Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-16 / 14. szám

3 Vargha Józsaf, budap >sti mérnök, ki a csatornázás és vízvezeték tervezése, továbbá kivitele tekintetébon elsőrangú szaktekintély és eddig már nyole városban létesítette ezeket a köz- | egészség ós köztisztaság tekintetében nagyhorderejű intézményeket, elkészítette a csabai vízvezeték ós csatornázás tervét és az arra vonatkozó részletes költségvetést is. A csatornázás ós vízvezeték tervét oly módon kontemplálja a mérnök, hogy az a sűrűbben lakott városrészt magában foglalja, de egyszersmind biztosítja a terv azt is, hogy Csaba fejlődésével és népesedésével a legtávolabbi városrészt is bekapcsolni lehessen a hálózatba, ha azt az ottani lakosság óhajtja. Mert bő tapasztalata van a tervezőnek azon a téren, hogy minden városban, hol eddig vízvezetéket létesített, néhány hónap leforgása alatt a lakosság legnagyobb része annak bevezetését kérelmezte. A vízvezeték magas nyomású lesz. A Körös vize nagyon messzire esik ós nem is lehet a legtisztábbnak mondani, mert hosszú útjában sok szennyet felvesz, szűrése, illetve a szürőtelep létesítése pedig a müvet jóval drágábbá teszi. A mérnök 15—20 Northon-kut forrása által reméli a szükséges vizmenynyiséget előteremteni, a tervezett csatornázás területébe eső lakosokra fejenkint egy kektolitert számítva. A Northon-kutak vize egy nagy medencébe gyűlne ós abból magas nyomással a hálózatba jutna. A mérnök bővizű Northon-kutakat az alsóvégi legelőn akar létesíteni. A csatornahálózat onnan indulna ki a vasúti vonal mentén a vasútig, onnan feljönne az Orosházi-uton, az uj Köröshidon át az uj kanálisi városrészen két utcát magában foglalva, lemenne a közkórházig. Itt a liget mellett elhaladva, a Körösparton az Áchim András-utcán befordu'na a Szarvasi-uton át a Jókaiutcán, a Vasút utcán ki, ismét a vasúthoz. A vízvezeték és csatornázás létesítési költségét a tervező 1 millió 600 ezer koronára teszi. Ennek az összegnek 6%-os anunitásos kamata 96 ezer korona, amihez még mintegy 30 ezer korona üzemköltséget kell venni, tehát a kiadás 126 ezer korona. E nagyhorderejű mű létesítése azonban nem okozna a községnek nagyobb terhet, mert ez olyan vállalata lenne, mint a villamos mü. Az is önmagát fizeti ki és 50-60 év múlva a község teljesen, hogy ugy mondjuk, ingyen jutna birtokába. A vízvezeték és csatornázás áldásos voltát minden háztulajdonos, lakó, üzlettulajdonos óhajtani fogja s azok fogják csekély hozzájárulással évtizedeken át a befektetést letörleszteni. A községre, a város tisztántartása, öntözése ós a bórházakból a fekáliák és szemét tkifuvarozására eddig fordított kiadási összeg hárulna. Tudjuk ós tapasztaltuk már, hogy az állam a városokat ily elsőrendű közegészségügyi és köztisztasági, sőt tűzbiztonsági intézmény létesítésénél nagyösszegü államsegéllyel támogatja, a tervek elkészítését és felügyelet teljesítését is szívesen ellátja közegeivel. Óhajtandó lenne, ha a község e kérdést a nemsokára foganatba veendő nagy kövezési munkálattal oldaná meg, mert nemcsak munka megtakarítást, de költségmegtakarítást is érne el. Csaba nyugdijszabályrendelttének módosítása. Fontos miniszteri leirat. Az a körülmény, hogy Csaba nagyság és népesség tekintetében is városokkal veteksző^ nagyközség, igen sok visszás ós zavaro3 helyzetnek az okozója. Akárhogy is igyekeznek megtartani egyesek, Csaba már nem tud megmaradni községi szervezetben, amelyből már réges-régen kinőtt. A községi törvény paragrafusai gyönyörűen alkalmazhatók a jóval kisebb községekre, de Csabán ez nagy nehezsóggel jár. Mindenféle erőszakos belemagyarázásokra van szükség, hogy azok a paragrafusok ugy, ahogy alkalmazhatók legyenek és igen sok esetben nem is helyesen. A következetlen és egymásnak ellentmondó határozatoknak egész tömegét hozta például a képviselőtestület zi u'óbbi években is. És ez mind annak a folyománya, hogy Csaba kinőtt a községi törvény kereteiből. Ha egyéb nem, már csak ez is kívánatossá teszi, hogy Csaba minél hamarabb várossá alakuljon át. Csak a városi szervezet teszi lehetővé, hogy akadálytalanul, zökkenés nélkül haladjon előre a fejlődés, a nagyság utján, amelyre már régen rálépatt. Különösen nagy a konfúzió abban a tekintetben, hogy kik az elöljárók és kik a tisztviselő* és kik lehetnek a nyugdíjintézet tagjai? Ezen a téren hoz a képviselőtestület a legtöbb következetlen határozatot. A főpónztárost például hol elöljárónak, hol tisztviselőnek tekintik. Elég erre csak egy példát mondanunk. Mikor az elöljárók fizetésemeléséről volt szó, azt hangoztatták, hogy a fizetésemelés nem illeti meg a főpénztárost, m6rt tisztviselő. Mikor aztán a tisztviselők lakbért kaptak, nem vették bele a névsorba a főpónztárost, mert hát előljáró. Ugyanaz volt az álláspont akkor is, mikor a főpénztáro3 fel akarta magát vétetni a nyugdíjintézetbe. Hasonlóan zavaros az árvaszéki ülnökök helyzete is. Az árvaszéki ülnökök tisztviselői, még p?dig legmagasabb képzettségű tisztviselői a községnek és három óvenkint választják őket, mint az elöljárókat. Még sem vették fel a képviselőtestület tagjai közé, mert nem elöljárók. Hát akkor mórt kell nekik keresztül menniök minden három évben a választási torturán ? Mért nem örökös az ő állásuk? Olyan rendszertelenek, zavarosak e tekintetben a viszonyok, hogy a rendezésre a legégetőbb szükség van. Ennek végre-valahára mégis csak be kell következni, még pedig egy miniszteri rendelet alapján, amely most érkezett le a vármegyéhez. Csaba képviselőtestülete ugyanis a mult évben némi módosítást eszközölt a nyugdíjszabályrendeleten, mert nem volt kellőképen precizirozva, hogy kik lehetnek a nyugdíjintézet tagjai. Az erre vonatkozó határozatot Pataki Szilárd és társai megfelebbezték a törvényhatósághoz, de Sikertelenül, mert a megyebizottság a határozatot jóváhagyta. Patakiék ekkor tovább felebbeztek a belügyminiszterhez, aki a felebbezésre most válaszol egy nagyórdekü leiratban, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A miniszter kellő felülbírálás után feloldotta ugy a képviselőtestület, mint a megyebizottság határozatát és a képviselőtestületet ujabb határozathozatalra utasította. Ezt azért tette a miniszter, mert a határozatnak az lett volna a célja, hogy precízen megállapítsa, kik tagjai a nyugdíjintézetnek. Ezt a célt azonban nem szolgálja a határozat, mert nem szabatos. Kü önösen kifogásolja a miniszter a nyugdijszabályrendelet módosított 1. szakaszát. Erre a leirat szórói-szóra a következőket mondja: „Különösen kifogásolom a módosított 1. szakaszt, mert a községi tisztviselőkön kivül az elöljáróságnak 1600 koronánál magasabb fizetést élvező tagjait külön felveszi a nyugdíjintézetbe, holott a határozatban felsorolt elöljárók valamennyien tisztviselők és igy a megkülönböztetés indokolatlan." Nem szabatos a határozat azért sem, mert az orvosokat nem veszi ki a nyugdíjintézet tagjai közül, pedig hát azokat | ! nem kell felvenni. Hibája az 1. szakasznak az is, hogy ! 1 az elöljárók között olyanokat felemlít, ! akik nem elöljárók, mint például az álj latorvosok, az árvaszéki ülnökök ós a | mérnök. ' Utasítja a miniszter a képviselőtestületet, hogy ujbó', precízen ós taxatíve j sorolja fel, kik a nyugdíjintézet tagjai. Hrabovszky Pál közgyámnak azt a kérelmét, hogy nyugdijába a rendőrfőbiztosi szolgálatban eltöltött 10 év is beszámíttassák : döntés végett a közigazgatási bírósághoz tette át a miniszter. Ezek a főbb pontjai a belügyminiszter érdekes leiratának, amelylyel legközelebbi közgyűlésén foglalkozik a képviselőtestület. Remélhetőleg olyan lesz a határozat, hogy megszüntetik a most fennálló zavaros állapotokat Zálogház lesz Gyulán. Engedélyt adott rá a miniszter. Zálogház . . . Zálogház . . . Budapesten vagy más nagy városokban tanult diákok lelkében furcsa emlékek támadnak fel e szóra. Fiatalkori könynyelmüségek, nagy pénztelenségek, reggelig tartó lumpolások emlékei. Kábult fejű ébredések, amikor megnyúlt arccal konstatáltuk, hogy elúszott a jó hazai pénz, a tandíj, a szobabér, a kosztpénz, mert elvitte a mámor, a téli kert, a kis nőkkel felszerelt gummirádli. Ilyenkor aztán jöttek a töprengések, hogy is töltsük meg az üres bukszát? Az szóba se jöhetett, az anyánkat tönkra pumpoltuk, a nagybácsik, nagynénik jószívűségét már sokszor igénybe vettük, a főpincórek már nem hiteleznek. Mit csináljunk, mit csináljunk ? Egyszerre felderült az arcunk, megjött a mentőgondolat, a zálogház. Rendben volt minden. Előkerültek az emlókgyürük, az emlékórák, a téli kabátok, ruhák, a „fölösleges" ingek, előkerül egy görbeorru hordár is és vitte, vitte az értékeket ós hozta a pénzt és — kezdhettük újra ... A kiváltás mindig nehézségekbe ütközött ugyan, de nagy diplomáciával sikerült megusznunk azt is. Ilyen emlékek tolulnak fel a nagyvárosi arszlánok eszébe, mikor a nevedet hallják, oh zálogház! . . . De nemcsak könnyelmű diákokon és bohémeken segit a zálogház, hanem egyéb megszorult embereken is. Mikor a szegény családban megbetegszik a családfő, nem tud keresni, doktor kell, patika kell ós élni is kell, kölcsön pedig nem ad senki: akkor is a zálogház segit. Bevándorolnak a nélkülözhető tárgyak, pénz áll a házhoz és jobban tudna*; mozogni. Mikor felgyógyul a kenyérkereső, lassankint visszaváltják a tárgyakat. Sőt lakkcipős, cilinderes, legutolsó divat szerint öltözött gavallérok, elegáns dámák is gyakran fanyalodnak rá, mikor hirtelen megszorulnak ós nem akarnak senkihez fordulni, mert ezt tiltja a büszkeségük. Beküldőnek egy csomó ékszert és 10 perc alatt van pénz. Erre mifelénk, ebben a tejjel-mózzel folyó Kanaánban, ahol az igazi szegénységet nem is ismerik, talán még fel se tudják fogni, hogy milyen hasznos intézmény a zálogház. Gyulán jutottak legelőször az emberek arra a gondolatra, hogy mégis kellene egyet j létesíteni. Oit kell is, mert sok a hivatal, sok a kishivatalnok, sok a fiatalember. És már meg is csinálták. A kereskedelmi miniszter ugyanis most értesítette a vármegyét, hogy Tóth Mártonná gyulai asszonynak megadta az engedélyt egy kózizálogüzlet nyitására. Tóth Mártonná 4000 koronával kezdi az üzletet, amely bizonyosan forgalmas lesz. A szedhető dijakat a miniszter a következőkben állapította meg: Értékpapirokra adott kölcsönök u'án 8%, ókszerkölcsönök után 12%. egyéb ingóságok után pedig 15 százalékot szabad csak szedni. Ennél többet nem szabad, mert ha kitudódik, a miniszter az üzletet azonnal bezárja. Urak

; urak és szegény emberek, csak tessék 1 Most már Gyulán is lehet „becsapni", aminek értéke van. Nem is kell sokat fizetni a kölcsön után. Egyikmásik bank még jobban megzsarolja a hozzájuk forduló szerencsétlen áldozatokat ... A községi bizottságok jogkörének áimii £ kiváló bór- és lithiumos ; gyógyforrás m» * Mlyagfeajtluil, ktszvénysü, czvkMtottsséfatt, virheityaét, sméaitéti * (étegzéti tztrvab bamtj&lfiái kitfitf tuti*. Trofeata nratites mujvrtL SCHILTIS ÁGOST •ttaM Vita a csabai képviselőtestületben. Előre is lehetett látni, hogy a bizottságok körül igen élénk vita fog kifejlődni Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlésén. Egyes állandó bizottságok működésével ugyanis már régóta nincs megelégedve a képviselőtestületi tagok egy része, mert abban a szent meggyőződésben ól, hogy azok a bizottságok nem dolgoznak helyesen ós működésük ártalmára van a községnek. Mindegyik bizottság jóváhagyott szabályrendelet alapján működik ós ha valamelyik bizottsági tagnak nem tetszik egy határozat, ott van a fölöttes fórum, a képviselőtestület, felebb9zhet hozzá. A bizottságellenes városatyáknak azonban ez nem elég, kevés. Ők azt szeretnék, hogy a bizottságok mindent a képviselőtestület tudtával és annak a szankciójával végezzenek. Akkor aztán lennének egy-két napos közgyüések, amelyek nem állanának egyébből, mint bizottsági bejelentésekből, az azok fölött kitörő viharokból, a város fontosabb, vitális ügyei fölött pedig csak ugy surranna keresztül a képviselőtestület. Nem helyeselhetjük ennélfogva a beadott indítványt. A bizottságoknak meg van a törvényben és szabályrendeletben biztosított hatáskörük, amelyet híven betöltenek ós amelyet még sehol az országban nem bolygattak meg, csak Csabán. Nem haladás ez, mint ahogy egyesek hangoztatták, hanem fölösleges gáncsoskodás, amelynek értelme nincs is, mert a fölöttes hatóságok ugy sem hagyják jóvá a törvény szellemével ellenkező tervbe vett módosításokat. A H u r s a n György ós társai által benyújtott, de semmivel meg nem indokolt indítvány fölötti vitáról az alábbi tudósításban számolunk be: Az indítvány oda konkludált, hogy ezután az összes bizottságok az önálló döntés helyett csak javaslatokat tehessenek a képviselőtestület elé. A tanács azt javasolta, hogy az indítványt érdemi tárgyalás nélkül vegye le napirendről a képviselőtestület, mert megindokolva semmivel sincs. A bizottságok tagjai képviselőtestületi tagok, akik nem önhatalmúlag, hanem szabályrendeletek alapján intézkednek. Hursan György szólott elsőnek a javaslathoz. Szemmel tartotta a bizottságokat, és tudja, hogy azok sokszor nem cselekszenek helyesen. Póldáu. a villanytelepi bizottság önhatalmúlag oszt szét jutalmakat. Hasonlóképen cselekszik a javadalmi bizottság is, sőt ez utóbbi még az alkalmazottak fizetését is emelte a képviselőtestület tudta ós beleegyezése nélkül. Kívánja, hogy a szabályrendeleteknek az indítvány értelmében való módosítása cé.jából egy bizottság küldessék ki. P o 11 á k Arnold : A szabályrendeletek szerint a bizottságok önálló hatáskörrel rendelkeztek. A képviselőtestületnek az ő dolgukba még beleszólása sincs. És nem helyes dolog. Nem kívánja, hogy a bizottságok minden csskóly üggyel a képviselőtestület elé hozakodjanak. Csak a fontosabb ügyekben intézkedhessók a képviselőtestület. Ilyen órtelemben tartja Ő is kívánatosnak a szabályrendelet módositásá'. A kórházi bizottság sem teljesiti jól a kötelességét. A szegényházban péld ul most is rossz a koszt. K o r o s y főjegyző : Nem igaz. P o 11 á k: Ne mondja azt nekem a j főjegyző ur, hogy nem igaz, Az sértő. Mondja ugy, hogy nem való.