Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-31 / 60. szám

Békéscsaba 1013 juliuá 31. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 azt a bíróságot minélhamarabb igyek­szik felállítani. Még gyorsabban menne azonban a dolog, ha Gyoma magára vállalná a járásbirósági épület felépí­tését. A miniszter tulajdonképen azért te­szi meg látogatásait a törvényszékeken, hogy az uj polgári perrendtartás élet­beléptetése előtt személyesen is figyel­meztesse a bírákat annak a fontosságára. A gyulai városháza újjáépítése. Kik a pályázók. Megírtuk nemrégiben, hogy a gyulai városháza újraépítéséhez körülbelül még a nyáron hozzáfognak, mert sok tanács­kozás, tárgyalás után végre-valahára el­készült a terv és a város kiírta a mun­kálatokra a pályázatot is. Az árlejtés eredményén nagyon megiáfszik, ho y mindenfelé kevés az építkezés a rossz pénzügyi viszonyok miatt és hogy az építési vállalkozók szeretnének valame­lyes munkához jutni. Nagyon sok aján­lat érkezett be. Olyan sok, hogy az ár­lejtési bizottságnak hatalmas munkát kell végeznie, mig átnézi, összehason­lítja mindegyiket ós kiválasztja közülök a legolcsóbbat. Összesen tudniillik 48 ajánlat érkezett be. Bár ugy volt kiírva ai árlejtés, hogy az épület 300,000 ko­ronánál többe nem kerülhet, mégis ki­látás van arra, hogy 20—30,000 koro­nával meg fogja haladni a költség az előirányzott összeget. A benyújtott aján­latokkal több mint egy hétig bajlódott a bizottság és véleményét ma csütörtö­kön terjeszti a városi képviselőtestület elé, amely hivatva van dönteni az aján­latok fölött. Az ajánlkozók a következők: Az összmunkálatokra beadott aján­latok közül a Pfaff, Schneider és N. Szabados gyulai vállalkozók 347,993 K 81 filléres pályázata a legolcsóbb. A beadott ajánlatok a következők: A ösz­szes munkálatokra három pályázat ada­tott be és pedig: Pfaff Ferenc, Schnei­der Mátyás és N. Szabados József (Gyula) 347,993 K 81 fillér, ifj. Schrif­fert József ós társai (Gyula) 355,997 K 76 fillér, Regdon Sándor épitósz (Sze­ged) 380,562 K 83 fillér. Vasgerendákra : Vasgerendákat árusító rószv.-társ. (Buda­pasi) 23,693 K 70 fillér. Tetőf^dőmun­kára: Gróh Mihály (Gyula) 10,118 K 80 fillér. Villamosóra ós tü«jelzőmunkára: Rozgonyi és Lendvay villamosóra, toronyóra-gyár (Budapest) viilamosóra és tűzjelző munkára 4055, illetve 2750 K. Padlózó munkára: Neu^chlosz-fóle nasici talnningyár ós gőzfürész r.-t. (Budapest), Egyesült parkettagyárak r.-t. (Budap sí). Villamvilágitás ós berende­zésre : Neugröschl Richárd (Budapest), Sal István (Gyula), Kalocsa István (Gyula), ifj. Stern Sándor (Budapest), Szalay és D jutsch (Budapest), Hoffer ós Agai (Budapest), Magyar Gázizzófóny r.-t. (Budapest), Ericsson r.-t. (Buda­pest), Hirschl ós társa (Budapest), Stein József mérnök (Kassa), Reiaz Kornél gépészmérnök (Budapest). Vízvezeték­csatornázás és központi fűtésre: Ro­honczi Hugó (Budapest) vizvezetók ós csatornázás, központi fütós, Körting B. és E. (Budapest) vizvezetók és csator­názás, központi fütés r Szepessy Béla mérnök (Budapest) vizvezetók és csa­tornázás, központi fütós, Wagner Hugó (Budapest) vízvezeték ós csatornázás, központi fűtés, Fort Oszkár ós társa (Budapest) vizvezetók és csatornázás, Rietschel ós Henneberg (Budapest) viz­vezetók ós csatornázás, központi fűtés, Neumann Lajos (Budapest) vizvezetók ós csatornázás, központi fütós, Knuth Károly (Budapest) vizvezetók ós csator­názás, Eísier és Vértes (Budapest) köz­ponti fűtés, Adamy Arnold (Budapest) központi fűtésre, Záborec ky Ferenc (Kecskemét) központi fűtésre, Kalocsa István (Gyula) vizveze'ék és csatorná­zás, központi fütós. Mázoló ós szoba­festő munkára: Duschák Henrik (Sze­ged) mázoló ós szobafestő munkára, Krausz Jakab és társa (Gyula) szoba­festő munkára, Raitzer Ferenc ós Fiai (Budapest) szobafestő munkára, Bisitz Elek (Gyula) szobafestő munkára. Kő­faragó, műkő, vasbeton munkára: Zsolnay-fóle porcellán ós fayencgyár (Budapest) fayenc falburkolati munkára, Hartmann Péter (Nyergesujfalu) kő­faragó munkára, Meloccó Péter (Buda­pest) kőfaragó munkára, műkő és vas­beton munkára, burkoló munkára, külön­félékre, Krausz Jakab (G.yula) műkő és vasbeton munkára, ifj. Walla József Budapest) műkő ós vasbeton munkára. Megrendszabályozzák a Köröst. A Sebes-Körösi Ármentesitö Társulat közgyűlése. A nyári árvizveszedelem Bókósme­gyét is nagyon fenyegette a rakoncát­lankodó Sebss-Körös miatt, amely oly sok kárt okozott Biharmegyóben. Csak lelkiismeretes, fáradtságos munkával le­hetett elejét venni a veszedelemnek. Ká­rok ennek dacára vannak Bókésmegyó­ben is. Különösen Vésztőnél és Szeg­halomnál fenyegetett nagyon a viz­át adás. A Sebes-Körösi Ármentesitö Társu­lat legutóbbi közgyűlése iránt épen az árvizveszedelemre való tekintettel nagy érdeklődés nyilvánult meg. Békésme­gyóből részt vettek a közgyűlésen dr. báró D r e c h s e 1 Gyula, aki elnökölt is, továbbá Hubert Lajos a gyulai folyammérnöksóg vezetője, U r s z i n y Pál mérnök, dr. H o f f m a n n Károly, Nagy P. István, Ta r d i Lajos, Tardi Bálint, Kiss Antal, Farkas Elek ós Nagy B. Mihály. A közgyűlés legfontosabb tárgya Tabéry Ármin igazgató főmérnök jelen­tése volt, amelyek fontosabb adatait az alábbiakban közöljük : A jelentés szerint az esőzések vál­ságos következményekkel jártak, az ár­víz több helyen teljesen tönkretette a gátakat, melyeknek kijavítása ós újjá­építése horribilis összegekbe kerül. Az első jelentés az árvizveszedelem­ről junius 29-én érkezett és a kulmináció 4 napig tartott, amire még nem volt precedens. Julius 8-án ujabb árhullá­mokról jött jelentés ós ezért árjáratot rendeltek ki a fenyegetett helyekre. Ez az intézkedés nem bizonyult fe­leslegesnek, mert a második árhullám még veszedelmesebb mérveket öltött, mint az első. A harmadik árhullám 13-án érte el a kulminációját. A védekezést nagyon megnehezítette, hogy a szeren­csétlenség az aratás idejére esett ós ezért katonai erőről kellett gondoskodni, mert az aratással elfoglalt embereket még karhatalommal sem lehetett mun­kára kényszeríteni, sőt mikor eziránt kísérletet tettek, valósággal vérengzés­től lehetett tartani. A 13 napig tartó védekezés óriási költséget emésztett fel, az összeg nagy­ságát ezidőszerint nem lehet megállapí­tani, de hozzávetőleg 150-200.000 ko­ronára becsülhető. A társulat tartalék­alapja kimerült és igy az összeget csak kölcsön utján lehetne felvenni, ami pe­dig a pénzpiac mai válságos helyzeté­ben pénzintézetek utján aligha sikerülne. Az árviz rombolásaiból le lehetett vonni a konzekvenciát, hogy a jelen­legi árvédelmi müvek nem felelnek meg a célnak és csak legfeljebb a kisebb zavargásokat tudják megakadályozni, a vádmüvek fel* pi óse végett tehát, mi­után nagyobb kölcsönre lenne szükség ezért a főmérnök azt javasolja, hogy a már megszavazott 850,000 korona köl­csön túllépésével a föídmivelósügyi mi­niszter utján még 200,000 korona kamat­mentes kölcsön folyósítását kérjék a pónzügyigazgatóságtól. Továbbá indítványozza Tabéry főmérnök, hogy a védelmi munkálatok körül kifejtett működésükért a társulat az alispáni hivatalnak, főszolgabíróiknak Pekánovits Imrének, Seczi Imre, Ke­mény Béla magánmérnököknek elisme­rését és köszönetét fejezze ki a társulat. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ós tudomásul vette az igazgató-főmér­nök indítványát azzal, hogy a társulat­tal szemben is a legnagyobb megelé­gedésének ad kifejezést. A költségek viselésére vonatkozólag Pekánovits Imre előterjesztette, hogy a Körös felső részén levő területek a védelmi munkálatok költségeiből, ami 100,000 koronát tett ki, alig igényeltek 3000 koronát. Ehez képest az alsó ér­dekeltségeknek nagyobb összeggel kell járulni a költségekhez. A közgyűlés ezt az indítványt nagy mozgolódással és közbeszólásokkal fo­gadta, mert a felső és alsó ártérbirto­kosok mindig közösen fedezték a költ­ségeket ós ilyen célzatú distinkciót a teherviselés tekintetében még sohasem tettek. A közgyűlésen a vésztői biró is je­len volt, aki nagy megütközéssel és fel­háborodással fogadta Pekanovics be­szédét, mert Vésztő tudvalevőleg az alsó ártózhez tartozik, többször közbe is szólt, az elnök csengetéssel intette le: — Ne húzza ki uram belőlünk a keserűséget — mondotta a vésztői biró. Hát miért nem emelték magasabbra azt a töltést, hogy a viz ne folyók az alsó­részre, hiszen ippég a mérnök csinálta • a gátakat ós most ránk akarja zuditani a fene nagy költsé-geket. A bírónak hamisítatlan, zamatos ki­fejezésekkel telitett, őszinte beszédét nagy derültséggel, tfe n-gy helyesléssel is fogadta a közgyűlés. A vitának az elnök vetett véget, ki­mondták, hogy az alapszabály és a tár­sulati törvények szerint az indítványt ezen a közgyűlésen még" akkor sem le­hetne tárgyalni, ha az indítvány be­nyújtása különben jogerős lenne. Az indítvány felett napirendr e, is tértek, I ami ellen Pekánovits felebbékést jelen­j tett be. ; Eltussolt vasúti marénytat a békéscsabai vonaton. — V/ Meglopta az unokanővérem f Békülés a csendőrségen. I Vasárnap délután a Nagyvárad­békéscsabai személyszállító vonaton fur­fangos ós sok tekintetben romantikus végű rablási kísérlet törtónt. Az esetnek egyébként nincs komolyabb következ­ménye. A rablási kísérlet nem sikerült, a támadást meghiúsították és a körül­mények is oly szerencsésen alakultak, hogy a tettes megszabadult a büntetéstől. A merénylet a nagyszalontai állo­más közelében törtónt meg. Egyik má­sodik osztályú fülkében egy elegánsan öltözött úriasszony ült. Nagyszalontán beszállott a kocsiba egy fiatalember, illendően köszöntötte és rögtön ismer­kedést is kezdett az urinővel, aki termé szetesen nem reagált a fiatalemberre. De hát végtére is unalmas egy döcögő alkalmatoseágon, amilyen a csabai vici­nális egy végtelen utat megtenni, az úri­asszony beszélgetésben elegyedett. Ismeretségük második félórájában már javában tülekedtek. Egy egészen ártatlan, gáláns kalandról van szó. A fiatal emb9r szerelmet vallott a nőnek ós ugy látszik, meghallgatásra talált. Egyik állomáson azután a fiatal em­ber bucsut mondott és kiakart szállani. Szívélyesen elbúcsúztak és a fiatal em­ber ki is szállott. A'ig, hogy leszállott a kellemes társaságu ifjú és a vonat moz­gásban volt, az úriasszony megdöbbenve vette észre, hogy gyönyörű arany nyak­lánca hiányzik. Megrántotta a vészieket, a vonat megáltott. Átrohant a kocsiba ós értesítette a merényletről Schvarcz Jenő bihardiószegi sertéskereskedőt, aki utána futott a merénylőnek és 200 lé­pésnyi távolságban az indóháztól sikerült is lefogni a kézzel lábbal hadonázó tolvajt. Kiszállt az asszony is. A vonat to­vább ment és az előhívott csendőrőr­járat bekísérte a csendőrállomásra a tettest. Utána az asszony is. Most jön a dolog érdekesebbik része. A nyakoneripatt tolvaj kihallga­tása ós vallomása kész tragikomikum, amint itt alább következik : — Hol van az ékszer, amit ellopott ? — Az ékszer nincs nálam, nem lop­tam el. — De a feljelentő azt mondja, le­vágta ölelés közben a nyakáról a láncot. — Bocsánatot kérek, de ez nem igaz. — Hát ha ártatlan, miért futott ? — Magam sem tudom. Belső kény­szer, hogyha üldöznek, hát fussak. — Hogy hivják ? — X. Y. — Hova való születésü? — Bihardobresti. Ekkor az úriasszony összecsapta a kezeit. — Hiszen akkor mi édes unokatest­vérek vagyunk. Nem kívánom a tettes megbüntetését. Ekkor meg a csendőrök méltatlan­kodtak ós komolykodva mondották : — Kérem, az eset a rablás kritériu­mait foglalja magában, tehát hivatalból üldözendő cselekmény. — Nem történt itt lopás, — mon­dotta az úriasszony. — Tévedés az egész. — Hogyan lehet tévedés ? Hiszen a nagyságos asszony maga mondotta, hogy volt nyaklánca ós most már ninc3. — Nem volt, most jut az eszembe, hogy nem volt. Nagyváradon hagytam a smukkjaimat. A csendőrségen ezt a kijelentést akceptálni kezdték és a két rokon, az egyik pironkodva, a másik a nagylel­kűség boldog lázától kipirulva vonult el, hogy előbb kimagyarázzák az esetet, azután, hogy a rokonságot ma­gyarázzák ki. Annyi azonban leszögez­hető tény, hogy' két sohasem látott unokatestvérnek találkozása nem a leg­szerencsésebb körülmények között tör­tónt. ÚJDONSÁGOK. — Csabai fiu — . teíöCsái'érsek. A csabai rótn. katiu ögyház nyugalmazott tanítója, Sim k ó István, ki egész ge­nerációt . derék, lazafias polgárokká, leányokat ^az, jó anyákká nevelt, nem gondolt bizonnyal akkor arra, mikor a mostani besztercebányai r, k. püspököt R a d v á n y i Farkast, mint nevelő aPi j^ra, nemesre oktatta, majd mint Serdült ifjút a papi pályára ösztökélte, támogatta, hogy nevelt fiából előbb -Nagyváradon felszentelt püspök, utóbb besztercebányai püspök lesz. De a ka­tolikus klérus e jeles, finom lelkű papja, ki szívesen gondol vissza Csabára, sze­retettel az őt nevelő és támogató fér­fiúra. Csabának e köztisztelt polgárára, most komoly jelölt a kalocsai érseki székre. — Az alispán a csabai járásbin. Ked­den ós szerdán Ambrus Sándor al­ispán a csabai járásban tartózkodott a szolgabiróság és a községi hivatalok ügykezelésének megvizsgálása céljából. Kedd n a csabai városháza hivatalait vizsgálta meg. Ez alkalommal nagyon kifogásolta, hogy a rendőrségi személy­zet a nagy forgalomhoz kópast igen csekély és emellett a rendőrfőbizto3t még helyettesítésekkel is elhalmozzák. Az alispán e fellépésének remélhetőleg meg is lesz a kívánt eredménye. Sser­dán a szolgabírói hivatalt vizsgálta meg az alispán, aztán Kiss László főszolga­bíró társaságában átment Kígyósra. — Áthelyezett tanerők. A közoktatás­ügyi miniszter Szentirmay V. Gyula csabai polgári fiúiskolái tanárt a fiumei polgári iskolához, Margócsy Emma szárvasi állami polgári iskolai tanítónőt a ruttkai, K u r z József mezőberónyi állami iskolai tanítót a kismartoni állami iskolához helyezte át. — Eljegyzés. Dr. G a 11 i Géza el­jegyezte Balogh Jolánkát, Balogh József posta- és távíró főfelügyelő, bé­késcsabai postafőnök leányát. — A munkásházak kertjének adómen­tessége. A vármegye által létesített mun­káshazak kertjeire a földadó kivettetvén, a vármegye alispánja ez intézkedést a munkásnázaklétesítéséről alkotott tör­vény azon rendelkezésére tekintettel, hogy a munkásházak adómentesek, sérel­mesnek tartván, felirt a föídmivelósügyi miniszterhez, hogy ebben a kérdésben intézkedjék. A miniszter mofct válaszol ós kijelenti, hogy mivel a törvény csak a munkásházak s a beltelek adómentes­ségét biztosítja, ellenben az oda tartozó kertekét nem, ez okból a kérdéses ker­teknek megadóztatása törvényes alappal bír. Ezen ingatlanoknak adómantessége tehát csakis törvénymódosítás utján biztositható. — Nyelviskola Csabán Pataki Já­nos, a csabai áll. polgári iskola nagy ambíciójú ós páratlan agilitásu igazga­tója mindig újításokon töri a fejét. Intézetét a fejlődésnek igen magas fo­kára emelte. De nemcsak intézetével törődik, hanem Csaba egész társadal­mával és azt is igyekszik előbbre vinni. Szeptemberben például Berlitz rend­szerű nyelviskola nyílik meg a polgári iskolában, ahol a jelentkezők a nómet, francia és angol nyelvet tanulhatják. Már az uj tanerőket is ugy választotta , ki a kultuszminisztóriumbatí' Pataki igazgató, hogy a nyelviskolában is fel­használhassa őket. A nyelviskola tanárai a következők lesznek : Nómet nyelv : M i 111 Ferenc és Révész János. Francia nyelv: Bálint Benedek és R i 11 e r úrhölgy, angol nyelv: Ré­vész János, akit színtón most helye­zett ide a miniszter. Tandíj a német nyelvnél havi 10 korona, a francia éa angol nyelvnél pedig havi 20 korona lesz. Jelentkezni már is lehet Pataki János igazgatónál a polgári iskolában. A tanfolyam szeptember 1-től julius l-ig tart. — Csőd. A gyulai kir. törvényszék az Orosházi Hengergőzmalom Gémes Ferencz és Társa czég ellen rendelte el a csődöt. Csődbiztos Szabó László törv. jegyző, tömeggondnok dr. B o r­c s i c z k y Dazső orosházi, helyettese J a n t s o v i t s Emil dr. gyulai ügyvéd.

Next

/
Thumbnails
Contents