Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-16 / 14. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 február 23. Korosy: Hát jó. Nem való, amit a szegényházról mondott. P o 11 á k : Kívánatosnak tartom a j villanytelepi, javadalmi ós kórházi bi- j zottságok szabályrendeletének módosi- j tását. Erre egy bizottság kiküldését ! szintén helyeslem. B o h ü s M. György hasonló értelemben szólalt fel. Dr. Székely Lajos nem ellenzi a bizottság kiküldését, de az indítvány törvényellenesnek tartja, mert egyértelmű azzal, hogy töröltessenek el a 1 bizottságok. Az indítvány elfogadása esetén ugyanis a bizottságoknak csak véleményezni joguk lenne, véleményadója pedig már van a közgyűlésnek a tanácsban. Szakbizottságok mindenütt vannak a fővárostól le a legutolsó kis faluig és e bizottságok megszüntetését még seholsem kívánták. A bizottságokat a képviselőtestület választja. Ha te hát nincs megelégedve valamelyik bizottság müködésevel, módjában van másikat választani helyette. A helytelennek hitt határozatokat pedig egy bizottsági tag is megfelebbezheti. Tör vénybe ütköző az indítvány, mert a bizottságokat eltörölni nem lehet. Élvben azonban nem ellenzi, ha a képviselőtestület a szabályrendeletek módosítására egy bizottságot küld ki. Korossy László főjegyző; Az indítványt azért nem tartotta ós nem tartja most sem tárgyaihatónak, mert egyrészt lielőkép^n megindokolva nincs, másrészt a törvénybe is ütközik. Az egyes felszólalók fe hányták, hogy a a villanytelepi ős javadalmi bizottság bizonyos összegeket szétosztott az alkalmazottak közölt. Ezen nem lehet megütközni, mert minden üzletnél világszerte elterjedt szokás, hogy az alkalmazottakat úgynevezett renumerációban részesítik. Á villanytelep és a javadalmi hivatal is üzlete és pedig jóüzlete a községnek. A bizottság tagjai egyúttal a képviselőtestületnek is. Az a meggyanu4tás tehát, amelyet ki lehetett olvasni egyik másik felszólaló beszédéből, magát a képviselőtestületet is érinti. Tizenhat állandó bizottsága van Csabának, amelyek 42 óv óta működnek szabályrendeletek alapján és sohasem jutóit még eszébe senhinek a megrendszabáiyozásuk, csak most. Bizonyos fobu irigykedést is lát az indítvány beadásában. Az indítványozók irigykednek azért, hogy nekik nincs részük a percentuáció szétosztásában. A bizottságok célja segítségére lenni a képviselőtestületnek. Tulajdonképen adminisztratio teendőket végeznek, mivel a kópviselőtestü et ós az elöljáróság mindent képtelen elvégezni. Sőt a képviselőtestületnek Len sok esetben nem is szabad belefolyni az adminisztratio teendők végzésébe. Az indítványt nem tartja komolynak jelenlegi formájában. Bővebb indokolás kellene. Felkiáltások; Majd lesz ! Korosy; De még akkor sem tartja helyesnek az indítványt. Mert ha a bizottságok jogait megnyii báljuk, akkor önérzetes ember nem is vállalkozik a bizottsági tagságra, különben ha még gyanúsításnak is ki van téve, amint például az előbb. Figyelmezteti az indvanyozókat, hogy ne adjak be az indítványt mégegyszer, de ha már beadják, vigyázzanak a tárgyilagosságra. E felszólalások u'án a képviselőtestület visszaadta az indítványt órdemi tárgyalás nélkül a beadóknak. Aa orosházi családi tragédia. Mi volt az ok ? Mult számunkban röviden megemlékeztünk arról a borzalmas családi tragédiáról, amely Orosházán történt kedden este. B i k á d y Mihály takarekpánztári tisztviselő egy szenvedélyes vtsz

űkedés után agyonlőtte a sógorát Jankó Gergelyt, a Népbank tisztviselőjét, és súlyos sérülést ejtett az anyósán is. A véres tragédia tulajdonkópeni okáról és lefolyásáról ujabban a következőket tudtuk meg: Bikádiék alig háromnegyedévi egybekelésük óta állandóan viszálykodtak a fiatal asszony bátyjával, J^nkó Gergellyel és az anyóssal, akik nem tudták . megbocsátani a teljesen szegény fiatal- j embernek, hogy a vagyonos családba ] házasodott. Állandó volt a családban a civakodás és mindenáron arra törekedtek, hogy a fiatal párt elűzzék a háztól. | Annyira kiélesedett közöttük a helyzet, i hogy a mult hét folyamán Bikádi Mi- 1 hály rendőrsegitsóget kért, hogy az anyós házától ingóságát elvitethesse, mert sem anyósa, sem sógora nem tűrte a háznál. A hatóság a karhatalmi segítség megadását megtagadta, mert nem látott okot a megadásra. Kedden ismét kitört köztük a civakodás. A vita hevében Jankó Gergely revolvert rántott sógorára, rá is lőtt, a golyó azonban nem talált. Bikádi erre szinte önkívületi állapotban előrántotta brauningját és célzás nélkül lőtt támadójára, akit a golyó jobb homlokcsontján talált, és hatul a koponya balolda- 1 Ián kihatolva megölte Jankó Gergelyt. Az anyós holtan lehanyatló fia védelmére vejére támadt, azonban Bikádi Mihály kétszer rá'őtt, a golyók az aszszony jobb karját fúrták keresztül. Az eset után Bikádi Mihály kérte a rendőrségen, hogy larióztassák le, mert só- : gorát ós anyósát agyonlőtte. A rendőr- , sógen érthető megdöbbenést keltett a • fiatalember jelentkezése, nem akartak ' szavainak hitelt adni. Pár perc múlva anyósa is jelentkezett egy asszony kíséretében és segítséget kért veje ellen, aki fiát lelőtte. A rendőrség Csermák Béla dr. és Hazai Samu dr. orvosokkal tüstént megjelent a tragédia helyén, Jankó Gergely már halott volt. Bikádi Mihály rettenetes lelkiállapotban töltötte az éjszakát a rendőrségen. Csütörtökön reggel kezdték meg kihallgatását. Töredelmesen vall mindent, de arra nem tud emlékezni, hogy sógorát agyonlőtte volna. Az is csak homályosan ól emlékezetében, hogy rálőtt az anyósára. Megrázó volt, amikor a holttestet a boncterembe akarték szállítani. Épp akkor érkezett haza földvári tanyájáról édesapja. Az állati hangon orditó apát azonban addig nem engedték az udvarba, mig koporsóba nem tették a holttestet. A birói boncolást S a r k a d i Imre biró felügyelete mellett dr. Csermák Béla községi orvos és dr. S t e i n e r Zsigmorid tb. vármegyei főorvos végezték és megállapították, hogy a halált egyetlen golyó, a jobb homíokCf onton behatolva ós hátul a kisagynál kijutva, pillanatok alatt idézte elő. Hiénák a gyomai endrődi-uti ref. temetőben. Kegyeletsértő sírásók. Valamelyik német költő mondta: \ ha megakarjátok ismerni a nép lelkét, \ nézzetek be a temetőjébe. j A mai materiális és realisztikus vi- I lágban bizonyára elkopott már ez a ( mondás. Az önzés, az élnisietés, a min- i dent magunknak akarás hovatovább ki- i hozza a divatból és eltörii a hála fogai- ! mát. A még életben levők se igen számiihatnak rá, hát még a kiktől már nem várhatunk semmit! No azok ugyan aludhatnak békességben. A derékig érő gaz egy-két óv alatt szépen benövi az egyenetlen sárga rögöket, eltakarja helyenként a süppedóst. Hosszúlábú, nagyszemü pók szövi hálóját a fejtől való fa faragott ciradái közé, a vadsóska har- j matos tövebői onnan leskelődik reá a í varangy, hogy azt meg viszont egy-egy a faiuszélrőí odavetődött bogarászó kis csirke riogassa. A bogáncskórós, tövissel, gazzal benőtt hantnak legfölebb ezek a látogatói. Mindenre jut idő, pénz csak annak a kis darab földnek nem, aminek gondozására sokszor 10 családtagnak is alig jutna egy ölnyi terület. Ha akad aztán egynéhány érző lélek, aki sokszor keservesen megtakarított fillérjeiből, keservesen megtakarított idejéből áldoz és szakit arra is, hogy ked- ; vesei maradandó emlék és virágos hant alatt pihenj -nek, — mondom, ezekre a j | rendezett sírokra valósággal utazik az j | irigység, a lelketlenség, a durva kegye- ' i letsórtés. A virágokat tőből lecibálják j ' vagy ellopják, legközelebb pedig egy i ! egészen újonnan épített sikerités alapzatát rongálták meg szemmel látható brutális módon, kiverve, összevagdalva ós karcolva a drága gép-téglákat. Leginkább sirásás, vagy temetés alkalmával történnek ezek a dolgok. Egynéhány kedélyes sirásást már végignéztem s szomorú tapasztalatokat szereztem a sok hitetlen és trágár beszédekből. A temetéseken is sok naplopó, oda nem tartozó csőcselék izgatja idegeit és pletykál egyéb szórakozás hiján. Tegyenek valamit az illetékes közegek ! Buzdítsák a népet a szószékről az elhaltak iránti köteles hála és kegyelet szép gyakorlására, mely hatalmas nevelési eszköz a gyermekek részére is. A hiénákkal, sirrablókkal és pusztítókkal pedig bánjon el szigorúan a törvény. A temető legyen olyan, mint a templom, ahova Istenhez emelkedve imádkozni ós tanulni járjon az ember. mpo. KróniKa. Nevezetes ez a hét, Teljes joggal mondom, Történt egy pár jó dolog, firra lesz most gondom. Hogy mi az a jó dolog, Meghallják azt rögtön, Csak elébb a koszorút Fejemre felöltöm. Poétának koszorú Babérból kell, tudják, fiz én babérkoszorúm Már rég járja útját. Már elszáradt teljesen, Bablevesbe jó lesz, Mem is tartom, eladom, Vegyék meg, olcsó ez! De azért most felteszem, Dőlnek is a rímek, Tele van a papiros fiiig hogy ránízek. Teli lesz a papiros Többek között avval, Hogy a héten tót Csabán Kezgyilis volt — savval. Tudniillik savanyú Volt a gyilis arca, Veszekedés, puskapor Nem igen volt rajta. Beszéitek az emberek Sokat erről-arról, fi Csabára nehezüli Mindenféle bajról. Hogy a postapalotát Nem jó helyre rakják És a szegény csabait Evvel is ugratják. Igaz, hogy ez nem igaz, De nem baj azért ez. Ilyesmivel, csabai Postást meg nem sértesz I Jársz te szépen majd oda, fihol áll a posta, Már ezen biz' nem segít, Csak tán Tiszta Pista. Tisza Pista hogy nagyúr, fizt én most is látom, Hogy örömhirt jelentek Teneked, barátom. Ő csinálta, hogy Gyula Kapott — zálogházat. Ezzel Gyula—Csaba közt Van vagy háromszázad. flnnyi év kell, mig Csabán Lészen zálogházunk, fihova hol egyenest, Hol görbén eljárunk. Boldog minden gyulai, Meg is látszik rajta, Télikabát s ruha már fiiig marad rajta. fi gyűrű is megremeg fi nevetlen ujjon, Keresi, a becsapás Elől hova bújjon. firanyóra, meg a lánc Mélabúsan fénylik, Érzik, hogy majd beviszik fl bácsik, a nénik. No de sebaj, legalább Lesz pénz minden házban. Már Csabán is emiatt Sokan vannak lázban. Lesz ott pasas, csabai Több is az elégnél, Több, mint ahány katona Vagyon Enver bégnél . . . Guy. ÚJDONSÁGOK. A szinház-épités ügye. Néhány hót és kitavaszodik. A csabai szinügyi bizottság, mely a szinházátalakitás nehéz ügyét vezeti, erre való tekintettel, szombaton délután tartott ülésében a berendezési, fűtési, szobrászi, asztalos stb. munkálatok biztosítására nézve is megtette az intézkedéseket. A szinházátalakitási munkálalokat most a nagy táncterem átépítési ügye is komplikálja. Ezt a munkálatot, a képviselőtestület határozata alapján az elöljáróság gondozza, de ez ügyben eddig, sajnos csak az történt, hogy az elöljáróság megbízta a szinház terveit kószitő műépítészeteket a terv elkészítésével, mit ezek néhány nap múlva megküldenek. Ugyanis addig, mig a nagyterem oldalkarzata, a padlózat le nincsen bontva, a szinház munkálataival megbízott Wagner József építész sem haladhat. A nagyterem Ribitz-mennyezetóre már meg van a terv és költségvetés. A bizottsági ülésen Wagner ópitész jelentette, hogy a színpad, az öltözők két emelete felépült. Minden fal kiváltása megtörtén, és ha a nagyterem terve elkészült, a munkálat ki lesz adva, kettőzött erővel fog folyni az ópitós. Minden anyagot beszereztek már. Előterjesztette ezután, hogy az asztalos, lakatos és mázolómunkákra Martincsek Károly, H^vran Lajos, Dubraucsik János és Kristóf és Csicsely-cégtől a munkálatokra ajánlat érkezett be. A bizottság megbízta az elnökséget, hogy e munkálatok biztosítására az illetőkkel tárgyaljon. A szobrászmunkákat Engeibert Nórbert bud pesti szobrász vállalt;'. A szinház belső és a színpad berendezésére szintén két ajánlat érkezett, ezekkel a tervező műépítészek tárgyalnak. A 24 páholy nem lesz festve, hanem szőnyeggel bevonva, a támlányok p9dig bársonynyal. A földszinti rögzített ós hajlított fából felhajtó ülések párnázottak. A fűtés, vízvezeték és szellőztető készülék berendezésére Törzs és Ormay, továbbá Waldman-cég adott be ajánlatot. A bizottság a nagy tánctermet légfűtéssel akarja ellátni, csökkentve igy a tűzveszélyességet. Az ajánlatot ezzel fogják kiegészíteni a vállalkozók. A bizottság, különösen annak elnöke, H a an Béla nagy gondot fordit arra, hogy a költségvetés áthágása nélkül Csabának egy subtilis, modern, szép színháza legyen. — A vármegye közgyűlése. Már össze van állitva a tárgysorozata Békésvármegye törvényhatósági közgyűlésének, mely e hónap 24-én, hétfőn lesz. A tárgysorozatba 100 ügy van felvéve. Neveze| tesebb, vitát provokáló politikai tárgy | egyetlenegy sincs. Körülbelül 15 körirat fog szerepelni a közgyűlésen. Ezek között legfontosabbnak lehet tekinteni i Pozsonyvármegye köriratát, amely a közigazgatás államosítására vonatkozik. I Ez a kérdés régóta izgatja már az egész fi- • W lH ül legyen szükségünk húslevesre (levesekhez, főzelékekhez, mártások6oz), úgy azt a leggyorsab'J. 9 H&gfe [ÉLn^ ül ba

n' legolosóbban és legkényelmesebben készítjük a Csak a MAGGI névvel és a ke^MAGGI húsleves-kockából. I resztcsillag védjegygyei valódi! Cgak forró vlzael beU leöntenl Darabja 5 fiué

r