Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-25 / 76. szám

2 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 szept. 25. a hatalmas pályaudvar választja el. Pár évvel ezelőtt az orosházi ut vonalában felépült ugyan egy felüljáró, mely gyalog és kocsi közlekedésre egyaránt alkalmas, do az még kevés. Az Y. kerület lakossága, amely élénk összeköttetést tart fenn az anyavárossal. Sokan nem mennek el a felüljáróig, mert meseze van tőlük. Van ugyan a pálya nívóján egy utáljáró is, de annak nem sok haszn'.t lehet venni, mert a rengeteg sürü vonatjárás miatt az csaknem állandóén el van zárva, úgyhogy rajta közlekedni alig lehet és veszedelmes is. Az V. kerületiek kérelnvr- tehí t nagyon jogos. A körülbelül 10000 lakosú Erzsébethelynek a városfal való közlekedése zavartalan lebonyolítására legalább két felüljáró feltétlenül szükséges. A kereskedelmi miniszU r most adta meg a kérelemre a vá'aszt. Kijelenti, hogy jeknleg még gya'ogfclüljárót sem készíthet, mert nem rendelkezik kellő anyagi eszközökkel. Megjegyzi azonban, hogy a csaba—aradi második vágány kiépítésével a csaba—szajoli második vágány létesítése is a megvalósulás felé közeledik. Ha pedig ez elkészül, akkor a jelenlegi pályaszinbeli utá járó megszűnik és helyette az 1239—40. sz. vasúti szelvények között egy kocsi- és gyalogközlekedésre alkalmas felüljáró építése elkerülhetetlenné válik. Az V. kerületi polgároknak tehát várniok kell addig, mig kiépül Arad ós Szajol között a második vágány. Remélhetőleg nem kell sokáig várniok, mert e vonal folyton növekedő forgalma parancsolólag követeli a második vágány sürgős kiépítését. Gyula vásári és piaci szabályrendeletének módosítása. Vita a közgyűlésen. Gyula képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén a legtöbb időt a vásári és piaci szabályrendelet módosítása vette igénybe. A hasonló szabályrendelet tudvalevőleg Csaba képviselőtestületét is régen foglalkoztatja már. É3 Békésmegyében főként Gyulának ős Csabának van nagy szüksége arra, hogy a meglevő és hiányos szabályrendeletet a közönség érdekeinek megfelelően módosítsa, mert e két helyen a fogyasztó közönség nagyon is ki van téve az eladók zsarolásainak. Az árukhoz nem juthat sohasem első kézből a fogyasztó közönség, hanem csak másod-, harmadkézből, tehát silány dolgokat kénytelen megvásárolnia méregdrágán. Rengeteg hátránya van e tarthatatlan állapotoknak különösen olyan városban, mint Gyula, ahol sok a tisztviselő, ahol tehát a lakosság legnagyobb része piacról él. Az állandó választmány már kész módosított tervezettel állott a közgyűlés elé. Mivel azonban ilyen fontos szabályrendelet fölött első hallásra határozni nem lehet, igen helyesen akként határozott a képviselőtestület, hogy a módosított szabályrendeletet ki kell nyomatni és betekintés, illetve tanulmányozás céljából minden képviselőtestületi tagnak megküldeni. Bár ez volt a határozat, mégis élénk vita indult meg két olyan körülmény fölött, amelyek a szabályrendeletben nem szerepelnek, amelyeknek rendezésére pedig szükség van. Mint annak idején megírtuk, a békésmegyei állami tisztviselők gyulai köre azzal a kérelemmel fordult a képviselőtestülethsz, hogy vessen véget az indokolatlan piaci drágaságot okozó ismételárusitók üzelmeinek, akik az élelmi cikkeket a hajnali órákba q a termelőktől összevásárolják és sokkal magasabb áron adják tovább a reggel piacra érkező gazdasszonyoknak, akik még ezenfelül a kofák inzultusainak is ki vannak téve. A város gátat vethet az üzérek eme túlkapásainak az elővásárlási tilalom behozatalával, vagyis annak kimondásával, hogy a viszontelárusitók, kofák reggel 7—8 óráig a piacon nem vásárolhatnak; továbbá korlátozhatja a visszaéléseket oly rendelkezéssel, hogy az ismételárusitókat igazolvány váltására kötelezi, nekik az elárusitást csak a piacról elkülönített helyen, esetleg bérbeadandó asztalokon engedi meg. A városi tanács foglalkozott a kérelemmel. Információkat szerzett be Arad ós Zalaegerszeg városoktól, ahol az elővásárlási tilalom már be volt hozva s kikérte az aradi kereskedelmi ós iparkamara szakvéleményét is. A beérkezett válaszokból az állapíttatott meg, hogy az élelmi cikkek árának leszállítása az elővásárlási tilalommal nem érhető el, mert a drágaságnak sokkal mélyebben fekvő okai vannak. A tapasztalat épen ellenkező hatást eredményezett. Nevezetesen Aradon hatályon kívül kellett helyezni a tiltó rendelkezést, mert a kofák a szomszéd falvakban vásárolták már össze a behozni szándékolt élelmi cikkeket s igy a termelők a piacról elmaradtak. A behozatal megcsappant, a drágaság még nagyobb lett s a városnak még tekintélyes helypénzvesztesége is származott. Igy a tanács nem vett be a szabályrendeletbe ilyen tiltó rendelkezést. Egyik felszólaló szerint a szabályrendeletnek ki kell terjeszkednie a húsárak szabályozására is. A gyulai mészárosok ós hentesek az élő marha és sertésárakhoz viszonyítva, ma roppant drágán árusítják a hust. Amikor az élő sertés kilóját 84-88 fillérért veszik, a hus kilógrammját 1 korona 80 fillérért árusítják. Ez a tisztességes polgári hasznot messze felülhaladja. A város vezetőségének módot kell találnia, — mint ahogy már több helyen meg is törtónt, — hogy gondoskodjék ilyen kizsákmányolás megakadályozásáról, akár a szabályrendelet keretében, akár más uton, ha kell, hatósági mészárszék fölállításával is. Dr. Lovich Ödön polgármester a vitában elhangzottakra reflektálva kijelentette, hogy az elővásárlási tilalom behozatalát nem helyeselné. Különben igen súlyos probléma a fogyasztó közönség jogos igónyények kielégítése oly módon, hogy a város se szenvedjen anyagi kárt s a kereskedelem szabadságán se essék csorba. Miután a szabályrendnlet tervezet átdolgozását kívánják, utasítást kér, hogy az milyen szempontokból történjék. Egyhangúlag kimondatott, hogy a vásárlási tilalom nem veendő a szabályrendeletbe, aj országos vásárok, napi ós hetipiacokra vonatkozó szakaszok a könnyebb megérthetés végett elkülönitendők, a piac kezdete pontosan meghatároztassók, végül a tanács utasíttatott, hogy a húsárak móltányos leszállítására nézve a mészárosok és hentesekkel lépjen érintkezésbe s ha elfogadható egyezség nem jönne létre, hatósági husszók felállítására tegyen javaslatot a közgyűlésnek. ság feladata nagyban meg lesz könynyitve. B r o s z János és Torkos Kálmán rrind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a község érdekeinek veszélyeztetése nélkül mindenesetre meg kell kísérelni a birtok megvételét, a bizottság kiküldését javasolják. Dr. Bikádi Antal javaslata elfogadtatván, az ő javaslatára a bizottságba kiküldettek :-Szalai József, Torkos Kálmán, Freud^r Mór, Kvanka Mihály, K. Horvát Sándor, Kovács Lajos, Iványi Antal, Csizmadia János, Horovitz Mór, Brósz J_JIOS, Bulla Sándor, Széli István, dr. Vangyel Tibor, Barcza Sándor és dr. Bikádi Antal. Orosháza megveszi a Károlyi-birtokot. f A képviselőtestület határozata. kedésének csak ezzel dünnyögéssel tudott kifejezést adni: — Ejnye, ejnye . . . Józan gondolkozású ember volt. Tisztában volt vele, hogy mit jelent ez a lány itt, a fia otthonában ós becsületes lelke mélyén bizonyos háborgást érzett. Ördögbe is, ez a fiu veszettül csinálta a dolgát. Az öreg kürülnézett. A lakás, amelybe jutott, szegényes volt. Az ablakokat azonban hófehér függönyök borították és a bútorok szinte ragyogtak a tisztaságtól. Meglátszott mindenen a gondos női kezek nyoma. Olyan kedves kis fészek volt a lakás, amelyben az ember önkénytelenül keresi a dalosmadarat, amely a ház boldogságáról dalol. A konyhában csakugyan halkan dúdolni kezdett a lány. Szóky B rnabás szivét csöndes melegség futotta át, a nyitva maradt ajtón kíváncsian nézett a feonyhábf. A lány ott sürgött forgott a tűzhely körű!. Fehér kötényében, a munkától kipirult lázas arcával olyan kedves látvány volt, hogy Szóky Barnabás kezdte érteni a fiát. Ejnye, már jihetne is az a fiu. Az öreget újra elfogta az a nagy bizonytalanság. Mit csináljon most, ha megjő a fiu ? Leszidja, korholja ? Ndhéz dolog. Nem teheti már a lány miatt sem, akit ne a bánthat meg. Szegény lány, talán nem is tehet róla, hogy ide jutott. Egészen gyermek. Az a haszontalan kölyök bizonyára behálózta. Kívülről nyílt az ajtó. A fiu betoppant. A lány a konyhából elébe szaladt. Lázasan suttogta: — Nézd, ki van itt ? — Apám 1 — kiáltotta a fiu, de hirtelen megállt a küszöbön. Az öreg fölemelkedett. A szemöldökei összerándultak, de aztán csöndesen mondta : — Jer, megölellek. Az anyádért... III. Ebéd után, amely kinos csöndben telt el, az öreg azt mondta : — Fiam, most jer velem, bejárjuk a várost. A lány szemében egy könny jelent meg. — De visszajönnek ? Az öreg ránézett. Meghatotta a lány félelme és hirtelen gyöngédség fogta el. — Oh, hogyne gyermekem — mondotta és megcsókolta a lány homlokát. A fiu elképedje nézte az apját. A lány pedig kacagott vidáman, boldogan és bohó kedvvel sürgölődött az öreg körül. Megindultak. A fiu szótlanul, szorongva haladt az öreg mellett, aki az utcán rákezdte: — Nagy bolondságot csináltál, fiam. Már most mi lesz? A fiu hallgatott. — Na jól van, én mondom hát meg, — szólott az öreg. — Az anyádnak nem szabad ezt megtudni. A leány árvf, a lányt leviszem magammal — Mi? Mi az? — riadt fel a fiu. Az öreg határozottan folytatta : — Leviszem az anyádhoz. A lány jó, derék. Te voltál a romlása, te adod vissza a becsületét. Hazaviszem. És az anyád mellett fog élni addig, amig te kész ember vagy. Az anyádnak azonban nem szabad tudni a mostani dolgokról. Neki hazudunk. Azt mondjuk, a rokonaitól hoztuk el, akik nagyon szegények. Én is hazudom — az anyádért. Akit megölne a valóság. A lányt ón nem féltem. Az jó lélek, gyermek. S az anyád mellett még jobbá válik. Lsviszem. j A fiu csodálkozva hallgatta az apját, aztán tartózkodva jegye-te meg : J — Fölösleges. Hiszen ón nem akarom feleségül venni azt a lányt. Megírtuk már, hogy Orozházán ós Nagyszénáson dr. Bikádi Antal országgyűlési képviselő mozgalmat indított gróf Károlyi Mihály 4000 holdas nagyszénási birtokának parcellázás coljából leendő megvásárlása érdekében. A gróf tudvalevőleg hajlandónak nyilatkozott az eladásra abban az esetben, ha a vásárolni szándékozók megfelelő összeget ajánlanak fel a birtokért. A birtokvóteli ügy hétfőn Orosháza képviselőtestületét is foglalkoztatta. Dr. Bikádi Antal ugyanis a következő indítványt terjesztette a Képviselőtestület elé: „Indítványozom, hogy a község parcellázás céljára vegye meg a gróf Károlyi Mihály tulajdonát képező nagyszénási 4158 kishold birtokot. E célból küldjön ki a képviselőtestület — a községi biró elnöklete alatt egy 15 tagból álló bizottságot azza', hogy sürgősen készítse elő az ügyet, lépjen közvetlen érintkezésbe a tulajdonossal, esetleg állapítsa meg vele a vételárat s a vétel egyéb feltóteleit a képviselőtestület utólagos jóváhagyása mellett s tegyen ide javaslatot a birtokvótel tárgyában. Az ügy elkészítésével járó költségeket utalványozza a képviselőtestület." Dr. Bikádi hosszabb beszéddel indokolta meg a földvótel hasznos ós szükséges voltát. Két ok ösztönözte — mondta -- arra, hogy a vétel ügyével foglalkozzék. Egyik Na^ysiónás érdeke. Nincsen terjeszkedésre módja e községnek, mindenfelől uradalmi birtokok zárják körül, még a piacterét is ugy béreli. A parcellázás tehát kiszámíthatatlan előnnyel járna e községre, mert a legforgalmasabb oldalán, a vasúti indóház mellett fekszik, a parcellázás megnyitná e község fejlődésének ulját, rövid idő alatt erőteljes közsóggó fejlődne, ami Orosházára nézve is nyereség lenne, mert oda gravi ál. A másik ok, hogy azt a birtokot legnagyobb részében orosházi emberek veszik meg fckár most, akár a jövőben. Közvetlen vasúti összeköttetés van bitünő menetrenddel, három rakodó állomással, ahol az ottani birtokos gabonáját jobban értékfsitheti, mint Orosházán. A föld minősége elsőrendű s ami fő, mindenütt egyformán jó. A birtok el fog adatni s Orosházának meg kell tenni a kísérletet, hogy a vételt a vevőközönsógnek lehetővé tegye. A nehéz pénzviszonyok e vételnél nem érvényesülnek, ugy hogy a legjobb pénzviszonyok között sem tudna kedvezőbb pénzügyi megoldást találni a mostaninál. Az alkalmat tehát elszalasztani annál kevésbbé szabad, mert ha más veszi meg, attól is Orosháza kezébe kerül vissza, de sokkal drágábban. Az ügy minden téren annyira elő van készítve, hogy a kiküldendő bizottKolerariadalom Csabán. A gyanús beteg utcaseprő. Nincsen veszély. Mult heti számunkban közöltük Kiss László főszolgabíró szigorú rendeletét a kolera elleni védekezésre vonatkozólag. Olyan szigorú rendelkezésre, ilyen nagyforgalmu városban mint Csaba, feltótlenül szükség van, különösen most, mikor a legborzasztóbb járvány az ország több vidékén lépett fel egyszerre. A mult heti meleg, száraz időjárás még kedvezett Volna terjedésének. A rettenetes csabai por melegágya minden bacillusnak. Csabán tehát a legszigorúbb köztisztasági intézkedéseknek is meg van a létjogosultságuk, különösen ilyen veszedelmes időkben. Ennek dacára akadtak olyanok, akik fölöslegesnek tartották a szigorú rendelkezéseket. — Úgysem jön Csabára a kolera! — mondogatták — nem félünk tőle. Alábbhagyott ám a hencegésük ezeknek, mikor vasárnap a délelőtti órákban futó-tüzkónt elterjedt az a hir, hogy a kolera betoppantott Csabára ós egy ember már a végét járja. Mindjárt lehetett egy csomó aggódó arcot látni. Lstt kelete a vörös bornak, borovicskának ós más „koleraellenes" italoknak. A képzelődök vizet egyáltalában nem mertek inni. É3 csakugyan gyanús volt a dolog. Vasárnap éjjel ugyanis K o c z i s z k i György 69 éves utcaseprő hirtelen nagyon rosszul lett Bethlen utca 4. szám alatti lakásán. A kolerás megbetegedés ismertető jelei a hányás, a hasmenés, a görcsök jelentkeztek nála. Hozzátartozói még akkor éjjel rémülten szaladtak, dr. Weisz Lajos orvosért, aki meg is jelent ós egósz reggelig a beteg mellett volt. Reggel aztán jelentést tett a gyanús megbetegedésről a rendőrségnek. A rendőrség emberei ós dr. W a 11 f i s c h Ferenc rendőrorvos megjelentek a háznál. Dr. Wallfisch szintén konstatálta, hogy Kocziszki megbetegedése koleragyanus. A rendőrség erre elzárta a házat. Senkinek se volt szabad onnan távozni és senki sem mehetett oda be. A gyanús beteg egósz vasárnap válságos állapotban volt, úgyhogy az orvosok nem bíztak felépülésében. Hideg, száraz volt a bőre, gyenge a szívműködése, görcsei egyre tartottak, körmei pedig lilaszinüekké váltak. Arcán az ilyen betegeknél szokásos teljes apathia kifejezése ült. Estefelé azonban jobban lett, állapota hétfőn ós kedden is javult, úgyhogy most már felgyógyulását bizonyosra lehet venni. A betegsége tehát nem ázsiai kolera volt, hanem annak hozzá nagyon is hasonló, de nem veszedelmes testvére, a cholera nostras. A szigorú óvintézkedéseket azonban elővigyázatból a rendőrség még mindig fentarlja a háznál, mert a gyulai bakterologiai intézettől, ahova a beteg ürülékét megvizsgálás céljából elküldöttók, még jelentés nem érkezett és nem lehet tudai, hogy nem tartalmazza-e, az az ázsiai kolera, úgynevezett „Kommá" bacillusait ? Ha ezek a baciliusok felléptek, akkor Csaba szintén a kolerás városok közé lép ós ak kor még szigorítani kell az eddigi szigorúaknak tartott óvintézkedéseket is. A hatósági orvosok dr S z o n d y