Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-03 / 52. szám

4 BÉKÉSlffEGÍYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 julius 17. — Esküvő. Kende Jakab, a „Ge­neráli" békéscsabai titkára f. hó 6-án, vasárnap déli fél 1 órakor tartja eskü­vőjét Kistabán-utca 25. sz. alatt (özv. Knyihárné-féle házban) S a r k a d i Vik­tor leányával Margittal. (Minden külön értesítés heiyett.) — Kinevezés. A kereskedelmi mi­niszter K o r o s y Albert budapesti posta- és távirda-felügyelőt, K o r o s y László csabai főjegyző testvérbátyját posta- és távirdafőfelügyelővé nevezte ki. — Tandijbefizetósi reform az állami iskoláknál. A jövő tanévtől kezdve igen célszerű reform lép életbe az állami iskolai tandijak befizetése terén. J a n­k o v i c h Bela kultuszminiszter ugyanis uj rendszert fog akkor életbe léptetni. Az uj rendszer szerint a tanulóü nem a tanárnak fogják fizetni a tandijat, hanem a szülőket fogják hivatalos uton felszólítani, hogy a tandijat a rendel­kezésükre bocsátott csekklapon fizessék be az állam- illetőleg az adópénztárhoz. Az eddigi pénzkezeléssel megbízott tanár tehát ezentúl csak a csekklapon beküldött tandijakat tartja nyilván, pénz­kezeléssel azonban nincsen megterhelve ós a hátralékos tanulók szüleit is hiva­talból fogja a fizetésre felszólítani. A kultuszminiszter ezen uj intézkedését, amelyet az illetékes körökben bizonyára szívesen fognak fogadni, legközelebb rendeletileg léptetik életbe, ugy, hogy az uj iskolai évben a tandijbeszedés körül az uj rendelet utasításai szerint fognak eljárni. — A honvédségi lábbelik szétosztása. A magyar királyi honvédség 1914. évi lábbeli szükségletéből a hazai kisiparo­sok részére fentartott 16,000 pár bak­I kancsót és 5800 pár cipőt most osz­Ftották szót a kereskedelemügyi minisz­tériumban. Az összesen 21,800 pár láb­beli elkészítésére 15 magyar és 2 hor­vát kamara kerületéből adtak be az érdekelt szakiparosok, alkalmi szakcso­portokba tömörülve, ajánlatokat. Leg­többet kapott az aradi kamara kerülete, összesen 3540 párt, ebből a gyulai csizmadia szövetkezetnek is jut, a sze­gedi 2950 és a marosvásárhelyi 2650 párt. A többi kamarai kerületek mind jóval kevesebbet kaptak 2000 párnál, sőt némely kerület csak 100 párt kapott. — Veszedelem az állvány alatt. Pana­szos levelet hozott tegnap hozzánk a posta. Az van abban a panaszos levél­ben, hogy az épülőfélben levő színház utcai állványa közelében veszedelmes járni, mert ott törmelék, malter, sőt kő­darabb is hull a járókelő nyakába, fe­jére. Az ott dolgozó munkások nem vi­gyáznak s az állványozó sem tartotta be a szokásos elővigyázati rendszabá­lyokat. Hát ez nem jól van így. Csabán is ugy akar lenni mint Budapesten, a hol csak nemrég ütöttek agyon vigyá­zatlan munkások egy királyi ügyészt ? Az épités vezetője figyelmeztethetné a munkásokat, hogy vigyázzanak és ve­gyék figyelembe, hogy az Andrássy-ut Csaba legforgalmasabb utvonala ós ott nem lehet ugy hajingálózni, mint — mondjuk — Erzsóbethely valamelyik mellékutcájában. — Utáilamositás. Megirluk, hogy a kereskedelmi miniszter a leendő har­madik transversális útnak Békéstől Mezőberényen, Köröstarcsán, Körös­ladányon ós Szeghalmon át egész Csök­mőig terjedő mintegy 40 kilométer hosszú szakaszát a f. évi julius hó 1-től állami kezelésbe veszi. A kérdéses tör­vényhatósági útszakasz a vármegye képviselője részére mult hó 27. és 28-ik napján adatott át összes tartozékaival, tehát az utkaparóházakkal, valamint a köröstarcsai és körösladányi kettős és hármaskörösi vashidakkal együtt. A községek belterületein átvonuló vámos­utak nem képezték átadás ós átvétel tárgyát, azok tovább is a vármegye által kezeltetnek és tartatnak fenn. Az utkaparók közül azok, akik arra valók, az állam szolgálatába átvétetnek. Az át­adott útszakaszok a törvényhatósági út­hálózatból természetesen ki fognak ha­gyatni és julius 1-től kezdve az állam által fognak fentartatni. — Eperszedés szerencsétlenséggel. Kő­in á r o m i Gábor csabai béresgyereket megbízta gazdája, hogy menjen fel az eperfára és szedjen a disznók számára egy kosárba epret. A fiúnak tetszett ez a megbízás, mert ugyan melyik fiu nem szeretne fára mászni ? De odafenn is hancúrozott a fa tetején. Ennek aztán az lett a szomorú következménye, hogy egyszer elveszítette az egyensúlyt, le­zuhant és az egyik karját, meg a lábát eltörte. Súlyos sérülését a kórházban vették ápolás alá. — Montag Sándor magyar nemes. Bi­zonyára szóles körben kelt vármegyénk­ben is megelégedést ós örömet az a hir, hogy őfelsége a király Montag Sán­dor nagybánhegyesi földbirtokosnak és törvényes utódainak a mezőgazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül a magyar nemességet „nagybánhegyesi" előnévvel adományozta ós egyúttal meg­engedte, hogy Montag ós utódai családi nevüket ezentúl „M o n t á g h" formá­jában használhassák. Az uj magyar ne­mes nagybánhegyesi Montágh Sándor, Csanád- és Békósmegyóben, ahol kiter­jedt birtokai vannak, közjótókonysága révén, de közéleti szereplésével is igen j nagy népszerűségnek örvend és általá­nos megbecsülésben részes. Montágh Sándor, az uj magyar nemes virilis jo- ; gon tagja Bákósvármegye törvónyható- < sági bizottságának is. — A gyulai detektiv-állások. Gyula városa, mint már megírtuk, a belügy­minisztertől a rendőrség fejlesztésére kapott 8000 korona államsegélyből a miniszteri rendelet értelmében köteles két XI. fizetési osztályba sorozott de­tektiv-állást is rendszeresíteni. A város ki is irta az állásokra a pályázatot, amely igen eredményes volt. Az ország különféle részéből ugyanis a szombati határidőig 12 egyén nyújtotta be pá­lyázatát. Ezek Közül majd a közgyűlés fogja az alkalmasakat kiválasztani. — Ledobta a ló. Az is ritka eset, hogy magyar huszárgyereket le tudjon magáról lökni a ló. De kedden délelőtt Csabán ez a ritka eset is megesett. Egy Száva György nevü méntelepi huszár Békésről jött Csabára egy szilaj mén hátán. A fedeztetósi állomásokról ugyanis most szállítják be a telepre a méneket. Száva Györgyöt egy félórával előbb el­engedték, mint a többi legényt. Ez idő alatt a fiu alaposan becsudálkozotf, mintha C3ak azt siratta volna, hogy vissza kell menüi a móntelepre. Kába, mámoros fejjel ült fel a veszedelmes paripára, amely csakhamar megérezte, hogy lovasa nem egészen biztosan ül a nyeregben. De meg azt is érezte ós pe­dig fájdalommal, hogy üti, veri, ahogy birja. Minél jobban ugrándozott, annál több ütést kapott. Egyszer aztán a fő­szolgabiróság táján megharagudott a tü­zes paripa. Farolt egyet, aztán nagyot rúgott ós a következő pillanatban Száva György elterült a földön, mint egy béka. Fejéből ömlött a vér, arca tele volt vé­res sárral. Eszméletlen állapotban szállip tották be a közkórházba, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy súlyos zuzódásokat szenvedett, azonban sérü­lései nem életveszélyesek. — Ülés a csabai ipartestületben. A csabai ipartestület elöljárósága ma, csü­törtökön délután saját helyiségében ülést tart, melyen a szokásos folyó ügyek nyernek elintézést. — A veszedelmes hordó. Szombaton délután a Fried Lipót cég alkalmazot­tai egy 400 literes ecetes hordót eresz­tettek le a pincébe. Egy fiatal segéd, B i r ó Mihály a lépcsőn állott a hordó előtt és alulról igazgatta, a többieknek pedig felülről kellett volna tartani ós lassan ereszteni a kötelet. A fentiek el­hibázták a dolgot. Egyszer Magyar ész­revette, hogy a kötól lazul ós a nehéz hordó elindul lefelé. Rögtön oldalt ug­rott, mert a több mázsa súlyú hordó el­tiporta volna. Hirteleni menekülésének köszönhető, hogy a hordó csak meg­csapta az oldalát és csak három lább­ujját vágta le. Különben könnyen az életébe kerülhetett volna a hordóle­eresztós. — Tolvaj cigányasszony. A tótkomlóei piacokra jártas volt Lakatos László dombegyházi cigány a feleségével, La­j katos Klárival. A cigánypár arról voit . hires különben messze földön, hogy ha , alkalmuk kínálkozik, kilopják a földi ' ember szemét is. Sok ügyük-bajuk volt ! már e miatt a rendőrséggel, bíróságok­kal, a törvénnyel, de a büntetés nem fogott rajtuk. Hétfőn Tótkomlósra ve­zetett az útjuk, ahol az asszony egy alkalmas pillanatban Szűcs Póternó vá­sárhelyi asszony kabátjából kiemelte a pénztárcáját. De rajta vesztett. A csen­dőrök, kik szemmel tartották, letartóz­tatták s lopás miatt megindították ellene az eljárást. — A kalauz merénylője. Mester István vasúti kalauz Orosháza felől Csabára jövet, Gerendáson észrevette, hogy egy munkáskülsejü férfi a női szakaszban foglalt helyet. Azonnal rá­szólott, kötelességéhez hiven: — Látja kérem, hogy ez egy női szakasz ? — Látom. — Hát akkor miért ült be ide pipázni ? — Mert máshol nem volt hely. — Dehogy nincs. Csak jöjjön, majd mutatok én helyet. Az utas azért csak nem akart ki­menni a női szakaszból, ahol vigan pipázott. A kalauznak végre is erélye­sen kellett fellépnie. A többi utas is pártjára állott és igy, egyesült erővel sikerült az atyafit a férfi-szakaszba át­telepíteni. Szörnyen káromkodott ós attól kezdve vasvillaszemekkel nézte a kalauzt egészen Csabáig. Csabán, mint ahogy dukál, a kalauz elsőnek szállott ki a kocsiból. Alig érte a lába a földet, egy pár hatalmas ütést érzett a halán­tékán, úgyhogy elszédült. Az izgága utas vágta fejbe s aztán elmenekült. A kalauz olyan sérüléseket szenvedett, hogy kénytelen volt a kórházban öt napot feküdni. A rendőrség most eré­lyesen nyomoz a merénylő után. Eddig még csak annyit sikerült megtudni, hogy az illetőt G r i e c s-nek hívják. — Ferenczy Károly kabaréja a „Fiumé"­ban. Holnap, pénteken este rendkívül érdekes ós fellétlenül művészies magas­laton álló kabaréelőadásban lesz alkalma gyönyörködnie a csabai publikumnak. Egy müvésztársaság fog fellépni a „Fiume" éttermében, Ferenczy Ká­roly, az ország egyik legjelesebb szín­művésze, kabarédirektor és A a 1 b a c h, a Fővárosi Orfeum nagyhírű komikusá­nak vezetése alatt. Már Csak ezt a két nevet is elég volna említeni, hogy a közönség tisztában legyen a kabaré-est elsőrangú voltával. De a társaság többi tagja D ó r y Giza, Vajda Ödön, M a­d a r á s z Berta, Ungvári Mária ós Várady Artúr is mind kiváló attrak­ció. Külön kell megemlékeznünk a csabai publikum által jól is inert Pong­r á c z Istvánról, a nagytehetségű fiatal zongoraművészről, aki szintén tagja a müvósztársaságnak. A belépődíj 3 és 2 korona. Felhívj ük a kabaróestra a kö­zönség figyelmét. — Játék a fegyverrel. T. K i s s L ijos békési gazdaember hétfőn magukra hagyta a tanyán gyermekeit, a 10 éves Gábort és a 4 éves Esztert. A pajkos Gábor gyerek mindjárt úrrá lett a ta­nyán. Rendetlenkedett kedvére. Többek között elővette az apja fegyverét is és babrálni kezdette. Esztike, a kis test­vére kíváncsian nézegette bátyja mes­terkedósót. Tetszett neki is a puska. Egyszer aztán megtörtént a szerencsét­lenség. Mikor ugyanis a cső a kis lány felé volt irányítva, a fegyver eldördült ós a sőrétek a testébe fúródtak. A gyermek eszméletlenül esett össze. Nagy­sokára beszállították dr. H e n z e 1­m a n n Élek községi főorvoshoz, aki megvizsgálta a szerencsétlen kis leány sérüléseit. Segélyt nyújtott, segíteni azonban már nem tudott, mert a kis lány kedden délelőtt meghalt. — Nagy lopás Dobozon. A népnek meg van az a rossz szokása, hogy ha­zulról való eltávozásabor az utcaajtó kulcsát a kiskapu címere alá rejti s ott legalább is olyan biztonságban képzeli, mintha csak a zsebében hordaná. Pedig jól tudja, hogy ezt a rejtekhelyet nem­csak ő használja erre a célra, hanem a szomszédja, az egész utcasor, sőt az egész fa u is. Igazán csak a romlatlan erkölcsi érzés őrködik legtöbbnyire a háztól távozó ember otthon hagyott vagyonkája felett. Ennek a szokásnak következményeit siratja most S z ő 1 ő s i Gábor dobozi földmives. Magára ha­gyott házának kiskapuja felett elrejtett kulcsot a mult hót egyik napján dél­előtt valaki leakasztotta és szépen be­sétált az udvarra. Az eddig ismeretlen ember ismerős lehetett a szokásokkal is, mert az eresz alatt levő ágy párnái közül elővette, a szobakulcsot is és be­hatolt a szobába. Itt pedig a sublót fiókjából magával vitte a gazdának kendőbe kötött összes pénzét, 1060 ko­ronát. A lakást azután ismét lezárta s észrevétlenül eltávozott. A csendőrség még nem tudta kinyomozni a tettest. — Az állatkert este. A budapesti ál­latkert nemcsak azért érdekes, mert a világ mindenfajta állatjainak legszebb példányait lehet itt látni, hanem azért is, mert estén­kint itt találkozik egész Budapest intelli­genciája, a fényesen kivilágított tó mellett, a villámos reflektorok által nappali vilá­gosságban tündöklő sétányokon és vendég­lőben s gyönyörűséggel hallgatja a szim­fonikus hangversenyt. Akárcsak az operá­ban, olyan hatalmas tapsvihar jutalmazza a művészi előadásokat. Az állatkertben nem rég rendezték be a bogarak szobáját, mely a legérdekesebb látnivalók közé tarto­zik. Gyönyörű forróégövi óriás bogarak és káprázatos színű pillangók vannak gom­bostűre szúrva. Rendkívül érdekesek az élő botsáska meg a levélsáska, előbbit nem lehet megkülönböztetni a galytól, utóbbi szakasztott olyan, mint a falevél. Rengetek fajta bogár van a teremben, melyet most a legsűrűbben látogat a közönség. — Öngyilkos népdalköltö. Budapesten, a Krisztina-körut nyolcadik számú ház­ban lévő lakásán kedden délután 1 óra­kor revolverével főbelőtte magát Dóczy József pénzügyi titkár, a hires népdal­költő. A szerencsétlen embert azonnal megölte a golyó ós mi ismét szegé­nyebbek vagyunk egy érző szivü, tehet­séges magyar zeneszerzővel, aki Dankó Pista óta talán leghívebben és legiga­zabban szólaltatta meg a magyar nótát. Dóczy halála az országban mindenütt móly részvétet fog kelteni, mert dalait mindenütt ismerték, játszották és sze­rették és bizonyos, hogy sok nótája mellett még akkor is vigadni fognak, amikor majd már az ő nevét régen elfeledték. — A „Mészárusitó Részvénytársulat" felszámol, miért is a felsőgallai és mis­kolczi égetett meszet ezentúl a Magyar általános kőszénbánya részvénytársulat (Bu­dapest, V., Zoltán-utcza 2.) közvetlenül árusítja. — Vissza az elmekórházba. L e s t y á n Goda János szarvasi jómódú paraszt­gazda a gyulai elmekórház lakója volt. Hozzátartozói azonban kivették, mert drágálották a kórházi ellátást. Otthon azonban három ápoló sem birt vele, ugy hogy a szerencsétlen embert megint csak vissza kellett vitetni az elmebete­gek osztályára. Évekkel ezelőtt a Kö­rösbe veszett a leszakadt jég következ­tében egy algimnázista fia és ezért za­varodott meg az elméje. A megháboro­dott ember senkit sem tűr maga mellett s rögeszméje az, hogy báró. — Leestek a fáról. Hajdú János köröstarcsai vendéglős kertjében fel­mászott a fára meggyet szedni. Egy vé­kony ág letört alatta s Hajdú oly sze­rencsétlenül zuhant le, hogy balkarját törte. A megsérült vendéglős a megyei közkórházba ment be. Másnap Oroshá­zán Kun Mihály földmives esett le a meggyfáról ós bordatörést szenvedett. Őt i^ a gyulai közkórházban ápolják. Hogy fizet Gádoroson az adós. Építtető és vállalkozó verekedése. Azt tudja mindenki, hogy adósságot fizetni Magyarországon senki sem sze­ret. Pedig minálunk mindenki adós. Valamelyik statisztikus kiszámította, hogy már az egy napos csecsemőnek is 25 korona adóssága van. A magyar ember­nek természetében rejlik, hogy tartozá­sát csak akkor fizeti meg, mikor m.'r arra a legvégső eszközökkel kényszerí tik. Még a vagyonos ember is akkói fizet, mikor már megjelenik nála a vég­rehajtó. Akkor előveszi a pénztárcáját ós nagy kedélyesen lerója a tartozását. — Azért nem fizettem eddig, mert azt hittem, elfelejtkeztek rólam — szokta mondogatni. Gádoroson azonban e tekintetben is speciális szokások vannak. Ott tudni­illik az adós, mielőtt fizetne, elveri a hitelezőjót. Amint ezt az alábbi história is bizonyítja: Faragó Ferenc gádorosi keres­kedő csinos kis hajlókot építtetett ma­gának Jankai Szilveszter ottani épí­tési vállalkozóval. A ház elkészült. Tet­szett is mindenkinek, de Faragó mégis talált benne hibát. Mindennel meg volt elégedve ő is, csak a — kéményekkel nem. Nem az iz'óse szerint voltak meg­építve. Be is perelte Jankait emiatt az orosházi járásbíróságnál. A pörösködés vége egyezség lett, amely szerint Jankai elvégzi a négy kéményen a kivánt vál­toztatásokat és ezért Faragó neki 100 koronát fizet. Megkötötték ilyen érte­lemben a szerződést ós alá is irták mindaketten. Néhány nap múlva Faragó meg­bánta, hogy belement a dologba. Ugy érezte, hogy be van csapva. Felkereke­dett tehát és elment Jankaihoz. Szép csendesen kezdett vele beszólni:

Next

/
Thumbnails
Contents