Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-11-30 / 95. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 nov. 13. szerve a kormányzatnak, hanem csak az államnak magán gazdasági, üzleti vállalkozása. Viszont azonban nem lehetett elzárkózni a horvátok ama követelése elől, hogy a Wekerle-Kossuth féle vasúti pragmatikában az 1868 iki alaptörvénnyel ellentétben a magyar nyelv joga törvénybe került. Itt tehát két törvény szegeződött egymással szemben, melyek ellentétét csakugyan nem lehet semmiféle kormányzati bölcsességgel másképpen megoldani, mint közös megegyezés alapján olyképen, hogy rendeleti uton szabályozzák a vasúti tisztviselők nyelvi kvalifikációját, figyelembevételével annak a tisztán gyakorlatias értékű kívánalomnak, hogy a közönséggel való érintkezésben a vasúti alkalmazottak horvátul is tudjanak anynyit, amennyi a megértéshez éppen szükséges. Hát ez csakugyan nem sérelem a magyar nyelv jogain. De azért az ellenzék, amely mikor hatalmon volt, éppen maga mérgesítette el a horvát-magyar viszonyokat, most a kormányt ádáz támadásokban fogja majd részesíteni, arra el lehetünk készülve, s — mint beszéde végén említette - el van rá készülve maga Tisza is De nyugodt lélekkel vállalja a felelősséget. Vállalhatja is bízvást, mert ha Magyar- és Horvátország között ez a kiegyezés csak negyven ötven évre is megértő, békés állapotokat teremt, akkor e müvével Tisza István oly nagy és hasznos politikai szolgálatot tett mind Magyarországnak, mind Horvátországnak, sőt az egósz monarchiának ós a dinasztiának is, aminőt ebben a kérdésben 1867. óta egy államférfiú sem. Ezért hát őt gáncs helyett elismerés illeti. Békéscsaba közgyűlése. Az uj vasúti felüljáró. — Vita az állatorvosok fizetése körül. — Nem drágább az árvák pénze. — üj iskolák. — A titkos választás. — Háztartási tanfolyam. — Kisebb ügyek. A tárgysorozatból teljes joggal lehetett következtetni arra, hogy Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése nyugodt, csöndes lefolyású és főképen rövid lesz. Most az egyszer azonban ez a következtetés nem vált be. A városatyáknak ugyanis nagy beszélhetnékjük volt és minden, még a leglényegteleneb'b tárgynál is valóságos filippikákat vágtak ki. Legterjedelmesebb viták mégis az állatorvosok fizetésrendezése, a gyámpónztári kölcsönök kamatlábának emelése és a tűzoltók körül merültek fel. A tűzoltók fölött kifejlődött vitáról lapunk más helyén szólunk. A közgyűlésről különben tudósításunk a következő: Zahoran György biró pont 9 órakor nyitotta meg a gyéren benépesített teremben a közgyűlést. Eleinte nagyon kevesen voltak a város atyái, később azonban mégis csak megtelt a terem. Első tárgy a kereskedelmi miniszter a gyalogfelüljáró ügyében hozzá intézett kórelemre azt válaszolta, hogy a gyalogfelüljárót nem építteti fel ugyan, de azért a kérvényezőknek nem kell kétségbe esniök, mert mihelyt az aradbékéscsaba-budapesti vonalon a második vágány teljesen kiépül, egy kocsi és gyalogközlekedésre egyaránt alkalmas felüljárót fog létesíteni. A miniszteri leirat tudomásul szolgált. Ezután 7 törvényhatósági határozat következett. Mindegyik olyan ügyekre vonatkozik, amelyekkel lapunkban már többször is foglalkoztunk. A törvényhatóság jóváhagyta a „Fiume" bérbeadására vonatkozó képviselőtestületi határozatot, ami tudomásul szolgált. Vita fejlődött ki a törvényhatóságnak Bajcsy Gusztáv felebbezése ügyében hozott határozata körül. Bajcsy Gusztáv állatorvos azért felebbezett a vármegyéhez, mert a képviselőtestület az eddig élvezett 800 koronányi husvizsgálati dijat megvonta tőle, dacara annak, hogy a fizetése jóval csekélyebb, mint a vágóhídi állatorvosé. A törvényhatósági bizottság jóváhagyta a husvizsgálati díj megvonását kimondó határozatot, de utasította a községet, hogy adja meg Bajcsynak az állatorvosok számára már régebben megállapított 1600 korona törzsfizetóst és 400 korona lakáspénzt. A tanács azt javasolta, hogy a fizetésjavitás ügyében csak akkor határozzon a képviselőtestület, amikor a minisztertől az állatorvosok fizetési szabályrendelete leérkezik, mert az móg nincsen jóváhagyva. A törvényhatóság rendelkezése ellen pedig éljen panaszszal az elöljáróság. Dr. H o 11 á n d e r Lipót nem fogadja el a javaslatot. Már ő régebben is hangoztatta, hogy az állatorvosok fizetését arányosan kell rendezni, mert nagy a különbség a fizetések között. Nem helyesen cselekedett a képviselőtestület, mikor Bajcsytól a husvizsgálati dijat megvonta. Ha panaszszal élne, a közigazgatási biróság megítélné neki, mert az nem csökkenti soha a tisztviselők fizetését. De nem kell folytonosan appellálni. Épen ezért ajánlja, hogy a képviselőtestület adja meg Bajcsynak a 2000 koronát. K o r o s y László főjegyző szerint nem helyes dr. Hol'ander érvelése. A törzsfizetés nem szállítható le ugyan, de a husvizsgálati dij nem bir a törzsfizetés jellegével, azt az állatorvosok csak a képviselőtestület jóvoltából kapták, mert a husvizsgálatot ingyen kötelesek teljesíteni. A tanács javaslatát ajánlja elfogadásra, mert a 2000 koronát szerinte nem lehet megadni Bajcsynak addig, mig a miniszter az állatorvosok uj fizetési szabályrendeletét jóvá nem hagyja. Csaba ugyan nem felebbszte meg a szabályrendeletmódositást, de több község megfelebbezte. Esetleg nem is hagyja jóvá a miniszter a szabályrendeletet. Nem kell tehát a miniszteri leiratot megelőzni. B o h u s M. György nem tart attól, hogy a közigazgatási biróság megítéli Bajcsynak a 800 korona husvizsgálati dijat. De móltányosnak kell lenni. Javasolja, hogy a képviselőtestület hajtsa végre a megye rendelkezését ós adja meg Bajcsynak a 2000 koronát. Pollák Arnold hasonló értelemben szólalt fel K o r o s y László főjegyző nincs ellene annak, hogy Bajcsy megkapja a 2000 koronát. Azonban akkor az uj állatorvosnak is meg kell adni, mert a megyei szabályrendelet az összes állatorvosokra vonatkozik. O csak olyan feltétellel adná meg Bajcsynak a 2000 koronát, ha kijelenti, hogy a 800 korona ügyében nem él panasszal. Mert könnyen megtörténhetik, hogy a biróság megítéli neki a husvizsgálati dijat és akkor 2800 korona fizetése lesz. Pollák Arnold szóvá teszi, hogy értzsülóse szerint a harmadik állatorvos Doboz községnek is orvosa. Korosy László: Nem lehet ott megválasztott községi állatorvos. Csak magánpraxisból jár át Dobozra. E felszólalások után a képviselőtestület teljesítette a vármegye kívánságát ós Bajcsy Gusztávnak megadta az 1600 korona fizetést, meg a 400 korona lakáspénzt. A törvényhatóságnak az „Anker" kölcsön felvétele ügyében kelt határozata tudomásul szolgált. Ezzel kapcsolatosan kimondotta a képviselőtestület, hogy a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek azért, mert több, mint 2.100,000 korona befizetett tökét díjtalanul kezelt: köszönetét fejezi ki. Tudomásul szolgáltak a törvényhatósági bizottságnak a kocsisok fizetésemelésére, a 40,000 koronás kölcsön felvételére, a „Vigadó" átalakítására és Galli Mihály fŐp§nztáros lakbérére vona kozó határozatai. Az erzsébethelyi óvoda átalakítására szükséges 2500 korona költséget a törzsvagyon pénztár feleslegéből fogják fedezni. Az árvák pénze és egyebek. Az árvaszók a képviselőtestület hozzájárulását kérte ahhoz az intózkeócska kastéllyal, melyet nevelőapja bérelt, ki azóta már meghalt. A kertészetet fórje, Szikum Lojzi folytatta, szakasztottan ugy, mintha tiz év óta semmi a világon nem változott volna. Mikor a kastély már a Kati tulajdona volt, akkor beköltözött s ugy tudatta urával, hogy hazajött. — No Lojzi — mondotta a bámuló férfinak — megjöttem, ha akarod, meg is verhetsz, amiért elhagytalak. — Nem bántalak én egy rossz szóval sem — szólott a férj minden megindultság nélkül. — De velem fogsz élni ? — Nem ón. — Pedig én a kastélyt és a kertet kettőnk nevére írattam. Szikum tagadóan rázta a fejét. — Nem kell nekem, megfizetem én az árendát ugy, mint eddig. — Hát nem kellek? — Nem. A hatalmas termetű asszony, a Liget egykori leáuya, dühösen förmedt reá • ';kor takarodj! \ megállt, a bamba arcon mi értelemnek egy sugara fényiét i. A szeme nedvesnek látszott. íe haragudj Kati, de nekem oly vérem . . . — Milyen? — Mint az apámé volt. — Hát milyen volt az apád vére? — kérdezte Kati asszony különös érdeklődéssel. — Olyan, hogy megölte az anyámat, mert az egyszer hamis volt hozzá. — Igazán ? — Úgy ám . . . Szegény apám, a börtönben halt meg. Nem is látta soha édesanyám sirhalmát, pedig nagyon szerette. 5 Kati önkéntelenül közelebb huzó- ! dott férjéhez: — Meg tudnál te engem ölni? — j — kérdezte csaknem suttogva. Szikum Lojzi igent bólintott. — Nohát ölj meg ! — kiáltotta Kati, szóttárva két karját — ón megcsaltalak százszor ós százszor, én a leggyalázatosabb teremtés voltam, ón pénzért adtam el magamat 1 Nos, ott a zsebedben az oltókós, vedd elő. — Nem bántalak, Kati. Kati hozzáment és gyöngéden megfogta a kezét. — Ugy-e azért nem bántasz, mert már nem szeretsz? — De szeretlek. — Igazán ? — Ha mondom ... — Hát akkor ölelj meg ! ő fogta át íórjo derekát és hevesen magához szorította. Az kínosan felszisszent. — Jajj, Kati, nagyon fáj, ne bánts! — Mi fáj, Lojzi ? — A derekam . . . kés volt banne, még nem gyógyult be ? — Megkéselt valaki ? — kérdezte Kati gyöngéden. — Meg. A Házi Pepi. Katinak szikrázni kezdett a szeme. — Az, — kérdezte — ki esküvőnkön a rothadt narancsot dobta az arcodba ? — Az. — És micsoda most a Házi Pista ? — Pofozó-masinája van. — Nohát menjünk egy kicsit po fozkodni hozzá. Gyere, kísérj el. Elindultak. Mikor a kert ajtóhoz értek, Kati elkérte férjétől az oltókést ós a mogyoróbokorból egy ujjnyi vastagságú ágat vágott le. Tiz perc múlva ott voltak a pofozó masina tulajdonosa előtt. — Szervusz Pepi 1 — kiáltotta Kati barátságos hangon — ismersz-e még engem ? — Hogyne ismernélek! — örvendezett a pofozómasinás — majd kiug róttam bőrömből, mikor hallottam, hogy hazakerültél. — Szép tőled — válaszolta Kati — de egyelőre maradj most a bőrödben, . legalább addig, mig a számadásunkat : el nem végeztük. — Számadásunkat ? — csodálkozott | Házi Pepi — nem tudnám, hogy szám| adásunk lenne egymással. — Ha nem tudod, majd megmon' dom. Te az esküvőnk után megdobáltad az uramat. — Régen volt az, Kati. — Mindegy, Pepi, azt kívánom, hogy kérj bocsánatot tőle. Ott áll . , . Házi Pepi nagyot röhögött. — Attól a csámpástól? Kérjen a hóhér . . . — Nem kérsz tőle bocsánatot ? — Nem ám, galambom. — Akkor nesze! Végig suhintott arcán a mogyorófa pálcával. A pofozó-masinás felismerte a helyzetet. Nam védekezett, hanem megfordult ós futni kezdett. Az akrobata hölgy utána, végig az egész Ligetben, s a mogyorófa-pálca őrült taktusban püffögött az üldözött hátán. Soha ennél nagyobb diadala nőnek nem volt a Ligetben. Éljen rivaigások között emelték vállukra a Liget paíricusai és ugy vitték haza . . . Da a Kati megállt a kertajtóban s nem ment addig be, mig a férje meg nem érkezett. S ekkor ott, az ujjongó néptömeg előtt átölelte ós homlokon csókolta. j A tömegnek — ez a tömeg-lólektanhoz tartozik — tetszett ez a fordulat ós megéljenezte a férjet is . . . Három hónappal később Szikum ' Lojzi megölte a feleségót, miután hüt- ! lensógen kapta rajta. Mikor a gyilkost j a rendőrök a Városligeten át kisérték, ; a tömeg ismételten tett kísérletet, hogy ! Szikum Lojzit kiragadja a rendőrök J kezéből és meglincselje. Mert ez is a tömeg lélektanához tartozik . . , déséhez, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatát 6 százalékról 7 százalékra emelte fel. A tanács javasolta az intézkedés jóváhagyását. Pollák Arnold nem helyesli a kamatláb emelését, mert az árvák pénzéből többnyire kisgazdák vesznek kölcsön, tehát az emelés szoknak megterhelését jelenti. De ha már emeli is a képviselőtestület a kamatlábat, ezt csak az uj kölcsönöknél tegye. A régieknél maradjon meg 6 százalók. Dr. Hollander Lipót szintén az emelés ellen szól. A régi kölcsönök kamatatait a takarékpénztáraknak sincs jogukban emelni. Hogy emelhetné az árvaszók! Későn ébredt fal az árvaszók. Akkor, amikor alapos kilátás van arra, hogy olcsóbb lesz a pénz. A tanács javaslatát nem fogadja el. R e i s z Hermann helyesli az emelést, mert az által az árvák vagyona növekedni fog. B o h u s M. György barátja annak, hogy az árvák vagyonát emelni kell, de a régi kölcsönökre vonatkozólag Pollák álláspontját fogadja el. Korosy László főjegyző : Az árvák pénzénél nem lehet kéí'fóle kamatláb, mert az a kezelést megnehezíti. Az árvaszék az árvák erdekeit szolgálja akkor, mikor a kamatláb emelésót akarja, tehát eljárása C3ak helyeselhető. Ajánlja elfogadasra a tanács javaslatát. E felszólalások után a közgyűlés az emelés ellen foglalt állást. Az árvaszóknek a pénztárvizsgálóbizottsági tagok számanak emelésére vonatkozó javaslatához hozzájárult a közgyűlés. A két uj állami iskola elhelyezése céljából a tanács a következő telkeket ajánlotta 'negtekintósre ós esetleg megvételre : Az alvégen a Révai-utca 14. számú, a Kölcsey utca 4. számú, Kö!csey-utca 9. számú, továbbá a Lehel- és a Kigyósi-utca sarkán levő Zahorán-féle házat ; az első 5600, a második 6000, a harmadik 8000, a negyedik pedig 16000 koronába kerüine ; a felvégen a Hajnal-utca 13. számú Bhriik-fóle ós a Hajnal-utca 11. sz. Romák-féle ház, amely mindegyike 8 -8000 korona, a Lipták-Galó-fóle ház, amely 6000 korona, a Szent László-utcai Knyihár-fóle ház, amely 10000 korona, a Berónyi-uti Martincsek-ház, amely 16000 korona, az Arcdszki-ház szintén a Berényi-uton, amely 14000 kor. és Pollákfóle ház, amely 16000 korona. A képviselőtestület valamelyik ház megvétele ügyében érdemleges határozatot csak egy hónap múlva fog hozni. Addig a gondnokság ós az elöljáróság megnézi mindegyik házat. Ezután a központi-választmányi tagok választása következett, ami titkos szavazással történt. Lagtöbb szavazatot Korosy László ós dr. Tardos Dezső kaptak. Választmányi tagok lettek: Dr. Tardos Dezső, Korosy László, Pollák Arnold, Bohus M. György, Zelenyánszky Mihály, Hrabovszky Pa), Lipták L. Pál, Laczó András, Varga András, Kraszkó Mihály, Uhrin Pál, Machlik Mihály. Tehát, mint e névsorból is látható, a parasztpárt listája győzött. A bogárházi t mető rendezésére vonatkozó-bizottsági javaslatot elfogadta a képviselőtestület. A háztartási tanfolyam és mások. A földmivelésügyi miniszter égisze alatt, mint már rógebben is irtuk, háztartási tanfolyamok tartatnak az ország nagyobb városaiban. Ilyen tanfolyam lesz Csabán is a jövő óv május ós junius hónapjaiban. A községnek mindössze 300 korona értékű hozzájárulást kell adnia e hasznos ós üdvös tanfolyamhoz, amelyre mindenütt szükség van, de különösen szükség van Csabán. Mégis akadnak olyan rövidlátók a képviselőtestületben, akik a tanfolyamok ellen, tehát a polgárság érdekei ellen szólottak. Ezeknek a vezérszónoka volt Pollák Arnold, aki azon kezdte, hogy nem fogadja el a tanács javaslatát, mert odahaza mindegyik anya megtani'ja a lányát a háztartásra. Egy másik bölcs, Varga András szerint azokon a tanfolyamokon elromlanak a lányok. A többség mégis csak elfogadta a tanácsnak a tanfolyam pártolására vonatkozó javaslatát. Gerendás pusztán a postai küldemények felvételére felhatalmazták a segódjegyzöt és albirót. M i c h n a y Lajos erzsébethelyi végrehajtót nyugdija ta a tanács és neki évi 520 korona nyugdijat állapított meg. A havi jelentések kapcsán Varga András kérdést intézett Korosy főjegyzőhöz aziránt, hogy mi van az erzsóbethelyi hídmérleggel, amelynek fel-