Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám
1913-06-29 / 51. szám
Békéscsaba 1913 junius 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖN? Az adóügyosztály legnagyobbrészt csekély, alamizsnafizetést „élvező" a'kalmazottjai, ezek a megbízható, srorgaliras emberek, már szinte összeroppannak a nagy munkában és bizony többen hangoztatják, hogy otthagyják a községet. Ebből pedig, különösen most az uj adótörvény életbeléptetésének küszöbén, óriási hátránya lenne Csabának. A két változás fölött támadt vitáról tudósításunk a következő : Először a katonaügyi nyilvántartó nyugdíjazása került szóba. A tanács javasolta, hogy J a n c s o k Endre katonaügyi nyilvántartó 11 évi szolgálatára való tekintettel évi 714 koronával nyugdijaztassék, az állásra pedig kiirassék a pályázat. P o 11 á k Arnold helyesebbnek tartaná, ha a nyilvántartó helyett a katonaügyi jegyzőre bizná a képviselőtület a katonaügyek vezetését. Erre már meg is van az ember a főjegyző mellett működő segédjegy/ő személyében. Annak az állását kell átminősíteni jegyzői állássá. Ez nem kerül pénzbe sem, mert a jelenlegi 2400 korona fizetését kapja. Korosy László főjegyző: Már 1904-ben is volt szó a katonaügyi állásról, de akkor ellene volt mindenki. Akkor adtak mellé egy segédjegyzőt, hogy nagy és sokolda.u munkájában legyen segítség*. Közérdekből ő is kívánatosnak tartja az uj jegyzői állást, csakhogy akkor a hatonaügyek mellé az ő reszortjából át kellene neki adni több közigazgatási dolog (szegényügy stb.) intézését. Ennélfogva bízza meg a közgyűlés az elöljáróságot, hogy a következő közgyűlésre terjesszen elő javaslatot a szervezési szabályrendeletnek az indítvány értelmében történendő módosítására vonatkozólag. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. G a 11 i Gyula adóögyi jo vző egy házadónyilvántartói egy adóüs ti és két írnoki állás rendszeresítését kérte az adóügyosztályhoz. A tanács --gy bizottság kiküldését javasolta ann~k a megállapítása céljából, hogy van e szükség az uj állásokra, vagy nincs ? Dr. H o„l 1 á n d e r Lipót a javaslat ellen szól. 0 elvileg ellene van most minden személyzetszaporilásnak. Fölöslegesnek tartja a négy uj állást, mert a jelenlegi létszám mellett is el tudja végezni dolgát az adóügyosztály, bár tudja, hogy az uj adótörvény munkaszaporulatot okoz, mig a város3á való átalakulás meg nem történik, addig nem kell szaporítani a személyzetet, mert aztán nehéz lesz a városi szervezetben róluk gondoskodni. B o h u s M. György hasonló véleményben van. A rendezett tanácsnál majd szerveznek ujabb állásokat. Addig, ha több a munka, inkább napidijasokat alkalmazzon a község. A tanács javaslatát nem fogadja el, mert a bizottság se tudja elbírálni, hogy szükség van-e az uj állásokra ? G a 1 1 i Gyula adóügyi jegyző megindokolja a beadványát. Fölöttes hatópága a pénzügyigazgató már meggyőződést szerzett arról, hogy az uj házadótörvény kívánalmainak a jelenlegi létszám mellett eleget tenni képtelenség. O tulajdon képen csak a házadó nyilvántartói állás rendszeresítését kívánja. Csak az lenne az uj állás- Napidijasokkal dolgozni nem lehet, mert nincs benne köszönet. A napidíjas bizony nem végzi azt a nehéz munkát napi 2—3 koronáért. Három hónap alatt, mikor ő már bevezette őket a dolgokba, rendszerint eltávoznak. A két Írnoki állás csak 200 koronával kerül több költségét e a községnek, mert át lehet a napidijas állásokat szervezni. A fölesküdt ember mindjárt megbízhatóbb, mint a napidíjas. Az adótiszti állásra is szükség van, mert a VI. kerü'etn; k ninc* adótisztje. 0 nem a maga kényelmét ke reste, mikor a kérvényt beadta. Kiss László főszolgabíró : Eivi álláspontból nem lehet a dolgot elbírálni. Ha a község nem rendszeresiti az uj állásokat, annak komoly következménye lehet. Napidíj isokkal az adóügyosztálynál dolgozni nem lehet. A létszám megszaporitás pedig csak előnyére válik Csabának, ha várossá alakul, mert nagyobb államsegélyt ksp. A bázadónyilvántartói állás rendszeresítését pedig egyenesen a törvény követeli. Maga részéről is helyesli a bizottság kiküldését. Dr. Székely Lajos Hollander álláspontját helyesli már csak azért is, mert a közigazgatás államosítása küszöbön van. Nem kellenek uj állások. Hollander visszavonja indítványát. Varga András ós L i p t á k L. Pál felszólalásai után a közgyűlés kiküldötte a bizottságot, amelvnek tagjai lettek : Dr. Tardos Dezső, dr. Hollander Lipót, Lipták L. Pál, Pollák Arnold, Székely Lajos, Szalay Gyula, Bohus M. György, Reisz Hermán, Kiss László főszolgabíró. Rét iparvállalat felszámolás előtt. A csabai kenyérgyár és a békési szifongyár. A közgazdasági és pénzviszonyok nem javulnak s ugy a kereskedelem, mint az ipari vállalatok, különösen pedig az ipariak ugyancsak nehezen küzdenek a viszonyokkal. Az évek előtti pénzbőség ugyancsak fokozta a vállalkozási kedvet ós sok tekintetben beállott b tulprodukció. A termelt árut nehezen, csak kevés haszonnal lehetett elhelyezni, már pedig a magas anyagárak, a drága munkabérek mellett jövedelmet, sőt még a befektetett lökének hamatjátsem lehetett elérni. A vállalatok,saját tőkéjük nem lóvén elegendő, kölcsönpénzt vettek igénybe. Ennek kamatját, mig olcsóbb volt a pénz, csak előteremtették, de a pénz drágulásával, a kölcsönpénz visszafizetésének megszorításával az üzem küzdelme még fokozódott 1 s a hosszú krízis előrelátó eredménye legtöbb esetben a teljes megbénulás : a beszüntetés lett. A csabai kenyérgyári vállalat nem egészen két éve áll fenn. Az alapitókat az buzdította, hogy a fővárosi kenyérgyár is nagy eredménnyel prosperál. Nem vették azt sem tekintetbe, hogy Csabán a kenyérsütésben sok a magánvállalkozás, ezeket a részvénytársasági költséges üzem nem terheli és a konkurrenciát ugyancsak birják. Az első üzletévi eredményt, helyesebben mondva a 10 ezer koronás veszteséget még remélte a vállalat ez évben a jobb üzletmenettel eltüntetni. A kenyérgyár igazgatósága azonban dacára minden igyekezetének, nem tudta az óriási nehézségeket leküzdeni, az üzem tovább vezetésére a szükséges összegeket biztosítani s igy elhatározta, hogy a kenyérgyár részvényeseit rendkívüli közgyűlésre hivja egybe, melyen a kenyérgyár felszámolását indítványozza. A közgyűlés ju ius 7-én van összehiva. A kenyérgyár alaptőkéje 50,000 korona volt és ez teljesen elveszett. Az igazgatóság most a gyári berendezést és a házat akarja eladni. A békési szifongyár már mintegy tiz éve áll fenn. V é g h Bála és testvére alapította. Kezdetben annyira tul volt halmozva a szódásüvegek nikkelezett fejének gyártásával, hogy az jól jövedelmezett. Ez késztette a gyár kifej les?.tésére. Maguk erejéből nem bírták, tehát részvénytársaságot alapítottak. A részvénytársaság is jól prosperált egy darabig. Azuj vezetőség, helyesebben az uj igazgatóság nemsokára a szakember V ó g h Bála üzemkezelésével nem volt megelégedve, differencia támadt közöttük, minek az lett a következménye, hogy Végh Béla ós testvére kivált a részvénytársaságból ós uj szifongyárat alapított. A támasztott konkurrencia, utóbb a mind súlyosabbá vált pónzviszonyok is megnehezítették a gyár üzemét. A részvénytársaság igazgatósága sem volt nagyon előrelátó, bár részvénytőke emeléssel az alaptőkét 120 ezer koronára emelte. Azonban e tőkét értékes ingatlan vételébe, a gyár nagyobbitásába fektette ba. Megrendelések szerzésére két utazót tartott 9 ezek dijára, a mult évi mérleg szerint, többet fizetett, mint az üzemköltségre. Utóbb még költséges vasúti vágánnyal is összekötni akarta a gyártelepet. A künnlevőségek nehéz behajtása, a kölcsöntőke kamatának magassága, a csekélyebb megrendelés, a forgótőke hiánya válságba sodorta a részvénytársaságot. Az igazgatóság már ez évben nehézséggel küzdött. Az októberben esedékes részvény szelvényeket csak februárban váltotta be. Azt is, ugy mondják, hogy kölcsönösszeggel, melyet az igazgatóság személyes jótállás mellett vett fel. A mindinkább torlódó nehézségeket akarja az igazgatóság megszüntetni. Jövő vasárnapra rendkívüli közgyűlést hivott egybe, melyen a részvénytársaság felszámolását javasolja. A részvényesek azt akarják, hogy a részvények a felére lebélyegeztessenek ós az uj részvények kibocsájtása által aszífongyár fennállása biztositassék. Az A. E. G.V. igazgatósági tagsága. Vitaaképviselőtestületiközgyülésen. Olvasóink előtt ismeretes már az a kavarodás, amely pár hónappal ezelőtt támadt amiatt, hogy Csaba, képviselőtestülete H a a n Béla helyébe Bohus M. Györgyöt választotta meg az Alföldi Első Gazdasági Vasút egyik igazgatósági tagjává. Mikor ugyanis Csaba a vasút költségeihez tetemesen hozzájárult, kikötötte, hogy az igazgatóságban neki két tagsági helyet kell biztosítani. Ezek egyike az igazgatóság értesítése szerint május végén megüresedett ós azt töltötte be a képviselőtestület. Egyesek már a közgyűlésen azt vitatták, hogy Haan Béla mandátuma még nem járt le ós hogy a képviselőtestületnek nem volt joga helyébe választani. Ezek nevében dr. Hollander Lipót meg is felebbezte a választást a törvényhatósági-bizottsághoz, amely visszaadta az ügyet a képviselőtestületnek azzal, hogy az üresedés kérdésének kellő tisztázása után hozzon ujabb határozatot. A csütörtöki közgyűlésen került az ügy újból tárgyalás alá a megyebizottsági határozat kapcsán. Az előadó Korosy László főjegyző annak a nézetének adott kifejezést, hogy Haan Béla megbízatása még az év végéig tart, mert bár az AEGV.-nál az igazgatósági tagok mandátuma 5 éves, Csabán a képviselőtestületi tagok választása három évenként történik, Haan Bélának, mint képviselőtestületi tagnak a mandátuma csak az óv végén jár le, tehát fölösleges a hátralevő csekély időre más igazgatósági tagot beküldeni az ÁEGV.-hoz. Reisz Hermann nem helyesli ezt a nézetet. A képviselőtestületnek a részvénytársaság alapszabályaihoz kell alkalmazkodnia. Az igazgatóság átiratából világos, hogy Haan Béla mandátuma lejárt, a képviselőtestület tehát helyesen cselekedett, mikor az "állást betöltötte, bár ő akkor is Bohus megválasztása ellen volt. Pollák Arnold: A megye az üresedés tisztázását kívánja. Ezt a kérdést tisztázta már az igazgatóság megkeresése. Bohus megválasztása tehát helyes volt. Kiss László főszolgabíró: Az AGEV. igazgatósága csak tudomására adta Csabának, hogy az egyik igazgatósági tagsági hely május végén megüresedik. Az igazgatókat a részvénytársaság közgyűlése választja, a képviselőtestületnek csak jelölési joga van. A képviselőtestület jelölt is, de ez a jelölés nem jogerős, mert a törvényhatóság nem hagyta jóvá. A kérdés nincs még kellőképen tisztázva. Épen ezért abban a nézetben van, hogy meg kell keresni az AEGV. igazgatóságát ós határozott választ kérni tőle arra nézve, hogy tulajdonképen hogy áll a dolog ? Pollák Arnold szerint világos az AEGV. átiratából. Korosy László : Ha világos lenne, akkor a vármegye bizonyára nem adta volna vissza újból való határozathozatalra az ügyet. Ő még mindig azt mondja, hogy helyesebb volna meghagyni az óv végéig Haan Béla mandátumát. Ebkiváló bór- és lifchimnos C gyógyforri* m» * Mlya|fcaJ«luil, Mszvényiél, eakirtotafl«é|aél, vfrtMtytél, öntés* tUÍ »I Mtgii t tzTvefc tanrtjalatl I rif rl kt íém. Taraésata ruantes unsjvfo. S6HVLTBS ÁCOST bői a bizonytalanságból, fo^Hios halogatásból esetleg hátrány^^Hzármazhatnak Csabára, mert tj^^Ketnek a vasút életében lényeges HBízások és az e fölött határozó g^^^Bn Csaba nem lesz képes magát l^^^ppen képviselni. Reisz Hermann szolgabíró véleményét helyesli. Dr. Székely Lajos szintén ilyen irányban szólal fel, mert azt csak a részvénytársaság tusija megmondani, hogy mikor jár le az igazgatósági tagok mandátuma. E felszólalások után a közgyűlés elhatározta a részvénytársaság újból való megkeresését, Bohus M. György megválasztását azonban fentartotta. Csabai származású primadonna Amerikákan. Csabai Zsófi elbeszélése. Két héttel ezelőtt a „Nádor" télikertjében egy mosolygó kacagó, bájos arcú leány ragadta ihangos tapsokra a telenlevő, bizony nem nagy közönséget. Csabai Zsófi volt az, a Royal Orfeum pajkos primadonnája, aki a nyári szünet alatt egy elsőrangú kabarótársulattal a vidék nagyobb városait járja. A Nádorban az egyik hosszuasztalnál csabai cíviseket sőt civisasszonyokat is lehetett látni. Aki a viszonyokkal nem volt ismerős, csodálkozhatott is ugyancsak : — No mi az ? Csaba már annyira fejlődött, hogy a cívisek is kabaréestékre járnak? Bizony ennyire haladt Csaba. Ezt a csudát pedig a pajkos kis primadonna csinálta, Csabai Zsófi. Azok a cívisek és civisasszonyok ugyanis mind az ő atyafiai voltak. Csabai Zsófi csabai leány. A valódi neve Kiiment, közeli rokonságban van a Kiiment ós Pataj családokkal. A hajdani Kiiment Zsófikából Csabai Zsófi lett ós igen jónevü primadonna. Csabai Zsófi a társulatával Nagyváradra ment ós ott vendégszerepel. Bizonyosan nagyobb anyagi ós erkölcsi sikerrel, mint a pátriájában. Sokat foglalkoznak véle a nagyváradi lapok. Egyik újságírónak például igen érdekes dolgokat mondott el abból az időből, mikor Amerikában volt. Előadása olyan vonzó és szines, hogy érdemesnek tartjuk legalább egy részét tékozolni: — Aznap éjjel — beszélte a primadonna — hogy Newyorkba megérkeztünk ós kiszállhattunk az amerikai partra, egy nagy tűzvészt mutatott meg a fatális véletlen. A nagy street egyik szállodájában vettünk ki szobát. Éjjel eszeveszett riadalomra, csengetésre, trombitazsivajra, dobogásra ugrottunk fel. Ablakhoz rohantunk. Talán 200-300 lépésnyire a mi hotelünktől égett egy kuszemeletes épületkolosszus. Ott is borzasztó sok ember szenvedett tőzhalált. Én már halálra voltam a sok idegrázkódtatástól gyötörve. Ugy bámultam az égig nyuió lángoszlópokba, mint egy süketnéma. Hát ez Amerika ? hánykolódott bennem a gondolat, Tűzvész, tömeghalál, füst, szenvedés és irtózat ? — Buffalóba költöztünk utóbb. Gyakran jártam ki a nagy tavakhoz. Az Eary Laké t uay ismerem, mint a Balatont. Aztán a Niagarát. Ott is laktam a vizesés szomszédságában és mindennap megujult előttem a fenséges panoráma. — Még egy sötét emlékem van Amerikából. Mikor Mac Kinley elnököt meggyilkolták. A tragédiának közvetlen szemtanuja voltam. Az. elnök politikai beszámoló beszédet jött mondani Buffalóba. Nem volt alkalmasabb helyiség, hát egy nagy buffalói szinház színpadján és nézőterén folyt le a népgyűlés. Tízezrek voltak jelen. Nagyon érdekelt a dolog, kíváncsi voltam a ritka parádéra, én is elmentem. Ott szorongtam a nézőtéren. Mac Kinley megjelent ós beszólni kezdett. Aztán egyszerre revolverlövósek dördültek el. Az Egyesült Államok elnöke megsáppadt, inogni kezdett ós vógigzuhant a színpad szélén. Mindenki megkövülve állt egy pillanatig, azután őrült felfordulás kerekedett. Megölték, megölték 1 kiabáltak angolul. Rettenetes tolongás és pokoli hangzavar közt vitt a kifelé tóduló ár magával. Végre szabadba jutottam. Hogy a gyilkosbal mi lett, már nem láthattam. De a következő percben egy fekete posztóba burkolt
