Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-29 / 51. szám

Békéscsaba 1913 junius 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖN? Az adóügyosztály legnagyobbrészt cse­kély, alamizsnafizetést „élvező" a'kalma­zottjai, ezek a megbízható, srorgaliras emberek, már szinte összeroppannak a nagy munkában és bizony többen han­goztatják, hogy otthagyják a községet. Ebből pedig, különösen most az uj adó­törvény életbeléptetésének küszöbén, óriási hátránya lenne Csabának. A két változás fölött támadt vitáról tudósításunk a következő : Először a katonaügyi nyilvántartó nyugdíjazása került szóba. A tanács javasolta, hogy J a n c s o k Endre ka­tonaügyi nyilvántartó 11 évi szolgála­tára való tekintettel évi 714 koronával nyugdijaztassék, az állásra pedig kiiras­sék a pályázat. P o 11 á k Arnold helyesebbnek tar­taná, ha a nyilvántartó helyett a ka­tonaügyi jegyzőre bizná a képviselő­tület a katonaügyek vezetését. Erre már meg is van az ember a főjegyző mellett működő segédjegy/ő személyé­ben. Annak az állását kell átminősíteni jegyzői állássá. Ez nem kerül pénzbe sem, mert a jelenlegi 2400 korona fize­tését kapja. Korosy László főjegyző: Már 1904-ben is volt szó a katonaügyi ál­lásról, de akkor ellene volt mindenki. Akkor adtak mellé egy segédjegyzőt, hogy nagy és sokolda.u munkájában legyen segítség*. Közérdekből ő is kí­vánatosnak tartja az uj jegyzői állást, csakhogy akkor a hatonaügyek mellé az ő reszortjából át kellene neki adni több közigazgatási dolog (szegényügy stb.) intézését. Ennélfogva bízza meg a közgyűlés az elöljáróságot, hogy a kö­vetkező közgyűlésre terjesszen elő ja­vaslatot a szervezési szabályrendeletnek az indítvány értelmében történendő mó­dosítására vonatkozólag. A közgyűlés ilyen értelemben ha­tározott. G a 11 i Gyula adóögyi jo vző egy házadónyilvántartói egy adóüs ti és két írnoki állás rendszeresítését kérte az adóügyosztályhoz. A tanács --gy bizott­ság kiküldését javasolta ann~k a meg­állapítása céljából, hogy van e szükség az uj állásokra, vagy nincs ? Dr. H o„l 1 á n d e r Lipót a javaslat ellen szól. 0 elvileg ellene van most minden személyzetszaporilásnak. Fölös­legesnek tartja a négy uj állást, mert a jelenlegi létszám mellett is el tudja vé­gezni dolgát az adóügyosztály, bár tudja, hogy az uj adótörvény munka­szaporulatot okoz, mig a város3á való átalakulás meg nem történik, addig nem kell szaporítani a személyzetet, mert aztán nehéz lesz a városi szervezetben róluk gondoskodni. B o h u s M. György hasonló véle­ményben van. A rendezett tanácsnál majd szerveznek ujabb állásokat. Addig, ha több a munka, inkább napidijasokat alkalmazzon a község. A tanács javasla­tát nem fogadja el, mert a bizottság se tudja elbírálni, hogy szükség van-e az uj állásokra ? G a 1 1 i Gyula adóügyi jegyző meg­indokolja a beadványát. Fölöttes ható­pága a pénzügyigazgató már meggyőző­dést szerzett arról, hogy az uj házadó­törvény kívánalmainak a jelenlegi lét­szám mellett eleget tenni képtelenség. O tulajdon képen csak a házadó nyil­vántartói állás rendszeresítését kívánja. Csak az lenne az uj állás- Napidijasok­kal dolgozni nem lehet, mert nincs benne köszönet. A napidíjas bizony nem végzi azt a nehéz munkát napi 2—3 ko­ronáért. Három hónap alatt, mikor ő már bevezette őket a dolgokba, rend­szerint eltávoznak. A két Írnoki állás csak 200 koronával kerül több költsé­gét e a községnek, mert át lehet a na­pidijas állásokat szervezni. A fölesküdt ember mindjárt megbízhatóbb, mint a napidíjas. Az adótiszti állásra is szükség van, mert a VI. kerü'etn; k ninc* adó­tisztje. 0 nem a maga kényelmét ke reste, mikor a kérvényt beadta. Kiss László főszolgabíró : Eivi álláspontból nem lehet a dolgot elbí­rálni. Ha a község nem rendszeresiti az uj állásokat, annak komoly következ­ménye lehet. Napidíj isokkal az adó­ügyosztálynál dolgozni nem lehet. A létszám megszaporitás pedig csak elő­nyére válik Csabának, ha várossá ala­kul, mert nagyobb államsegélyt ksp. A bázadónyilvántartói állás rendszeresíté­sét pedig egyenesen a törvény köve­teli. Maga részéről is helyesli a bizott­ság kiküldését. Dr. Székely Lajos Hollander ál­láspontját helyesli már csak azért is, mert a közigazgatás államosítása küszö­bön van. Nem kellenek uj állások. Hollander visszavonja indít­ványát. Varga András ós L i p t á k L. Pál felszólalásai után a közgyűlés kiküldötte a bizottságot, amelvnek tagjai lettek : Dr. Tardos Dezső, dr. Hollander Lipót, Lipták L. Pál, Pollák Arnold, Székely Lajos, Szalay Gyula, Bohus M. György, Reisz Hermán, Kiss László főszolgabíró. Rét iparvállalat felszámolás előtt. A csabai kenyérgyár és a békési szifongyár. A közgazdasági és pénzviszonyok nem javulnak s ugy a kereskedelem, mint az ipari vállalatok, különösen pe­dig az ipariak ugyancsak nehezen küz­denek a viszonyokkal. Az évek előtti pénzbőség ugyancsak fokozta a vállal­kozási kedvet ós sok tekintetben beállott b tulprodukció. A termelt árut nehezen, csak kevés haszonnal lehetett elhelyezni, már pedig a magas anyagárak, a drága munkabérek mellett jövedelmet, sőt még a befektetett lökének hamatjátsem lehetett elérni. A vállalatok,saját tőkéjük nem lóvén elegendő, kölcsönpénzt vettek igénybe. Ennek kamatját, mig olcsóbb volt a pénz, csak előteremtették, de a pénz drágulásával, a kölcsönpénz visszafize­tésének megszorításával az üzem küz­delme még fokozódott 1 s a hosszú krí­zis előrelátó eredménye legtöbb esetben a teljes megbénulás : a beszüntetés lett. A csabai kenyérgyári vállalat nem egészen két éve áll fenn. Az alapitókat az buzdította, hogy a fővárosi kenyér­gyár is nagy eredménnyel prosperál. Nem vették azt sem tekintetbe, hogy Csabán a kenyérsütésben sok a magán­vállalkozás, ezeket a részvénytársasági költséges üzem nem terheli és a kon­kurrenciát ugyancsak birják. Az első üzletévi eredményt, helyesebben mondva a 10 ezer koronás veszteséget még re­mélte a vállalat ez évben a jobb üzlet­menettel eltüntetni. A kenyérgyár igaz­gatósága azonban dacára minden igye­kezetének, nem tudta az óriási nehéz­ségeket leküzdeni, az üzem tovább ve­zetésére a szükséges összegeket bizto­sítani s igy elhatározta, hogy a kenyér­gyár részvényeseit rendkívüli közgyű­lésre hivja egybe, melyen a kenyérgyár felszámolását indítványozza. A közgyű­lés ju ius 7-én van összehiva. A kenyér­gyár alaptőkéje 50,000 korona volt és ez teljesen elveszett. Az igazgatóság most a gyári berendezést és a házat akarja eladni. A békési szifongyár már mintegy tiz éve áll fenn. V é g h Bála és test­vére alapította. Kezdetben annyira tul volt halmozva a szódásüvegek nikkele­zett fejének gyártásával, hogy az jól jövedelmezett. Ez késztette a gyár ki­fej les?.tésére. Maguk erejéből nem bír­ták, tehát részvénytársaságot alapítottak. A részvénytársaság is jól prosperált egy darabig. Azuj vezetőség, helyeseb­ben az uj igazgatóság nemsokára a szakember V ó g h Bála üzemkezelésé­vel nem volt megelégedve, differencia támadt közöttük, minek az lett a követ­kezménye, hogy Végh Béla ós testvére kivált a részvénytársaságból ós uj szi­fongyárat alapított. A támasztott kon­kurrencia, utóbb a mind súlyosabbá vált pónzviszonyok is megnehezítették a gyár üzemét. A részvénytársaság igaz­gatósága sem volt nagyon előrelátó, bár részvénytőke emeléssel az alaptőkét 120 ezer koronára emelte. Azonban e tőkét értékes ingatlan vételébe, a gyár nagyobbitásába fektette ba. Megrende­lések szerzésére két utazót tartott 9 ezek dijára, a mult évi mérleg szerint, többet fizetett, mint az üzemköltségre. Utóbb még költséges vasúti vágánnyal is összekötni akarta a gyártelepet. A künnlevőségek nehéz behajtása, a köl­csöntőke kamatának magassága, a cse­kélyebb megrendelés, a forgótőke hi­ánya válságba sodorta a részvénytársa­ságot. Az igazgatóság már ez évben nehéz­séggel küzdött. Az októberben esedé­kes részvény szelvényeket csak febru­árban váltotta be. Azt is, ugy mondják, hogy kölcsönösszeggel, melyet az igaz­gatóság személyes jótállás mellett vett fel. A mindinkább torlódó nehézsége­ket akarja az igazgatóság megszüntetni. Jövő vasárnapra rendkívüli közgyűlést hivott egybe, melyen a részvénytársa­ság felszámolását javasolja. A részvé­nyesek azt akarják, hogy a részvények a felére lebélyegeztessenek ós az uj részvények kibocsájtása által aszífongyár fennállása biztositassék. Az A. E. G.V. igazgatósági tagsága. Vitaaképviselőtestületiközgyülésen. Olvasóink előtt ismeretes már az a kavarodás, amely pár hónappal ezelőtt támadt amiatt, hogy Csaba, képviselő­testülete H a a n Béla helyébe Bohus M. Györgyöt választotta meg az Alföldi Első Gazdasági Vasút egyik igazgató­sági tagjává. Mikor ugyanis Csaba a vasút költségeihez tetemesen hozzájárult, kikötötte, hogy az igazgatóságban neki két tagsági helyet kell biztosítani. Ezek egyike az igazgatóság értesítése szerint május végén megüresedett ós azt töl­tötte be a képviselőtestület. Egyesek már a közgyűlésen azt vitatták, hogy Haan Béla mandátuma még nem járt le ós hogy a képviselőtestületnek nem volt joga helyébe választani. Ezek ne­vében dr. Hollander Lipót meg is felebbezte a választást a törvényható­sági-bizottsághoz, amely visszaadta az ügyet a képviselőtestületnek azzal, hogy az üresedés kérdésének kellő tisztázása után hozzon ujabb határozatot. A csütörtöki közgyűlésen került az ügy újból tárgyalás alá a megyebizott­sági határozat kapcsán. Az előadó Ko­rosy László főjegyző annak a nézeté­nek adott kifejezést, hogy Haan Béla megbízatása még az év végéig tart, mert bár az AEGV.-nál az igazgatósági tagok mandátuma 5 éves, Csabán a képviselő­testületi tagok választása három éven­ként történik, Haan Bélának, mint kép­viselőtestületi tagnak a mandátuma csak az óv végén jár le, tehát fölösleges a hátralevő csekély időre más igazgató­sági tagot beküldeni az ÁEGV.-hoz. Reisz Hermann nem helyesli ezt a nézetet. A képviselőtestületnek a rész­vénytársaság alapszabályaihoz kell al­kalmazkodnia. Az igazgatóság átiratából világos, hogy Haan Béla mandátuma lejárt, a képviselőtestület tehát helyesen cselekedett, mikor az "állást betöltötte, bár ő akkor is Bohus megválasztása ellen volt. Pollák Arnold: A megye az üresedés tisztázását kívánja. Ezt a kér­dést tisztázta már az igazgatóság meg­keresése. Bohus megválasztása tehát helyes volt. Kiss László főszolgabíró: Az AGEV. igazgatósága csak tudomására adta Csabának, hogy az egyik igazgató­sági tagsági hely május végén meg­üresedik. Az igazgatókat a részvény­társaság közgyűlése választja, a kép­viselőtestületnek csak jelölési joga van. A képviselőtestület jelölt is, de ez a jelölés nem jogerős, mert a törvény­hatóság nem hagyta jóvá. A kérdés nincs még kellőképen tisztázva. Épen ezért abban a nézetben van, hogy meg kell keresni az AEGV. igazgatóságát ós határozott választ kérni tőle arra nézve, hogy tulajdonképen hogy áll a dolog ? Pollák Arnold szerint világos az AEGV. átiratából. Korosy László : Ha világos lenne, akkor a vármegye bizonyára nem adta volna vissza újból való határozathoza­talra az ügyet. Ő még mindig azt mondja, hogy helyesebb volna meghagyni az óv végéig Haan Béla mandátumát. Eb­kiváló bór- és lifchimnos C gyógyforri* m» * Mlya|fcaJ«luil, Mszvényiél, eakirtotafl«é|aél, vfrtMtytél, öntés* tUÍ »I Mtgii t tzTvefc tanrtjalatl I rif rl kt íém. Taraésata ruantes unsjvfo. S6HVLTBS ÁCOST bői a bizonytalanságból, fo^Hios ha­logatásból esetleg hátrány^^Hzármaz­hatnak Csabára, mert tj^^Ketnek a vasút életében lényeges HBízások és az e fölött határozó g^^^Bn Csaba nem lesz képes magát l^^^ppen kép­viselni. Reisz Hermann szolgabíró véleményét helyesli. Dr. Székely Lajos szintén ilyen irányban szólal fel, mert azt csak a részvénytársaság tusija megmondani, hogy mikor jár le az igazgatósági tagok mandátuma. E felszólalások után a közgyűlés elhatározta a részvénytársaság újból való megkeresését, Bohus M. György megválasztását azonban fentartotta. Csabai származású primadonna Amerikákan. Csabai Zsófi elbeszélése. Két héttel ezelőtt a „Nádor" téli­kertjében egy mosolygó kacagó, bájos arcú leány ragadta ihangos tapsokra a telenlevő, bizony nem nagy közönsé­get. Csabai Zsófi volt az, a Royal Orfeum pajkos primadonnája, aki a nyári szünet alatt egy elsőrangú kaba­rótársulattal a vidék nagyobb városait járja. A Nádorban az egyik hosszuasz­talnál csabai cíviseket sőt civisasszo­nyokat is lehetett látni. Aki a viszo­nyokkal nem volt ismerős, csodálkoz­hatott is ugyancsak : — No mi az ? Csaba már annyira fejlődött, hogy a cívisek is kabaré­estékre járnak? Bizony ennyire haladt Csaba. Ezt a csudát pedig a pajkos kis primadonna csinálta, Csabai Zsófi. Azok a cívisek és civisasszonyok ugyanis mind az ő atyafiai voltak. Csabai Zsófi csabai leány. A valódi neve Kiiment, közeli rokonságban van a Kiiment ós Pataj családokkal. A hajdani Kiiment Zsófi­kából Csabai Zsófi lett ós igen jónevü primadonna. Csabai Zsófi a társulatával Nagy­váradra ment ós ott vendégszerepel. Bizonyosan nagyobb anyagi ós erkölcsi sikerrel, mint a pátriájában. Sokat fog­lalkoznak véle a nagyváradi lapok. Egyik újságírónak például igen érdekes dolgokat mondott el abból az időből, mikor Amerikában volt. Előadása olyan vonzó és szines, hogy érdemesnek tart­juk legalább egy részét tékozolni: — Aznap éjjel — beszélte a prima­donna — hogy Newyorkba megérkez­tünk ós kiszállhattunk az amerikai partra, egy nagy tűzvészt mutatott meg a fa­tális véletlen. A nagy street egyik szál­lodájában vettünk ki szobát. Éjjel esze­veszett riadalomra, csengetésre, trom­bitazsivajra, dobogásra ugrottunk fel. Ablakhoz rohantunk. Talán 200-300 lépésnyire a mi hotelünktől égett egy kuszemeletes épületkolosszus. Ott is borzasztó sok ember szenvedett tőz­halált. Én már halálra voltam a sok idegrázkódtatástól gyötörve. Ugy bá­multam az égig nyuió lángoszlópokba, mint egy süketnéma. Hát ez Amerika ? hánykolódott bennem a gondolat, Tűz­vész, tömeghalál, füst, szenvedés és irtózat ? — Buffalóba költöztünk utóbb. Gyak­ran jártam ki a nagy tavakhoz. Az Eary Laké t uay ismerem, mint a Balatont. Aztán a Niagarát. Ott is laktam a vizesés szomszédságában és mindennap meg­ujult előttem a fenséges panoráma. — Még egy sötét emlékem van Ameriká­ból. Mikor Mac Kinley elnököt meggyil­kolták. A tragédiának közvetlen szem­tanuja voltam. Az. elnök politikai beszá­moló beszédet jött mondani Buffalóba. Nem volt alkalmasabb helyiség, hát egy nagy buffalói szinház színpadján és né­zőterén folyt le a népgyűlés. Tízezrek voltak jelen. Nagyon érdekelt a dolog, kíváncsi voltam a ritka parádéra, én is elmentem. Ott szorongtam a nézőtéren. Mac Kinley megjelent ós beszólni kez­dett. Aztán egyszerre revolverlövósek dördültek el. Az Egyesült Államok el­nöke megsáppadt, inogni kezdett ós vógigzuhant a színpad szélén. Mindenki megkövülve állt egy pillanatig, azután őrült felfordulás kerekedett. Megölték, megölték 1 kiabáltak angolul. Rettenetes tolongás és pokoli hangzavar közt vitt a kifelé tóduló ár magával. Végre sza­badba jutottam. Hogy a gyilkosbal mi lett, már nem láthattam. De a következő percben egy fekete posztóba burkolt

Next

/
Thumbnails
Contents