Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-28 / 77. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Gyula politikai törekvései ugy tűnnek fel, mint egy szubjektív, habozó tétovázó és következetlen embernek nem éppen jelentékeny akciója, melyet maga a pártalakitó sem tart hosszú életűnek és amelynek tartalmát a jelenlegi szituációhoz szabta, hogy abban magának valami különállást biztosítson. Tisza István az Andrássy-párt programmjánab minden alapvető princípiumára nézve kimutatja, hogy azok Andrássy korábbi elveivel homlokegyenes ellenkeznek. Hogy a katonai vívmányok erőltetésétől az uj pártalakitó most már kifejezetten eláll, ez a programmnak ós Andrássy következetlenségének a helyesebb és dicséretesebb része. Végre már Andrássy is belátta, hogy a nemzet az örökös krízisekbe és harcokba belefáradt és a kártékony válságokat megelégelte. Bár előbb látta volna be mindezt Andrássy, ugy az országot megóvhatta volna az utolsó évtized sok kellemetlenségeitől. Kevésbé örvendetes azonban Andrássy pálfordulása a választójognak és a közigazgatási reformnak kérdéseiben. Keserű gúnnyal mondja Tisza, hogy mint politikai szövetségesek és mint politikai ellenfelek Andrássy Gyulával együtt hirdették, hogy a szélső radikális választójog a magyar nemzet végveszedelme. És igaza van, amikor hozzáteszi, hogy végleg kétségbe kell esni egy olyan férfiú politikai belátása ós felelősségérzete miatt, aki odáig képes ragadtatni magát, hogy nyitott szemmel, tudatosan ebbe az általa is ismert veszedelembe sodorja nemzetét, kockára tegye a magyar intelligencia politikai súlyát ós ami ezzel együtt jár, a magyar nemzeti államot csak azért, mert egy házszabálykérdósben nem vihette keresztül az akaratát. Világos ós meggyőző érvekkel igazolja a miniszterelnök, hogy amikor Andrássy a közigazgatási tisztviselők kinevezése ellen foglal állást, abban a sajátságos optikai csalódásban él, hogy az önkormányzat mai rendszerének alkotmányvédő jelentősége van. Tisza István és vele együtt mindenki, aki az 1905-iki nemzeti ellentállásnak nevezett harcot alaposan és közelről vizsgálja, arra a meggyőződésre jutott, hogy ez a vármegyei renitencia bizony gyenge dolog volt és egyetlen szerencséje az volt, hogy Kristóffy kormányzati jogkörének felhasználásával tehetetlennek bizonyult. Az ellentállás még igy is a végét járta ós ugy lehet, hogy a koalíció ós közöttük nem utolsó sorban Andrássy Gyula ennek felismerésében tette le a fegyvert. A miniszterelnök megmondja, hogy ő a közigazgatás reformját miképpen óhajtja. És az ő világosan kifejtett céljai még inkább bizonyítanak az igaza mellett. A kormány szélesebb jogkörrel és több tartalommal akarja felruházni az önkormányzatot. Ez lesz a reformnak egyik mindenütt érvényesülő irányeszméje. Ezt a célt fogja szolgálni a közigazgatási bizottság választott tagjainak szaporítása és a vármegyei közgyűlés által választott járási bizottságok felállítása. A végén pedig, ha akár Andrááynak, akár másnak a kormány közigazgatási reformja nem tetszik, ugy menjen be a parlamentbe, küzdjön ellene, mondja el az érveit és igyekezzék meggyőzni a közvéleményt. A passzivitás politikájának folytatásával politikai sikereket elérni nem lehettisztult hangulatától megihletődötten, imigyen beszólt: — Fogjátok meg a kezeimet. Az egyik a balt, a másik a jobbot. Igy ! Meleg, édes asszonyi kezek! ... És most mondok nektek egy igaz mesét. Ne haragudjatok egymásra. Legyetek jóbarátok. A halálom után beszélgessetek rólam. Én mind a kettőtöket szerettelek. Suhogott, suhogott a halál szárnya ós a két asszony lelkébe varázsolta a megértést. Az enyhületes, titokzatos érzés, melyet éreztek esztendőkön át mind a ketten s megmagyarázni, szóba foglalni nem tudtak, most megvilágosodott ő előttük is ; az öntudatlan tudat, amely ólt bennük, de amelylyel nem törődtek a férfi iránt való vak szerelmükben, most tisztán, nyiltan állt előttük: ez a férfi mind a kettőjüket szerette. — Minden porcikám a szerelemé volt — folytatta a férfi — ós mert okos voltam és bátor, rájöttem, hogy egy asszony nekem nem elég. Téged, feleség, szerettelek, mert komoly voltál, szelid és szőke, elaltattad a lelkemet, elpihentetted a gondjaimat. Téged, szeretőm, azért szerettelek, mert vidám voltál, szenvedeimes ós barna. Tüzelted a fantáziámat, uj munkákra, tettekre serkentem melletted. Amikor kartellba álltak a versenyző gyárosok, hogy megfojtsanak, a trükköt, amivel a kartelt A megpgyiilés előkészítése. Ülésezett az állandó választmány. Már jeleztük, hogy Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága őszi közgyűlését október 15-én fogja tartani. Az októberi úgynevezett „nagy" közgyűlés lesz, nagyon sok tárgy felett kell a bizottságnak határozatot hoznia. Folyik is a készülődés a vármegyeházán nagy ambícióval. Az előadók éjjel-nappal munkában vannak, hogy október 15-re elkészülhessenek a rájuk váró nagyon sok előadni valóval. A törvény értelmében az őszi közgyűlésnek kell tárgyalnia a jövő évi költségvetést és az 1 százalékos póiadó költségvetését is. A költségvetéseket azonban a közgyűlést megelőzőleg 15 napi közszemlére kell kitenni, hogy a megyebizottság mindenik tagjának alkalma nyíljék annak a tanulmányozására. Ezért tartotta már pénteken első ülését az állandó választmány, mely tudvalevőleg a közgyűlési darabokat készíti elő. Tulajdonképp C3ak a jövő évi ós a pótadóköltsógvetósre vonalkozó javaslat elkészítése céljából ült össze az állandó választmány, de hogy a másik ülés munkáját kevesbítse, foglalkozott egyéb kérdésekkel is. A költ sógvetós mellett legérdekesebb volt ezek között a „Fiume" bérletének meghoszszabbitása. Az erre vonatkozó képviselőtestületi határozot ugyanis többen megfelebbeztók. A felebbezós azonban sikertelenül szerepelt az állandó válaszmány előtt és, ugy hisszük, hasonlóképen fog szerepelni a közgyűlésen is. A választmány a következő közgyűlési tárgyakkal foglalkozott pénteken : Moldoványi János másodfőjegyző terjesztette elő a jövő évi költségvetést, amely szerint a vármegye kiadásai a jövő évben 412,440 koronára rúgnak, amely összeg 8640 koronával több a mult évi költségvetés kiadási főösszegónénél. A kiadások legnagyobb részének fedezéséről az állam gondoskodik, mert a vármegyének 14,704 koronát kell fizetnie. A többi kiadás az államot terheli. Az egy százalékos pótadó, amely tudvalevőleg a vármegye házi szükségszóirobbantottam, a te ágyadban eszeltem ki, ón szeretőm. És amikor bókét kötöttem ellenfeleimmel, a béketerv a te csókjaid után támadt az agyamban, én feleségem. Kellettetek nekem. Szükségem volt rátok. Az izgalmas beszédtől elgyengülten, elalélt a beteg, lehunyta a szemét, nem mozdult. — Meghalt ? — riadt fel a szerető. A feleség az ura szivóhez hajolt. — Nem, még dobog. Állott csöndesen, nézte egymást némán a két asszony, mint legelésző szarvastehenek az erdőben. Mindegyik arra gondolt, micsoda boldogság jutna neki osztályrészül, ha a férfi meggyógyulna. Mindegyik önmagát sajnálta ós nem jutott az eszükbe csodálkozni a fölött, hogy nem gyűlölik már egymást. — Milyen szép még most is — sóhajtotta a szerető. — Olyan, mint egy görög isten márványszobra. — Oiyan — mondta a feleség. — Nincs több ilyen férfi. — Nincs — mondta a szerető. — Rajtunk beteljesedett az igazi asszonyi sors — szólt az egyik. — Beteljesedett — felelte a másik. — És amikor eljött az utolsó pillanat, a feleség a haldokló jobb szemét fogta le, a szerető a balt. leteinek fedezésére szolgál, a jövő évi költségvetés szerint 33,136 96 boronát tesz ki. Ez összegből a tiszti nyugdijalapnál mutatkozó hiányok fedezésére 12000 koronát, a levéltár rendezésére 2000 koronát, a levéltárosok működési pótl

4kára 1000 koronát, a közművelődési bizottság által rendezni szokott előadásokra 1000, segélyekre pedig 3300 koronát szándókozik fordítani a vármegye. A 33,136 koronához a községek egyformán járulnak hozzá, Gyula azonban az összegnek csak 0 78 százalékát tartozik fizetni. Az állandó választmány mindkét költségvetést elfogadásra ajánlja majd a megyebizottságnak. A „Fiume" bérletének ügye felszólalásokra is adott alkalmat. A bérbeadás ellen ugyanis több ügyvéd felebbezóst nyújtott be azon az alapon, hogy a község nagyobb bért is kaphatna azért a nagy helyiségért. Mellékelték is a felebbezóshez Renglovics István szegedi lakos ajánlatát, aki 32,000 korona bórt hajlandó fizetni a „Fiumeiért. Dr. V a n g y e 1 Endre aljegyző terjesztette elő az alispáni javasl:tot, mely szerint hely adandó a felebbezésnek és utasítandó Békéscsaba község, hogy a községi törvény értelmében nyilvános árverós utján adja bérbe a „Fiúmé"-t. Y a r s á g h Béla elismeri, hogy nyilvános árverésen többet kaphatna Csaba a „Fiume"-órí. Ő azonban nem barátja ennek a gondolatnak, mert a múltból rossz tapasztalatai vannak arról, hoay milyen nehéz jó bérlőt kapni. A mostani bérlőt megelőző bérlő társaság például elrontotta a „Fiumó"-t. Ő tehát amellett van, hogy az arravaló, kipróbált embert elereszteni nem szabad, ha mindjárt kevesebb bért fizet is. Ez a község érdeke is. Szerinte leghelyesebb volna jóváhagyni a képviselőtestület határozatát. W e i s z Mór hozzájárul Varságh Béla fejtegetéseihez. Ő is helyesebbnek tartja, ha kipróbált emberek kezében vannak a városi és községi üzletek. Hivatkozik a Göndöcs kerti pavillon bérletére. A képviselőtestületnek folyton bérletelengedósekkel kell foglalkozni, mert a mostani bérlő nem tudja ta'praálíitani azt az üzletet. 0 a Renglovich 32000 koronás ajánlatát nem tartja reálisnak. Csaba képviselőtestülete bizonyára a község érdekeinek kellő figyelemben tartásával hozta meg a bérletre vona*ko?ó határozatát. Ennélfogva ő is annak a jóváhagyása mellett foglal állást. E felszólalások után az állandó választmány egyhangúlag hoízájáru't Varságh Béla javaslatához, tehát olyan értelemben tesz előterjesztést a megyebizottságnak. B o d ó József csabai segédmórnök fizetését a' képviselőtestület 2400 koronáról 3000 koronára emelte fel. Ezt dr. Tarján Tibor megfelebbezte. Az állandó választmány a felebbezós elutasításával a határozat jóváhagyását fogja javasolni a megyebizottságnak. Gyula város, mint annak idején megírtuk, a belügyminisztertől 8000 koronát kapott a rendőrség fejlesztésére. Ez összeget a képviselőtestület a miniszteri rendelet intencióinak megfelelően feloszlatta ós erre vonatkozó határozatát beterjesztette jóváhagyás végett a törvényhatósághoz. Az állandó választmány a jóváhagyást javaso'ja. Több törvényhatósági körirat is érkezett, melyek közül érdekesebbek a következők: Somogymegye az ipartörvény revízióját sürgeti a kereskedelmi miniszternél. Az állandó választmány javasolja, hogy hasonló irányban Békésmegye törvényhatósága is írjon fel. Hajduvármegye, a kuruc, a rangok és cimek eltörlését szeretné. A „rangos" Bókésmegyóben azonban ez a körirat nem ta'ált kedvező fogadtatásra, mert az állandó választmány a napirendretó rést javasolja. Másképen járt el a választmány Torontálmegye köriratával szemben. Torontálmegye ugyanis felirt a kultuszminiszterhez, hogy a 7 o3ztályu polgári iskolák számát minél többre szaporítsa és e feliratnak a pártolására kéri a társtörvényhatóságokat. Mivel az első 7 osztályú polgári iskolákat Békésmegyében, Csabán ós Orosházán állították fel, az állandó választmány Torontálmogye köriratának pártolását fogja javasolni a közgyűlésnek. Gyula város munkásházak építését kéri a törvényhatóságtól. Mivel a néhány évvel ezelőtt felvett 500,000 koronás munkásházi kölcsön elfogyott, uj kölcsön felvótelóre pedig a mostani idők nem alkalmasak, az állandó választmány a kérelem elutasítását javasolja. Köröstarcsa község a meglevő 2 országos vására mellé még 2 vásárnap kért engedélyt. Az illetékes fórumoh véleményének meghallgatása után ai állandó választmány javasolja a közgyűlésnek, hogy a kérelmet ne párto lássál terjessze a kereskedelmi miniszter elé, mivel semmi sem indokolja a másik két vásár szükséges voltát. E javaslatok meghozatala után a2 állandó választmány ülése véget ért. Békésvármegye az árvízkárosultakért. A gyűjtés eredménye. Az összeg felét Csaba adta. Azok a borzalmas esőzések és zivatarok, amelyek a nyár folyamán elárasztották úgyszólván egész Magyarországot : szinte kiszámíthatatlanul nagy károkat okoztck a hegyes vidékeken A kisded csermelyek és patakok hatal mas folyókká dagadtak, zuhatagokat formáltak, elöntötték a völgyekben fekvő szántóföldeket, falvakat, városokat, lakosaikat szerencsétlenekké, földönfutókká tették. Különösen az erdélyiek szenvedtek sokat a Maros ós a Kükülló mentén. Ezenkívül nagy károkat okoztak még: a Temes Krassószörónyben, a Körösök Biharban, a Szamos Szatmárban, a Bodrog Zemplénben, a Saj<5 Borsódban. Magyarországnak tehát nagy vidéke szenvedett az árviz miatt. Mikor a borzalmas pusziitások hire szétterjedt az országban és nyilvánosságra kerültek, hogy az árvfrsujtotta vidékeken a szegény emberek mily rettenetes nyomoru3ágbán tengődnek : az egész országban kiadták a jelszót: segíteni az árvízkárosultakon ! Oíyan komoly volt a helyzet, hogy a sególyakció élére maga a kormány állott Sándor János belügyi- ós báró G h i 1 lá n y Imre földmivelésügyi miniszter személyesen bejárták az árvizsujtotta vidékeket, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a pusztításokról. A gyűjtés munkájában tevékeny részt vett Békósvármegye is, amelynek egyik-másik községét szintén fenyegették a Körösök, úgyhogy C3ak nagy munka árán lehetett a veszedelmet elhárítani Vésztőről és Szeghalomról. Ambrus Sándor alispán felhívást intézett a községekhez, hogy ad okozzanak, gyűjtsenek a szerencsétlenek számára. És e gyűjtés alkalmával látszott meg, hogy milyen nagy külömbsóg van a megye községei között. Bizony vannak községek, amelyeknek lakói nem valami nagy humánus érzésről tettek tanúbizonyságot, pedig hasonló nagy szerencsétlenség alkalmával bizony nekik is jól esnék a segítség. Mindjárt első helyen a legnagyobb dicséret hangján kell megemlékeznünk Csaba közönségéről. Ez a közönség a jószívűségnek olyan tanúbizonyságát szolgáltatta, amely mintául szolgálhat messze vidékek városainak ós községeinek. Maga a képviselőtestület 500 koronát szavazott meg a szerencsétlenek számára, emellett B o h u s M. György indítványára gyűjtést rendezett a lakosság körében is. A gyűjtés munkáját az esküdtek végezték, mégpedig igen szép sikerei, amennyiben 1613 korona folyt Le. Csaba tehát egymaga 2113 koronát juttatott az árvízkárosultaknak. Csaba után Szarvas következik, amely 500 koronát és Tótkomlós, amely 300 koronát szavazott meg. Tehát, mint ez adatokból is látható, a nem tisztán magyar anyanyelvű községek vezetnek. A magyar anyanyelvűek között egyikmásik nem valami dicsórelremóltóan szerepel. A vagyonos Orosháza 50, a szintén jómódú Köröstarcsa pedig pláne 10 korona megszavazására volt képes csupán, pedig lakosai ugyancsak tudják, mi az árviz. A vármegyében összesen körülbelül 4000 korona gyűlt össze. E meglehetősen szép summának több, mint fele tehát Csabáról került ki.