Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-12 / 81. szám

Békéscsaba, 1913. XL-ik évfolyam. 81-ik szám. Vasárnap, október 12. EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám; 7. Szerkesztőség: Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap ós csütörtökön. EkOFlZBTÉSI D13 : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. ElSHzetni bármikor lebet évmeeveden belül I*. Egyes szára ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: OTTI.YÁ8 jA^ftEF. Laptulajdonos ; sn55IK*3r.,?7KTr JÓZSEF. Kiadóhivatal: Tetefon-szim 7 Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az egységes középiskola felé. Békéscsaba, október 11. Az elmúlt napokban sok szülő, lett légyen bármilyen politikai meggyőződése, elismeréssel mondogatta, hogy a kultuszminiszternek igen jó szeme van. Sok olyan dolgot látott meg, amelyet a gyermekekkel megáldott apák és anyák régen sajogva tudnak. Azt például, hogy az elemi iskolából átlépni a középiskolába nagyobb ugrás, mint egy kiáradt folyót átugrani akarni. Azután, hogy valósággal Isten ellen való vétek a tiz éves gyereket Ciceró ősi nyelvére fogni és dek linációkkal nyaggatni. Meg aztán azt is nagyon régen érezzük, hogy egy kicsit nevetséges is, meg ostoba dolog is, hogy Odeacker királyról többet tanulnak a középiskolákban, mint a berlini szerződésről és hogy Himalája, meg Davalagiri borzadalmas magasságát számokban inkább tudja a gimnázium növendéke, mint a maga határának halmát, hegyét. Az is egy régi sajgásunk, hogy a középiskolában a harmadfokú egyenleteket és a vele járó logarithmusokat jobban előveszik, mint a kamatos kamatszámítást, a természettudományokból többet tudunk az elméleti részből és alig tudunk valamit a kémiából. Az a rendelet, melyet a közoktatásügyi miniszter a középiskolai tanterv készitő közoktatási tanácshoz intéz, egy szuszra elmondja ezeket a régen ismert szülői kesergéseket és azt hisszük, hogy meg is indit egy egészséges szellemi mozgalmat az egységes középiskola felé. Mert középoktatásunk ezt a reformot el nem kerülheti. Azt a körülményt, hogy a gimnáziumok népesek, a reáliskolák néptelenek, egy okos tantervvel megszüntethetjük. Mi sok ezren már régen mondjuk, amit a miniszter most pedzi, hogy a latin és görök nyelvnek túltengő oktatása megterheltetése a gyermekléieknek, anélkül, hogy az életben valami nagy hasznát látná. Es mihelyt a nyelvek túltengő tanítása megszűnik, több időt nyerünk a reáltárgyakra és a gimnázium egyszerűen olyan tantervet kaphat, amilyen atyafiának, a mostani reáliskolának van, Ezzel megteremtődik az egységes középiskola, mely ugyan szakit a klaszszikus hagyományokkal, de a monern élet levegőjéből annál többet enged a tantermekbe, amelyeknek erre a levegőre olyan nagy szükségük van. Mindenesetre komoly mérlegelést igényel az is, hogy az elemi oktatás szemléltető és kifejtő módszere helyébe olyan egyenesen megcsináljuk-e némi középiskola ósdi szellemében vezetett prelegáló tanítási módot. Tessék elképzelni azt a gyermeklelket, melybe a tanár ur magyarázó módon ismereteket ömleszt, holott az előtt az önkifejtő módszer keretén belől játszva jutott a maga képzeteihez, fogalmaihoz és ismereteihez. A tanárképzés terén kell reformálni az oktatás módját és odahatni, hogy az a'só osztályokban a tudós tanár letudjon ereszkedni arra a szintájra, ahol a gyermekek lelkével találkozhat. Nem álta'ánoskodunk, mert kivétel mindenütt van és némely tanár hivatása szeretetéből ugy is gondol ezzel az elsőrendű nagy feladattal, ha képzésének iránya mást is szabna elébe, de mindenesetre szükség van általános jellegű és olyan intézkedésekre, hogy a középiskolának legalább I-ső osztályában a növendék ismereteinek megszerzesében ne lásson olyan nagy ugrást, mint a melynek neki irányítják némely helyen. Őszintén félünk attól, hogy a mi- ; niszter szózata rossz helyre van adresszálva. A közoktatási tanács a . tudomány régi emlőin táplált öreg vas- | kalaposokból áll jobbára. Emlékszünk, hogy negyedszázaddal ezelőtt micsoda , viaskodás volt a középiskolai törvény j tárgyalásakor a klasszikus nyelvekért ( és akkor tényleg győztek is a klasszikusok. Mert a kérdés, melyet a miniszter megfogott, nem olyan uj, mint ahogy néinelyek hiszik. Régen érezzük már a tanügy mezején, hogy a német scolasztikusok eszmeáramlatából valahogy ki kellene vergődni és az iskolának praktikus célokat szolgálni. A dolog nem közömbös. A jövő nemzedéknek szellemi felfegyverkezéséről, az élet nehéz harcaiban való kellő megállásáról van szó. Lehetetlen, hogy ez a szülők ezreit ne izgassa, ne érdekelje. A Ház munkaprogrammja. - Fővárosi levél. — Mindjárt az első ülésen két hatalmas tervezetet nyújtott be a kormány, úgymint a polgári törvénykönyv és az es .üdtszéki reform javaslatát. Ugyanaznap padig a munkapárt értekezletén Tisza miniszterelnök kifejtette a legközelebbi megoldandó feladatok rendkívül gazdag programmját, melynek minden egyes pontja méltán kelt országos várakozást és régen érzett szükségleteket van hivatva kielégíteni. Ilyen mindenekelőtt a sajtótörvény, revíziója. Mindenki tudja, hogy a negyvennyolcbeli sajtótörvény ma már több mint kót emberöltő multán nem felel meg az óriási arányokban megváltozott viszonyoknak. M isik sürgős feladat a jegyzők és segf'djpgyzők fizetésének javítása. A közigazgatás eme nagyérdemű munkásainak az anyagi helyzetéről tudvalevőleg a községi reform keretében óhajt a kormány állardóbb jelleggel gondoskodni, de azzal igyekszik elismerését kifejezni a jegyzői kar iránt, hogy egy ideiglenes intézkedássel móg a nagy reform előtt is könnyit a sorsán. A közigazgatás tervbevett reformja szükségessé teszi a vármegyei tisztújítás elhalasztását, mert különben az a helyzet állana elő, hogy vagy csupán egy évre választanának a törvényhatóságok, vagy pedig hat évig kellene várni a reform óletbelép'etésóvel. A kormány ugy segit ezen, hogy törvényjavaslatot nyújt be a megyei tisztviselők mandátumának egy évvel való meghosszabbítás \ról. Maga a közigazgatási reform javaslata is készen lesz móg ez év végén vagy a jövő óv elején és Tisza azt reméli, hogy móg a nyári szünet előtt le is tárgyalja a törvényhozás. Az óv vége előtt kell elintézni a költségvetést. E'úttal csak félévre gondoskodik a parlament az államháztartás vezetéséről s ezért nagyjában és egészében a folyó évi költségvetés hatályát terjeszti ki, mindamellett jelontókeny eltérésekkel. Igy például a közoktatási budget mintegy kiienc millióval fog emelkedni. Igen fontos terve a vasúti pragmatika revíziója. Az erről szóló törvénnyel zavarta meg a koalíciós kormány a Horvátországgal való jó viszonyt s ezt akarja most helyreál'itani a munkapárti kormány, amellett, hogy a vasúti szolgálat érdekeit is szem előtt tart ja A revízióban az az elv vezérli Tiszát, hogy eloszlassa a horvátoknak a jelenlegi törvény keltette aggodalmait, anélkül azonban, hogy a magyar szempontot a legkevésbé is háttérbe szorítaná. IfflUíi Kalay támla Boldog, aki sirni tud. Nincs édesebb viz a könnynél, Jobb a bánat az örömnél, Bolnog, uki sirni tud ! Mig könnyűd van: nem vagy árva, Se a szived nincs magára. — Nincs édesebb viz a könnynél, Boldog, aki sirni tud. S ki nem tud, csak kacagni: Oh siess azt odahagyni; Ahhoz állj te, aki sir! Azt öleld hűn a szivedre. — Mert se szive nincs, se lelke, Aki nem tud csak kaeagni . . . Ahhoz állj te, aki sir. S. abolcska Mihály. A t. Házból. — Megkezdődött. — A lap szerkesztőjének előljáró megjegyzése: Megkértük lapunk fővárosi leve lezőjót, hogy időnkint tárcaszerü csevegésben adjon ízelítőt a politikai eseményekről. Nem politikai információkat akarunk e helyen nyújtani, hanem — ha lehet — feltámasztani a régi politikai karcolatokat, melyek hajdanán — mikor még szebb élet volt — annyira érdekelték az olvasókat. Szerdán, a hét derekán megnyílt a , dunsparii politikai színház és akárhogy j csonka parlament is ez a parlament ós : akármily nehéz idők vannak felettünk ; — soha több szép női kalapot és kalap alatti szépet nem gyűjtött egybe ez a színház, mint ezen a napon. — Nézd C3ak, mondja az egyik megyénkbeli képviselő — Andrássy tatája lóra ült. Miért ? — Hogy lovas attakkal szolgálja Justhot, aki szerint lehetetlen bemenni ma egy elvhü ellenzékinek. — Igy hát nemcsak az élő, de a néhai Andrássyak is igy sorakoznak az ellenzéki lobogó alá. — Mint zászlód alá a halottak, mikor a mult választáson levoksoltak. — Rosszmájú 1 A tornyai konventiku'um óta valami sok kfresni, várni valónk niccs a fórumon. Nózzünk be inkább a politikai berkekbe. Nózzünk be — mungóókhoz. Móg mindig a régi fészekben vannak, ahol Tisza Kálmán tarokkozott. Idők jártával nemcsak a játékosok költöztek Sseat Péter k ubjábi, d? a kibicek is. Ahogy belépünk az előszobából nyiló nagyterembe, ami első villanásra megállít, az a terem balmezőjét teljesen betöltő Daák-kép. A haza bölcse majd hof y a rámából nem lép ki és minden bejövőre olyan benyomást tesz, mintha a tanitó bácsi mondaná: — Aztán jól viseljétek magatokat fiuk 1 De a fiuk nem igen viselik magukat — jól. Általában fesztelen, fidólis I ábrázata van a mungók klubéletének, I amelyet az se ront meg, hogy Teleszky zordon és torzon arcán majesztózus f xcellenciásság terül el; valami a fagyos financier-ből, mely nem engedi, hogy az adóhivatal, járásbíróság, iskolák közügyi kilincselői minden aggodalom nélkül elfogják, arról nem is szólva, hogy a magán kilincselgetósre, a trafikra, adóés illetókhalasztásra és egyéb közjókra ma rossz világ jár. Az ördög vigye el a mostani ágyukat, miért nem lehet velük lőni? Miért is kellenek ujak? Meg miért is állunk állig fegyverbe ós elúsztak a milliók ? De amit a hangulaton ront a komor pénzügy, azt helyrereperálja Hazai Samu. Soha boldogtalan minisztert nevetni nem láttam, mint ezt a snájdig katonát, a derű és jókedv külső mu'atásában talán móg felül mu

:ja Khuent, akinél hűvösebben nem fogadtak még itt, e termekben embert, mikor mint Zágrábból designált miniszterelnökként jött Wekerle diadalmas idejében ós akit azóta ugy megszerettek, hogy bár exminiszterelnök, a szeretet melegét minden o dalról érzi. Ezt a másik exről, Lukácsról bajosabban lehetne mondani: Minden vig tréfa, bon-mott központjában vannak e jókedvű miniszterek. És a klubba hozza mindenki a napközben elhűlt viccet. Csak akkor lohad a kacagás zaji, oszlik a mosoly derűje, ha — Tisza belép. Azonnal udvar veszi körül. Tiszát övezi a tisztelet, odaadás ós olyan fanatikus, politikai ' barátság, melyet alig élvezett móg kormányelnök. Csoda szuggeráló tehetsége van, pedig az a stenkersóg, mely Bismarkot jellemezte, — benne is meg van. De mindenre, amit tesz, amit nem tesz, — a nagy ember bélyegét nyomja. Ugy érzi mindenki, legalább e termekben, hogy e viszályos, ezer sebtől vérző, szerencsétlen országnak, ma ő az Atlasza, aki két lábát megfeszítve, tartja ós a nehéz időkön átsegíti az országot. A hogy beszélget, elvegyül; itt van, majd ott van, nem lehet megszabadulni egy gondolattól. — Mégis csak boldog ország ez a Magyarország, ahol igy néznek ki a — zsarnokok. De akár mily tisztelet és szeretet veszi körül Tiszát ós akármily respektust kelt szikár alakja, őt se kerüli ki a csipkedós. Az a bon-mott például a L-oyd-Klubban született, hogy mikor Tiszát Ő Felsége miniszterelnökké kinevezte, igy szólott volna hozzá: — No, most már gratulálok 1 De egyet mondok: Többet ésszel, mint — G e r ő v e 1. Aki azonban ma a parlamentben Gerővel rendelkezik és aki oly szédítően gyors politikai karriert csinált, Beöthy Pál, a képviselőházi elnök sem kerülte ki a csipős elmósséget. Mikor házelnökkó lett, az egyik rosszmájú igy nyilatkozott: — Erre a Palira is bátran ráillik az a felköszöntő, amit Peitler váci püspökre mondottak, mikor installálták: — Ami pedig érdemeit illeti, bátrak