Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-23 / 84. szám

Békéscsaba 1913. okt. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 223 ilapszabályokon alapos változtatásokat íell eszközölni, föl kell emelni a tag­iijjárulékokat, szabályozni kell ? kor­íatárt és valamivel lejebb kell szálli­;ani a segélyezési összeget is. Mert az nár csakugyan nem áll arányban, hogy /alaki 10 éven át 30 filléres heti dijjal aefizet körülbelül 160 koronát és 10 óv múlva történő rokkanttá válása esetén íap körülbelül 600 koronát. Már csak íbből is láthatja a közönség, hogy ilyen ilapon az egylet nem sokáig lehet élet­képes, mert a segélyre szorulók száma mindig nagyobb és nagyobb lesz. Az alapszabályok módosítása ügyé­ben az egylet december 8 án országos küldöttgyűlést tart Budapesten. E köz­gyűlésen tanúsítandó állásfoglalás meg­beszélése céljából tartott közgyűlést a 3sabai fiók vasárnap délután. A közgyűlés a városháza nagyter­mében folyt le Könyves T. Kálmán elnöklete alatt. A tagok elég csekély számban jelentek meg, pedig a tárgy fontossága nagyobb érdeklődést is meg­érdemelt volna. A szokásos formaságok elintézése után a közgyűlés mindenekelőtt a bu­dapesti közgyűlés kiküldöttjét válasz­totta meg Könyves T. Kálmán sze­mélyében. Helyettes kiküldött ifj. Hor­váth Mihály lett. É/után a módosítandó alapszabályok tárgyalására került a sor. A központ, dacára a mathematikai számitások szo­morú eredményének, elegendőnek tartja a tagdijak 10 fillérrel való emelését. Könyves T. Kálmán elnök azonban statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy ez csak ideig-óráig segítene a bijon, mert néhány év múlva az egylet ismét válság előtt állana. A végleges rendezés az egylet tökéletes és megingathatatlan talpraállitása céljából a fiók a követ­kező módosításokért fog a küldöttgyű­lésen harcolni : 1. A tagdijjárulék 100 % kai emel­tessék fel, mert ez feltétlenül szükséges. A felemelés első pillanatra nag., nak tet szik, de saját, (ehetetlen kora érdekében mindenki s/ivesen fizetheti a kétszeres dijat, vagyis heti 30 fillér helyett 60 fillért. Erre a legszegényebb tag is ké­pes, különösen ha tudja, hogy nyugodtan alhatik, mert az egylet zavarba nem jöhet. Különben remény van arra, hogy a tagdijak bizonyos százalékát, esetleg felét az állam fótija fedezni, mert annak is érdeke, hogy ez a hatalmas egylet össze ne ropp njon. Sőt már most kötelessége volna tejesen átvenni, mert nyugati mintára, előbb-utóbb meg kell neki is alkotni a munkás nyugdíj­intézményt. 2. A kezdő, vagyis 10 év utáni nyugdíj a teljes nyugdíjnak ne 70 szá­zaléka legyen, mint most, hanem csak 40 százaléka és ez évenkint 2 százalék­kal emelkedjék. 3. Akik 40 éves koruk után irat­koznak az egyletbe, C3ak 15 óvi tagság uUn kaphassák a kezdő nyugdijat, de akkor a teljes nyugdíj 50 százaléká*. Ez azért is üdvös, mert a mostani rokkant­áüománvban levők csaknem valameny­nyien 40 éves koruk után iratkoztak be az egyletbe. Tiz óvi befizetés után azo­kon nem volt nehéz a rokkantságot megállapítani. Miattuk van a rokkantak mostani rohamos szaporodása. 4. Akik máshol is birnak nyugdíj­jogosultsággal, azok csak 35 éves ko­rukig vehetők fel az egyletbe. Sok tagja van ugyanis az egyletnek olyan, akik kétfelől is húznak nyugdijat Különösen a vasutasok között van sok. Úgyhogy azok most több jövedelemmel birnak, mint mikor dolgoztak. Ebből közvetve a segélyre igazán rászoruló szegény emberek szenvednek kárt és ezért tart juk szerencsésnek a 35 éves korhatár megállapítását. 5. Az állam felkérendő, hogy tag­dijjárulékoknak körülbelül a felét fizesse áhamsegélyképen. 6. A rokkant tagok is fizessenek valamit a nyugdijukból vissza. Ezt a gondolatot nem tarljuk helyesnek, mert különösen az uj alapszabályok életbelé­pése után sokkal szigorúbbak lesznek a feltételek, nagyobb lesz az ellenőrzés a rokkantság megállapításánál. Azok te­hát, akik a nyugdijat kapják, arra iga­zán rá lesznek szorulva, tehát kár lenne őket megrövidíteni. A budapesti küidött-gyülésnek elő­reláthatólag nagy ós nehéz munkája lesz december 8-án. hogy vájjon az ellenzék bemegy e a t. Házba ? Most meg munkapárti körök­ben is bizonyosra veszik, hogy a szom­bati ülésen meg fog jelenni az ellen­zék, mert hiszen épen az sürgette a Ház összehívását az állitólag03 panama­ügyek megszellőztetése céljából. A be­vonulás ügye azonban még mindig nem perfekt, mert még mindig vannak az ellenzéken — mégpedig szép számmal kurucok, akik azt hangoztatják, hogy az ellenzéknek Tisza Pistával szóba se szabad állania. Már pedig ha bemegy, az annak a jele, hogy szóba szeretne vele állni és sajnálja eddig tanúsított magatartását. A szövetkezett ellenzék négy meg­bízottja kedden délben az érvénytelen­nek mondott'házszabály szerint jelent­kezett a Ház elnökségénél, beterjesz­tette^ Ház összehivatása iránt való ké­relmet s azt a feleletet kapta, hogy az elnökség már összehívta a Házat szom­bat 10 órára. A függetlenségi párton zokon ve­szik, vagy ugy tesznek, mintha zokon vennék, hogy nálok nélkül, vagy őket megelőzve hívták össze az ülést. Any­nyira beleélték magukat abba a gondo­latba, hogy a folyvást érvénytelennek, törvénytelennek, semmisnek hirdetett házszabály rendelkezései szerint ugyan, de mégis maguk hivatják össze a Házat, hogy részt sem akarnak venni olyan ülésben, amelyet nem az ő rendelkezé­sükből hivtak össze. Ezt a felfogást tük. rözi Kossuth Ferenc lapjának cikke is, amely egyebek között ezt mondja: — A mint mi voltunk azok, akik az ellenzéket a passzivitás abbahagyá­sára késztettük, szemben a tegnapi hely­zettel : a maira való tekintettel ismét annak föivótele mellett törünk lándzsát. Csak egyedül, tisztelt munkapárt, ha mi­niszterelnöki füttyszóra kívánnak tán­colni. Az ellenzék megszokta, hogy maga muzsikál s hogy erre a muzsikára vi­tustáncot jár a kormány ós a többség egyaránt. De ez alkalmat tisztelt rava­szok és sakkmesterek már c jak mi ma­gunk fogjuk meghatározni. A legjobbkor! Az üiósről való elmaradást azzal szépítgetik, hogy ha az ellenzék maga hivatja össze a Házat, akkor, mivel min­denekelőtt az összehívást kell megokolni, az ellenzék a magokolásban beszélhet, amiről akar, elmondhat mindent, ami a szivén fekszik ; nem kell napirend előtti fölszólaíásra vagy sürgős interpellációra engedélyt kérnie, amit esetleg az elnök meg is tagadhat. Ha ellenben az ülés összehívása nem az ellenzék kérelmére történik, akkor az elnök a fölszólalások­nak szűkebb határt szabhat. Már pedig most az ellenzék szóbanforgó kérelmét csak mint egyszerű beadványt kezelik, az elnök fel fogja emiiteni a beérkezett irományok között s indítványához ké­pest a Ház az irattárba helyezi. A sztrájkolók közt azonban napról­napra többen hajlanak a sztrájktörés felé; mind a három ellenzéki csapat­ban erősen hangoztatják, hogy az al­kalmat nem szabad elszalajtani, az el­lenzék vonuljon be a Házba ós rend­szeres, éles viták keretében ostromolja a kormányt ós a kormánypártot. Politikai mozaik. - Fővárosi levél. — A politikai világot mint mindig, mikor a képviselőház összeül, most is az a kérdés foglalkoztatja leginkább, A és dr- Makai Mártonjiöre. A csabai főszolgabíró ítélkezett. Az egész vármegye tudomással bir már arról a kontroverziáról, amely C s á n k y Jenő szeghalmi főszolgabíró és dr. M a k a i Márton ottani fiskális között évek óta fenn áll. Dr. Makai Márton mostanában minden megyegyű­lési felhasznál arra, hogy előhozza a főszolgabírónak valamely, szerinte tör­vényellenes ténykedését ós kifejezést adjon iránta érzett ellenszenvének. Ha­sonlóan cselekszik a néhai parasztkirály­hoz, aki a már szintén néhai Seiler Elek főszolgabírót támadta minden megye­gyűlésen. Dr. Makai fiatalember, érzé­keny, vérmes fantáziájú, aki Csánki Jenőben valamelyik középkori zsarnok lovagot, mondjuk Szibor vajdát látja és a közérdeknek vél szolgálatot tenni az által, ha mindén adandó alkalommal pellengérre igyekszik állítani. A mult heti megyegyűlésen is meg­lehetősen súlyos vádakkal illette dr. Makai a távollevő főszolgabírót. Azt állította többek között, hogy a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával ittasan rendelkezett, csendőröket akart az ellen­párti szavazópolgárokra ugrasztani és csak a csendőrök jobbik eszén mult, hogy valami nagy baj nem törtónt. Akkor is jóakaratulag figyelmeztette Ambrus Sándor alispán, hogy ne ragadtassa el magát mindig a hévtől ós a főszolgabíró iránt érzett személyes ellenszenvét ne vigye folyton a megyegyülés elé. A legutóbbi képviselőválasztásból kifolyólag szombaton érdekes tárgyalás volt Szeghalmon. Amit ugyanis dr. Ma­kai a mostani megyegyűlésen mondott Csánki főszolgabíróról, ugyanazt elmon­dotta nagy nyilvánosság előtt a válasz­tási harcok idején is. Mikor ugyanis Csanki néhány erélyes intézkedésével az ellenpártok közötti összetűzést ós a zavargást meg akarta akadályozni, dr. Makai a tömeg füle hallatára odakiál­totta neki, hogy részeg és rendelkezé­seit nem tartozik respektálni senki. Csánki Jenő ekkor hatóság megsér­tése címen pört indított dr. Makai Már­ton ellen. Mivel az ilyen természetű po­rokét a közigazgatási hatóságok foly­tatják le, a szeghalmi szolgabiróság pe­dig ezt a pört természetszerűleg nem tárgyalhatta: Ambrus Sándor alispán Kiss László csabai főszolgabírót de­legálta az érdekes pör lefolytatására. Kiss László főszolgabíró szombaton szállott ki .Szeghalomra és délelőtt 9 órakor kezdette meg a tárgyalást, amely nagyon hosszura nyúlt, estig eltartott, mert körülbelül 30 tanút kellett kihall­gatni. Ugy dr. Makai, mint Csánki Jenő számos tanút állított. Mindjárt az első tanúvallomások után kitűnt, hogy dr. Makainak nem volt igaza, mikor Csánkiról azt állította, hogy részeg volt a választás alkalmá ­val. A tanuk nagy része ennek épen az ellenkezőjót bizonyította. A tárgyalás végén Csánki Jenő fő­szolgabíró is felszólalt. Érdekesen fej­tegette, hogy intézkedései a választás alkalmával helyesek voltak, tehát már ez is bizonyítja, hogy nem lehetett ré­szeg. Különben ha részeg lett volna is, fő az, hogy helyes intézkedéseket tett ós ez még a részegséget is expialná. Kiss László főszolgabíró ezek után hatóság megsértése címén 100 korona pénzbírságra ítélte dr. Makai Mártont, aki az alispánhoz felebbezett az ítélet ellen. ÚJDONSÁGOK. Dobos István legújabb bravúrjai. A megyebeli aviaiikusok között a legszebb sikereket mostanában Dobos Isván, a gyulai származású fiatal aviati­kus aratja. Nemcsak a gép vette szár­nyára ezt a merész, derók fiút, hanem a dicsőség, a hir is. Neve most már ott ragyog a legkiválóbb magyar aviati­kusok sorában. Diadalt diadalra arat­Nemrégiben állította fel a magyar tá­volsági rekordot Mezőtúrról Budapestre történt repülésével. A 145 kilométernyi hosszú utat óránként 103 kilométeres sebességgel 1 óra 23 psrc alatt tette meg. Kevéssel azután magyar gépjével Szombathelyen leverte a 90 lóerős Taube gépet. Olyan teljesítmények ezek, amelyekre nemcsak ő lehet büszke, hanem mi, bókósmegyeiek is. És e gyönyörű produkciókat egy másik bó­kósmegyei fiu, Székely Mihály gép­jével hajtotta végre. Székely Mihályt ujabban folytonos balszerencse kísérte repülései alkalmával. Mindig összetörte gépjét és gyakran forgott életveszede­lemben. Pedig, hogy az általa konstru­ált gép jó, bizonyítják Dobos fényes eredményei. Dobos nagyszerű sikereket arat azon a gépen, amellyel Székely mindig lezuhant. Bebizonyította ezzel, hogy ő elsőrangú konstrüktőr, de pi­lótának már nem olyan jó. Dobos István Székely Mihály „Bübü" nevü monoplánján az elmúlt vasárnap Mezőberényben startolt. Hatalmas kö­zönség jelent meg ez alkalommal a re­pülés szinhelyón és elragadtatással nézte a fiatal pilóta nagyszerű produkcióit. Dobos valóságos légi akrobatának bi­zonyult vasárnap, amikor teljesen meg­állított motorral végzett lesiklásokat. B bizonyította ezzel, hogy az aviatikus nincs veszedelemben még> ha elromlik a motor. Ha helyén van az esze és szive, veszedelem nélkül le tud eresz­kedni. A nagyközönség természetesen lelkes ünneplésben részesítette a kiváló pilótát. Másnap, hótfőn Dobos Mezőberény­ből Békésre repült, ahol sziatén lelke­sen fogadták, onaan pedig szülőváro­sába, Gyulára, hogy szüleit megláto­gassa. Mint értesülünk, Dobos Gyuláról Aradra készül. Ha a körülmények ked­veznek, bizonyára sikerülni fog átre­pülnie Aradra is, ahol már elterjedt en­nek a híre ós az aradi község is nagy szeretettel várja a derók fiatal pilótát. Igaza van Kvasz András röpcédu­láinak, amelyeket Budapest fölötti re­pülése alkalmával dobált le: „Most már tud repülni a magyar^!" — Kósza hírek a csabai nagyvásárról. A csabai ós környékbeli lakosság kö­rében az a kósza hir terjedt el, hogy nem lesz a héten nagyvásár Csabán a kolera miatt. Egyik csabai laptársunk fel is ült a kósza híreknek és az orvo­sokra hárította a vásár esetleges elma­radásáért a felelősséget. Pedig a híresz­telésnek semmi alapja nincs. Minden akadály nélkül meg lesz a C3abai őszi vásár. A kósza híreknek tulajdonkópeni oka az volt, hogy Biharmegyóben, Ér­mihályfalván csakugyan elmaradt az országos vásár a kolera miatt. Ezt ki­hirdették a csabai községházán és egy­nehány nehózfejü atyafi fólreórtette. A vásárosok tehát egész nyugodtan jö­hetnek Csabára. — Segély a szarvasi színház átalakí­tására. Szarvas község főbírája, dr. W i e 1 a n d Sándor, mint a szarvasi szinügyi bizottság elnöke, a kultusz­minisztertől 7000 korona segélyt kér a színház modernjellegü átalakításira. Mint értesülünk, a megye főispánja meleg sorok kíséretében pártolólag terjesztette fel dr. Wieland kérvényét. Ily körülmények között a segély ki­utalása biztosra vehető. — Halálozás. Az igazi családi boldog­ságot dúlta fel a könyörtelen sors, mi­dőn az óiők sorából e.szólította Korén Pál csabai ág. ev. lelkész nejét, szül. Jeszenszky Emmát. A férj elveszítette jóságos feleségét, gyermekei a leggon­dosabb anyát, unokái a páratlan nagy­anyát. Az elhunyt, amellett, hogy csa­ládja volt mindene, csendbea, feltűnés nélkül gyakorolta az igazi emberszere­tetet Hosszas betegség ulán hótfőn reg­gel huoyt el élte 66-ik, boldog házassá­gának 44-ik óvóben. Hogy mennyien szerették, tisztelték, impozáns módon nyilvánult meg kedden dóiután végbe­ment temetésén. Az ág. ev. nagytemp­lomban, hol a végtisztesség ment végbe, mintegy 4000 ember volt jelen, Csaba társadalmanak minden rétege. A gyász­beszédet C s e p r e g i György és S z e­b e r ó n y i Lnjos lelkészek mondották s beszédüknek nemes, igaz tartalma sok ezer szembe könyet csalt. A megboldo­gultat gyászolja a bánatos fórjen kivül Jeszenszky Károly, dr. Masznyik End­réné szül. Jeszenszky Mariska testvérei, dr. Wagner Dániel, Korén Pál, Korén Jolán dr. Rell Lajosnó, Korén Emil gyermekei, dr. Wagner Danielnó Gross Irón, Neumann Jenő, Korén Pálnó szül. Kaszner Gizella, dr. Rell Lajos, Korén Emilnó PZÜI. Donner Paula menyei és vejei, Wagner Ella, Wagner Dani, Neu­mann J^nő, Neumann Vilma, Neumann Isiván, Korén Pal, Korén Gizella, Korén j Emma, Kor«n István, Rell Jo án, Rell i Lajos, Rill Rózsika, Rell Viimuska, Ko­! ren István unokái, Lévius Ernő dód­unokája.

Next

/
Thumbnails
Contents