Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-31 / 60. szám

Békéscsaba 1013 juliuá 31. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 azt a bíróságot minélhamarabb igyekszik felállítani. Még gyorsabban menne azonban a dolog, ha Gyoma magára vállalná a járásbirósági épület felépítését. A miniszter tulajdonképen azért teszi meg látogatásait a törvényszékeken, hogy az uj polgári perrendtartás életbeléptetése előtt személyesen is figyelmeztesse a bírákat annak a fontosságára. A gyulai városháza újjáépítése. Kik a pályázók. Megírtuk nemrégiben, hogy a gyulai városháza újraépítéséhez körülbelül még a nyáron hozzáfognak, mert sok tanácskozás, tárgyalás után végre-valahára elkészült a terv és a város kiírta a munkálatokra a pályázatot is. Az árlejtés eredményén nagyon megiáfszik, ho y mindenfelé kevés az építkezés a rossz pénzügyi viszonyok miatt és hogy az építési vállalkozók szeretnének valamelyes munkához jutni. Nagyon sok ajánlat érkezett be. Olyan sok, hogy az árlejtési bizottságnak hatalmas munkát kell végeznie, mig átnézi, összehasonlítja mindegyiket ós kiválasztja közülök a legolcsóbbat. Összesen tudniillik 48 ajánlat érkezett be. Bár ugy volt kiírva ai árlejtés, hogy az épület 300,000 koronánál többe nem kerülhet, mégis kilátás van arra, hogy 20—30,000 koronával meg fogja haladni a költség az előirányzott összeget. A benyújtott ajánlatokkal több mint egy hétig bajlódott a bizottság és véleményét ma csütörtökön terjeszti a városi képviselőtestület elé, amely hivatva van dönteni az ajánlatok fölött. Az ajánlkozók a következők: Az összmunkálatokra beadott ajánlatok közül a Pfaff, Schneider és N. Szabados gyulai vállalkozók 347,993 K 81 filléres pályázata a legolcsóbb. A beadott ajánlatok a következők: A öszszes munkálatokra három pályázat adatott be és pedig: Pfaff Ferenc, Schneider Mátyás és N. Szabados József (Gyula) 347,993 K 81 fillér, ifj. Schriffert József ós társai (Gyula) 355,997 K 76 fillér, Regdon Sándor épitósz (Szeged) 380,562 K 83 fillér. Vasgerendákra : Vasgerendákat árusító rószv.-társ. (Budapasi) 23,693 K 70 fillér. Tetőf^dőmunkára: Gróh Mihály (Gyula) 10,118 K 80 fillér. Villamosóra ós tü«jelzőmunkára: Rozgonyi és Lendvay villamosóra, toronyóra-gyár (Budapest) viilamosóra és tűzjelző munkára 4055, illetve 2750 K. Padlózó munkára: Neu^chlosz-fóle nasici talnningyár ós gőzfürész r.-t. (Budapest), Egyesült parkettagyárak r.-t. (Budap sí). Villamvilágitás ós berendezésre : Neugröschl Richárd (Budapest), Sal István (Gyula), Kalocsa István (Gyula), ifj. Stern Sándor (Budapest), Szalay és D

jutsch (Budapest), Hoffer ós Agai (Budapest), Magyar Gázizzófóny r.-t. (Budapest), Ericsson r.-t. (Budapest), Hirschl ós társa (Budapest), Stein József mérnök (Kassa), Reiaz Kornél gépészmérnök (Budapest). Vízvezetékcsatornázás és központi fűtésre: Rohonczi Hugó (Budapest) vizvezetók ós csatornázás, központi fütós, Körting B. és E. (Budapest) vizvezetók és csatornázás, központi fütés

r Szepessy Béla mérnök (Budapest) vizvezetók és csatornázás, központi fütós, Wagner Hugó (Budapest) vízvezeték ós csatornázás, központi fűtés, Fort Oszkár ós társa (Budapest) vizvezetók és csatornázás, Rietschel ós Henneberg (Budapest) vizvezetók ós csatornázás, központi fűtés, Neumann Lajos (Budapest) vizvezetók ós csatornázás, központi fütós, Knuth Károly (Budapest) vizvezetók ós csatornázás, Eísier és Vértes (Budapest) központi fűtés, Adamy Arnold (Budapest) központi fűtésre, Záborec ky Ferenc (Kecskemét) központi fűtésre, Kalocsa István (Gyula) vizveze'ék és csatornázás, központi fütós. Mázoló ós szobafestő munkára: Duschák Henrik (Szeged) mázoló ós szobafestő munkára, Krausz Jakab és társa (Gyula) szobafestő munkára, Raitzer Ferenc ós Fiai (Budapest) szobafestő munkára, Bisitz Elek (Gyula) szobafestő munkára. Kőfaragó, műkő, vasbeton munkára: Zsolnay-fóle porcellán ós fayencgyár (Budapest) fayenc falburkolati munkára, Hartmann Péter (Nyergesujfalu) kőfaragó munkára, Meloccó Péter (Budapest) kőfaragó munkára, műkő és vasbeton munkára, burkoló munkára, különfélékre, Krausz Jakab (G.yula) műkő és vasbeton munkára, ifj. Walla József Budapest) műkő ós vasbeton munkára. Megrendszabályozzák a Köröst. A Sebes-Körösi Ármentesitö Társulat közgyűlése. A nyári árvizveszedelem Bókósmegyét is nagyon fenyegette a rakoncátlankodó Sebss-Körös miatt, amely oly sok kárt okozott Biharmegyóben. Csak lelkiismeretes, fáradtságos munkával lehetett elejét venni a veszedelemnek. Károk ennek dacára vannak Bókésmegyóben is. Különösen Vésztőnél és Szeghalomnál fenyegetett nagyon a vizát adás. A Sebes-Körösi Ármentesitö Társulat legutóbbi közgyűlése iránt épen az árvizveszedelemre való tekintettel nagy érdeklődés nyilvánult meg. Békésmegyóből részt vettek a közgyűlésen dr. báró D r e c h s e 1 Gyula, aki elnökölt is, továbbá Hubert Lajos a gyulai folyammérnöksóg vezetője, U r s z i n y Pál mérnök, dr. H o f f m a n n Károly, Nagy P. István, Ta r d i Lajos, Tardi Bálint, Kiss Antal, Farkas Elek ós Nagy B. Mihály. A közgyűlés legfontosabb tárgya Tabéry Ármin igazgató főmérnök jelentése volt, amelyek fontosabb adatait az alábbiakban közöljük : A jelentés szerint az esőzések válságos következményekkel jártak, az árvíz több helyen teljesen tönkretette a gátakat, melyeknek kijavítása ós újjáépítése horribilis összegekbe kerül. Az első jelentés az árvizveszedelemről junius 29-én érkezett és a kulmináció 4 napig tartott, amire még nem volt precedens. Julius 8-án ujabb árhullámokról jött jelentés ós ezért árjáratot rendeltek ki a fenyegetett helyekre. Ez az intézkedés nem bizonyult feleslegesnek, mert a második árhullám még veszedelmesebb mérveket öltött, mint az első. A harmadik árhullám 13-án érte el a kulminációját. A védekezést nagyon megnehezítette, hogy a szerencsétlenség az aratás idejére esett ós ezért katonai erőről kellett gondoskodni, mert az aratással elfoglalt embereket még karhatalommal sem lehetett munkára kényszeríteni, sőt mikor eziránt kísérletet tettek, valósággal vérengzéstől lehetett tartani. A 13 napig tartó védekezés óriási költséget emésztett fel, az összeg nagyságát ezidőszerint nem lehet megállapítani, de hozzávetőleg 150-200.000 koronára becsülhető. A társulat tartalékalapja kimerült és igy az összeget csak kölcsön utján lehetne felvenni, ami pedig a pénzpiac mai válságos helyzetében pénzintézetek utján aligha sikerülne. Az árviz rombolásaiból le lehetett vonni a konzekvenciát, hogy a jelenlegi árvédelmi müvek nem felelnek meg a célnak és csak legfeljebb a kisebb zavargásokat tudják megakadályozni, a vádmüvek fel* pi óse végett tehát, miután nagyobb kölcsönre lenne szükség ezért a főmérnök azt javasolja, hogy a már megszavazott 850,000 korona kölcsön túllépésével a föídmivelósügyi miniszter utján még 200,000 korona kamatmentes kölcsön folyósítását kérjék a pónzügyigazgatóságtól. Továbbá indítványozza Tabéry főmérnök, hogy a védelmi munkálatok körül kifejtett működésükért a társulat az alispáni hivatalnak, főszolgabíróiknak Pekánovits Imrének, Seczi Imre, Kemény Béla magánmérnököknek elismerését és köszönetét fejezze ki a társulat. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ós tudomásul vette az igazgató-főmérnök indítványát azzal, hogy a társulattal szemben is a legnagyobb megelégedésének ad kifejezést. A költségek viselésére vonatkozólag Pekánovits Imre előterjesztette, hogy a Körös felső részén levő területek a védelmi munkálatok költségeiből, ami 100,000 koronát tett ki, alig igényeltek 3000 koronát. Ehez képest az alsó érdekeltségeknek nagyobb összeggel kell járulni a költségekhez. A közgyűlés ezt az indítványt nagy mozgolódással és közbeszólásokkal fogadta, mert a felső és alsó ártérbirtokosok mindig közösen fedezték a költségeket ós ilyen célzatú distinkciót a teherviselés tekintetében még sohasem tettek. A közgyűlésen a vésztői biró is jelen volt, aki nagy megütközéssel és felháborodással fogadta Pekanovics beszédét, mert Vésztő tudvalevőleg az alsó ártózhez tartozik, többször közbe is szólt, az elnök csengetéssel intette le: — Ne húzza ki uram belőlünk a keserűséget — mondotta a vésztői biró. Hát miért nem emelték magasabbra azt a töltést, hogy a viz ne folyók az alsórészre, hiszen ippég a mérnök csinálta • a gátakat ós most ránk akarja zuditani a fene nagy költsé-geket. A bírónak hamisítatlan, zamatos kifejezésekkel telitett, őszinte beszédét nagy derültséggel, tfe n-gy helyesléssel is fogadta a közgyűlés. A vitának az elnök vetett véget, kimondták, hogy az alapszabály és a társulati törvények szerint az indítványt ezen a közgyűlésen még" akkor sem lehetne tárgyalni, ha az indítvány benyújtása különben jogerős lenne. Az indítvány felett napirendr e, is tértek, I ami ellen Pekánovits felebbékést jelenj tett be. ; Eltussolt vasúti marénytat a békéscsabai vonaton. — V/ Meglopta az unokanővérem f Békülés a csendőrségen. I Vasárnap délután a Nagyváradbékéscsabai személyszállító vonaton furfangos ós sok tekintetben romantikus végű rablási kísérlet törtónt. Az esetnek egyébként nincs komolyabb következménye. A rablási kísérlet nem sikerült, a támadást meghiúsították és a körülmények is oly szerencsésen alakultak, hogy a tettes megszabadult a büntetéstől. A merénylet a nagyszalontai állomás közelében törtónt meg. Egyik második osztályú fülkében egy elegánsan öltözött úriasszony ült. Nagyszalontán beszállott a kocsiba egy fiatalember, illendően köszöntötte és rögtön ismerkedést is kezdett az urinővel, aki termé szetesen nem reagált a fiatalemberre. De hát végtére is unalmas egy döcögő alkalmatoseágon, amilyen a csabai vicinális egy végtelen utat megtenni, az úriasszony beszélgetésben elegyedett. Ismeretségük második félórájában már javában tülekedtek. Egy egészen ártatlan, gáláns kalandról van szó. A fiatal emb9r szerelmet vallott a nőnek ós ugy látszik, meghallgatásra talált. Egyik állomáson azután a fiatal ember bucsut mondott és kiakart szállani. Szívélyesen elbúcsúztak és a fiatal ember ki is szállott. A'ig, hogy leszállott a kellemes társaságu ifjú és a vonat mozgásban volt, az úriasszony megdöbbenve vette észre, hogy gyönyörű arany nyaklánca hiányzik. Megrántotta a vészieket, a vonat megáltott. Átrohant a kocsiba ós értesítette a merényletről Schvarcz Jenő bihardiószegi sertéskereskedőt, aki utána futott a merénylőnek és 200 lépésnyi távolságban az indóháztól sikerült is lefogni a kézzel lábbal hadonázó tolvajt. Kiszállt az asszony is. A vonat tovább ment és az előhívott csendőrőrjárat bekísérte a csendőrállomásra a tettest. Utána az asszony is. Most jön a dolog érdekesebbik része. A nyakoneripatt tolvaj kihallgatása ós vallomása kész tragikomikum, amint itt alább következik : — Hol van az ékszer, amit ellopott ? — Az ékszer nincs nálam, nem loptam el. — De a feljelentő azt mondja, levágta ölelés közben a nyakáról a láncot. — Bocsánatot kérek, de ez nem igaz. — Hát ha ártatlan, miért futott ? — Magam sem tudom. Belső kényszer, hogyha üldöznek, hát fussak. — Hogy hivják ? — X. Y. — Hova való születésü? — Bihardobresti. Ekkor az úriasszony összecsapta a kezeit. — Hiszen akkor mi édes unokatestvérek vagyunk. Nem kívánom a tettes megbüntetését. Ekkor meg a csendőrök méltatlankodtak ós komolykodva mondották : — Kérem, az eset a rablás kritériumait foglalja magában, tehát hivatalból üldözendő cselekmény. — Nem történt itt lopás, — mondotta az úriasszony. — Tévedés az egész. — Hogyan lehet tévedés ? Hiszen a nagyságos asszony maga mondotta, hogy volt nyaklánca ós most már ninc3. — Nem volt, most jut az eszembe, hogy nem volt. Nagyváradon hagytam a smukkjaimat. A csendőrségen ezt a kijelentést akceptálni kezdték és a két rokon, az egyik pironkodva, a másik a nagylelkűség boldog lázától kipirulva vonult el, hogy előbb kimagyarázzák az esetet, azután, hogy a rokonságot magyarázzák ki. Annyi azonban leszögezhető tény, hogy' két sohasem látott unokatestvérnek találkozása nem a legszerencsésebb körülmények között törtónt. ÚJDONSÁGOK. — Csabai fiu — . teíöCsái'érsek. A csabai rótn. katiu ögyház nyugalmazott tanítója, Sim k ó István, ki egész generációt . derék, lazafias polgárokká, leányokat ^az, jó anyákká nevelt, nem gondolt bizonnyal akkor arra, mikor a mostani besztercebányai r, k. püspököt R a d v á n y i Farkast, mint nevelő aPi j^ra, nemesre oktatta, majd mint Serdült ifjút a papi pályára ösztökélte, támogatta, hogy nevelt fiából előbb -Nagyváradon felszentelt püspök, utóbb besztercebányai püspök lesz. De a katolikus klérus e jeles, finom lelkű papja, ki szívesen gondol vissza Csabára, szeretettel az őt nevelő és támogató férfiúra. Csabának e köztisztelt polgárára, most komoly jelölt a kalocsai érseki székre. — Az alispán a csabai járásbin. Kedden ós szerdán Ambrus Sándor alispán a csabai járásban tartózkodott a szolgabiróság és a községi hivatalok ügykezelésének megvizsgálása céljából. Kedd n a csabai városháza hivatalait vizsgálta meg. Ez alkalommal nagyon kifogásolta, hogy a rendőrségi személyzet a nagy forgalomhoz kópast igen csekély és emellett a rendőrfőbizto3t még helyettesítésekkel is elhalmozzák. Az alispán e fellépésének remélhetőleg meg is lesz a kívánt eredménye. Sserdán a szolgabírói hivatalt vizsgálta meg az alispán, aztán Kiss László főszolgabíró társaságában átment Kígyósra. — Áthelyezett tanerők. A közoktatásügyi miniszter Szentirmay V. Gyula csabai polgári fiúiskolái tanárt a fiumei polgári iskolához, Margócsy Emma szárvasi állami polgári iskolai tanítónőt a ruttkai, K u r z József mezőberónyi állami iskolai tanítót a kismartoni állami iskolához helyezte át. — Eljegyzés. Dr. G a 11 i Géza eljegyezte Balogh Jolánkát, Balogh József posta- és távíró főfelügyelő, békéscsabai postafőnök leányát. — A munkásházak kertjének adómentessége. A vármegye által létesített munkáshazak kertjeire a földadó kivettetvén, a vármegye alispánja ez intézkedést a munkásnázaklétesítéséről alkotott törvény azon rendelkezésére tekintettel, hogy a munkásházak adómentesek, sérelmesnek tartván, felirt a föídmivelósügyi miniszterhez, hogy ebben a kérdésben intézkedjék. A miniszter mofct válaszol ós kijelenti, hogy mivel a törvény csak a munkásházak s a beltelek adómentességét biztosítja, ellenben az oda tartozó kertekét nem, ez okból a kérdéses kerteknek megadóztatása törvényes alappal bír. Ezen ingatlanoknak adómantessége tehát csakis törvénymódosítás utján biztositható. — Nyelviskola Csabán Pataki János, a csabai áll. polgári iskola nagy ambíciójú ós páratlan agilitásu igazgatója mindig újításokon töri a fejét. Intézetét a fejlődésnek igen magas fokára emelte. De nemcsak intézetével törődik, hanem Csaba egész társadalmával és azt is igyekszik előbbre vinni. Szeptemberben például Berlitz rendszerű nyelviskola nyílik meg a polgári iskolában, ahol a jelentkezők a nómet, francia és angol nyelvet tanulhatják. Már az uj tanerőket is ugy választotta , ki a kultuszminisztóriumbatí' Pataki igazgató, hogy a nyelviskolában is felhasználhassa őket. A nyelviskola tanárai a következők lesznek : Nómet nyelv : M i 111 Ferenc és Révész János. Francia nyelv: Bálint Benedek és R i 11 e r úrhölgy, angol nyelv: Révész János, akit színtón most helyezett ide a miniszter. Tandíj a német nyelvnél havi 10 korona, a francia éa angol nyelvnél pedig havi 20 korona lesz. Jelentkezni már is lehet Pataki János igazgatónál a polgári iskolában. A tanfolyam szeptember 1-től julius l-ig tart. — Csőd. A gyulai kir. törvényszék az Orosházi Hengergőzmalom Gémes Ferencz és Társa czég ellen rendelte el a csődöt. Csődbiztos Szabó László törv. jegyző, tömeggondnok dr. B o rc s i c z k y Dazső orosházi, helyettese J a n t s o v i t s Emil dr. gyulai ügyvéd.