Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1913-09-11 / 72. szám
2 BÉKÍJSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 szepf. 11. Most pedig furcsa leirat érkezett a vármegyéhez, amelyen igazán csodálkozunk. Most dolgoznak gőzerővel a belügyminisztériumban a városi törvényen, amelyről még a tavaszon akként nyilatkozott gróf Tisza István miniszterelnök, hogy az ősszel be fogja nyújtani a képviselőháznak. Tiszát pedig olyan embernek ismeri mindenki széles ez országban, aki nemcsak ígérget, hanem meg is szokta tartani a szavát. Á városi törvényről kiszivárgott ós megbízható hirek szerint Csabából feltétlenül város lesz, épen ezért nem értjük, hogy mórt van szükség azokra az ujabb kérdésekre, amelyek a most érkezett leiratban foglaltatnak ? A fennlevő kórvénynyel és annak mellékleteivel Csaba kellőképen igazolta, hogy megérett már teljesen az átalakulásra, régen kinőtt a községi törvény keretei közül ós hogy az átalakulást a polgárok nagy többsége kivánja. Miért kell tehát folyton fölösleges kérdésekkel izgatni a kedélyeket. A belügyminisztérium ugyanis a rendezett tanácsra vonatkozó iratokat visszaküldötte a vármegyéhez egy kimutatás kapcsán, amelyet ki kell tölteni. E kimutatásban a következő kérdésekre kiván feleleteket a belügyminisztérium : Milyen nagy a községi pótadó ? Mily községi közintézmények vannak? Mennyi a község állami adója és hogy oszlik meg lélekszám szerint? Van-e nyugdijuk a községi alkalmazottaknak ? Mennyi a községi vagyon ós milyen a községi vagyonalapok állaga ? A községi üzemek mennyi tiszta jövedelmet hoznak? Mily összeg foly te a községi háztartás kiadásaihoz való hozzájárulás fejében ? Milyen összegű kölcsöne van a községnek ? A kérdésekre a választ három évről kell megadni. Megjegyezzük, hogy a kérvényben és annak mellékleteiben e kérdések legnagyobb részére megkaphatná a belügyminisztérium a feleletet, de ugylátszik, az előadó ur nem mer az óriási anyaghoz hozzányúlni. Egyébként akárhogy leiratozik a belügyminisztérium és a község meg a megye akárhogy feliratozik, a városi törvény életbeléptetése után Csabából jött oda és sok nevet irt föl és rólam valamennyi utas kijelentette, hogy csöngettem és fütyültem és végre megragadtam a féket. És ezzel ment . . . * — Egy estén, karácsony ós újév között nem voltam szolgálatban ós csöndesen ballagtam végig az utcákon. Hogy egy pályaudvar elé értem, egy pillanatra beléptem : meg akartam tekinteni a hatalmas sürgés forgást odabenn. Hirtelen a nevemet hallom — az egyik kocsi lépcsőjén áll, aki szólt. Felém mosolyog és int. A hosszú Pat volt. Nem ismertem rá mindjárt: finom ruha volt rajta ós levétette a szakállát. Rövid, ámuló kiáltás siklott ki az ajkamon. — Csitt, ne olyan hangosan ! Tulajdonképpen'miképpen folyt le a dolog akkor ? — kérdezte Pat. — Vallattak bennünket. Téged pedig keresnek. — Elutazom Nyugat-Amerikába — szólt Pat. Mi öröme van itt az embernek áz életben? Hót, nyolc dollár hetenként, de ebből négy táplálókra . . . Földet veszek, farmer leszek. Ha velem akarsz jönni, odaát Frisco környékén keresünk földet. — Nem mehetek . . . — Jó, hogy eszembe ötlik : itt a késed. Köszönet érte. Látod, a villamvasuti alkalmazottnak nincs jövője . . . Fölhangzott a vasúti fütty. — Isten veled — szólt Pat. — Mondd csak, mennyit kaptál attól az embertől, akit elgázolt a villamvasut ? — Tiz dollárt. — Annyit kaptam én is. Nos, tulajdonképpen becsületes fizető volt. De az asszony ügyesebb volt nála. — Az asszony? — A fiatal asszony, igen. Egy-kétezer dollár nem játszott szerepet nála. Ha most könnyebb életet kezdhetek — neki köszönhetem. feltótlenül város lesz. Addig ugy sem lesz az átalakulásból semmi. Éppsn ezért is fölöslegesnek tartjuk a belügyminisztériumnak ezt a legújabb kérdezősködésót. A közigazgatási bizottság ülése. A vén vármegyeháza kis tanácstermében ritkán gyül össze annyi közigazgatási bizottsági tag, mint amennyi kedden délelőtt összegyűlt. A bizottságnak csaknem valamennyi tagja megjelent az ülésen, amely pedig meglehetősen „szürke" volt, amennyiben érdekesebb, nagyobb vitát provokáló tárgyak egyáltalában nem fordultak elő. Még a szokásos jelentések és más előadinányok is rövidebbek voltak, mint máskor. Ezen az ülésen mutatkozott be az uj törvényhatósági állatorvos, Bakos József is, akit a főispán ós a bizottsági tagok nagy szimpátiával üdvözöltek. Az ülést id' K ó r y Gyula főispán vezette, akire láthatólag jó hatást gyakorolt a 6 heti üdülés. Jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándnr alispán, dr. Daimel Sándor főj?gyző, dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvo?, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, S ár o s s y Gyula árvaszéki elnök, B o 11 k a István h. pónzügyigazgató, M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő, Horváth Béla az államépitószeti hivatal főnöke, B ak o s József törvényhatósági állatorvos, Holló György ga?dasági felügyelő, gróf Wenckheim Dénes, V a rs á g h Béla, B e 1 i c z e y Géza, dr. Török Gábor, D o m b y Lijos, dr. L a d i c s László és M o r v a y Mihály bizottsági tagok. Id. Kéry G^ula főispán a megjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző felolvasta a vármegye mult havi közállapotairól szóló alispáni jelentést, melynek fontosabb adatai a következők: A személybiztonság 61 esetben volt veszélyeztetve. Történt: 11 könnyű, 3 súlyos és 2 halálos testisértóp, 1 mérgezés, 1 gyilkossági kísérlet, 1 erőszakos nemi közösülés, 2 magzatelhajtás, 1 rágalmazás; előfordult 14 könnyű, 9 súlyos — melyek közül 18 at az okozott, hogy augusztus 20 án a Békéscsabáról Vésztőre haladó motorvonatot délután 3 órakor a bólmegyeri tanyáknál egy igen szokatlan erősségű szélvihar a sínekről leborította s a bent ülő utasok közül 18 megsebesült — és 6 halálos baleset, 8 öngyilkosság és 2 öngyilkossági kísérlet. A vagyonbiztonság 74 esetben zavartatott meg, 37 lopás, 3 betörés, 1 hamispénz forgalombahozatala ós 33 tüzeset által. Ez utóbbiak legnagyobb része gabonakereszt volt, mit villámcsapás okozott. A hordási és cséplósi munkálatokat az esőzések nagyon hátráltatják, Jiülönösen áll ez a nagyobb uradalmakra, hol a keresztek még ma is nagyrészt a szántóföldön vannak. A kisgazdaságok javarészt már elcsépeltek. Az őszi vetéseket megelőző szántóföldi munkálatok megkezdődtek, nagyon hátráltatja őket az esős időjárás, minek következtében a szántóföldi munkálatok minősége nem teljesen megfelelő. A Bókósvármegyei Gazdaságig Egyesület augusztus 20 án Szarvason állatdijazással egybekötött gazdasági kiállítást rendezett, hol állami támogatással mintegy 2000 korona összegű dij lett a kiállítók között kiosztva. Békéscsabán községi állatorvossá Szák György lett megválasztva. Az üresedésben levő orosházai irodasegédtiszti állásra Nemes János neveztetett ki. Szentetornyán Balogh Győző községi segédjegyzővé lett megválasztva. A F a r k a s Elek szeghalmi főjegyzőnek történt megválasztása következtében megüresedett füzesgyarmati községi jegyzői állásra Kun Albert lett helyettesítve. A szeghalmi járás főszolgabirája, Sebők Ferenc körösladányi községi jegyzőt 1 korona rendbirsággal sújtotta. Az alispáni jelentós meghallgatása ós tudomásul vétele után dr. Daimel Sándor főjegyző a megyei főállatorvos jelentését terjesztette elő, mely szerint az állategészségügyi viszonyok a mult hónapban kielégítők voltak, mert ragadós állatbetegségek csak kis számban fordultak elő. A jelentós tudomásul szolgált. Gróf Széchenyi Antal — mint már többször megírtuk — a gyulai állomástól a pósteleki uradalomig egy lóüzemű keskenyvágányu gazdasági vasutat épített. A vasút elkészült és csak a mintarendőri bejárás hiányzik, hogy átadható legyen a forgalomnak. A forgalom csak akkor veheti kezdetét, ha a mütanrendőri eljárás vezetője arra engedélyt ad. Erre pedig a vezető a tör! vény órtelmóben csak a közigazgatási bizottságtól kaphat felhatalmazást. Mivel a vágány teljesen rendben van ós szabályszerűen épült fel, a bizottság felhatalmazta a mütanrendőri bejárás vezetőjót az engedély megadására. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentésében örvendetes, hogy a vármegye közegészségügyi viszonyai a mult hónapban kedvezők voitak, mert járványok csak szórványosan mutatkoztak óö nem is veszedelmes formában. A leggyakoribb halálok, mint ez már nálunk megszokott dolog, a tüdővósz volt. A közigazgatási hatóságok a közegészségügyi rendelkezéseket mindenütt pontosan teljesítették. A főorvosi jelentés tudomásul vétele után id. Kéry G.yula főispán szives szavakkal üdvözölte Bakos József törvényhatósági állatorvost. Hivat kozott arrai hogy elődje 17 évi itt működése alatt általános tiszteletet és nagyrabecsülést szerzett és kívánta, hogy azt ő is elérje. A főispán szavait óljenzóssei kisérték a bizottsági tagok. B o 11 k a Iván h. pónzügyigazgató szerint a mult hónap végéig 2.734,227 korona állami egyenes adó folyt be Békósmegyóben január 1-töl fogva. Csupán a mult hónapban befizettek 250 440 koronát, ami 44,000 koronával több a mult év megfelelő időszakában befolyt adóná), pedig a pénzügyigazgatóság a rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel mellőzte a szigorú végrehajtást. Fogyasztási ós italadóban 32,502 korona, szeszadóban 42,494 kor., bélyegilletókben 96,000 kor., dohányjövedékben pa dig 182,968 korona folyt be a mult hónapban. Tehát a rossz gazdasági viszonyok dacára is hatalmas summát eresztünk a levegőbe egy hónap alatt. A jelentés tudomásul szolgált. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő előadmányai között érdekesebb ügy egy sem fordult elő. Csupán D o m b y Lajos ref. lelkész emelte fel szavát az ellen, hogy az előadmányok során a tanfelügyelő az ág. ev. ós ref. iskolafenntartó egyházközségeket mindig hitközségeknek nevezte. Dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész előadmányai között szerepelt a Bókésszentandrási Takarókpénztár Szarvason törtónt megadóztatása is. Szarvas község a takarékpénztárra 992 korona községi adót vetett ki. Ez ellen a pénzintézet felebbezett a közigazgatási bizottsághoz, mert a kivetést igazságtalannak tartotta. Dr. Z ö ldy Géza tiszti főügyész, mikor az ügyet kiadták neki javaslattéttel céljából, bekérte az iratokat a pénzügyigazgatóságtól ós a számvevőségtől Is. Ez iratokból kiderült, hogy az adókivetés tényleg jogtalan volt, mert a takarékpénztár már egyszer megfizette a községi adót az állami adó arányában. Ez alapon azt javasolta a tiszti főügyész, hogy a bizottság utasítsa Szarvast a 992 korona másodszori községi adó kamatostól való visszaadására. B o 11 k a István h. pénzügyigazgató : Az uj adótörvény értelmében hasonló esetekben nem szokott az állam sem a saját javára kamatot felszámítani, sem a kárára fizetni. Az adó után eddig fizetetett kamatok egyáltalában el vannak törölve. Ha az állami adóknál igy van, nézete szerint igy kell lenni a községi adóknál is. Ezért indítványozza, hogy Szarvas a kamatok nélkül csupán a 992 korona viszszafizetósére köteleztessék. A bizottság ilyen értelemben határozott. Endrődön sokan nincsenek megelégedve a marhavásártér mostani elhelyezésével. A vásártér a körgát mellett fekszik és igen gyakran elönti a viz. Kérvény nyújtottak be ennélfogva a képviselőtestülethez az iránt, hogy helyezze máshova a vásárteret. A képképviselőtestület azonban erre egyáltalában nem volt hajlandó. Az elutasító határozat ellen a kérvényezők felebbeztek a közigazgatási bizottsághoz. Mivel az ügv nem egészen világos, a bizottság dr. Zöldy Géza tiszti főügyész javaslatára visszaterjesztette a felebbezóst a községhez azzal az utasítással, hogy szerelje fel kellőképen, lássa el vázlatrajzzal stb. ós aztán terjessze be újból. Érdemleges határozatot csak azután fog hozni ebben a kórdósben a bizottság. A többi jelentés fontosabb s a nyilvánosságot érdeklő adatokat nem tartalmazott. A szarvasi vágóhid átalakítása Halasztást kér a község. Nemrégiben Hechs Miksa volt törvényhatósági állatorvosnak a közigazgatási bizottsági ülésen előterjesztett jelentése alapján részletesen foglalkoztunk a megyebeli vágóhidak kérdésével. Megdöbbenéssel kellett konstatálnunk akkor, hogy Békésmegyének egyetlen vágóhídja sincs, amely a modern követelményeknek csak távolról is megfelelne. Mindegyik olyan fogyatkozásokban bővelkedik, amelyeknek mielőbbi kiküszöbölése elsőrendű közegészségügyi követelmény. Isteni csoda, hogy ilyen vágóhídi viszonyok között valami nagyobb veszedelem nem érte a megye lakosságát. A vágóhidak rendezetlensége és tisztátalansága melegágya mindenféle járványnak. Elismerés illeti az állatorvosokat, akiknek lelkiismeretes ébersége még az ilyen tarthatatlan ; viszonyok közepette is el tudja hárítani a közönségről az őt lépten-nyomon fenyegető bajokat. Különösen három hatalmas község vágóhidját kifogásolta a főállatorvos: a csabait, a szarvasit és az orosházit. A három között aránylag még a csabai áll legjobb lábon, de csak aránylag, mert az is inkább Bugacra illenék, mint egy 45,000 lakossal biró, folytonosan ós rohamosan fejlődő városhoz. Az orosházi kritikán aluli állapotban van, úgyszintén a szarvasi is. Szarvason meg valósággal balkániak a viszonyok, mert ott még sertésvágóhíd sincs. A közfogyasztásra szánt sertéseket a hentesiparosok a háznál vágják, az állatorvosoknak tehát ott kell megjelenniök. Elképzelhető, hogy micsoda nehéz ott az ellenőrzés, a husvizsgálat, mikor az állatorvosnak nap nap után a község egyik szélétől a másikra kell szaladgálnia. Mire megérkezik, legtöbbször már le is van vágva » sertés, sőt egy része már el is van adva. Ha aztán beteg a hus, a kimért mennyiség visszahozatala iránt bizony nehéz már intézkedni. A vármegye már régen kötelezte ugy Csabát, mint Orosházát és Szarvast, hogy vágóhidjaikat minél hamarabb ala- . kitsák át, illetve épitsók ujjá. Mivel" azonban az átalakítás tetemes költségbe kerül, sz újjáépítés pedig még többe, mindegyik húzódozott a rendelkezés végrehajtásától. A közigazgatási bizottság azonban Hechs Miksa főállatorvos megdöbbentő adatai alapján teljes szigorral meghagyta mindegyik községnek, hogy az átalakítások, illetve újjáépítések terveit, költségvetését haladéktalanul készítsék el ós vigyék is keresztül. S ^arvas el is készítette az átalakítás terveit és költségvetését, amely szerint az uj vágóhid 52,000 koronába kerülne. Ez az összeg nagyon csekély, ha meggondoljuk, hogy c^ak magában egy mo dern hűtőkamra, amelynek pedig egy vágóhidról sem szabad hiányoznia : 50—60,000 koronát emészt fel. Az elöljáróság, mikor a terveket ós költségvetést a képviselőtestület elé terjesztette, jelezte is, hogy az 52,000 korona kevés lesz, mert a terveken előreláthatólag olyan mérvű módosítások fognak történni, hogy a vágóhid legalább 70,000 koronába fog kerülni. És még ilyen költség mellett sem fog gondoskodás történni a szennyvíz elvezetéséről, a melyre pedig szintén igen na y szükség van. A képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén nagy vita keletkezett e kórdós körül. A vita végén meghozott határozatban a képviselőtestület felkéri az alispánt, hogy a rossz pánzviszonyokra való tekintettel egyelőre mentse fel a községet a vágóhid átalakítása alól mindaddig, mig a mostoha gazdasági viszonyok kedvezőbbre fordulnak. Nem hisszük, hogy az alispán megadja a halasztást, mert a megfelelő vágóhid sehol som olyan sürgős, mint Szarvason. A válságba jutott békési syphongyár közgyűlése. Szanálni akarják uj részvényekkel. Rövid néhány hónap alatt több Ízben foglalkoztunk a békési syphongyár ügyével és igy ismeretes olvasóink előtt, | hogy a súlyos gazdasági válság alatt, j sajnos, ez a jobbsorsra érdemes iparvállalat is a tönk szólére jutott. Az általa kihitelezett összegek nagysága, a gyár ujabb nagyszabású berendezése a részvénytőkét teljesen fölemésztették, elvonták az üzem fenntartására szüksóges forgótőkót ós arra