Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1913-09-28 / 77. szám
Békéscsaba 1913. szept. 28. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 9 Kisebb reformok a gyulai közA kórházi bizottság ülése. A vidék egyik legszebb, legnagyobb és legforgalmasabb kórháza : a gyulai vármegyei közkórház. Az újjáépítés óta berendezése is mintaszerű. Azonban a berendezés mintaszerüsége dacára is folyton merülnek fej hiányok, amelyeket pótolni kell. A vármegyei kórházi bizottság, mikor összeül, folytonosan csak a kisebb-nagyobb reformokat, átalakításokat tárgyalja. Mindig merülnek fel ujabb és ujabb kiadások. És főként ez a körülmény az oka annak, hogy az ápolási dijakat évről-évre emelni kell, sőt némelyik évben kétszer is. Szerdán délután ismét ülést tartott a kórházi bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésen a következő kórházi dolgokkal foglalkozott: Dr. Berkes Sándor kórházigazgató bejelentette, hogy a nyár folyamán a villámok nagyon beleszerettek a sebészeti pavillonba. Többször belecsaptak, megrongálták az épületet és a betegeket is rémülettel töltötték ei. Erre való tekintettel a bizottság elhatározta, hogy a sebészeti pavillont villámhárítóval látja el. O'.yan magas épületnél feltótlenül szükség is van a villámhárítóra. Csodálkozunk, hogy csak most határozta ezt el a kórházi bizottság. A szennyvizderitővel ismét baj van. Bár sokat á dozott már rá a kórházi bizottság, mégsem tudják rendbehozni. Most zárózsiüpet készíttet hozzá 480 koronáért. A kórházi telepen közegészségügyi szempontból 3 holdnak az alagcsővezósét határozta ai a bizottság. A kórház fűszer-ós italszükségleteit eddig a csabai Fried Lipót cég szállította. Ez a cég azonban most csődbe jutott ós kérte a bizottságot, hogy a szállítás jogát ruházza át W e i s z Norbertre. A bizottság a Fried cég ajánlatát nem fogadta el, hanem kötelezte Friedet a további szállításra. Amenynyiben ennek nem tesz eleget, az emiatt támadt kiadásokat levonja Fried kauciójából. A kórház földjének bérlete az óv végén lejár. Az újból való bérbeadásra megtartott árverésen egyedül Neumann György jelentkezett, aki tiz évre hajlandó kibérelni a földet 1800 koronáért, de ebbe az összegbe beleérti a moslék árát is. A bizottság nem fogadta el Neumann ajánlatát, hanem elhatározta, hogy kisebb percellákban veteményes földeknek adja ki bérbe. Wimmer Józsefn^nek, aki ápoló özvegye, 650 korona özvegyi nyugdijat állapított meg a bizottság. Bejelentette a kórházigazgató, hogy a kórházban kiselejtezett különféle dolgokért 977 korona folyt be. A bejelentés tudomásul szolgált. A kórház élelmezési cikkeinek szállítására az árlejtést mindig ősszel szokták megejteni. Most is elhatározta a bizottság, hogy a marha-, borjúhús, hentesáruk ós a kenyér szállítására kiírja az árlejtést. Az árlejtés kiírásával a bizottság dr. Berkes igazgatót bizta meg. Ezzel az ülés véget ért. Egy esabai kántor ünneplése. Dobay Sándor félszázados jubileuma. Bizonyára sokan csodálkoznak rajta, hogy Dobay Sándor róm. kath. kántor, az egész Csaba kedvelt Sándor bácsija már egy félszázad óta zengi a templomban, temetéseken az istent dicsérő zsolyozsmákat. Bár hófehérek már a fürtéi, de arcszíne piros, pozsgás, egészséges, a termete egyenes, a kedélye fiatal, úgyhogy senki sem hinné róla, hogy tul van a hetvenen. És ami fő, a hangján sem vehető észre az öregség jele. Csak olyan harsány, mint ezelőtt évtizedekkel volt, az áhítatos híveké fölött messze, magasan szárnyal, mint ahogy azt egy jó ónekvezór hangjától meg is kívánják. Ötven esztendőt eltölteni akármilyen pályán olyan óriási teljesítmény, amilyent az Isten csak kiválasztottainak juttat osztályrészül. A kántori pálya pedig, különösen a róm. kath. egyháznál nem tartozik a könnyű pályák közé. Hányszor kell már kora hajnalban ott ülni a kóruson és zengő himnuszok szárnyán emelni az áhítatos hívek lelkét a magasság felé! És különösen nagy ünnepekkor, meg azokat megelőzőleg napjában többször is van istenitisztelet, amelyeken a kántorra fontos funkció vár. Dobay bácsi ezeknek a meglehetősen nagy feladatoknak mindenkor, még öreg korában is friss erővel, ambícióval, legjobb tehetsége szerint eleget tudott tenni, kötelességeit nem hanyagolta el egy percre sem. Mint ember, társaságban a ^szeretetreméltóbbak közé tartozik. Szereti a fiatalságot, azok között szeret legjobban eldiskurálgatni, elkvaterkázgatni, mikor ideje engedi. El-el beszélget a régi időkről, a régi Csabáról, mikor feneketlen sárban kellett neki temetésekre járni. Szereti a tréfákat, jól mulat a vicceken. És — ami fő — sohasem panaszkodik valami rosszullót, vagy betegség miatt. Még öreg korában is maga megtestesült egészség, ami vasszervezetre vall. Pedig hát ő ólt és élvezte a világot, mint általában apáink ólvezték ezelőtt a jó viszonyok között. A csabai társadalom, elsősorban pedig a róm. kath. egyház, a ritka nevezetes évforduló alkalmával jubiláris ünnepséget rendez Dobay Sándor tiszteletére. Az ünnepség szerény keretek között fog lefolyni, mert Dobay bácsi puritán jelleme nem szereti a zajosabb ünnepeltetóst Holnap, hétfőn délelőtt az egyháztanács díszközgyűlést tart, amelyen üdvözölni fogják Dobay Sándort és átnyújtják neki az egyház ajándékát, 200 koronát aranyban. De nem csak az egyháztanács üdvözli, hanem más testületek, közöttük a Nőegylet is. Mint értesülünk, gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök megtette a lépéseket az iránt is, hogy Dobay bácsi királyi kitüntetésben részesüljön. Erre a kitüntetésre félszázados lelkiismeretes tevékenységével rá is szolgált méltán. Másfél emberöltős munka érdemes arra, hogy Őfelsége is észrevegye és megjutalmazza. Az egyház különben a következő meghívót bocsájtotta ki: Dobay Sándor r. k. kántor ur folyó hó 29 én ünnepli 50 éves szolgálati jubileumát. Fél kilenckor mise, utána gyűlés a Horváthfóle iskolában, mely alkalommal mellére tűzetik a pápai érdemkereszt: üdvözli a hitközség ós emléktárgyak nyújtatnak át neki, mely ünnepélyre a r. k. hivek és Dobay ur tisztelői tisztelettel meghivatnak. Pléb. hivatal. A patronázs vármegyénkben. A Békésmegyei Pártfogó (Patronázs) Egyesület második évkönyvét forgatom. Annyi nemes eszmét, termékeny gondolatot s emberbaráti munkát találok benne följegyezve, hogy közérdekűnek vélem ugy az évkönyvnek, mint általában a patrónázs-mozgalomnak rövid ismertetését. A patrónázs-mozgalom a modern életben leli alapját ós magyarázatát. Belőle sarjadzott ki nemcsak azért, mert emberbaráti intézmények létesítése korunk legjobbjait heviti, hanem azért is, mert szükség volt reá. Az élet a maga ezer meg ezer változataiban nemcsak napsugarat ós virágot, hanem szúró tövist is terem. Sokszor idegrázó helyzetek eló állítja az embert, másnak meg alkalmat nyújt arra, hogy embertársainak érdekébe ütköző cselekvényt kövessen el. Mondjuk ki magyarán: a modern élet egyik jellemvonása, hogy benne a bűnös cselekvények —- sokszor igaz, csak a viszonyok kényszerítő hatalma alatt — dúsan sarjadzanak. A társadalomnak tehát nemcsak emberbaráti, hanem önmaga iránti kötelessége , is, hogy az erre való hajlandóságot, mint a kertész a fattyuhajtásokat, nyesegesse, kiirtsa az emberek lelkéből. E munkának sokféle utja-módja van. Azonban aligha csalódunk, hogy a leghatásosabbak egyike épen az, amelyre a patronázs egyesületek vállalkoznak. A mozgalom egyik vezére mentő m u n- , kának nevezi, tehát mentés a célja: i „az elhagyott, a gyenge, támaszra szoruló, a züllés vagy bűnös cselekmények utján járó" embereknek megmentése. Mindenekelőtt tehát a gyermekek fölé terjeszti ki vódőkarjait igen helyesen, mert hiszen a gyermeki lélek, bár az átöröklés törvényei alapján bizonyos készséget hoz magával már születése pillanatában, a nevelés utján alakitható, nemes gondolatok, erkölcsös eszmék befogadására képessé tehető. Az elhagyatott gyermekek istápolása, a rossz környezetben vagy rossz társaságban levőknek uj, megfelelő környezetbe állítása annyit jelent, mint megmentésük a munkástársadalom számára. Megelőző, preventív tevékenység ez: azon lehetőségek kiküszöbölése, amelyek a tapasztalatban, a gyönge, jellemileg még ki nem forrott lelket a bün útjára terelhetik. A patronázs-tevókenység azonban kiterjed azo kra is, akik már jártak a bün utján, vagy utjain. Az emberi társadalom törvényekben biztosítja mindenütt azt, hogy aki a társadalmi rendet megsérti, bűnt követ el — bűnhődjék. Ez ellen senkinek sem lehet szava, mert hiszen az emberi nem nyugodt fejlődósét máskép nem is lehet elképzelni. Itt csak az a baj, hogy a társadalom sújtó ítélkezése a megbünhődés idején is túlterjed : a megbüntettettekből megbélyegzettek lesznek, úgyhogy a büntetést elszenvedőnek nem nyújt alkalmat arra, hogy az erkölcsös élet útjára léphessen s ott megmaradhasson. Hány visszaeső bűnös csak azért lett azzá, mert nem volt alkalma a becsületes munkára, mert nem bír — az ő felfogása szerint — máskép megállani az életben, csak ha ujabb bünt követ el. A börtönből kiszabadultnak munkát biztosítani, őt az ujabb bűnbeeséstől megóvni: valóban szép föladat s a pártfogó tevékenység ezt is teendői közé sorozza. Napjainkban sokat, olvashatunk az u. n. fajjavitó, vagy eugenikai kérdésekről, amelyeknek egész külön irodalmuk, tudományuk van. A nagy célra mi is letesszük a magunk alapkövét, ha a pártfogó, vagy patroná?s-mozgalmakat fölkaroljuk ; ha azon lelkes férfiaknak, akik az egyesületek élén állanak, munkáját résztvevő szívvel s nem ölhetett kézzel kisérjük. De térjünk az Évkönyvre, amelyet 9 a bókésmegyei pártfogó-egyesületnek I ügybuzgó, a pártfogó-mozgalmak tudományos irodalmában rendkívül otthonos titkára, dr. Konrád Ernő kir. ügyész szerkesztett. Rövid, tartalmas bevezetés után gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkozik nagyon érdekesen. Óhajtandó volna e cikket szélesebb körben terjeszteni az egyesület s általában a mozgalom érdekében. A cikk után az 1912. évi működés részletes ismertetése következik. Itt az általános érdekű események vázolása után elsősorban a pártfogó munkáról szól. A fölsorolt esetek világosan mutatják, milyen üdvös tevékenységet fejt ki az egyesület a fiatalkorúak megmentése érdekében. Megszívlelésre méltóak azon esetek is, amelyekben a bűnösök hozzátartozóinak segélyezéséről s a fogházban folytatott tevékenységről van szó. A pénzügyek rovatából kiemeljük a következőket : Az alapító tagok száma 4-el 22-re emelkedett; a begyült adományok összege 173 K; az évi mérleg állása: Bevétel a mult évi maradv. s az alapokkal együtt 52.561-65 K Kiadás 11,903-62 ,, Maradvány : 40,658 03 & Nagyérdekü a gyulai Szeretetház intézménye, melynek építését a vállalkozónak a szerződós szerint e hó 30-ra kell befejeznie. Az építkezés összege 121,000 K, melyhez az igazságügyminiszter 20,000 K államsegélyt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az orsz. tanári nyugdijalapból 60,000 K olcsó kölcsönt adott; a földmivelésügyi miniszter pedig az intézeti kertésztelep létesítésére 26,500 K segélyt utalt ki. A szeretetház 60 növendék befogadására készül. Ugy értesültünk róla, hogy a Bó| késmegyei Pártfogó Egyesület a megye i több helyén s elsősoman Békéscsabán j akar híveket toborozni a nagyszabású mozgalomnak s nemsokára Csabán meg kiváló bór- és \ lithiumos € gyógytarrá* »télyaihaJrtMál, ktotoyaél, cMkwfctti«é|Béi, virfc—yé<, érné** téd * lil igir t titnnfc lanrtfrisái titkd totáw. fen*atennMtannijiTfe SCHVLTXS ÁC9ST is tartja az alakuló-gyűlést. Nem végeztünk tehát e szempontból sem fölösleges munkát, midőn az egyesület emberbaráti céljai és erdmónyes működését megismertettük a nagy nyilvánossággal. Őszintén kívánjuk, hogy e mozgalom, amelyre hazánk a külfölddel szemben is sok tekintetben büszke lehet, a vármegye legnagyobb s legélénkebb helyén megértő és munkára kész híveket találjon. r. A gyulai angyalcsinálók. Megint letartóztattak egy bábát. Halálra operált egy menyeoskét. A gyulai halálbábák ügye országos szenzációvá lett. Napokig pertraktálták mindenfelé ós bizonyára sok ezer aszszony, meg leány rezzent össze rémülten, mikor a s enzációs leleplezóee'ie f, a bábák letartóztatását, a páciensek kihallgatását olvasta. Mert ne higyjük, hogy csak Gyulán folytak ilyen tiltott operációk. Folyik az yigan az egész országban most is ós ezután is. Csak hát Gyulán pattant ki először a dolog. A Franciaországból átplántált nemzetpusztító Egyke-rendszer elterjedt már az egész országban és ami nagyon szomorú, különösen nagy elterjedettsógre Baranyában és az Alföldön, tehát a szinmagyar nép körében jutott. Az utóbbi évek rossz gazdasági viszonyai még növelték az egy gyermekrendszer híveit. Nehéz az élet és a család eltartása sokba kerül. Az angyalcsinálók pacienseinek számát tehát a ro38z gazdasági viszonyok is nevelik. Nemcsak a szégyenüktől menekülő lányokból kerülnek ki azok, mint azelőtt. Mult számunkban részletesen foglalkoztunk a gyulai bábák manipulációival és azzal, hogy milyen ügyesen tudták őket leleplezni a detektívek. Három közülök már a gyulai kir. ügyészség fogházában ül ós várja büntetését. A vizsgálóbíró egymásután hallgatja ki őket. Töredelmesen vallanak, de már nem emlékeznek arra, hogy hány operációt hajtottak végre. Siránkoznak, mentegetni igyekszenek eljárásukat. A város különben csöndes, mint mindig. Nem látszik meg rajta, hogy milyen nagy szenzáció középpontja lett. A további nyomozás is csendesen folyik, Már sok pácienset hallgattak ki a nyomozó közegek ós még sok van hátra Sok asszony, meg leány retteg arra a gondolatra, hogy talán nemsokára rá is kerül a sor. A héten már a negyedik bábát ig befogták. Egy héttel ezelőtt ugyanis be. szállítottam a kórházba egy fiatal asz szonyt, B r a n d t Józsefnót. Az orvos vizsgálat azonnal konstatálta, hogj Brandtnó is valamelyik bábával operál tatta meg magát. A csinos fiatal asszon3 nagy kínokat szenvedett. Kihallgatása kor elmondotta, hogy Di ó 3 z e g i Lász lónó bábaasszony „kliniká"-jára kerül és az „segített" rajta. Neki ajánlottál mások. Félt a szülés fájdalmaitól éi azért akart magzatától ilyen uton meg szabadulni. Brandtné kedden délután nagy ki nok között meghalt. A rendőrség em berei ekkor megjelentek Diószegin lakásán és igen sok gyanús műszer aranytűket stb. találtak nála. Bevallott ő is, hogy több izben „segített" a hozz folyamodó nőkön. Őt is letartóztattá ós átkísérték a kir. ügyészség fogházábi Ha igy folyik a leleplezés, akko Gyula nemsokára bába nélkül marat Mert hát ugylátszik, hogy valamenny bábaasszony részt vett az angyalcsinálá csúnya, de jövedelmező munkájában. * A monstre bűnügy most egyszeri szélesebb hullámokban gyűrűzik s lassai lassan kiderül, hogy egyáltalán nei túlzott az első híradás. Valószínű, hog sokkal nagyobb szám fog kiderülni í ezerháromszáznál, mert most már Gyu távoli környékére is kiterjed a nyc mozás. A nagyváradi kórház igazgatósáf évekre visszamenőleg vizsgálja át mo a törzskönyveit, kik állottak olyí
