Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-11 / 72. szám

Békéscsaba 1913 szept. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 késztették a gyár igazgatóságát, hogy tekintélyes váltókölcsönöket vegyen fel" Az időközben beállott gazdasági válság pedig, mig egyrészről az adósság kamatjait felemelte, másrészről a megrendeléseket ós a kinnlevőségek befolyását a minimumra redukálta és igy rövidesen beállott a krizis, mikor is a gyár fizetésbeli kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. A juliusban tartott közgyűlés olyanképpen gondolta szanálni a helyzetet, hogy a főhitelező Békési Népbank kezébe utalta a pónzke zelést, tőle két hónapi halasztást eszközölt ki, sürgős lépéseket tett bizonyos államsegély megszerzése iránt ós utasította az igazgatóságot, hogy egy teljes mértékben reális mérleget fállitson össze, mutassa ki a veszteséget ós szept. 7-re hivjon össze uj közgyűlést A közgyűlés vasárnap délután le is folyt, melyről a következőkben számolhatunk be az érdeklődőknek: K ö r b e r Tivadar foglalja el az elnöki széket, aki megállapítja a határozatképességet, majd felszólítja az igazgatóságot, terjessze elő jelentésót ós tegyen indítványt a részvény társaságügyeinek rendezésére. Az igazgatóság nevében dr. T e1 e g d y Lajos jelenti, hogy reális mérleget készítettek, melyben 47,208 kor. veszteség van kitüatetve, melyek jórészben az ingatlanok felszerelés és berendezések és az adósok leírásából szár maznak. A rendezésre vonatkozólag eljártak az államsegély ügyében s ez kilátásba is helyeztetett az esetben, ha a társaság ügyei szanálva lesznek. Próbálkoztak a gyárnak egy tömegben való eladásával és erre vonatkozólag kaptak is ajánlatot, valamint kísérletet tettek a központi hitelszövetkezetnél a gyár hitelszövetkezeti alapokra való fektetését illetőleg, bár az eredmónynyel nem járt. Ezen körülményekből kifolyó'ag az igazgatóság azt javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés a vállalat szanálását olykópen, hogy a részvényeket félértókre lebólyegzi és ujabb 1200 drb á 50 kor. névértékű részvényt bocsát ki. Továbbá ? megkeresi a Békési Népbank igazgatóságát és azzal ugy a fennálló kölcsön, mint az uj részvények kibocsátására vonatkozólag megegyezik. Dr. Szegedy Kálmán behatóan foglalkozik a részvénytársaság bajaival ós fontosnak találja, hogy necsak a mérleg legyen helyreállítva, hanem jelöltessék meg az a mód is, mely a társaság jövendő prosperálását lehetővé teszi. Kérdést terjeszt az igazgatóság elé, hogy vájjon van-e, vagy lesz-e olyan szakembere, aki helyesen tudná vezetni a gyárat és lesz e olyan igazgatóság, mely jobban tudná irányítani az ügyeket, vállalná a mostani igazgatóság 65,000 koronányi személyes obiigóját és végül, ha mindez sikerülne is, vájjon miből és hogyan fogja fizetni az adósságokat, mert azok közül 70,000 kor. már ma esedékes, nem is szólva a kamatokról, hiszen azok a mai vezetés mellett újévig a társaság egész vagyonát felemésztenék. Dr. Martos József a társaság ügyeinek rendezését hangoztatja. Tapasztalatai vannak azon a téren, hogy felszámolás esetén mi sem maradna a részvényeseknek. Szanálni pedig annál is inkább óhajtandó, mert államsegélyre az 1907 évi III. t.-c. jogosultá teszi a társaságot és a kormány tapasztalás szerint e tekintetben nehézségeket nem támaszt. Az adósságok ós kamatok törlesztése uj üzem esetén lehetséges lenne, mert hiszen a gyár egy hasznothajtó vállalat. Dr. B 1 e y e r Lajos támadja az igazgatóságot, nem ismeri el helyesnek az előterjesztett mérleget ós kijelenti, hogy annak alapján az ügyeket szanálni nem lehet. Dr. S a r k a d i Mór, a társaság felügyelő-bizottsági elnöke részletesen ismerteti azokat a szempontokat, melyek a mérleg elkészítésénél tekintetbe vétettek s amelyek annak reális voltát kétségtelenné teszik. Ezen mérlegnek alapján az igazgatóság indítványának sikeres végrehajtásával rendezettnek lehet tekinteni az állapotokat és perhorreskálja dr. Bleyer Lajos ügyvéd mostani és eddigi szerepléseit, hiszen azzal csak akadályokat gördit az ügyek sürgős rendezése elé. Dr. Telegdy válaszol az igazgatóság nevében dr. Szegedynek. Jelenti, hogy szakembert a miniszteri kiküldött igér't és hogy az igazgatóság, dacára 65.000 koronás személyes obiigójának, kész helyét átadni egy uj igazgatóságnak. K ö r b e r Tivadar elnök időközben konstatálja, hogy amennyiben részvénytőke felemelós, illetve lebélyegzésről van szó, az alapszabályok értelmében legalább 400 részvénynek kellene deponálva lenni érvényes határozathozatalhoz. Mivel eme részvényszám nincs meg, indítványozza, hogy napoltassék el a közgyűlés szeptember hó 21 ig és akkor döntsön e kérdések fölött. A közgyűlés ez indítványt elfogadta, mire elnök a gyűlést berekesztette. egy út fenntartása miatt. Csorvás — Nagyszénás ellen. A közigazgatási bizottság keddi ülését olyan tárgy tette érdekessé, amilyen mostanában nem, de talán sohasem fordult még ott elő. Egy rövid ut fenntartásáról van szó, amely szerencsétlenségére a maga rövidségében is egy csomó község határát érinti. Mindegyik községnek szüksége van rá, de egyik sem akarja a magáénak vállalni, mert a fenntartása egy kis költségbe kerül. Az ilyen költségektől pedig, ha még olyan kicsik is, mint a mákszem, irtózik mindegyik község. Máshol mégis simábban megegyeznek a fenntartásra vonatkozólag egymással a községek, de Bókésmegyóben alispáni, sőt közigazgatási bizottsági döntést kellett a kérdésnek provokálnia. A tényállás a következő: Nagyszénás, Orosháza ós Csorvás határai között vonul az úgynevezett Hármas-határ-ut. Az egész ut mindössze 27

2 kilométer hosszú. Fenntartásáról eddig Nagyszénás gondoskodott, mivel ő hozzá van legközelebb és neki, illetve az ott levő Székács malomnak van legtöbb haszna belőle. A fenntartás költségeit eddig minden jugolódás nélkül viselték a nagyszénásiak. Az idén azonban szemet szúrt nekik, hogy olykor olykor orosházi és csorváei kocsik is közlekednek az uton. Rögvest gondolkozóba estek és hamarosan megállapították, hogy velük sérelem esett, mikor az egész ut fenntartását a nyakukba varrták. Instánciát menesztettek ennélfogva az alispánhoz, hogy az ut fenntartására a szomszédos érdekelt községeket is kötelezze. Az alispán helyett is adott a kórelemnek ós akként intézkedett, hogy az ut fenntart isi költségeinek 35-35 százalékát Nagyszénás ós Orosháza, 5 százalékát Csorvás, a többit pedig a Székács-malom tartozik fizetni. Az alispánnak ebbe az intézkedésébe Nagyszénás belenyugodott, mert a fenntartási teher 65 százalékától megszabadult. Da nem ugy ám Csorvás, amelyre pedig C3ak csekély 5 százalékot rótt ki az alispán. Megfelebbezte az alispáni intézkedést a közigazgatási bizottsághoz azzal az indokolással, hogy a hármas határ-ut Csorvás érdekeit egyáltalában nem szolgálja, annak a fenntartásához tehát nem köteles hozzájárulni. Hivatkozik a felebbezésben arra is, hogy ő három jóval hosszabb dülőutat tart fenn a saját költségén. Ha őt kötelezik a hozzájárulásra, akkor ő is követeli, hogy a három dülőut fenntarlásához Csaba és Orosháza is járuljon hozzá, mert azoknak a határát is érintik a dülőutak. Kedden került a vitás kérdés a közigazgatási bizottság elé, mégpedig dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész előadmányai során. Dr. Zöldy nagyon szép, gazdag, nyomós érvekkel teli javaslata az volt, hogy a bizottság mentse fel Csorvást az 5 százalók fizetése alól és annak a fizetésére Nagyszénást kötelezze. Az indokok a következők : A nagyszénásiak azzal az indokolással követelik Csorvás hozzájárulását, hogy a csorvásiak az őrölni valót a Síékács malomba hordják, tehát az utat használják és rongálják. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy a csorvásiak csak nagy ritkán mennek a Székácsmalomba, az őrleni valókat inkább a Csorvás határában levő Woncheim-malomba hordják. Hivatkoznak a nagyszónásiah arra is, hogy a Hármas-határ-ut mentén van az Almásy-tanya, amelyre a póstát Nagyszénásról hordják ós amelyre az uton egyébként is sürü a közlekedés. A javaslat megállapítja, hogy az a birtok 425 kis holdnyi területű, ilyen kis birtoknak pedig sem a posta- sem a személy- sem a teherforgalma nem lehet olyan mórvü, hogy az utat megrongálja. Csorvásnak — mondja továbbá a javaslat — Nagyszénással nincs számbavehető forgalma. A csorvásiak Csabával és Orosházával állanak összeköttetésben. Ez a két nagyobb község pedig sokkal könnyebben megközelíthető, mint Nagyszénás, mert vasút ós müutak is vezetnek hozzájuk. Figyelembe kell venni azt is, hogy Csorvás a három dülő-ut fenntartásával alaposan meg van terhelve ós hogy a két ós fél kilométer hosszú ut fenntartása ugy sem kerül valami horribilis összegbe. Még egyedül is el bírná viselni a költségeket Nagyszénás. A rárótt 40 százalékkal tehát annál inkább meg lehet elégedve ós meg is kell elégednie, mert az az ut tisztára az ő érdekében létesült, az ő érdekeit szolgálja főképen. Az egész fenntartási költséget neki kellene fizetnie. A közigazgatási bizottság az eképen megindokolt javaslatot elfogadta ós Csorvást felmentette az 5 százalékos hozzájárulás fizetése alul. Parcellázzák a Károlyi-féle nagyszénási birtokot. Orosháziak és nagyszénásiak veszik meg. 'Gróf Károlyi Mihálynak, az egye sült függetlenségi párt dúsgazdag elnökének Nagyszénás mellett van egy 4000 holdas birtoka, amelyről sok kalandos hir kelt már szárnyra. Már a mult óv őszén elterjedt eladásáról egy hir azzal a kommentálással, hogy a gróf anyagi helyzete megrendült ós kénytelen magválni ettől a birtoktól. Kiderült azonban, hogy Károlyi, a megszámlálhatatlan holdak ura korántsincs anyagilag megrendülve. Nemrégiben, bár nem ilyen kommentálással, ismét felmerült a hire annak, hogy Károlyi eladta a szénási birtokot báró Gudenusnak. Ez {a hir is csak kacsa volt, jó kövér, nyári kacsa. Az egészben annyi az igaz, hogy Károlyi csakugyan el akarja adni a szénási birtokot, mert az többi uradalmaitól távol van ós igy kezelése sok gonddal jár. Az orosházi kerület országgyűlési képviselője, dr. Bikádi Antal az eladási szándékról biztos értesülést szerezvén, mozgalmat indított az iránt, hogy a birtokot parcellákban vegyék meg az orosházi ós nagyszénási gazdák, ne egy tagban kerü'jön esetleg idegen kézre. Az orosházi ós szónási magyarok is földóhesek, mint minden magyar és igy örömmel csatlakoztak a mozgalomhoz, különösen mikor arról értesültek, hogy Bikádi közbenjárására a gróf is hajlandó a parcellázásba belemenni. Ez ügyben vasárnap értekezlet volt Orosházán ós Nagyszénáson is. Mind a két helyen Bikádi Antal képviselő vezette az értekezletet s ismertette az eladás körülményeit. Felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy Károlyi Mihály tulajdonos figyelemmel az uradalom körül fekvő községek szegényebb sorsú lakosainak azon törekvésére, hogy földhöz akarnak jutni, a nyerészkedés kizárásával maga hajlandó parcellázni, ha megfelelő árajánlatot kap. Olyan alkalom ez a birtok megszerzésére, amelynél kedvezőbbet nem várhatnak, mert ki vannak téve annak, hogy egyes ember kezébe jut, aki azután vagy megtartja magának s igy az arra váró közönség nem juthat hozzá, vagy parcellázza, de ekkor már a közönségnek meg kell fizetni a kétszeres illetéket és azt a nem csekély hasznot is, amit a vevő nyerni akar s igy csak jóval magasabb árért juthat hozzá, mint most. Hangsúlyozta ebből kifolyólag a képviselő azt is, hogy ol an ajánlatot tegyen az értekezlet, amely a mai viszonyok közt megfelelő ós azt bizonyítja, hogy komoly szándóka van a birtok megvételére, mert enólkül könnyen abba a helyzetbe kerülnek, hogy a gróf nem tartván kielégítőnek és elég komolynak ajánlatukat, annak figyelmen kívül hagyásával megszakít minden alkudozást ós másnak adja el a birtokát. Az értekezlet komoly tárgyalás, különösen K v a n k a Mihály okos beszéde után egyhangúlag megállapította, hogy 1100 négyszögöles kisholdankónt 962 kor. 50 fillért tart olyan árnak, amelyért hajlandó volna a parcellázásban részt venni ós amely vételárért az egész birtokot eladhatónak tartja. A vételárba beleértendő lenne ajgazdaság egész felszerelése is. I Az értekezlet végül elhatározta, hogy megállapodását küldöttség utján hozza a gróf tudomására Bikádi vezetése alatt ós felkéri a grófot, hogy ilyen ár mellett parcellázza a birtokot. A küldöttség tagjai lettek az orosházi értekezletből: Kvanka Mihály, Rajki József, Yerasztó Imre, Ravasz Lajos, Bokor András, Czikora István, Rajki István. A szénási értekezletből: Benkő István, Kis Lajos. A küldöttség hétfőn a reggeli vonattal Budapestre utazott s a gróf 3—4 óra között fogadta. Mint értesülünk, gróf Károlyi hajlandónak mutatkozott a parcellázásra a fenti feltótelek mellett. ÚJDONSÁGOK. Békéscsaba közgyűlése. Fontos tárgyak. Régen nem volt már Békéscsaba képviselőtestületének olyan érdekes ós fontos tárgyakban bővelkedő közgyűlése, mint amilyen a jövő csütörtöki lesz. Az eddigi többó-kevósbbé szürke közgyűlések után a jövő csütörtükön olyan tárgyhalmaz kerül a képviselőtestület elé, amelynek higgadt ésszel való megvitása feltétleuül szükséges és amelyekben az elhamarkodott határozathozatal nagyon rosz kihatással lenne Csaba jövendő fejlődésére. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés anyagával vasárnapi számunkban is óhajtunk foglalkozni, ez alkalommal csak röviden felemlítjük és jelezzük a fontosabb tárgyakat. Ezek a következők: Mint annak idején megírtuk, az alispán a legutóbbi hivatalvizsgálat alkalmával kifogást emelt az ellen, hogy a rendőrség ugy a külső, mint különösen a belső szolgálat terén kevóa emberrel rendelkezik. Az alispán kifogásai alapján Kiss Liszló főszolgabíró felhívta a községet arra, hogy a rendőrségen a fogalmazói személyzetet szaporítsa, illetve hogy egy fogalmazói állást rendszeresítsen. Ugyancsak a főszolgabíró hívja fel a községet a számvevőségi személyzetnek egy harmadik számvevői állással való szaporítására is. Ezek a személyzetszaporítások előreláthatólag ólénk vitát fognak kelteni a közgyűlésen. Remélhetőleg simábban fog ennél lemenni a Böszörményi-féle polgári leányiskola átvételének kérdése, amellyel mult számunkban is foglalkoztunk. A képviselőtestület tudvalevőleg jelentékeny összeget szavazott meg a Vigadó-nak a színházzal kapcsolatos átalakítására. Ezt a határozatot az alispán vissz aküldötte azzal, hogy nem szabályszerűen hozta a képviselőtestület. Ilyen kérdésekben ugyanis névszerinti szavazással kell határozni. Ugyancsak foglalkoztunk már a kereskedelmi miniszternek a vásári hely• pénzdijszabás felemelése ügyében kelt leiratával is. A miniszter több kifogást tett a dijak felemelése ellen, amelyeket a képviselőtestületnek respektálnia kell. Az elöljáróság előterjesztést tesz a községi cselédszerző intézet létesítése ós a munkásotthon kibővítése ügyében is. Ez szintén fontos szociális intézmény lesz Békéscsabán. A polgári fiúiskola gazdasági telepén több rendbeli építkezést kell teljesítenie a községnek. E fölött is a jövő heti közgyűlés fog határozni. Az ág. ev. egyház ismét folyamodik azért a segélyért, melyet megvont tőié a képviselőtestület, mégpedig a miniszter jóváhagyásával. Az ügy most javaslattétel céljából a községi ügyésznél van. A postapalota telkére vonatkozó adásvételi szerződóst is a jövő közgyűlésen fogják bemutatni. Ezeken a fontosakon kivül még néhány kisebb jelentőségű tárgya is lesz a közgyűlésnek.