Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-03 / 52. szám

Békéscsaba 1913 julius 10. BÉKÉSJLEGYEI KÖZLÖNY 3 fogadására. Épen ezért, a vármegye vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy teljesen uj és a hygiénia követelményeinek minden tekintetben megfelelő épületet emel a gyermekmenhely számára. Ez épületet tulajdonképen az államnak kell emelnie, de valamivel a vármegyének is hozzá kell járulnia, mert a gyermekmenhely elsősorban a vármegye területén talált elhagyott gyermekek befogadására létesült. Pár évvel ezelőtt még a megye szeretetházat akart épiteni, de erre nem volt elegendő pénze, bár a vármegyei FehérKereszt Egylet szintén felajánlott a költségekre 20,000 koronát. így is kevés tőke állott rendelkezésre. A vármegye ekkor akként határozott, hogy a ezeretetházra összegyűlt összegből 10,000 koronát inkább a gyermekmenhely újjáépítésére fordit, mert annak a szeretetházéhoz hasonló humánus rendeltetése van. Ekkor azonban az a kérdés merült fel, hogy mi történjék a Fehér-Kereszt Egylet 20,000 koronájával, melyet az a tervbe vett szeretetházra ajánlott fel ? A törvényhatósági bizottság azzal a kérelemmel fordult az Egylet elnökségéhez, hogy a 20,000 koronát, amelyet már úgyis humánus célra szánt, adja oda az újonnan épitendő állami gyermekmenhely költségeire. A megyebizottság beadványa ügyében a Fehér-Kereszt Egylet nem rég ülést tartott a vármegyeháza kis tanácstermében gróf A1 m á s s y Dénesné elnöklésével. Az egylet a 20,000 koronát egyhangúlag megszavazta az uj állami gyermekmenhely építésére, egyrészt azért, mert méltányolja a gyí rraekmenhely fontos hivatását, másréózt pedig azért, mert a 20,000 koronái az uj épület költségeinek megállapításánál már úgyis számításba vettek. A megye és a Fehér-Kereszt Egylet tehát együttesen már 30,000 koronával járul az uj épület költségeihez. Az Egylet közgyűlése kimondotta, hogy a belügyminiszter felhívására azonnal kész a 20,000 koronát az államkincstárba befizetni. Mivel ily tekintélyes summával segiti elő a vármegye közönsége az uj állami gyermekmenhely építését, remélhetőleg a belügyi kormány nemsokára el is fogja rendelni, hogy a munkálatokat kezdjék meg. Katonák, mint csendőrök. A csendőrség létszámának szaporítása. Békésmegyében általános és sűrűn fel is hangzik a panasz amiatt, hogy a csendőrök létszáma csekély. Ennek a hátránya pedig nagyon is kézenfekvő. Még a nagyobb községekben is csak 3—4 tagtól álló őrs teljesít szolgálatot. És legtöbb esetben nincs is meg az Örs létszáma. Egy-két embernek mindig hiányoznia kell. Legutóbb például Bó kés panaszkodott nagyon amiatt, hogy az ottani örs létszáma soha sincs ki, pedig a csendőrség még a rendes létszám mellett is csekély. A debreceni VIII. sz. csendőrkerületi parancsnokság, amelynél Békés a vármegyével egyetemben panaszt emelt, azt válaszolta, hogy • gondoskodik a létszám betartásáról, a csendőrök létszámát azonban csak egygyel emelheti. Tekintettel arra, hogy a csendőrség különösen vidéken, a falvakban igen fontos missziót teljesít a közbiztonság terén: nagyon is szükség volna már a szaporítására. A jelenlegi létszám mellett az emberek tul vannak terhelve munkával, mert a csendőrszolgálat nem tartozik épen a legkönnyebbek közé. A vidék közbiztonságának emelése szempontjából is tovább kellene fejleszteni e különben igen sikerült intézményt. Különösen két irányból van a falvak közbiztonsága állandó fenyegetésnek kitéve. A vándorcigányok 03 a kóbor, tereset nélküli vándorlók részéről. A cigánykérdés, amelylyel a belügyminisztérium oly régóta késsül foglalkozni, már-már valóságos istencsapása a magyar falusi világnak. Zsarolnak, fosztogatnak, világos nappal útját állják a 1 gyalog, kocsin utazó falusiaknak ezek a vándorcigányok, mintha csak a középkor legsötétebb századaiban élnénk. Állandó csoportokban táboroznak az országutak mentén, az arra haladó kocsi- | kat megtámadják, a községekbe betolakodnak, mindent ellopnak, amihez hozzáférnek, mérges anyagokat szórnak el a falusi gazdaudvarokon, hogy aztán az elhullott állatok hulláit maguk részére biztosítsák. Nem sokkal különbek a kóbor, kereset nélküli vándorlegények sem, abik legtöbbnyire olyan erőszakos módon koldulnak, hogy a megfélemlített községi lakosok kénytelenek nagyobb adományt adni nekik, hogy mihamarabb megszabaduljanak tőlük. Kétségkívül az az oka ezeknek az állapotoknak, hogy a községek a rendészet erélyesebb kezelésére kellő eszközökkel nem rendelkeznek, a csekély számú és óriási nagy terepü csendőrök pedig nem képesek mindenütt ott lenni. Papiroson megvan tehát a rendészet, amelyet a törvényhozás a községek ügykörébe utalt, do valóságban ugy áll a dolog, hogy az összes községek alig néhány százaléka teljesiti a rendfentartás körüli kötelezettségeit ugy, amint azt teljesíteni kell, a hasonlíthatatlan többség pedig a mezei liliomokra gondot viselő égi hatalomra bízza a községi rendészetet is. Valóban tarthatatlan már ez a helyzet, amelyen mielőbb segíteni kell. A csendőrség volna hivatva ezeken a bajokon segíteni, de bizony lehetetlenség az, ha elképzeljük, hogy a legtöbb csendőrörsnek még Pestmegyében is 3—4 községe van. Biharban pedig 15—30; egymástól nem ritkán 20—25 kilométernyi távolságban fekvő községek. Mit csinálhat tehát ilyen óriási területen egy-egy örs négy-öt embere ? Nyomozhatja a megtörtént bűncselekmény elkövetőjét, de hogy a preventív rendészetnek megfeleljen, kissé sok kívánni is, nemhogy megfelelni neki. Kizárólagos orvosrendszer tehát a községi rendészeti viszonyok javítására a csendőrség szaporítása, még pedig ugy, hogy minden községnek meg legyen a maga csendőrörse. Persze, ez óriási pénzáldozattal járna, eltekintve attól, hogy a csendőranyag előállítása is nehézségekbe ütköznék. De könnyű megoldása volna mindkét nehézségnek az, ha a besorozott katonák bizonyos szükséges része tényleges szolgálatának egy vagy másfél évét a csendőrség kötelékében, közbiztonsági szolgálatban töltené hivatásos csendőrök oldalán. Minden község építhetne kisebb csendőrlaktanyát egy-két csendőr részére, ez bizonyára nem kerülne nagy költségbe. A jelenleg működő mintegy tízezer hivatásos csendőrlétszámot fel lehetne emelni annyira, hogy minden ilyen községi csendőrlaktanyára esnék iegalább egy-egy hivatásos csendőr, aki egy-két katonacsendőrrel könnyedén ós eredményesen bonyolíthatná le a községi közbiztonsági szolgálatot. Nagyobb terjedelmű őrs állhatna több hivatásos csendőrből és több katona-csendőrből. Ausztriában például 140 olyan csendőrőrs van, amelynek létszáma két ember, sőt Ausztriában van 331 olyan őrs is, ahol egy csendőr tesz szolgálatot. De ez nem csinálható meg egy-két nap alatt, de azt mihamar meg lehetne tenni, hogy minden jegyzőség kapjon csendőrőrsöt. Micsoda haladás volna ez, elképzelhető, ha meggondoljuk, hogy háromezernél több nagyközség és körjegyzőség van, amelynek csendőrőrse nincsen. Hozzá kell fogni a közigazgatási reform e részéhez is és nem politizálni, hanem mellékgondolat és mellékcél nélkül a közigazgatásért foglalkozni a közigazgatással. A békési és köröstarcsai munkásházak. Mit mcnd a földmivelési miniszter. Mióía a vármegye munkásházépitési programját mindenki megelégedésére végrehajtotta ós házai már a megye sok községében teljesítik nemes hivatásukat : azóta a munkásházakban nem részesült községek egyremásra igyekszenek e rendkívül hasznos szociális intézményekre szert tenni. Mindössze egy község akadt, Öcsöd, amelyik kijelentette kategórikusan, hogy neki nincs munkásházakra szüksége, mert ott mindenki a saját hajlékában lakik. A többi községekben maga a vármegye építtette fal a munkásházakat abból a félmillió koronából, melyet a vármegye törvényhatósági bizottsága már régebben megszavazott erre a célra. Abban az időben azt hitte a megye bizottság, hogy a félmillióból 500 házat lehet épiteni legalább is. Később azonban beállott a nagy drágaság. Az anyag ós a munkabér horribilisen megdrágult, úgyhogy mindössze 300 munkásházat lehetett a fél millió koronából felépíteni. Még ennyi is csak azért sikerült, mert legtöbb helyen maguk az érdekelt munkások építették fel a házakat a megye által rendelkezésükre bocsátott anyagból A munkásházakra vágjó községek közé tartozik ujabban Békés ós Köröstarcsa is. A megyétől annak idején egyik község sem kapott munkásházakat, mert a vármegye álláspontja, igen helyesen az vo!t, hogy a munkásházakat o'yan helyeken kell először felépíteni, ahol nagy a szegénység, ahol tehát legnagyobb szükség volt rajuk Békés és Köröstarcsa elég jómódú községek, a lakásviszonyok is tűrhetők, tehát az ottani munkások még várhatnak. Legújabban ugy látszik, nem akarnak várni. Maguk a községek hajlandók felépíteni a munkásházakat, mert látják, hogy azok milyen áldásosak a lakosságra és emellett mennyire kihatással vannak a községek szépítésére. Békés község ez év elején már szabályrendeletet is alkoiott a munkásházakról és felirt a földmivelósügyi miniszterhez, hogy részesítse tetemes államsegélyben ezt a vállalkozását. Most küldötte le a miniszter a feliratra a választ. Ez a válasz se hideg, se meleg. A miniszter ugyanis kijelenti, hogy a kérelmet a Békés által kívánt alakbau nem hajlandó teljesíteni, mert a szabályrendelet intézkedései nem fedik mindenben a törvény rendelkezéseit. Azonban, hogy valamiképen a békésiek kétségbe ne essenek, kijelentette a miniszter azt is, hogy ha a község 50 munkásházat akar épiteni és az arra szükséges 140,000 korona törlesztéses kölcsönt a magyar földhitelintézettől felveszi, akkor hajlandó a Kölcsön 2 százalékát 50 éven keresztül átvállalni s az utca céljaira szükséges területet is kész móltányos áron megszerezni. Sőt a létesítendő ártózi kut költségeihez is hozzájárul, természetesen csak abban az esetben, ha az általa kikötött feltételeket Békés teljesiti. Békésnek tehát 50 munkásházat kellene épiteni, hogy az államsegélyt megkaphassa. Ötven munkásház azonban Békésnek is sok, mert nem igen tudna belejük megbízható embereket fogadni. Megbízhatatlan és törleszlósre képtelen emberekkel pedig bajlódni nem érdemes. A jóval nagyobb Csabán mindössze 20 munkásház épült és még azokba is nehéz volt megfelelő embereket találni. Nem is hisszük, hogy Békés a miniszter kikötéseit teljesíteni fogja. A békési munkásházak ügye tehát ez idő szerint nagyon rosszul áll. Köröstarcsán még rosszabbul áll a munkásházak ügye. Ott Kis Imre és társai nyújtottak be kérvényt a képviselőtestülethez az iránt, hogy építsen munkásházakat. A képviselőtestület azonban legutóbbi ülésén kimondotta, hogy a kérelmet nem teljesiti, mert sem megfelelő területe nincs arra a célra, se nem rendelkezik a szükséges összeggel. Különben is a kérvényezők nagy részének nincs is szüksége a munkásházakra, mert saját házzal bírnak. Az ilyen emberek pedig a törvény értelmében munkásházakra igényt nem tarthatnak. Köröstarcsa tehát nem hajlandó munkásházakat épiteni, akárcsak Öcsöd. Még az indokolás is majdnem ugyanaz. A kérvény aláírói nagyobb részének saját háza van. Az ilyen emberek pedig nincsenek a munkásházakra rászorulva. — Nagy naivságra vall az a kórvényezés. ÚJDONSÁGOK. A Sárrét árvizveszedeleinben. Az abnormis időjárás következtében a magyar föd egyik legnagyobb csapása, az árviz ismét fenyegeti az ország több vidékét. Krassó-Szörénymegyét, amely még most sem heverte ki a mult évi árvíz által reá nehezülő csaposokat, ismét elborította a rohanó ár, amely az erdélyi nagy esőzések miatt elhagyta a folyók medrét. Eddig a mi folyóink a Körösök, amelyeknek nagy része Békésmegyón vonul keresztül: nyugodtan viselkedtek, azonban a mult hét végén háromnapig tartó országos eső megdagasztotta őket is, úgyhogy különösen a Sebes-Körös már is rettegteti azokat a vidékeket, amelyeken átvonul. A Fehér és FeketeKörösre nincsen még panasz, de a Sebes-Körös ugyancsak rakoncátlankodik. Biharmegyének minden, a SebesKörös által befutott részén áradás van máris és ez az áradás vonul a Sárrét békésmegyei része felé. Különösen Szeghalom van veszedelemben. A SebesKörösi Ármentesitő Társulat minden őrháznál 25—30 embert helyezett el, hogy készen legyenek a szomorú eshetőségekre. A Körös nemcsak a kisebb községeket, hanem még Nagyváradot is fenyegeti. Különösen nagy a veszedelem Váradvelencén. Legnagyobb pusztítást azonban Rév községben vitte véghez az árviz. Ott a község egész környékét egy deciméteres víz borítja. Békésmegye közvetlen szomszédságában vannak Szakáll és Kornádi községek. Ezekben, valamint Szeghalmon is a Sabes Körösből kiömlő viz már végighömpölygött az utcákon. Ezekben a községekben U r s z i n y Pál mérnök működik ós katonasággal teszi meg a szükséges intézkedéseket a viz visszaszorítására. Szerencsére azonban, szakemberek véleménye szerint a veszedelem nem olyan nagy, mint amilyennek eleinte látszott. Ha nagyobb esőzés nem lesz, az árvizveszedelem el is múlik a fenyegetett községekről. — A csabai polgári fiúiskola Erdélyben Az iskolai óv végezetével a csabai állami polgári fiúiskola növendékei tanáraik vezetése alatt a gyönyörű, bérces Erdélybe rándultak ki ós meglátogatták annak szebb, nevezetesebb vidékeit. Az élvezetes, tanulságos kiránduláson a fiuk sokat láttak, tapasztaltak s egy szép ut emlékével, ismeretekkel gazdagon megrakodva tértek haza. Da utjukban csaknem részeseivé lettek annak a vasúti katasztrófának, amely Bálványos fürdő állomásán történt. Ott ugyanis a brassói személyvonat összeütközött egy tehervonattal. Nekik azzal a személyvonattal kellett volna utazniok, de szerencsére lekéstek róla. — Balogh József — posta- ós távirdaföfelügyelő. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kereskedelmi miniszter Balogh József csabai postafőnököt posta- és távírda főfelügyelővé nevezte ki. Ez a kinevezés egy arra mindenképen méltó férfiút ért. Balogh József 35 óv óta áll már a posta szolgálatában ós terhes munkakörét mindenki megelégedésére töltötte be. Csabán is huzamosabb idő óta működik már s általánosan tisztelt, becsült tagja Csaba társadalmának. Ezért előlóptetósa bizonyára szóles körben kelt mígelógedést és örömet. — A nagyszónási állatorvos fizetése A törvényhatóság tudvalevőleg az öszí szes községi állatorvosok fizetését az általuk kivánt mérvben rendezte. Ezen határozatot azonban a legtöbb község | megfelebbezte, köztük Nagyszénás köz' ség is, és pedig azon az alapon, hogy I azért nem tartja a községnek a fizetés1 rendezéssel való megterhelését meg! okoltnak, mivel a körállatorvos nem laI kik Nagyszénáson és így a község állat! egészségügyi érdekeit nem képes kellőj képen kielégíteni. A község csak az [ esetben hajlandó nagyobb áldozatokat , viselni, ha az állatorvosi körzetet ugy osztják be, ahogy azt a.közsóg kivánja, illetve, ha a körzetet kettéosztják.