Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-23 / 84. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 okt. 23 * • törvényellenest megsemmisíti, mert a törvény 119. §-a értelmében a pénztárak székhelyét a Hivatal állapítja meg, a közgyűlés tehát nem volt jogosítva határozathozatalra a székhely kérdésében. Ennek dacára foglalkozott a Hivatal azokkal az indokokkal is, amelyeket felhoztak az áthelyezés mellett. Az Országos Pénztár és a közigazgatási hatóságok meghallgatása után (igaz, hogy a hatóságokat a Gyula pártján levők irányitolták! Szedő) abban a véleményben van a Hivatal, hogy sem a köz-, sem a biztosítási érdek nem követeli a pénztár áthelyezését. Gyula mellett szól az a körülmény, hogy ott központosul a közigazgatás, a törvénykezés, a pénzügyigazgatás, amelyekkel való közvetlen érintkezésre szüksége van a pénztárnak. A vasúti közlekedés érve sem állhat meg a Hivatal szerint, Gyulára is sok a vonatjárat. Mint értesülünk, az érdekeltek a Munkásbiztositó Hivatal döntését megfogják felebbszni a kereskedelmi miniszterhez. Csaba rendes közgyűlése. A tárgysorozat. A tárgysorozatból következtetve, e hónap 27-én igen érdekes közgyűlése lesz Csaba képviselőtestületének. Tekintettel arra, hogy a költségvetést azon a közgyűlésen tárgyalják, előreláthatólag nem fejeződik be délelőtt, hanem az egész napot igénybe fogja venni. A költségvetés fölött a pótadó emelkedése miatt vita is lesz. A költségvetés mellett móg sok érdekes és fontos tárgya is lesz a közgyűlésnek. Első helyen kell ezek között megemlékeznünk a 12 tantermes uj állami iskoláról, amelyre vonatkozó kultuszminiszteri rendeletet módunkban volt a múltkor részletesen ismertetni. A rendelet szerint november 5-ig határozott választ kell adni Csabának arra vonatkozólag, hogy refiektál-e az uj állami iskolákra? Bízunk a képviselőtestületben, hogy a kínálkozó alkalmat nem szalasztja el és nem riad vissza azoktól az áldozatoktól sem, amelyek az iskolák építésével és fenntartásával járnak. Az iskolákra nagy szükség van és a kulturára való áldozatoktól visszariadni sohasem szabad. Helyesnek tartanók azonban, ha a képviselőtestület az iskoláknak nyújtott áldozatok fejében son meg, ha őszinte vallomásom valahogy megsértette az ön finom érzékenységét s hozzám való vonzalmának harmóniáját, drága barátnőm . . . A férfi elhallgatott s az asszony finom, hervadt arcán valami fájdalmas merevség rajzolódott. Igy ültek egy ideig, majd az asszony megszólalt: — A történet csakugyan kedvesen oktondi volt, édes barátom. Most megengedem, hogy lesétáljon egy kissé a parkba és egy ideig még e fölött az emléke fölött álmodozzon. De aztán egy félóra múlva jöjjön fel a szobánkba, mert hűvös az éjszaka és meghűlhet. Majd odalentről nézzen fel az ablakunkra és én inteni fogok, hogy mikor jöjjön fel. Adieu 1 Az asszony felkelt és a terrasszon végigmenve, eltűnt a hotel halljában. A férfi lesétált a parkba és egy padra ülve, csakugyan álmodozni kezdett. Egyszerre csak észrevette, hogy az idő előrehaladt s neki fel keil mennie. Felállt és az asszony utasítása szerint felnézett a hotel-ablakra. Amit látott, attól hirtelen riadtan kezdett verni a szive. Az ablakban egy asszony állott, virágos kimonó omlott le alakján, a karjait a feje fölé fonta és ugj bámult le álmodozva a tengerre. A férfi megdöbbenve nézte a képet, amely hasonlított egy régi fantomhoz, de mégis más, egészen más volt. Nézte öreg barátnője ál iodozó, fáradt arcát, nézte finom, de hervadt karjait, megtört alakját s aztán ugy érezte, hogy sirni kell, erősen sírnia. Odafent az ablakban az asszony alakja is egyszerre összecsuklott, a karok lehanyatlottak s az álmodozó arc az ablakpárkányra borult. Az asszony fájdalmas, felcsukló zokogása lehallatszott a parkba. követelné, hogy az öt községi tanítót nevezze ki elsősorban a miniszter az uj állami iskolákhoz. Ezáltal jót cselekedne azokkal a tanítókkal, akik hosszú évek Óta működnek künn a tanyákon és nagyon megérdemelnék már, hogy bekerüljenek a városba. Még anyagilag is nyerne a község, mert az öt újonnan választott tanítónak kevesebb fizetést kellene adnia. A közelgő községi választások miatt szükség van a választókerületek megalakítására is. Ezt a megalakítást szintén a hétfői közgyűlés fogja végre- ; hajtani. Rendkívül fontos tárgya lesz a közgyűlésnek a közvágóhíd kibővítésére vonatkozó javaslat is. Sokszor hangoztattuk már a kibővítés szükséges voltát. Nemcsak mi, hanem a fölöttes hatóságok i°, amelyek szigorúan kötelezték Csabát a vágóhídon uralkodó tarthatatlan állapotok megszüntetésére. A vágóhíd tervei ós költségvetése már elkészültek. Ezek szerint körülbelül 163000 koronát emésztene fel az átalakítás. Tekintettel arra, hogy a vágóhíd jövedelme évről-évre növekszik, az amortizációs kölcsön törlesztési összege busásan meg van. A fenti összegből pedig Csabának egy minden tekintetben modern vágóhídja lesz. Érdekes vita fog kifejlődni a szinügyi bizottság jelentése körül is, amelyet a színháznak mozi céljaira való bérbeadása ügyében adott be. A közgyűlés tárgysorozata különben a következő: j 1. Községi költségelőirányzat az 1914. évre. ( 2. Kir tanfelügyelő ur felhívása 12 tantermes állami elemi népiskola felállítása tárgyában. 3. Járási főszolgabíró ur rendelete kataszteri felmérési költségek vissza- i fizetése iránt. 4. Borital- és husfogyasztási adók ! megvábási szerződése. . 5. Z ^ hovs/ky János, Fabulya Bor- 1 t bála, Kocsis Pál, Oszlács István illetőségi ügyeben hatósági megkeresések. 6. Az 1913. évi pótadó-kulcs meg- j változtatására javaslat. 7. Gyámpónztári 1912. évi számadás. | 8. Községi közmunka költségvetése az 1914. évre. 9. Viliamosmü költségvetése 1914. évre. 10. Közsóu választókerületek megalakítása. 11. Községi ós árvapónztárak pénzintézeti elhelyezése 1914. évre. 12. Számvevői állás szervezésére szabályrendeleti javaslat. 13. Közvágóhidi kibővítés s szennyvíz levezetésének terve ós költségvetése. 14. Kisróti bolgárkertészet terve ős költségvetése. 15. Szinügyi bizottság jelentése a színház mozi céljára való bérbeadása tárgyában s arra vonatkozólag Poilák Arnold és társai s Németh István beadványa. 16. Községi szabályozási pénztárt illető ingatlanok és jövedelmek megállapítása. 17. Kisebb földek bérbeadása. 18. Havi jelenjósek. 19. Kérvények: a) Lőrinczy László László Zöldfa bérbeadása; b) Yasuti alkalmazottak telkek eladása; c) Nyilas András közs. építkezések foganatba vótele ; d) Kelemen László s. jegyző állásáról való áthelyezés; e) Tevan Adolf boltbór meghosszabbítás ; f) Tpirtestület tanonckiállitási segély; g) Wagner József adóvisszatéritésl; h) Kereskedelmi Csarnok tanfolyami segélyezés ; i) Kvasz Sándor kiadói javadalom folyósítása ; | j) Urbáu Marton utkaparó végkielégítés iránti kérelmei. 20. Póttárgysorozati ügyek. i A békési községi alkalmazottak | nyugdija. Készül a szabályrendelet. Több izben fejtegettük már, hogy a jegyzők kivételével a községi tisztviselők legmostohább helyzetben vannak az összes köztisztviselők között. i Fizetésük azokhoz a fontos funkciókhoz képest, amelyet teljesítenek, aránytalanul csekély, mellékjövedelmük is alig van, mert a mellékjövedelmek legnagyobb részét a jegyzők vágják zsebre. Korpótlékuk, nyugdijuk a legtöbb helyen nincs, — egyszóval az állapotuk egy csöppet sem irigylésreméltó. Az évek óta tartó nagy gazdasági depresszió hatása alatt pedig valósággal kétségbe- j ejtő helyzetbe kerültek a községi tiszt- j viselők ós alkalmazottak. Megrázó ada- i tokkal felszerelt kérvények mentek a képviselőtestületekhez hol lakbérért, hol drágasági pótlékért, de bizony ezek a jajongó kórelmek Békósmegyében sokáig hideg kebelre, süket fiilekre találtak. Csak a legutolsó egy-két év alatt volt tapasztalható egy kis jóindulat a képviselőtestületek részéről a községi alkalmazottak iránt. Csaknem valamennyi községben adtak vagy fizetésemelést, vagy lakbért, vagy drágasági pótlókot, vagy korpótlókot stb. Sőt akadtak olyan községek is, amelyek hosszú időre mindenki megelégedésére teljesen rendezték a tisztviselők fizetési viszonyait. E?ek közé tartozik Békés is, amelynek képviselőtestülete dicséretreméltó humánus érzéssel ós áldozatkészséggel egyesek szükkeblüsködése dacára is megalkotta a tisztviselők ós egyéb alkalmazottak fizetési szabályrendeletét és ezzel hasonlíthatatlanul elégedettebbekké tette valamennyit. És most tovább megy Békés. Most már a tisztviselők ós egyéb alkalmazottak nyugdijáról is gondoskodni szándékozik. Nyugdíjazás szempontjából csaknem valamennyi községben nagyon el vannak hagyatva a községi tisztviselők. A jegyzők, akiknek tisztviselőtársukért tenniök kellene, nem törődtek ezelőtt egyáltalában a mások nyugdíjügyével, mert ők nyugod'an alhatnak, nekik meg van a hatalmas nyugdijalapjuk. A megyében Csaba volt a községek között az első, amely nyugdijalapot létesített a tisztviselők ós más alkalmazottak számára. Ez az alap a helyes kezelés és gazdálkodás folytán évről-évre emelktdik és ma már pár százezer korona körül van. Tekintélyes összeggel gyarapodik ez az alap évente az által is, hogy feltétlenül biztos helyekre, kisebb nagyobb kölcsönöket nyújtanak belőle. És ha figyelembe vesszük azt, hogy most móg a nyugdíjazottak száma is aránylag kevés, elmondható hogy a nyugdijalap igen szép jövőnek van kitéve. Békés képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén foglalkozott a tisztviselők ós más alkalmazottak nyugdíjügyével. Azon a gyűlésen az elöljáróság beterjesztette a nyugdijszabályrendelet tervezetét. A képviselőtestület nem hozott ugyan végérvényes határozatot a szabályrendelet ügyében, de kimondotta, hogy a tervezetet tárgyalás alapjául elfogadja. Előzetes megvitatás céljából azonban kiadta egy bizottságnak a tervezetet. Ezekből következtetve bizonyosra vehető, hogy a békési tisztviselőknek és más alkalmazót ak is nemsokára belépnek a nyugdíjas állásúak boldog sorába. A Luther-szoborról. Mért nem dolgozik a bizottság? Néhány nap múlva háromszázkilencvenhatodik évfordulója lesz annak a nevezetes napnak, amelyen Luther Márton kiakasztotta a wittembergi vártem-. plorn ajtajára hir s 95 tételét. A világtörténelmi jelentőségű nap évfordulója közeledtekor a lélek szinte önkéntelenül is afelé a hatalmas alak felé fordul, aki egyik legnagyobb hőse volt a szellem szabadságharcának. A világ protestánsai mindenfelé meghajlanak emléke előtt, mikor reá emlékeznek és erejükhöz mérten igyekeznek maguk számára a nagy ember képmását is megszerezni. A tehetősebb egyházak szobrot emelnek neki, a szegényebbek művészileg megfestett arcképét szerzi!: be. Minden nagyobb protestáns városnak hő vágya azonban, hogy Luthernek ?z emlékszobra ékesítse valamelyik terét. Évekkel ezelőtt Csabán is mozgalom és gyűjtés indult meg a Lutherszobor felállítása érdekében. Csaba va lósággal lutheránus Róma, legnagyobb legnépesebb egyháza van a budapest után, tehát illendő volna, hogy Luthei halhatatlan emlékét, örök dicsőségé egy ércszobor is hirdetné ebben a vá rosban. Szinte szégyen, hogy még nincs mikor például Németország kicsi város káiban is van már Luther szobor, ame lyek pedig jóval kisebbek, szóval sze gényebbek Csabánál. Csodálkozunk ezer mikor látjuk és tudjuk, hogy a csaba vallásos, templomos nép, emellett va gyonos is. Ilyen egyháztagoknak mái régen meg kellett volna alkotniok egy házuk alapitójának emlékszobrát. Körülbelül 30,000 lutheránusnak móg észrt is alig vehető áldozatába kerülne i szoborra szükséges összeget összehozni A gyűjtés, mint fentebb is jeleztük évekkel ezelőtt megindult ós pedig elég szép eredménnyel, amennyiben 10,00( koronánál nagyobb összeg gyűlt össze Azóta azonban senkinek sem jutott eszébe, hogy a gyűjtés fonalát újból fel kellene venni. Pedig hisszük, hogy Csaba vallásos népe ismét szívesen ál dozna nagy reformátora emlókszobrára. Hiszen csak meg kell duplázni az eddig gyűlt összeget ós már lehet abból egy szép művészi szobrot felállítani. Nem lesz nagy, monumentális emlék, de azért lehet művészi. Egy békéscsabai származású, tehetséges fiatal szobrászművésszel, Fiiipinyi Samuval, aki Budapesten ól, már beszélgetést is folytatott erről szerkesztőnk s ő szülőföldje ós egyháza iránti vonzalomból vállalkozott a szobor olcsó elkészítésére. Már van is rá terve, kompozíciója, amelyet müvésztársai nagyon dicsérnek. Tekintettel arra, hogy a reformáció négyszázadik évfordu ója is közel van, nagyon üdvösnek tartanók, ha az egyház vezetősége oly sok évi pihenés után ismét foglalkoznék a Luther-szobor gondolataval. A szükséges pénz összegyűjtése, de meg a szobor elkészítése is sok időt vesz igénybe, késlekedni tehát nem lehet, ha komolyan akarják a csabai lutheránusok, hogy a reformáció négyszázadik évfordulóján emlókszobor hirdesse a főgimnázium előtti téren Luther Márton emlékét . . . A békéscsabai rokkant egylet Felemelik a tagdijakat. Magyarország egyik leghatalmasabb jótékony egyesülete, a „Magyarországi Munkások Rokkant ós N.yugdijegylete." Jelenleg 11.360,000 korona vagyonnal és 170,000 fizető taggal rendelkezik. Felismerve nagy horderejét ós eddig kifejtett példátlanul humánus, áldásos működését, maga az állam is támogatja óvenkint 10,000 koronával. Manapság már 500 fiókpónztára van az egyletnek az ország különböző vidékein. Maga a budapesti központ, de a vidéki fiókpénztárak is minden lehetőt elkövetnek a tagok számának szaporítása és ezáltal az egylet minél hatalmasabbá tótele érdekében. Eddig minden baj, fennakadás nélkül működött íiz egylet. A tagok száma növekedett évről évre és növekedett a vagyon is. Mindenki azt hitte évekkel j ezelőtt, hogy ez az egylet nem inoghat ' meg, mert sziklaszilárd alapon áll. Azonban nemcsak a fizető tagok száma, nemcsak a vagyon szaporodott évről évre, hanem a segélyre szorult rokkant tagok száma is. Mégpedig rohamosan. Hovatovább mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy a jelenlegi tagdijjárulékok fizetése mellett az egylet néhány óv múlva nem tud megfelelni kötelezettségeinek, alapja meginog, megrendül ós ez vég/etes csapással hat reá. Épen ezért, még a válság bekövetkezése előtt, több vidéki fiók sürgetésére a budapesti fiók dhatározta, hogy arra hivatott emberekkel matematikai számításokat végeztet ós ilyen uton vet gátat a fenyegető veszedelemnek. A matematikai számitások megtörténtek ós kiderült, hogy a régi