Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-11 / 72. szám

2 BÉKÍJSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 szepf. 11. Most pedig furcsa leirat érkezett a vármegyéhez, amelyen igazán csodálko­zunk. Most dolgoznak gőzerővel a bel­ügyminisztériumban a városi törvényen, amelyről még a tavaszon akként nyi­latkozott gróf Tisza István miniszterel­nök, hogy az ősszel be fogja nyújtani a képviselőháznak. Tiszát pedig olyan embernek ismeri mindenki széles ez or­szágban, aki nemcsak ígérget, hanem meg is szokta tartani a szavát. Á városi törvényről kiszivárgott ós megbízható hirek szerint Csabából feltétlenül város lesz, épen ezért nem értjük, hogy mórt van szükség azokra az ujabb kérdé­sekre, amelyek a most érkezett leirat­ban foglaltatnak ? A fennlevő kórvény­nyel és annak mellékleteivel Csaba kel­lőképen igazolta, hogy megérett már teljesen az átalakulásra, régen kinőtt a községi törvény keretei közül ós hogy az átalakulást a polgárok nagy többsége kivánja. Miért kell tehát folyton fölös­leges kérdésekkel izgatni a kedélyeket. A belügyminisztérium ugyanis a rendezett tanácsra vonatkozó iratokat visszaküldötte a vármegyéhez egy ki­mutatás kapcsán, amelyet ki kell töl­teni. E kimutatásban a következő kér­désekre kiván feleleteket a belügy­minisztérium : Milyen nagy a községi pótadó ? Mily községi közintézmények van­nak? Mennyi a község állami adója és hogy oszlik meg lélekszám szerint? Van-e nyugdijuk a községi alkal­mazottaknak ? Mennyi a községi vagyon ós milyen a községi vagyonalapok állaga ? A községi üzemek mennyi tiszta jövedelmet hoznak? Mily összeg foly te a községi ház­tartás kiadásaihoz való hozzájárulás fejében ? Milyen összegű kölcsöne van a köz­ségnek ? A kérdésekre a választ három évről kell megadni. Megjegyezzük, hogy a kérvényben és annak mellékleteiben e kérdések leg­nagyobb részére megkaphatná a bel­ügyminisztérium a feleletet, de ugylát­szik, az előadó ur nem mer az óriási anyaghoz hozzányúlni. Egyébként akárhogy leiratozik a belügyminisztérium és a község meg a megye akárhogy feliratozik, a városi törvény életbeléptetése után Csabából jött oda és sok nevet irt föl és rólam valamennyi utas kijelentette, hogy csön­gettem és fütyültem és végre megra­gadtam a féket. És ezzel ment . . . * — Egy estén, karácsony ós újév között nem voltam szolgálatban ós csöndesen ballagtam végig az utcákon. Hogy egy pályaudvar elé értem, egy pillanatra beléptem : meg akartam te­kinteni a hatalmas sürgés forgást oda­benn. Hirtelen a nevemet hallom — az egyik kocsi lépcsőjén áll, aki szólt. Felém mosolyog és int. A hosszú Pat volt. Nem ismertem rá mindjárt: finom ruha volt rajta ós levétette a szakállát. Rövid, ámuló kiáltás siklott ki az ajkamon. — Csitt, ne olyan hangosan ! Tulaj­donképpen'miképpen folyt le a dolog akkor ? — kérdezte Pat. — Vallattak bennünket. Téged pe­dig keresnek. — Elutazom Nyugat-Amerikába — szólt Pat. Mi öröme van itt az ember­nek áz életben? Hót, nyolc dollár he­tenként, de ebből négy táplálókra . . . Földet veszek, farmer leszek. Ha velem akarsz jönni, odaát Frisco környékén keresünk földet. — Nem mehetek . . . — Jó, hogy eszembe ötlik : itt a késed. Köszönet érte. Látod, a villam­vasuti alkalmazottnak nincs jövője . . . Fölhangzott a vasúti fütty. — Isten veled — szólt Pat. — Mondd csak, mennyit kaptál attól az embertől, akit elgázolt a villamvasut ? — Tiz dollárt. — Annyit kaptam én is. Nos, tulaj­donképpen becsületes fizető volt. De az asszony ügyesebb volt nála. — Az asszony? — A fiatal asszony, igen. Egy-két­ezer dollár nem játszott szerepet nála. Ha most könnyebb életet kezdhetek — neki köszönhetem. feltótlenül város lesz. Addig ugy sem lesz az átalakulásból semmi. Éppsn ezért is fölöslegesnek tartjuk a belügy­minisztériumnak ezt a legújabb kérde­zősködésót. A közigazgatási bizottság ülése. A vén vármegyeháza kis tanácster­mében ritkán gyül össze annyi közigaz­gatási bizottsági tag, mint amennyi ked­den délelőtt összegyűlt. A bizottságnak csaknem valamennyi tagja megjelent az ülésen, amely pedig meglehetősen „szürke" volt, amennyiben érdekesebb, nagyobb vitát provokáló tárgyak egyál­talában nem fordultak elő. Még a szo­kásos jelentések és más előadinányok is rövidebbek voltak, mint máskor. Ezen az ülésen mutatkozott be az uj törvény­hatósági állatorvos, Bakos József is, akit a főispán ós a bizottsági tagok nagy szimpátiával üdvözöltek. Az ülést id' K ó r y Gyula főispán vezette, akire lát­hatólag jó hatást gyakorolt a 6 heti üdülés. Jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándnr al­ispán, dr. Daimel Sándor főj?gyző, dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvo?, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, S á­r o s s y Gyula árvaszéki elnök, B o 11 k a István h. pónzügyigazgató, M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő, Horváth Béla az államépitószeti hivatal főnöke, B a­k o s József törvényhatósági állatorvos, Holló György ga?dasági felügyelő, gróf Wenckheim Dénes, V a r­s á g h Béla, B e 1 i c z e y Géza, dr. Török Gábor, D o m b y Lijos, dr. L a d i c s László és M o r v a y Mihály bizottsági tagok. Id. Kéry G^ula főispán a megje­lentek üdvözlése után az ülést megnyit­ván, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző fel­olvasta a vármegye mult havi közálla­potairól szóló alispáni jelentést, mely­nek fontosabb adatai a következők: A személybiztonság 61 esetben volt veszélyeztetve. Történt: 11 könnyű, 3 súlyos és 2 halálos testisértóp, 1 mér­gezés, 1 gyilkossági kísérlet, 1 erősza­kos nemi közösülés, 2 magzatelhajtás, 1 rágalmazás; előfordult 14 könnyű, 9 súlyos — melyek közül 18 at az okozott, hogy augusztus 20 án a Békéscsabáról Vésztőre haladó motorvonatot délután 3 órakor a bólmegyeri tanyáknál egy igen szokatlan erősségű szélvihar a sínekről leborította s a bent ülő utasok közül 18 megsebesült — és 6 halálos baleset, 8 öngyilkosság és 2 öngyilkos­sági kísérlet. A vagyonbiztonság 74 esetben zavartatott meg, 37 lopás, 3 be­törés, 1 hamispénz forgalombahozatala ós 33 tüzeset által. Ez utóbbiak legna­gyobb része gabonakereszt volt, mit villámcsapás okozott. A hordási és cséplósi munkálatokat az esőzések nagyon hátráltatják, Jiülö­nösen áll ez a nagyobb uradalmakra, hol a keresztek még ma is nagyrészt a szántóföldön vannak. A kisgazdaságok javarészt már elcsépeltek. Az őszi veté­seket megelőző szántóföldi munkálatok megkezdődtek, nagyon hátráltatja őket az esős időjárás, minek következtében a szántóföldi munkálatok minősége nem teljesen megfelelő. A Bókósvármegyei Gazdaságig Egye­sület augusztus 20 án Szarvason állat­dijazással egybekötött gazdasági kiállí­tást rendezett, hol állami támogatással mintegy 2000 korona összegű dij lett a kiállítók között kiosztva. Békéscsabán községi állatorvossá Szák György lett megválasztva. Az üresedésben levő orosházai irodasegédtiszti állásra Ne­mes János neveztetett ki. Szentetor­nyán Balogh Győző községi segéd­jegyzővé lett megválasztva. A F a r k a s Elek szeghalmi főjegyzőnek történt meg­választása következtében megüresedett füzesgyarmati községi jegyzői állásra Kun Albert lett helyettesítve. A szeg­halmi járás főszolgabirája, Sebők Fe­renc körösladányi községi jegyzőt 1 korona rendbirsággal sújtotta. Az alispáni jelentós meghallgatása ós tudomásul vétele után dr. Daimel Sándor főjegyző a megyei főállatorvos jelentését terjesztette elő, mely szerint az állategészségügyi viszonyok a mult hónapban kielégítők voltak, mert raga­dós állatbetegségek csak kis számban fordultak elő. A jelentós tudomásul szol­gált. Gróf Széchenyi Antal — mint már többször megírtuk — a gyulai ál­lomástól a pósteleki uradalomig egy ló­üzemű keskenyvágányu gazdasági vas­utat épített. A vasút elkészült és csak a mintarendőri bejárás hiányzik, hogy át­adható legyen a forgalomnak. A forga­lom csak akkor veheti kezdetét, ha a mütanrendőri eljárás vezetője arra en­gedélyt ad. Erre pedig a vezető a tör­! vény órtelmóben csak a közigazgatási bizottságtól kaphat felhatalmazást. Mi­vel a vágány teljesen rendben van ós szabályszerűen épült fel, a bizottság fel­hatalmazta a mütanrendőri bejárás veze­tőjót az engedély megadására. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentésében örvendetes, hogy a vár­megye közegészségügyi viszonyai a mult hónapban kedvezők voitak, mert járvá­nyok csak szórványosan mutatkoztak óö nem is veszedelmes formában. A leg­gyakoribb halálok, mint ez már nálunk megszokott dolog, a tüdővósz volt. A közigazgatási hatóságok a közegészség­ügyi rendelkezéseket mindenütt ponto­san teljesítették. A főorvosi jelentés tudomásul vé­tele után id. Kéry G.yula főispán szi­ves szavakkal üdvözölte Bakos Jó­zsef törvényhatósági állatorvost. Hivat kozott arrai hogy elődje 17 évi itt mű­ködése alatt általános tiszteletet és nagy­rabecsülést szerzett és kívánta, hogy azt ő is elérje. A főispán szavait óljenzóssei kisér­ték a bizottsági tagok. B o 11 k a Iván h. pónzügyigazgató szerint a mult hónap végéig 2.734,227 korona állami egyenes adó folyt be Bé­kósmegyóben január 1-töl fogva. Csu­pán a mult hónapban befizettek 250 440 koronát, ami 44,000 koronával több a mult év megfelelő időszakában befolyt adóná), pedig a pénzügyigazgatóság a rossz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel mellőzte a szigorú végrehajtást. Fogyasztási ós italadóban 32,502 korona, szeszadóban 42,494 kor., bélyegilletók­ben 96,000 kor., dohányjövedékben pa dig 182,968 korona folyt be a mult hó­napban. Tehát a rossz gazdasági viszo­nyok dacára is hatalmas summát eresz­tünk a levegőbe egy hónap alatt. A je­lentés tudomásul szolgált. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő elő­admányai között érdekesebb ügy egy sem fordult elő. Csupán D o m b y La­jos ref. lelkész emelte fel szavát az el­len, hogy az előadmányok során a tan­felügyelő az ág. ev. ós ref. iskolafenn­tartó egyházközségeket mindig hitköz­ségeknek nevezte. Dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész előadmányai között szerepelt a Bókés­szentandrási Takarókpénztár Szarvason törtónt megadóztatása is. Szarvas köz­ség a takarékpénztárra 992 korona köz­ségi adót vetett ki. Ez ellen a pénzin­tézet felebbezett a közigazgatási bizott­sághoz, mert a kivetést igazságtalannak tartotta. Dr. Z ö ldy Géza tiszti főügyész, mikor az ügyet kiadták neki javaslat­téttel céljából, bekérte az iratokat a pénzügyigazgatóságtól ós a számvevő­ségtől Is. Ez iratokból kiderült, hogy az adókivetés tényleg jogtalan volt, mert a takarékpénztár már egyszer megfizette a községi adót az állami adó arányában. Ez alapon azt javasolta a tiszti főügyész, hogy a bizottság utasítsa Szarvast a 992 korona másodszori köz­ségi adó kamatostól való visszaadására. B o 11 k a István h. pénzügyigaz­gató : Az uj adótörvény értelmében ha­sonló esetekben nem szokott az állam sem a saját javára kamatot felszámítani, sem a kárára fizetni. Az adó után eddig fizetetett kamatok egyáltalában el van­nak törölve. Ha az állami adóknál igy van, nézete szerint igy kell lenni a községi adóknál is. Ezért indítványozza, hogy Szarvas a kamatok nélkül csupán a 992 korona viszszafizetósére kötelez­tessék. A bizottság ilyen értelemben ha­tározott. Endrődön sokan nincsenek meg­elégedve a marhavásártér mostani el­helyezésével. A vásártér a körgát mel­lett fekszik és igen gyakran elönti a viz. Kérvény nyújtottak be ennélfogva a képviselőtestülethez az iránt, hogy helyezze máshova a vásárteret. A kép­képviselőtestület azonban erre egyálta­lában nem volt hajlandó. Az elutasító határozat ellen a kérvényezők felebbez­tek a közigazgatási bizottsághoz. Mivel az ügv nem egészen világos, a bizottság dr. Zöldy Géza tiszti fő­ügyész javaslatára visszaterjesztette a felebbezóst a községhez azzal az utasí­tással, hogy szerelje fel kellőképen, lássa el vázlatrajzzal stb. ós aztán ter­jessze be újból. Érdemleges határozatot csak azután fog hozni ebben a kórdós­ben a bizottság. A többi jelentés fontosabb s a nyil­vánosságot érdeklő adatokat nem tar­talmazott. A szarvasi vágóhid átalakítása Halasztást kér a község. Nemrégiben Hechs Miksa volt törvényhatósági állatorvosnak a köz­igazgatási bizottsági ülésen előterjesz­tett jelentése alapján részletesen foglal­koztunk a megyebeli vágóhidak kérdé­sével. Megdöbbenéssel kellett konsta­tálnunk akkor, hogy Békésmegyének egyetlen vágóhídja sincs, amely a modern követelményeknek csak távolról is meg­felelne. Mindegyik olyan fogyatkozások­ban bővelkedik, amelyeknek mielőbbi kiküszöbölése elsőrendű közegészség­ügyi követelmény. Isteni csoda, hogy ilyen vágóhídi viszonyok között valami nagyobb veszedelem nem érte a me­gye lakosságát. A vágóhidak rendezet­lensége és tisztátalansága melegágya mindenféle járványnak. Elismerés illeti az állatorvosokat, akiknek lelkiismere­tes ébersége még az ilyen tarthatatlan ; viszonyok közepette is el tudja hárítani a közönségről az őt lépten-nyomon fe­nyegető bajokat. Különösen három hatalmas község vágóhidját kifogásolta a főállatorvos: a csabait, a szarvasit és az orosházit. A három között aránylag még a csabai áll legjobb lábon, de csak aránylag, mert az is inkább Bugacra illenék, mint egy 45,000 lakossal biró, folytonosan ós rohamosan fejlődő városhoz. Az orosházi kritikán aluli állapotban van, úgyszintén a szarvasi is. Szarvason meg valósággal balkániak a viszonyok, mert ott még sertésvágóhíd sincs. A közfogyasztásra szánt sertéseket a hen­tesiparosok a háznál vágják, az állat­orvosoknak tehát ott kell megjelenniök. Elképzelhető, hogy micsoda nehéz ott az ellenőrzés, a husvizsgálat, mikor az állatorvosnak nap nap után a község egyik szélétől a másikra kell szalad­gálnia. Mire megérkezik, legtöbbször már le is van vágva » sertés, sőt egy része már el is van adva. Ha aztán be­teg a hus, a kimért mennyiség vissza­hozatala iránt bizony nehéz már intéz­kedni. A vármegye már régen kötelezte ugy Csabát, mint Orosházát és Szarvast, hogy vágóhidjaikat minél hamarabb ala- . kitsák át, illetve épitsók ujjá. Mivel" azonban az átalakítás tetemes költségbe kerül, sz újjáépítés pedig még többe, mindegyik húzódozott a rendelkezés végrehajtásától. A közigazgatási bizott­ság azonban Hechs Miksa főállatorvos megdöbbentő adatai alapján teljes szi­gorral meghagyta mindegyik község­nek, hogy az átalakítások, illetve újjá­építések terveit, költségvetését haladék­talanul készítsék el ós vigyék is ke­resztül. S ^arvas el is készítette az átalakítás terveit és költségvetését, amely szerint az uj vágóhid 52,000 koronába kerülne. Ez az összeg nagyon csekély, ha meg­gondoljuk, hogy c^ak magában egy mo dern hűtőkamra, amelynek pedig egy vágóhidról sem szabad hiányoznia : 50—60,000 koronát emészt fel. Az elöl­járóság, mikor a terveket ós költségve­tést a képviselőtestület elé terjesztette, jelezte is, hogy az 52,000 korona kevés lesz, mert a terveken előreláthatólag olyan mérvű módosítások fognak tör­ténni, hogy a vágóhid legalább 70,000 koronába fog kerülni. És még ilyen költség mellett sem fog gondoskodás történni a szennyvíz elvezetéséről, a melyre pedig szintén igen na y szük­ség van. A képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén nagy vita keletkezett e kór­dós körül. A vita végén meghozott ha­tározatban a képviselőtestület felkéri az alispánt, hogy a rossz pánzviszonyokra való tekintettel egyelőre mentse fel a községet a vágóhid átalakítása alól mind­addig, mig a mostoha gazdasági viszo­nyok kedvezőbbre fordulnak. Nem hisszük, hogy az alispán meg­adja a halasztást, mert a megfelelő vá­góhid sehol som olyan sürgős, mint Szarvason. A válságba jutott békési syphongyár közgyűlése. Szanálni akarják uj részvényekkel. Rövid néhány hónap alatt több Íz­ben foglalkoztunk a békési syphongyár ügyével és igy ismeretes olvasóink előtt, | hogy a súlyos gazdasági válság alatt, j sajnos, ez a jobbsorsra érdemes ipar­vállalat is a tönk szólére jutott. Az általa kihitelezett összegek nagy­sága, a gyár ujabb nagyszabású beren­dezése a részvénytőkét teljesen föl­emésztették, elvonták az üzem fenntar­tására szüksóges forgótőkót ós arra

Next

/
Thumbnails
Contents