazott a miniszter a feleségével és a fiával. Csak a vasutasok tudták, hogy kicsoda. A gyulai állomáson báró D r e c h s e 1 Béla állomásfőnök fogadta. Más hivatalos fogadás nem volt. A miniszter szalonkocsiját lekapcsolták a vonatról. Családja a kocsiban maradt, a miniszter azonban besétált a törvényszékre, ahol a távollevő Nizsalovszki Endre elnök helyett K tj r c z Antal törvényszéki biró fogadta ás kalauzolta. A miniszter megnézte a törvényszék épületét, hivatalos helyiségeit, végighallgatott egy büntető tárgyalást is, amelyet Szabó László, a Csabáról csak nemrég távozott törvényszéki biró vezetett, Azután az ügyészségre ment és dr. Diószeghy Gábor főügyószhelyettes kalauzolása mellett a fogházat szemlélte meg. A tapasztalt rend és tisztaság fölött megelégedésének adott kifejezést a miniszter. Hétfőn déle'őtt még kiment a miniszter a patronázs egylet telepére is, amely most van építkezés alatt. A déli vonattal utazott el Balogh miniszter Gyuláról. Csabán kiszállott a vonatból ós családjával együtt megebédelt a restaurációban, aztán tovább utazott Aradra. Az igazságügyminiszter békésmegyei tartózkodása alatt nyilatkozott a csabai és a gyomai járásbíróságokról is. A csabai járásbíróság uj épületére vonatkozólag kijelentette, hogy ez idő szerint nem fognak az építéséhez, mert nincsen pénz, ami van, kell a katonáknak. Az építkezésről csak egy két óv múlva lehet beszélni. A gyomai járásbíróságra vonatkozólag kijelentette, hogy